Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-06 / 76. szám

»ERW » NYARORSZ AG 1935 április 5. CvalAMI inL al ' ^l-.^—lJJI. műhelyünket kibővítettük s ezáltal abban a nfeZalOIWIllCaV 3lll6l jFGZlUKf helyzetben vagyunk, hogy a megrendeléseket a legnagyobb pontossággal tudjuk leszállítani. Keck Lafos és Tsa Széchenyi tér 2. £dtAcJkúi£aK ¿dhadaiam A rulett titkai A* írja Awrioíe Francé egyik munkájában: A körbe rohanó golyó parkokat és kerteket, hatalmas erdőket és zöld mezőket, kecses tor­nyokkal ékes kastélyokat ajándékoz a játéko­soknak. Ez a parányi golyó gazdagon termő földet ós cserepes tetőket foglal magában. Az­tán mérhetetlen értékű műkincseket, az izlés remekeit, mesébe illő ékszereket, a világ leg­szebb testű nőit lelkeket, — olyanokat is, »mikről azt hittük, hogy soha és semmiért sem etadók —, az összes kitüntetéseket, a földnek mindem gyönyörét, minden hatalmát. Még ezek­nél is töb van bennük: minden álom ... Ho­gyan lehet hát azt kívánni az embertől, hogy ne játszék?! Ha a játék nem adna mást, csak végtelen reményt, ha csak mosolyát láthatnánk aold szemének, talán nem szeretnék öt olyan dühösen az emberek. De a rulettnek gyémánt karjai vannak, rettenetesek ezek, ajándékozni is tudnak, de osztogatják a nyomort és szen­vedést. Ez az oka, hogy annyira imádják ... Matematikai könyvek fekszenek előttem. Szám­sorok szaladnak minden oldalon. Azt akarják be bizonyítani ezek a könyvek, hogy a játékbankok nyeresége százalékokban számitható ki. „Feltéve, hogy" — kezdődik minden megállapításuk, — amely matematikai alapokon akarja kiszámítani, hogy a bankot adó vállalat 1.35, vagy 1.28 száza­lékát keresi meg az összes téteknek. Az elmélet­ben talán ez igy van, de a gyakorlatban másként fest a dolog. Minden asztalom hatvanszor pördül meg átlag­ham a golyó egy óra alatt. Naponta hatszáz coup jön ki. Ha egy kaszinóban tiz asztal játszik, ez egy napon hatszáz coup-ot jelent, egy év alatt 2,600.000 játszmát. Ha egy coup — a mai sivár időkben — állagban „osak" 1000 frankkal van megtéve — a frankot csak azért választottam ér­tékmérőül. mert a legnemzetközibb pénznem — akkor a tiz asztalos játékkaszinóban két milliárd franknál nagyobb összeg lesi a golyó szeszélyét Az 1.35 százalékos számítás mellett • kaszinó nyeresége „mindössze' 28,660.000 frank leimr.. Ennél pedig sokkal, de sokkal több... Miért? Mert sok a „ha." A banknak feltétlenül fölénye az, hogy a játé­kossal szemben korlátlan fölényben van a tőké­jével. Maximálja a tétek nagyságát. A játékos idegességével szemben a gép semmivel meg nem zavarható nyugalma egy százalékokban ki sem fejezhető fölény. A gép nem spekulál, mint az ember. Taláe nem nyerne annyit a bank, „ha" nem lennének észszerűt len módszert játszó játékosok, ..ha" nem lennének szenvedélyes hazardőrök, akik elvesztik azt, amit nyertek, „ha" hiányoznék a kapzsiság a kaszinók publikumának soraiból, „ha" nem lenne az embereknek idegük, amely za­var akkor is, ha nyernek és zavar akkor, amikor voswNwk, ..h«" kifogyhatatlan lenne az emberek bukszája, mint Elisa próféta korsója, „ha" min­den sürgönyre, amely azzal kezdődik: kfieldj pénzt, nyomban meg is érkeznék a „dohány," „ha" egy­általában lehetne számokkal dolgozni a rulett bi­rodalmában. Előttem fekszik egy „komoly" sta­tisztika, amely azt akarja igazolni, hogy a golyó 536,870.912 dobása között csak 1,048.576 esetben fordulhat elő „tizes" szeries... Én ott voltam a badeni kaszinóban, amikor egy délután, ugyanannál az asztalnál ötször, vagy hatszor egymásután jött ki tízszer a piros... A rulett birodalmálian minden mate­matika csődöt mond... Nézzünk be egy pillanatra a kaszinóba, amikor szünetel az „üzem." A játéktermek telve vannak. A livrés lakájok görnyednek a hatalmas éroládák súlya alatt. Most hozzák be a „dotációt" Milliókat érő vagyont: a zsetonok halmazát. Minden asztal megkapja a maga pozícióját. Szezon és forgalom szerint válta­kozva. A zsetonok kikerülnek az asztalra. Ott áll már — civilben — az „ejuipe," a legénység. Gon­dosan megolvassák a zsetonokat, amiket már elő­ző napon leszámláltak az irodában. Mindennek stimmelni kell. Ha készen vannak az olvasással, elismervényt irnak alá. Itt az utolsó zsetónig mindig és minden stimmel. Akkor aztán érték szerint sorba rakják az ér­méket a „bank" két oldalán, a rulett forgó cilin­derétől jobbra és balra. Hosszú sorban állnak az öt sillinges, vagy két frankos darabok, mellettük a tízesek, húszasok, százasok és középen a zse­tonok arisztokratái: az ötszázas értékek. A leg­kisebb gyanús megfigyelésre azonban egyik-nap­ról a másikra megváltozik a zsetonok anyaga, alakja és színe. Minden kaszinónak legalább ötféle garnitúrája van, az osztrák kaszinók zsetonjait az állami pénzver de készítette, de vannak celluloidból öntött, gal­lalitból faragott, idegenben préselt zsetonok is. A nagyobb — százas és ötszázas értékeken — kü­lön folyószám van belevésve és minden nap fel­' jegyzik, hogy azon a napon milyen számú zseto­nok kerültek forgalomba. Régebben, különösen abban az időben, amikor a büszke Napoleon dor-t a polgári játékpénz fel­váltotta, napirenden voltak a hamisítások. Még két év előtt is elfogtak egy budapesti ékszerészt Monté Carloban, aki hamis zsetonokkal érkezett. Ma már meg sem próbálják a hamisítást, ügyi« rajtavesztenének. A teremőrök és felügyelők ellenőrzése mellett marad a sok százezerre, sőt millióra rugó vagyon a játék megkezdéséig Fél órával „nyitás előtt" foglaja lel helyét az „őrség." Jönnek a játékigaz­gatók, a felügyelők — „technikai személyzet" ge­nerálisai. vagy talán inkább őrmesterei? —. az­tán az egyes tablók főnökei — magasabb rang­ban lévő krupiék — és maguk a krupiék. Ezek mindegyikéinek is más neve van. A közönség ugy nevezi őket csak: krupié, hivatalosan „employe"­nek — hivatalnoknak — neveztetnek, de az asz­talnál mindegyiknek más a sarzsija. A tabló fő­nökén kívül ma hatan, vagy forgalmasabb időben nyolcan ülnek egy asztalnál. Aki a golyót pörgeti, annak neve: „cylendrier," aki az asztal végén ül, azt ugy hívják hogy „bout de table," vain aztán egy hetedik is, ennek „tourneon" a neve. Ez fél­óránkint sorba megy és felváltja fél-fél órára a dolgozó krupiékét. Minden szolgálattevő krupiének pontosan meg van határozva a teendője. Az asz­tal egyik oldalán fekete betűk állnak a kockák közepén. Az egyik kockában ez áll: „impair," pá­ratlan. Ezt az oldalt „páratlan oldatnak" nevezik a krupiék birodalmában. Ha páratlan szám jön ki, akkor a páratlan oldalon ülő krupié fizeti kl a nyerő téteket. Az asztal szélein ülők — ellen­őriznek és segítenek a kifizetésnél. Ugyanaz a krupié csak fél óráig pörgeti a go­lyót, fél óra múlva felváltja őt egy másik. Ezt be is jelentik a közönségnek, ilyenformán: „La boule passe!" A sorra kerülő krupié tartozik a golyót ellen­kező irányba dobni. Ha előbb az jobbra szaladt, most balra perdül... A játéknak saját szótára van és ezt ismeri az egész világ. A rulett vezérnyelve: a francia. A gépezet leg­kisebb részének is megvan a maga neve és ezt ugyanúgy hívják a Riviéráin kivül San Remoban, Badenben, Salzburgban, Kietzbüchelben, Sinajá­bao, Semmeringen, sőt még az amerikai kaszi­nókban is. Az asztal neve: tabló, a golyó: bul, a körben nyargaló henger: cilinder, a benne lévő akadályok, amint megtorpan a golyó: obstas, a kis lyukak, amik ott húzódnak el a vörösre és feketére festett számok mellett: lés kas, a pinka: kanyott, a gereblye: rató, a cilinder fája: küvett, de azért a peches játékosra mindenütt csak azt mondják, hogy „nincsen mázlija..." Az asztalok hadserege rendesen ugyanazon a napon nem változik, de másnapra már kicseré­lődnek az „osztagók." Ez a tradíció. Gyakorlati értelme ennek kevés van, de a kaszinók ezzel is meg akarják nyugtatni a játékosokat, akik termé­szetüknél fogva bizalmatlanok. Mintha annak a golyónak nem volna mindegy, hogy ki pörgeti meg... Paál Jób. Vászonáruk nagy választékban! Po^ák Testvéreknél. Húsvétra 7 drb csokoládétojás 4.5 cm —3A 5 drb csokoládétojás 5 cm —.24 .1 drb csokoládétojás 6.5 cm —.24 1 drb csokoládétojás 9 cm —.18 1 drb csokoládétojás 11.5 cm —2A 1 drb csokoládétolás 15 cm —.68 1 drb csokoládétojás 18 cm 88 Csokoládókosár nyúllal, tojással, stb. feldíszítve —-.98 Frakkos csokoládé nyúl 34 cm . 98 Csokoládé húsvéti baba 30 cm —.98 Óriási csokoládé tojás 21 cm P 1.28 Ülő csokoládé nyul staniolozva 25 cm. —.88 Csokoládé báránv staniolozva 19 cm —.98 Csokoládé nyul «taniolozva 10.5 cm —.16 8 drb vatta csirke —.24 1 levél toiásfesték —.02 2 drb bádogtojás —.24 8, vagv 6 drb kénes húsvéti levelezőlap —.24 Húsvéti óralocsoló —.2t 1 üveg húsvéti illatos locsoló viz -—.20 1 üveg húsvéti illatos locsoló viz —.22 1 üveg húsvéti illatos locsoló viz —.24 PARIS! NflSY í HU HÍZ RT. SZEGED, CSEKONBCS és KISS UCCU SOROK

Next

/
Thumbnails
Contents