Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-24 / 90. szám

deiMAGYARORSZKG |Fiirdöherenriezések.| Tűzhelyek. I Zománcedények Legnagyobb v&laszlék. Legolcsóbb ár. Varga Uasáritiiiz. Dr. Erdélyi Jenő kiléped az OTI-orvosok sorából Dr. Erdélyi Jenő kóriházi főorvos, aki hosszú esztendőkig volt előbb a Munkásbiztosi tó Pénztár, majd az OTI orr-, füll- és gégeszakorvosa, most bejelentette az OTI vezetőségének, hogy kilép az intézet kötelékéből. A kiváló speciálista hiányát és kilépését bizonyára őszinte nagy sajnálkozással veszik tudomásul az OTI beteglei. Dr. Erdélyi Jenő ki lépése nagy feltűnést keltett ugy orvosi körökben, mint az OTI-nál. A kilépésről a főorvos a követ­kezőket mondotta a Délmagyarország munkatár­sának: — Hogy miért mondtam im az OTI-nál viselt állásomról? A kérdés tényleg jogosult, mert a «nai rossz gazdasági viszonyok és a veszedelme­sen (csökkenő magánpraxis mellett ez tényleg szokatlan jelenség. Közel 20 évig szolgáltam a (pénztárat, ez idő alatt köztem és a pénztár kö­zött soha kollizió nem fordult elő. Én elláttam a hozzám forduló pénztári betegeket legjobb tudá­som é>s szerény tehetségem szerint, ami r * a folyton növekedő forgalom és a betegeknek foko­zódó igénye mellett igen terhes, idegölő munka. A pénztár, ha nean is nézte bizonyára jó szemmel, dje nem tehetett és dicséretére legyen mondva^ nem is lett — ellene semmit, ha tekintet nélkül a pénz­tárnál viselt orvosi állásomra, mindenkoron szó­val és írásban nyíltan felléptem az orvosikar szociális érdeke, elnyomatása, folyton csökkenő fizetése mellett a legszorosabb értelemben vett elproletárositása, a cenzushatár magas volta, a szabadorvosválasztás, a szolgálati szabályzat hi­hetetlen szigorúsága miatt, mely soha nem hitt és el nem képzelt gúzsba köti az orvosi kart s végül az adminisztrációnak az orvosi működés rovására napról-napra való növekedése ellen. — Itt valaminek feltétlenül jönni kell, itt vala­minek történnie kell! A betegeknek az elszociali­zálása, az ország lakossága nagyrészének a kü­lönböző pénztárakba való beterelése egész Euró­pában a legrosszabb, legalacsonyabb fizetések mellett, a magánpraxist teljesen tönkretette. A szerencsésnek- nevezett, magas és legmagasabb protekcióval — melyet a jelenlegi belügyminiszter ur is elitéi — álláshoz jutott orvosnak is csak száraz kenyér jut. A 80—100—160 pengős álláso­kat, melyért egész nap szolgálatkészen kell áll­ni, létminimumnak nem lehet nevezni s ha az illető orvosnak magánvagyona nincs, ugy a to­vábbképzés, Oz előrehaladás, családalapítás re­ménye ki van zárva, a kívülálló orvosok szeren­csétlen tábora pedig — kivéve az egyes kivéte­leseket — az éhenhalásnak néz elébe, ha orvosi esküjéhez hiven, az orvosi etika alapján állva akar kenyérhez, keresethez jutni. Hiába, be kell látni előbb-utóbb a kormányzatnak is, hogy ez jóra nem vezethet, ezen az orvosi kamarák fel­állítása sem segit és ennek végeredményben az ország közegészségügye fogja kárát vallani. Most, hogy ez állásomról lemondottam, több időm lesz és talán többet dolgozhatom az orvosi kar érde­kében. — De lemondásomnak van egy másik oka is: helyet az ifjúságnak! Bárcsak követnék mind­azok a példámat, akik ezt vagyoni viszonyuknál, vagy több állásuknál fogva megtehetik. Természe­tesen az volna a kívánatos és igazságo& ha e kis karéj kenyér olyannak jutna, akinek — mint azt az illetékesek oly sokszor hangoztatták — más állása nincs. Fekete, hibátlan föl- O-SJO cséres börkeztyii £ 30 a Fehércég*á(slás BOÜOS cégnél — Kommunista szervezkedést leplezett le a rendőrség. Budapestről jelentik: Budapesten és Győrött, kommunista szervezkedést lepleztek le. A budapesti szervezkedés élén J o 1 s v a i Vilmos állott, aki nemrégen tért vissza Szov­jetoroszországból. Főleg a cipész- és szabóipari munkások köréiben fejtettek ki agitációt A rendőrség 70 embert vett őrizetbe. — Győrben hasonló okok miatt huszonöt fiatalembert fo­gott el a rendőrség. A kommunisták május l-re tűntetést terveztek. x Budapestre érve a Park-szállodában a kelett­pályaudvar mellett megtalálja kényelmét, legjobb ellátását olcsó árakért E lap előfizetőinek 20 szá­zalék eoeedményt nyujtunk. MAKÓI HIRiK A makói hagyma szóvetkezet tegnap tartotta éves rendes közgyűlését, amelynek legfontosabb tárgya volt egy angol közvetítő cégnek 1500 va­gon hagymára vonatkozó vételi ajánlata. A vétel feltételei: 4 és fél pengős ár és az angol piac ki­zárólagosságának a biztosítása. Ami más szóval azt jelenti, hogy amennyiben ez az üzlet a négy és fél pengős ár mellett létre jönne, ugy az angol piacra más, mint a szóban levő cég, nem szállít­hatna hagymát. Az ügyben végleges határozatot nem hozott a szövetkezet közgyűlése és az elnök­ség is csak arra kérte a kertészeket, hogy gondol­kozzanak az ajánlat felett. Valóban, az ajánlat több okból igen megfontolandó, mert_ nincs kizár­va, hogy egyszerűen olyan spekulációról van szó, amelynek célja csak az, hogy a holland és spa­nyol hagymát az angol piacon mentesítsék a ma­gyar hagyma minőségi és árbeli konkurenciájá­tól s az sincs kizárva, hogy az 1500 vagon hagy­mát nem is Angliába, hanem a német piacokra ex­portálná a vevő, miáltal a német piacot is lefog­lalná magának. Az ajánlat ügyében a végső dön­tést is a" Külkereskedelmi Hivatal hozhatja meg, amelynek hozzájárulása nélkül az export le nem bonyolitható. Marólúg. A nagylaki kendergyárbői súlyos belső sérülésekkel a kórházba szállították Szűcs Már­ton kendergyári munkás 4 éves Margit nevű gyer­mekét. A szülők előadása szerint az ünnepek előtti nagytakarítás alkalmával marószódát használtak, amelynek maradékait vizes pohárban polcra he­lyezték. A 4 éves gyermek játszadozásai közben megtalálta a poharat és abban cukrot sejtvén, né hánv kortyot lenvelf. Az állapota életveszélyes. Ingatlanforgalom Makón. Boros János és neje Jenei Julianna megvették Vékonv István és társai Hosszu-ucca 28 számú házát 1900 pengőért, Békési Lajos és társai ajándékba kapták Békési István ingatlanait, Holc József megvette Weisz Emánuel Sirkert-ucca 1 számú házrészét 367 pengőért, dr. Stencki József Szabó János Ingatlanát 1639 pen­gőért, Mészáros János ?fj. Lökő* István ingatlanát 1547 pengőért, Arad-Csanádi Takarékpénztár Bárá­nyi Ferenc ingatlanát 1250 pengőért, ifi Jenei Jó­zsef és társai örökölték" Jenei Józsefné Hagvaté­kát 5500 pengőért, Msrtonosl Istvánné Örökölte Nagy Gv. Sámuebié ingatlanait 7440 pengő érték­ben. Maisai Ferenené megvette ŐZT. Gslgőe? M?­hálvrn8 ókortvogó? 452 négvszörröl földiét 350 pen­gőért, Szabó Péter és neie Nacsa József és n«?e Insrő 4. szám alatti házát 450 peri főért, Bmce Tá­nosnó Szűcs Ferenc Priicskősi 31fi négvszöföl föld­jét 130 pengőért, dr. Nacsa MHiálv Kovács Páln'é földeáki 3863 négvsröcffM földiét 3 ezer pengBért. kk. Borka Imre Török Pál 'és neie Kantatói 1600 ní<rvszögöl földiót 1400 pengőírt, Bernát Tmréné ifj. Nacsa L'aios Iránvi-uera 10 és 12. számú házá­nak felét 320 pengőért. Moravszki János Ss neie Vig L'aios jángorf, sóstói, ugari, kopáncspusztai iárandóit és egy téhéntárását 15 erer pengőért. Diós Sándor "és neie megvettek Ac« Bálint 2 Hold 289 négvszőgöl mikocsiai járandő?át 1600 pengé­ért. KádSr József 'és neie 'Zstka? Ferenc Kenvér­várói 193 négvs7ö?öl földiót 120 pengőért. Kocka Sándor és neie Ni TV Mihálv és társa? Fűtő-ucca 9 számú házát 700 pengőért. Takács Imre és ne­je Horváth' Jánosné és társai Paradicsom-uoca 20 számú házat 1900 pengőért, Fekete János "és neie Kardos József Pnradiecom-ucca '40. számú házá­nak" egvnegved részit 500 pengőért. ő'zv. Nemesikéi Jőzsefné örökölte Nemeskei Jenő Lonovícs-sugar­utl há"t 4 ezer pengő értékben. Fürge István örö­költe Fürge Mihálv Kölcsei-uccai házának egvfie­ted rés»ét 313 Tr>n«ő értékben. Srabó Anlal meg­vette Kristő József ?s társai 316 négyszögöl ar­dicsi földjét 221' pengőért. t- T nsf kíWKrkX*?««. Nffiünv nísfl múlva megkezdődik a költözködés nagv szezonja: teher­autők táboroznak majd a házak" kapnia előtt. 'A legtöbb költo?ködésf minden? esztendőben a má­jusi bérnegvedben bonvoKtiák le, az idei május előreláthatólag rekordot teremt'. 'A fuvarozók "és szállítómunkások erősen készülnek a kampánvra. NébSnv száz munkások száma, akiket a Ha­tóság! Munkaközvetítő nvilván tart és ifcik a kö­zel! költözködéstől várnak Ms kereset? lehetősé­get. 'A szállító munkások kérik", hogy a költözftö­közönség st szintté munkásokat a Hatósági MunKakSzvetlfS utián szerezze be. "Az előrelát­ható nagy forgalomra VPIA tekintettel már most Igényelte mindenki a 19-7S-as telefonszámon a megfelelő munkaerőt, a lm'1 'nT munkást minden köttáatódésibez díjmentesen küld. Lányi Mór meghalt Szegeden mindenki ismerte és aki ismerte — nagyrabecsülte. Hosszú évtizedekig Szabad­kán a Délvidéki Közgazdasági Banknak volt el­nökigazgatója, különösen a parcellázási üzlet­ben fejtett ki nagy tevékenységet. Nevéhez fű­ződik az aurániai perjelség és a gyálai rét fel­darabolása. 1905-ben a regőcei kerület ország­gyűlési képviselővé választotta. A Justh-párt­hoz csatlakozott és a pártnak az önálló nem-t zeti bank ügyében előadója volt. A koalíció fel­bomlása után a budapest—erzsébetvárosi kerü­letben Justh-párti programmal vállalt jelölt­séget, de pótválasztásba került és Márkus Jó­zseffel, Budapest egykori főpolgármesterével szemben kisebbségben maradt A háború első évében a Magyar Agrár és Járadékbanknak lett ügyvezető igazgatója és igazgatósági tagja, majd amikor a háború után ez az intézet _ a Magyar-Olasz Bankba olvadt be, ennek az in­tézetnek lett ügyvezető igazgatója. Szegeden nagy, élénk es maradandó közgaz­dasági tevékenységet fejtett ki a kommün alatt és utána is. amikor majd egy évig Szegeden lakott. 6 volt a szegedi kormánybiztosa az Osz­trák-Magyar Banknak és tagja volt a Nemzeti Bizottmánynak is. Lányi Mór létesítette a Ma­gyar-Olasz Bank szegedi fiók ját, ő alapította és épitette fel a Hűtőházat, amely Szegednek egyik jelentékeny iparvállalata. A' Euszas évek elején visszavonult a közgazdasági tevékeny­ségtől és Örkényi birtokán gazdálkodott, majd Amerikába költözött egyetlen fiához. A köz­gazdasági válság őt siem kímélte me^, vissza-» tért Európába, néhány éve feleségevei nagy visszavonultságban Rómában élt. Onnan érke-' zett halálhíre. Húsvét hétfőjén 69 éves korá­ban, mozgalmas és sikerekben oly gazdag élet után, hirtelen elhunyt. "" "* Férfi fehérneműek készen és rendelésre Pollftk Testvéreknél — MUNKAKÖZVETÍTÉS. Állást kaphat a Ha­tósági Munkaközvetítőben: 2 szobafestő, 3 ács, 8 kőműves, 1 bognár, 2 cipőtüzőnő, 1 kádár, 1 re&ze« lővágó, 4 hölgyfodrásznő. — Vidám est. A Szegedi Zsidó Ifjúsági Könyv­tár hétfőn nagy látogatottság mellett tartotta meg vidám estjét a zsidó hitközség nagytermében. Ügyes, kedves színdarabok voltak műsoron, köz­tük Fodor György, egy budapesti Vl.-ik gimna­zista darabja is, amelyet a budapesti tanulók ad* tak elő a hallgatóság nagy mulatsága közben. Ren­geteg humor, ötlet, formakészség van a tehetsé­ges gimnazistában. A budapesti „kollégák", név­szerint Rappay, Tasszk György, Váry Ba­lázs György, Vértes Ferenc, 6 b s z t e r Ferenc, Heimberg Miksa, Gránát Sándor, Klein Miklós, Weisz Miklós kitűnően játszottak társuk „müvében". A szegedi diákság öt egyfelvonásos' ban vonultatta fel tudását. A különböző humoros darabok szereplői voltak Vass Zoltán Péter, Beisinger László, László Miklós, Grün­h u t János, H o 11 z e r Éva, F1 e i s c h er Ágnes. Singer Károly, Varga István, Schnur Zsu zsa, Gábor Miklós, Lustelner Sándor, Föl­des Károly, Bálint István. Az est prologját kedvesen mondta él Fodor Éva és ügyesen kon­ferált Klein Arthur. — ELŐADÁSOK. Az állami faipari szakisko­lán (Szent György-tér 7.) április 25-én este 6 óra­kor Fekete Dezső tanár „Butorstilusok" cimen vetített képekkel előadást tart, melyre minden ér­deklődőt szívesen lát az igazgatóság. Az előadás díjtalan. — ötven ©sztendő a templomi énekkarfan. X .Szegedi Zsidó Hitközség vezetősége bensőséges ünneplésben részesítette Kormos Ozmánnét abból az alkalomból. he«v ötvn esztendeje működik a templomi énekkarban. Kormosné 1885-ben lépett az énekkar aktiv tagjai közé és azóta megszakítás nélkül működik. A zsidó hitközség elnöksége me­leghangú átiratot intézett Kormos Ozmánnéhoz: „Példás lelkiismeretességgel, igazi hivatottsággal munkálkodott énekkarunkban, amelynek minden­kor legkitűnőbb tagja, legodaadóbb és legbuzgóbb közreműködője volt. — mondja az átirat. Isten­tiszteletünk fényét és áhítatát nagyban emelte énekművészeiének kiválósága ós jólesik nekünk, hogy a nagy időszák elmulta után is gyönyörűsé­günket lelhetjük énekében." Kormos Ozmánnét a a énekkar tagjai Is meleg ünneplésben részesít Uék a iubiluem alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents