Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-06 / 76. szám

T935 április 6. OítMAGVARORSZAG 3 Férfi fcatawtf feizgiommal vásárolhat Sfein Péternél, Kárász-ucea 14. , * A kivételi fnségfáruléknak csak a kétharmadrészéi szedték be Szegeden Hetvenezer pengős visszaesés az első háromhavi adófizetésben A BAJUSZ (A Délmagyarország munkatársától.) A bajusz miatt került a biróság elé Börcsök István Hanvai gazdálkodó. Régi cimborája. Juhász József jelenítette fej becsületsértés miatt, mert Börcsök egy évatlan pillanatban — levágta hatalmas hfircscbbajuszának egyik szárát. A tárgyaláson megjelent az öreg Juhász is. Méltóságos ünneplő ruhába öltözött, de mégis mindenki elnevette magát, amikor meglátta. Jobbról stuccolt volt a bajusz, íbalról ugy állt, mint egy szélnek feszitett vitorla *és az öregnek olyan hamiskás volt igy az ábrázata, hogy mindenki mosolygott rajta. Erezte ezt Juhász József is, mert a zsebkendőjével hol ezt a felét, hol azt a felét takarta le az arcának, aminek viszont az lett a következménye, hogy egyszer való képében, máskor pedig hohni városi ember képében mutatkozott meg. Börcsök Tstván előtt felolvasták a feljelentést és megkérdezték, hogy bűnösnek érzi-e magát, amiért ilyont tett a legjobb cimborájával. A vádlott sokáig hallgatott, mereven bámulta a menyezetet, azután megszólalt: — Nem vagyok vétkös . . . — Talán a plafonról olvasta ezt le? Hát ki ¡Vágta le a bajuszt? — kérdi a biró. — Igen csak én — toldotta meg Börcsök. De idehallgasson, én csinosítani akartam a komámat és nem csúfot űzni belőle . . . — Hát jól kicsinosítottál! — szólalt meg hátulról Juhász keserűen. — Mért nem vágta le kend a másik szárát is, akkor most nem járna igy világcsúfjára — replikázott a vádlott. — Hát mesélje el, hogyan törtéret az egész — Vágta el a kitörni készülő vitát a biró. — Hát az ugy volt, idehallgasson, hogy együtt •Bitünk a kocsmába: én, ü, meg a részögös Molnár . . . — Miért hívják azt részegesnek? — kérdezte a bíró. Többet iszik, mint maguk . . .t — Nem a, csak nem annyira birja — mosolygott a vádlott, de mosolygott hátul a sértett is a bajusza balszára mögött . . . — Aztán — folytatta a vallomást Börcsök — szó került a férfiszépségről . ' . . — Miről — ámuldozott a biró. Börcsök egy pillanatra megzavarodott. — Az izé, a férfiszépségről . . . Juhász azt mondta, hogy ü még ma is szöbb, mint sok fiatal legény. Én azt mondtam erre, hogy szöbb lenne, ha nem volna ott az orra alatt az istentelen nagy bajusza. — Na, aztán mit válaszolt erre Juhász? — nógatta a biró a vádlottat. — Azt mondotta, hogy neki ép ez a figurája, ez teszi ki neki a szépségét . . . Később az ital mellett elaludt, ollót kértem és — levágtam a bajusz• felét . . . — Mért nem az egészet? » — Mert felébredt és ugy megcsapott, bogy le_ estem a szék alá . . . Ez a nyilt beismerés tetszik a sértettnek is. Büszkén pedzá a félvitorlát. Aztán 6 tesz valló mást. — Ugy igaz, a szépségrfil beszéltünk, de én nem dicsekedtem, hiszen már a 60-ikat taposom... Sárga irigységből vágta le a bajuszomat. Tanukat tudok állítani! . . . A biróság a legközelebbi tárgyalásra megidézi a tanukat a bajusz-perben. Férfi @s női kaiapujdonságok megérkezte!!, KITTEL Kárász-ucca 5. ftiaifiseKai mofleiseR m Káiiniinü (A Délmagyarország munkatársától.) Az 1934—35. évre 165.000 pengő inség járulékot irá. nyozott elő a város. Március tizenötödikéig kelleti volna befolyni ennek az összegnek, de csak 110.000 pengő ínség járulékot fizetlek be, a kivetett összegnek alig kétharmadrésze. Most a városi adóhivatal megkezdi a hátralevő inség járulék szigorú behajtását, bár a tapasztalat arra mutat, hogy egy harmad részt nem lehet beha jtani. Tavaly 180.000 pengő inség járult'kot vetettek ki és erre csupán 164.000 pengőt fizettek be, két évvel ezelőtt pedig 220 ezer pengő folyt be ezen a címen a kivetett 250 ezer pengővel szemben. Két esztendő leforgása alatt Szegeden az inségjárulék összege éppen a felére csökkent (A DcJmagyar ország munkatársától.) Jelentetne a Délmagyarország, hogy körülbelül két hónappal ezelőtt kegyetlen apagyUkosság történi Apátfalván. Nagy D. István hadirokkant gazdálkodót két fia megölte és a holttestet az istálló mögött elásták. Nagy D. Istvánra két fia, az idősebb János és a fiatalabb Imre régóta haragudott. A fiuk nemi dolgoztak; apjuk vagyonából éltek és emiatt zsörtölődések voltak a családban. A gyilkosság előtti napokban az öreg elhatározta, hogy 80 pengőt gyógykezeltetésére költ. A fiuk el akarták venni apjuktól a -énzt. de az ragaszkodott hozzá, .hogy azzal beutazik Szegedre. János elvkor elhatározta apja megölését, mert az anyja is folyton sürgette. A gyilkosságot a legnagyobb kegyetlenséggel vitték keresztül egyik éjszaka. Az öreget álmában támadták meg, baltával agyonverték, majd a holttestet összekötözve elásták. A nyomozó csendőrségnek előbb azt mondották, hogy apjuk holttestét a Marosba dobták. A csendőrség felásatta az egész kertet és ekkor megtalálták a? öreg hadirokkant holttestét. Nagy D. János beismerte, hogy 6 ölte meg az apját, még pedig azt állította, hogy egyedül. Az anya beismerte, hogy a vérnyomokat, a gyilkosság nyomait ő tüntette el. Imre beismerte, hogy segitett bátyjának a holttest eltüntetésében. Az ügyészség most készítette el a vádiratot, amelyben mindhármukat gyilkosság bűntettével vádolja. mint tettestársakat. Az orvosszakértő véleménye szerint ugyanis az apa halálos sérülései nem egy kéztől eredtek, több eszközzel bántalmazták. De bizonyos, hogy az öreget lefogták, mert dulakodás nyomait nem fedeztek fel. Kiderült a nyomozás során az is, hogy az anya régebben arról panaszkodott ismerőseinek, hogy itt vian a két erős fia és mécsem tudnak végezni az és legnagyobb a visszaesés ebben az évben. 1935-ben különben az adófizetés tekintetéljen is feltűnő a visszaesés. Az év első három hónapjában 70.000 pengővel kevesebb adót fizetek be, mint tavaly ugyanezen idő alatt. Mostanában naponkint átlag 12.000 pengő együttesen kezelt adót fizetnek be a városi adóhivatal pénztáránál, hetipiacos napokon 17—20.000 pengő a bevétel. Tiz-huszpengős. tétekben fizetik be nagyrészt ezt a jelentős őszszeget és elképzelhető, hogy mekkora forgalgalmat bonyolít le az adóhivatal pénztára naponkint a délelőtti órákban. apjukkal. ímre a gyilkosság után azzal dicsekedett, hogy „végeztek az öreggel". Minőéz azt bizonyítja; hogy a gyilkosságot közösem követték el, A törvényszék rövidesen kttü-zn arz apagvrikosok ügyében a főtárgyalás. Támadás a holland forint ellen Amsterdam, április 5. A belga frank leértékek-, se súlyosan veszélyezteti a holland valutát, a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a valuta értékállandóságának biztosítása és a spekuláció tevékenyégének megfékezése érdekében. A holland jegybank egy százalékos kamatlábemelése azt a célt szolgálja, hogy a holland forint kontreminálását megnehezítse. Hollandiából megindult a nagy aranyáramlás külföld felé. A csütörtöki napon egyedül nem kevesebb, mint tizenötmillió holland forint értékű aranyat viHck ki Hollandiából az Egyesült Államokba. Egy hét alatt Hollandia összesen mintegy százhúsz millió holland forint értékű aranyat vesztett. A holland forint aranyértéke ellen intézett nem.etközi támadás elhárítása érdekében a kormány kénytelen lesz különböző rendszabályokat életbe léptetni. Az alacsonyabb értékelésü belga frank nagy előnyöket biztosit a kivitelnek. Nemcsak legális, hanem csempészuton is ór-iási árumennyiségek érkeznek a szomszédos Belgiumból s az árukat ilacsony:l? árakon kínálják eladásra, mint amennyi <> hrrílandgyárak előállítási költsége. A kereskedelmi és hajózási érdekelteégek sürgönyben kérték a kormányt a határellenőrzés szigorítására és a Belgium lelőM innx>rt kontáncentálására. km Oszi és féli rhcumaknrák Sít Gellert üQógQfürúd és Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio (lakáé, reggeli, ebéd, vacsora) 100 pengő. A gyógy tényezők árából a szálló lak ói n a k jelentős árengedmény. Felvil.ijrositgst készséggel -zolgát az igazyatóság- Budapest XI. Kelenhegyi ut «. szám. Az anyát és két fiát vádolják az apátfalval gyilkossággal