Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

DM MAT, VAPC««7Afi T935 április 2T. reménységeket 8 a kápolnai csata után a törzstisztek nyíltan megtagadták neki az engedelmes^ M'get. Működése csak rövid ideig tartó szereni»éllen epizód volt a szabadságharc történetében. Lidekes azonban szembeállítani a magyar tábornokokkal az osztrák hadsereg vezéreit. Osztrák részről az összes fontos abb állásokat a főparancsnoktól lefelé, kivétel nélkül, mind igen tiszteletreméltó korban levő öreg áltál>ornagyok és generálisok töltötték be. Windischgratz berreg 6l esztendős volt, mikor átvette a magyarországi hadsereg fölött a főparancsnokságot, utóda, W élűm táborszernagy 67, Haynnu pedig, aki osztrák részről a magyarországi háborút befejezte, 63. Pnchner altábornagy, Bem ellenfele Erdélyben, hetvenedik életévét taposta, Schlick altábornagy, »ki kétségtelenül a legtehetségesebb volt a Magyarországon harcolt osztrák generálisok között, szintén hatvanötödik életéve körül járt. Woigemuth, akit Nagysarlónál vertek meg, 61 esztendős volt magyarországi szereplése idején. A legfiatalabb a vezető állásiján levő osztrák generá- | lisok között Jelacsics volt, aki 180l-ben szüle- | tett, de nagyrészt nem katonai, hanem politikai | okoknak köszönhette viszonylag gyors karrier jót. Mi fontosságuk lehet a történelem szempontjából ezeknek a látszólag érdektelen és szürke életrajzi adatoknak? Az, hogy ezeknek az évszámoknak megvilágításában a magyar szabadságharc tnlajdonkéjMsn a hirtelen előlépett fiatal kapitányok és föhadn igyok háborúja volt az öreg generálisokkal szemben. A katonai tehetség ninca ugyan életkorhoz kötve. Na|>oleon egészen fiatalember volt az olaszországi hadjárat idején, Julíus Caesar élete delén állott, mikor Galliát meghódította, Moltke azonban már a biblikus kor határát súrolta, mikor tönkreverte Franciaországot. Nagy általánosságban mégis a szellemi frissesé? és testi rugalmasság fölényt jelent az öregkor szakmai rutinjával szemben. A szabadságharcban pedig ehhez még az a különös helyzet is hozzá- I járult, hogy a két szembenálló fél közül a fiatalabb akárhányszor azelőtt az öregebb ellenség alatt szolgált, békegarnizonokból, hadgyakorlatokról ismerte elveit, szokásait, sablonjait és bogarait, szóval adva voltak azok a tényezők, amelyek a legtöbb esetben a másik fél számára ismerétlenek. Amire a békében nem nyílhatott a katonai fegyelem mellett a fiataloknak alkalom, megcsinálják a háboruban: megmutatták az öregeknek, hogy taktikájuknak és stratégiájuknak hol vannak hiányosságai. Nem tudom, méltatta-e már valaki ebből a szempontból figyelmére a szabadságharc katonai történetét és mérlegelte-e katonai szemmel annak a körülménynek jelentőségét, hogy egészen az orosz betörésig tulajdonképen ugyanazon hadsereg tisztikarának két korosztálya á'lott egymással szemben. Azt hiszem, ez a kérdés megérdemelné, hogy kissé behatóblian foglalkozz wnk vele. Nemcsak egy uj nézőponttal gazdagítaná (iz önvédelmi harc történelmét, hanem érdekes következtetéseket is lehetne levonni belőle. II gazdatársadalom problémái Irta Dr. BOKOR PAL CARLTOM SZÁLLODA • DUNAFART BUDAPEST Étterem — Kávéház Polgári étterem Telefon — Folyóviz minden szobában. érsékelt á rak! A választás izgalma! és a pártpolitikai küzdelmek egyideíg narkotizálták a gazdasági, általában a mindennapi élet bajait. A választási hullámok elsimultak és visszaestünk ismét a szürke hétköznapok gondjajba. Az élet megáililhatatlanul megy tovább s igy a harc sem ülhet el, az energiánk nem merülhet ki a választási küzdelemben, amelyben sokszor kicsinyes személyi, vagy pártpolitikai szempontok vették igénybe erőnket és tudásunkat, hanem még fokozottabb felkészültséggel, egymás megbecsülésével, kölcsönös megértéssel az indulatokon és szenvedélyeken felülemelkedve minden hazáját szerető és féltő polgárnak az alkotó munka érdekében össze kell fogni. A súlyos időkhöz illő józan megfontolás legyen úrrá. E harc a létünkért, a mindenapi kenyérért való küzdelem, csak akkor juthat azonban első megnyugváshoz, ha elsősorban a magyar gazdatársadalom legégetőbb problémái megoldást nyernek és annak életszínvonalát, megélhetési lehetőségét odáig felemeltük, ahol már emberi az élet. E cél elérése érdekében a kormányhatalom részéről olyan fontos intézkedésekre van szükség, amely egyrészt lehetővé teszi a magyar gazda vagyonának, birtokállagának — és ezzel az állam — fokozottabb megvédését és biztosítását, másrészt, amelyek a termelés megkönynyitését és előmozdítását, valamint a termeivények minél kedvezőbb értékesítését célozzák. Ez irányban legsürgősebb feladatot kell képezni a védettség lejárta előtt a gazdaadósságok elviselhetőbb rendezésének, a mezőgazdasági ingatlanokra a kényszeregyezségi eljárás bevezetésének egyéni elbírálása alapján. A termelés előmozdításának előfeltételei pedig a különböző kártékony férgek és állatbetegségek leküzdésére szolgáló kötelező védekezéshez a védőszerek ingyenes vagy minimális arban való kiosztása, a föld termőképességének fokozása érdekében a gazdáknak műtrágyával való ellátása, visszafejlődött állattenyésztésünk állami támogatása. Halasztást nem tűrő kötelességét képezi az arra hivatott tényezőknek már most gondoskodni minden körülmények között a mezőgazdasági termények megfelelő értékesítéséről, hogy a gazda legalább is megélhetése biztosítására megtalálja egész esztendei fáradtságának ellenértékét. Hogy e cél elérhető legyen, a belső értékesítés szervezetében meg kell szüntetni minden korlátozást, a felbukkanó és monopo. liumok elnyerésére törekvő erőszakos álalakulatok működését meg kell szüntetni, mert az ilyen irányú törekvések súlyos veszteségeket okozhatnak a bizalommal eltelve megínditott termelésnek épp ugy, mint az egész országnak, mely végül is a fogyasztás csökkenésére vezet. A választási kampány alatt minden párt egyöntetűen követelte a kartellek túlkapásainak és kinövésének megszüntetését s igy nem lehet semmi akadálya annak, hogy végre a kormányhatalom e gazdaellenes szervezeteket megrendszabályozza, egyrészt a védővámoknak a leszállításával, másrészt azok teljes leépítésével. Ez intézkedések maguk után vonnák az úgynevezett „agrárolló" megszükítéset, amelyet nem a terményárakat mesterséges föltornázása, hanem egyedül az ipari cikkek árának a mezőgazdasági cikkek árával való összhangbahozatala által érhetjük el és akkor gazdasági életünk vérkeringése nyugodt mederbe® meg* indulhat. Az értékesítés kérdésével szorosan összefügg az, hogy a magyar gazda részére jó kereskedelmi politikával védett piacot létesítsünk, de ezt nem ugy tudjuk elérni, ha a termelőket különböző olyan kényszerszövetkezetbe kényszeritjük, amely anyagi terheket jelentve a számára és igy a termelés megrendszabályozását célozzák, mint ahogy a szegedi paprika esetében lát juk, hanem a legfontosabb feladat az export fokozott megszervezése. Biztosítanunk kell nemcsak az aránylag nem jelentékeny buzafölöslegeink külföldi értékesítéséről, túlzott ambícióval történt gondoskodást, hanem minden mezőgazdasági terményünk és szegedieket különösen érdeklő paprika, gyümölcs, baromfi és nem utolsó sorban a bor jobb értékesítési lehetőségé«, amely az utóbbi időben sajnálatosan a régihez képest majdnem egy tizedére esett vissza. A hazai bortermelőket természetesen közelről érdekelné, hogy miért éppen velünk szemben támasztott megszorításokat az osztrák kormány. A most folyó kereskedelmi tárgyalásoknál ki-1 vánatos volna e kérdés tisztázása is. Speciális helyi vonatkozásokban elsőrendű városi feladatot kell képezni a bérlői jogviszony rendezésének, a jelenlegi elavult bérbeadási rendszer megváltoztatásának, társas bérleti viszonyok korlátozásának és fokozatos megszüntetésének; a bérhátralékok tőkésítés utján való rendezésének és ehhez szűkség esetén állami támogatás kieszközlésének. Az export lehetőségek fokozása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a termények minél kisebb költséggel és minél könnyebben kerülhessenek a piacra, e végből ugy a tanyát végigszelő műutakhoz. mint a tanyai vasúthoz vezető úgynevezett „bekötő utak" megjavitá. sáról és rendezéséről, valamint a gyümölcsexport lebonyolítására megfelelő csomagoló és beraktározó helyiségek felállításáról. Különösen fontossággal bir ez a korai gyümölcs exportálásához, melyek a gyors romlásnak, a napfénynek jelenleg ki vannak téve és igy az export lehetőségét és az árak kialakulását- is csökkenti. Legyen szemünk előtt Kecskemét példája, ahol ilyen csomagoló és beraktározó helyiségek felállításával mindig nagyobb a gyümölcsár, mint Szegeden és a kereskedők is szivesebben keresik fel ezt a piacot. A Marstér feltöltetett, megfelelően kikövezve por- és szemétmentessé vált, igy nem hiszem, hogy különösebb akadályba iitközhetik ott ilyen fedett csomagoló és beraktározó helyiség megépítése. Hogy ezeket a feladatokat megoldhassuk, felül kell emelkednünk minden pártpolitikai ellentéten. Induljon meg az alkotómunka, legyen az idei húsvét kiindulópontja a magyar gazda és a mezőgazdasági élet feltámadásának. Olcsó l Mepftlzzfiató t ifi. Hegedűs Béla diszíemeiUezéfl vállalata Az összes klinikák, állami cryermekmenholv szerződéses száMtója. Szeged, Szenigyöegy tér 4. 7 el.; IS—SS. (Éjjel-nappal) Auíólc