Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-24 / 90. szám

BÉLM&nyARORSZWG T935 áprfBs 24. Fa- és gyümölcs permetezők gyUmölcskeMk Keritésfonat minden gazdasági !atHtr«léseh éa szerszámok Zománcozott edény Jégszekrény Fürdőkád legolcsóbban BRUCKNER VASUÜVARBAN B kötelezi! szavazás (Csekey István tanulmánya a Polner-Emlékkönyvből.) A választójogi reformmal kapcsolatban a közjogi irodalom váratlanul ki« számban produkálja a nonnaalkotó tevékenységet megelőző tanulmányokat. Nem kétséges, hogy ennek az oka a demokrácia bizonyos irányban hangsúlyozott gyakorlati dekadenciája, illetve elnyomatása és nem utolsó sorban az a politikai irány, amely a népazuverénitás nevében szuveréneket emel a nép fölé. Csekey István, a szegedi egyetem professzora, Polner Ödön 70. születésnapjára kiadott ünnepi könyvben, részleteiben és talán egyesek részéről, eredményeiben is, sok vitapontét nyújtó ^A kötelező szavazás'* című tanulmányában nyitja meg az aj választójogi szabályalkotás praesup- j positióinak tudományos megbeszélését. Vázolja a kötelező szavazás történeti kialakulását, mind külföldön, mind Magyarországon, nem mellőzvén a kérdés 1913-as igen értékes bizottsági és különösen a Vázsonyi- és P-111 len-féle törvény előzetes és plenáris tárgyalásának anyagát. Elméleti téren a választójog jogi természete az At előkérdés amelynek eldöntése adja meg a vá Jászt annak kötelező voltára. Három irány: az JudividuaHsztikus, az univerzalisztiktts és a dualisztikus felfogás küzd egymással. Az individnalisztikus irány (a választójog az «tnberrel veleszületett természetjog; — az államhatalom alanya nem az állam, hanem a polgárok összeesne) magában hordván a rousseaui szerződéses ősldberalizroust, ezidőszerint háttérbeszoritódrk Az nniverzalisztikns felfogás, Laband, Bluütschli, Jellinek és az az nj német diktatórikus Carl Scbmitt vezetésével, közjogi kötelességnek, sőt legexaktabb megnyilvánulásában — Polner, Buza és Balogh Arthur munkáiban — közható ságnak tekinti a választójogot. A bizonyos mértékig összeegyeztető dualisztikitsok részint individuális, részint univerzális szempontokból indulnak ki. első irányzatot Seider, Spira és különösen Ottó Mayer clvilisztikus és Hans Kelsen delegácáósnak mondható felfogása, a másikat pedig Hatsdiek koUektivaktust és individuális szavazást, Stier-Somló választást mint funkciót és választójogot, mint alanyi jogosítványt megkülönböztető elmélete reprezentálja. Ebbe az utóbbi csoportba sorozható a magyar Ferenczy Árpád és Moór Gyula is. A különböző álláspontok figyelembevételével Csekey István, a dualisztikus elmélet elfogadá sával arra az eredményre jut, hogy „a választójog elsősorban választási kötelesség." Ebből a megállapításból pedig per konklusionen folyik a szavazás kötelező volta. A gyakorlatban két kérdést tartalmaz a kötelező szavazás problematikája: a technikai, szankcionált megvalósítást és a politikai megindokoltságot. Nem komoly szankció az 1—10 pengő pénzbírság és még kevésbé a kötelező elvvel groteszkül szembenálló az a megtorlás, amely (például Belgiumban) a nemszavazótól, azért, mert n«m szavazott — tíz évre elvonja a szavazati jogát. Politikai megindokolfsága rendkívül komoly. Egyrészt a szervezetlen tömeget is odnkényszeriti az urnák elé és így biztosabban következtethető, hogy a választás tényleg az ország közvéleményét és akaratát adja vissza. (Természetesen a kötelező szavazás csak a titkossággal együtt képzelhető el.) Másrészt, mint Goltner Dénes is fejtegeti, ked vezően hathat a választás tisztaságára. Végül a kötelező szavazás kitűnően beállithatő a most sokat hangoztatott választójogi korrektivurook sorába és így legalább a titkos választójognak, amennyiben szükségesnek látszanék, olyan korrektivuuia lenne, amely megfelelne a tisztult közjogi felfogásnak és az ezer lekötő szálával biztos alapot adó, helyesen értelmezett, konzervatív alkotmányosságnak. Csekey professzor nagy felkészültségű tanulmánya 8 diskusszióra szoruló kérdések egé&z seregét nyújtja. Vitatható, hoay immanens lényegében tényleg nem szervi funkció-e a választó jog, qtiasi állami szervek funkciója. Kérdezhető, hogy nem helyesebb módszer-e az alanyi közjogok és kőzkőtelességek önmagukban való tisztázása után ezen a talajon válaszolni meg a választójog kötelező voltát. Helyes-e az a dualisztikus álláspont, hogy a választójog „közjogilag biztosított alanyi jogosultság?" Mindezeken a — nagyobbára elméleti — kérdéseknek a megvitatása természetesen szakfolyóiratba való. Uj egyetemi magántanár. Budapestről jelentik: A vállá«- és közoktatásügyi miniszter dr. Módi Mihály állama reálgimnáziumi tanárnak, a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti, nyelv és történettudományi karán „Az Alexandrinus-kori görög költészet" cimü tárgykörből egye térni magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette. — Házasság. Dr Schenk Aladár f hó 25-én, csütörtökön 12 órakor tartja esküvőjét Masszy Lolával az evangélikus templomban. (Minden külön értesítés helyett. — Megkezdték a piaci élelmi szeráru sok egészségügyi vizsgálatát. Jelentette a Délmagyarország, hogy az összes piaci élelmiszerárust egészségügyi vizsgálatra idézik be a tiszti főorvosi hivatalba. Mintegy kétezer piaci élelmiszerárust vizsgálnak meg a hozzátartozóikkal együtt. Az egészségügyi vizsgálatokat már napokkal előbb megkezdték; tifusz, tüdővész és egyéb fertőző betegségek megállapítása szempontjából vizsgálják a piaci élelmiszerárusokat és akiknél valamilyen fertőző betegséget megáHapitanak, azokat eltiltják az árusítástól. A tiszti főorvosi hivatal szerint, a kétezer árus vizsgálatát három hét alatt elvégzik és ezután határoznak, hogy kitől vonják meg az árusítási engedélyt. Gyötöri b uzuirton- 4"QQ sápok sr.vá,asz,ékban 1 3Ö-IÖ1 aFellércéfltáilláS BOROS cégnél — Temetés. Szombaton tragikus körülmények között meghalt dr. Vinkler Elemér ügyvéd öccse. Dr. Vinkler Imrét két- héttel ezelőtt gazdaságában könnyebb természetű baleset érte, egy sertés megsértette a földbirtokos lábát. Műtétet hajtottak rajta végre, a műtét után állapota javult. Szombaton embólia lépett fel, melynek következtében dr. Vinkler Imre tragikus hirtelenséggel meghalt. Dr. Vinkler Imre halála mély részvétet keltett. Hétfőn délután temették el a belvárosi temetőben nagy részvét mellett. A ravatalt a családon, a rokonságon kivül a barátok, ismerősök százai állották körűi. A temetési szertartást dr. Henrin Ferenc rókusi esperes-plébános végezte nagy papi segédlettel. Beszentelés után a koporsót ideiglenesen a kupolacsarnok kriptájában helyezték el. — A Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülete értesiti az igénylőket, hogy az olcsó rézgálic megérkezett. További igényléseket sürgősen kérik bejelenteni, mert csak összegyűjtött vagómtételben rendelhetnek ujabb mennyiségeket. — Istentisztelet a zsinagógában szerdán este 7 órakor. Halottak emlékezete csütörtökön délelőtt fél 7-kor és 10 órakor. — Dr. Barta Dezső ügyvédi irodáját Kiss-ucca 1 számú házba (Párisi Nagy Áruház fölé) helyezte át. Kétségtlen az, hogy Csekey professzor könyve beható elméleti és gyakorlati fejtegetéseivel értékes téren értékes munkával gazdagítja alkotmányjogi és politikai irodalmunkat és tanulmánya méltóan reprezentálja azt a közjogi irányt, amelyet fél évszázadon keresetül bátran képviselt Polner ödön és amelynek megünneplője a hetvenedik születésnapjára készült é<s Csekey protesszot tanulmányát is magáiban foglaló, ünnepi emlék-' könyv. Dr. Seebenyí Endre, — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélzavarok, máj- és lépduzzadás, a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gya. kori feltolódása, hát- és derékfájás ed len a természetadta „Ferenc József" keserűvíz, kisebb adagokba elosztva, naponta többször bevevő hathatós segítséget nyújt. mmmammmmmmmmmmmmmmmijmmmmmmmmmmmmmm U n g á r Imre ápr. 27-iki hangversenyére ajánlatos a Jegyeket mielőbb megváltani, mert a nagy érdeklődés miatt jó jegyet később nem lehet kapni. Jegyárusítás; Pető Ernő, Az Est-fiók és Városi Nyomda. ¡üM. — Halálozás, özv. báró Wimmersper$ Gedeonné szül. raszói Rassovszky Olga, néhai báró Wimmersperg Gedeon volt pénzügyi főtanácsos özvegye 72 éves korában elhunyt. A felsővárosi Dugonics-temető ravatalozójából szerda délután 4 órákor temetik. Kiterjedt rokonság gyászolja. — Harc és «Rendőrségi nyomozás az 56 ki lós harcsa. körüL Április huszadikán kezdődött a halászati tilalom, az utolsó napon rífka szerencséje akadt az egyik cso grádi halásznak. Társával kiment halászni a Tiszához, arra a helyre, ahol a Kőrös ömlik beie a folyóba, ügynevezett csapóhorgol dobtak « vizbe és kis idő múlva egy hatalmas, 55 Utós harcsa akadt a horogra. Az értékes halászzsákmány körül most éle* harc keletkezett. A csongrádi halász és a társa azon vesztek össze, hogy melléküket illeti meg az .55 kilós harcsa. A két hutász már megegyezett egy. más között, amikor beleavatkozott a vitába Antalffy György szegedi halkereskedő is, aki a Tisza halászati jogát bérli. Antalffy azt vitatta, hogy a harcsa őt illeti. Nemsokkai később ujabb igénylő jelentkezett: S- 'adós József halászmester személyében, aki a Kőrös halászati jogát bérli. Az 55 kilós harcsa tulajdonjogáért most már Antalffy és a Köröst bérlő halászmester kőzött indult meg a harc. A vitázó felek nem tudtak megegyezni, a csendőrségnél tettek feljelentést, kérve, hogy csendőrségi nyomozás állapítsa meg: hol fogták valójában a félmázsás harcsát, a Tiszában-e, vagy a Kőrösben... A csendőrség te is folytatta a nyomozást és a tanuk előadásából azt állapította meg. hogy a harcsát a két folyó torkolatának közelében, két méternyire a Kőrösben fogták. A csapóhorgot n torkolatnál dobták a vizbe, a folyó a Kőrösbe sodorta és itt akadt fel a félmázsás harcsa. A nyomozás folytán a Kőrös jogát hérlő halászmestemek Ítélték oda a nagy haldszzsákmámjt. Kovács Testvérek KST* épltí az idei szezonban is u/don^d oh Ica! lejti meg a Icöxö séqet. H©'uu résxletflzctéai kedvezmény mellett sstenxációs olcsó lWf ADO^ ITf^r^ A í? Arak. Vételkénvsnar nélkül tekintse men- raktárunkat 1 ¿w— Kerékpárt, alkatrészeket, gumit Déry gépáruház legolcsóbban részletre is Nagy favitó miihely. Híreic