Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

TO55 április 21a 21 A SZABADSAGHARC TABORNOKAI Ha TONELLI SÁNDOR. A k è t v • x • t ö világmárka eredeti eredeti STiRIfl PP SIEYER Etaö (fob fékkel ellátna, mim a moiorok. ri ka MPp k/u/Xelben csak nálam haptaMh. ««I?»«'«' ^ é. n„ÍSnEPfl Íu.í .lj. f JtA gyártmányú ' Vä> A párok, alkairóscek. uSfiïî. JF \ iavitABoK felelK^étf Emargé mrlletlesrolí-BÓbban WOLF PETER gipiruMxában, H d ticca 1 sc. Az Aj gyerekkoromban még elevenen éltek * negyvennyolcas emlékek. Nagykörösön, ahova «nmaafetakorom emlékei visszanyúlnak, még legalább tizenöt-husz ember élt, aki résztvett a szabadságba rcban. Március 15-iki ünnepélyek alkalmával Budapesten. Becsületemre mondva, nagy viselték az élő kapcsolatot azokkal az időkkel, amelyé a mi számunkra már história formájában jeleutkeztek. Volt közöttük egy — ha jól emlékszem, Szalay bácsinak hivták —, akit kis kocsiban tologattak, mert 1849 juliusában egy Kassa körül .vívott összecsapásnál a kozákok kelét-lábát csúnyán összevagdalták. Ekkoriban, a kilencvenes években még egész sor élt a szabadBá0di«rc tábornokai közül is. Görgeyt, mint egészen kis fiu, magam is láttam a miHénium alkalmával Budapesten. Bccséletemre mondva, nagy tibztelettel csodáltam és eszem ágában sem volf, hogy árulónak tartsam, mint ahogy a negyvennyolcas alföldi városok közhangulata megkövetelte volna. Jogászeszten dóimban a honvéduienháa öreg fekói, kávébarna egyenruhájukkal még megszokott látvány voltak Budapest uccáin. Az utolsó negyvennyolcas, akit személyesen ismertem, Lás/ló Miklós volt, a Teleki grófok gazclatisztje, anyai ágon a feleségemnek nagy-nagvbátyja. A szabadságba rcban Miklós-huszár volt, öt vagy hat esztendeje halt meg Görgényszentmirén százegv esztendős korában. A románok adtak katonai kíséretet a temetéshez. Ma már mindezek a negyvennyolcas alakok ényesen eltűntek a magyar életből. De a negyvennyolcas, hatvanliatos és okkupációs visz6zaemlékezéveit is e'söpörte a világháborúnak v érzivatarra. Addig minden falunak megvolt a háboms mesemondója, aki a fiataloknak igen érdekes történeteket tudott mesélni Cus'.ozzáról, Königgratzröl, Dobojról és Magiájról. Mindezek nyomtalanul eltűntek a világháború sokkalta nagyobb arányú csatáinak emlékezetében. Lecsökkentek az öreg csontok«, — ahogy egy alsótinyai szakértő jellemezte előttem a helyzet változását. A napokban mégis visszamentem 1848 törféii<:! 'l:tiz és egészen különleges szempontok szerint futottam végig a nevek egy részén, amelyek S'e: epet játszottak az önvédelmi és függetlenségi har.- katonai ;ü '• leiében. Az ötletet ehhez tulaj— tlon'»éjien Hegedűs Lóránt Kossuth-könyve adta, amely egyhelyütt a fiatul fővezérről teáz említést. Elővettem a lexikont és végígbogarásztam a neveket, hogv milyen idősek voltak a magyar tábcwuokok és a velük szemben állott császári generálisok. Némelyiknél még azt is kijegyeztem, togy milyen előzetes pályafutás után emelkedtek a tábornoki állás magaslatára. Köztudoniásn, hogy a szabadságharcban magyar részről, egyes irreguláris alakul ások tói eltekintve, mintegy 170.000 ember állott fegyverben Az akkori népességhez és a politikai viszonyokhoz képest ez igen nagy erőkifejtésnek volt tekinthető, hisz az országnak tetemes része 1848 Szeptembertől kezdve, mikor a tulaj donképeni fegyveres mérkőzés kezdődött, nem állott a függetlenségi kormány im}>ériurna alatt. Köztudomásió az ís, hogy ennek a 170.000 főből álló fegym4reb erőnek a gerincét a régi osztrák hadíeregfek Magyarországról kiegészílett és véletlenül átszabad, ágharr kitörése alkalmával Magyárörs ágon is állomásozott csapatai stokáltatták. Majdnem kivétel nélkül magyar származású, de volt osztrák tisztek voltak a hndszreg megszervezői és egyúttal a hadmű oelelck irányilói is. Azt azonban tudtommal eddig alig méltatta valaki figyelmeié, hogy magyar részről majdnem ki'.átél nélkül csupa egében fiatal tisztek szer eltek és hogy a legfontosabb pozíciókat is ol»an .fiatalemberek töltötték be, akik manapság legfeljebb ha az őrnagyi rangig tudnak eljutni. Alikor a tulaj duakópeai függetlenségi harc jaja&meáódötw MasBsezszísoK is áUoffiiseaotí egy egész sor tábornok, Maga, akit a JeJacsícs elleni harc vezéréül szemeltek ki, Hrabonszky, aki Péterváradnak volt a parancsnoka, Éder tábornok Eszéken és Berchlold, aki ogyideLg a .szerbek elleni hadműveleteket vezette. Ezek azonban, mihelyt igazán kenyértörésre került a dolog, vlsz¡•aavonultak, a többiek pedig egyszerűen ntegmaradtak a császári zászlók alatt. Példájukat, követte a törzstisztek legnagyobb része is. Októberre már csak nyolc olyan tisztje maradt a magyar hadseregnek, aki már a régi érában is eljutott az aranygallérig. Mondhatnámi ezt ugy is, hogy Magyarország 1848-ban 3noédelmi harcát, nyolc törzsliszttel kezdte meg. A régi ezredesek közül kettő tartott ki vétríg a magvai- ügy mellett, Mészáros Lázár és Kiss Ernő. Mészáros ötvennégy éves volt, mikor a szabadságharc kitört és az 5. huszárezred parancsnoka. Ő volt az első független magyar kormány hadügyminisztere és nevéhez fűződik a honvédhadsereg megszervezésének érdeme. Mint hadvezér kevéslvé volt szerencsés, de egyéniségei kiérdemelte a legteljesebb elismerést. Mint száműzött Imit meg Angliában 1858-ban. Kiss Ernő Temesvái-ott születeti i 800-ban és a szabadság-« harc kitörése, mint a Hannover-huszárok ezredesét érte. Negyvenkilenc, esztendős volt, amikor, mint altábornagy, az aradi vesztőhelyen fejezte be pályafutását. A régi alezredesek közül szintén kettő emelkedett magas rangra a szabadságharc vezérei sorában, Aulich és Veder, Aulich a szabadságharc kevés számú idős tisztjei közé tartozott. 1792ben született Pozsonyban és a szabadságharc kitörésekor alezredes és zászlóaljparancsnok volt a Sándor-gyalogezredben. 1849 március 7-én lett tábornok. Nevéhez a tavaszi hadjárat legsikeresebb taktikai mozzanatai fűződnek. Vetter nála sokkal fiatalabb volt. 1803-ban született, 1848 elején lett alezredes, 1848 novemberében tábornok és 1849 elején altábornagy. 1849 márciusában Kossuth őt szemelte ki fővezérnek, de betegsége meggátolta, hogy a hadsereg élére állhasson. A szabadságharc leverése után egy esztendeig az országban rejtőzött, azután kimenekült és részlvett az emigrációbau. A kiegyezés után hazatért és Buda)iesten halt meg 1 882-Immi. A négy régi őrnagy közül Lachner György 1795-ben született Turóoon. Az őrnagyi rangfokozatot már 1844-ben érte el ós valószínűleg ebben a rangfokozatban ment voliw nyugdíjba, ha közbe nem jön a szabadságharc. Noha harctéri szolgálatot nem teljesített, a legfontosabb katonai állások egyikét töltötte be. 1848 októberétől ezredesi, majd 1849 januárjától tábornoki rangban ő volt a honvédség felszerelési felügyelője. Az 1796-ban született Sch.wi.ndel József a szabadságharc kitörésekor őrnagy volt a nésryes huszárezredben. Budavár vissza foglalása ulán ő volt a főváros városparancsnoka. Vécseyt, mint a 2. huszárezred őrnagyát, Leiningen-Westerbnrg Károly grófot pedig, mint a 19. gyalogezred őrnagyát érte a szabadság-harc kitörése. Az első negyvenkét éves, a másik pedig harmincegy éves volt, mikor az aradi vesztőhelyen befejezte életét. Leiningen sorsa talán a legtragikusabb a szabadságharc valamennyi tábornoka között. IIo seni főnemesi családból származóit; az osztrák hadseregben ez volt a titka gyors előmenetelének. Alikor a szabadságharc kitöri, bátyja ezredes, öcscse pedig kapitány volt az osztrák hadseregben. Bátyja Puchner alatt Erdélyben ellenünk szolgált, öccse Milanóban állomásozott. Öt igazán nem kötötte hozzánk semmi, kérte is áthelyezését, d • kérését nem teljesítették. Mikor felesküdött a magyar alkotmányra, megtartotta az esküjét egészen a bitóig, öccse, miként egy bajtársa naplójában megírta, a milanói tiszti kávéházban az újságból értesült bátyja kivégzéséről. Az igazi forradalmi karriereket azonban a (vitai századosok és föhidnagyok csinálták. Dessewffy 46, Damjanich, Pöltenberg és Nagysándor 44, Knézich 40, Kmety 38, Guyon 37, Klapka 29, Csetz pedig 27 évos korában lett tábornok. Gáspár András 45 esztendős korában érte el a tábornoki rangfokozatot, dc ő mint közhuszár kezdte pályafutását, a katonaságnál tanult meg irni, olvasni és valószínűleg a forradalom nélkül a kapitányi rangfokozatnál sohasem vitte, volna tovább. Harminchét esztendős korában lett tábornok Perczel Móric is, aki viszont sohasem volt katona s csak mint egy szabad csapat vezére, a Jelacsics elleni harcokban érdemelte ki ezt a magas katonai rangot. A legnagyobb katona! zseni, akit a szabadságharc kitermelt, kétségtelenül Görgey volt. Ö 1818 januárjában született, tehát hurinincudik életévéi alig haladta meg, mikor a szabaságharc legfényesebb fegyvertényét végrehajtotta. Mellette, mint vezérkari főnök, a huszonhét esztendős H iyer ezredes uiükö:löil. Ilánuejicegy éves fővezér és huszonhét esztendős vezérkari főnök mintcneselro elég gyors pályafutás még egy forradalmi hadseregbe 11 is. Meg kell még emlékezni a szabadságharc tábornokainak sorában két idegenről, Bemről és Dembinszkyről is. Mindkettő uiár jelentős katonai múlttal dicsekedhetett, Dembinszky résztvett 1812-ben Napoleon oroszországi hadjáratában és az 1830. évi lengyel felkelésben. Sokkal idősebbek voltak a magyar hadsereg tisztjeinél Bein 1794-ben, Dembinszky pétiig 1791-ben született. Az ő szerepük egészen különleges volt a magyar szabadságharcban. Bem legendás hőse lett az erdélyi hadjáratnak, akii Petőfi rajoneó szeretettel veti körül és többszörösen megénekeli. Dembinszky szere}>e sokkal kevésbé volt szerencsés. Öt Kossuth arra szemelte ki, hogy főve/é e legyen a magyar hadseregnek. Abban a hit'»" 1 élt, hogy katonai karrierjét és tekintélyét a,hadsereg fiatal tisztjei respektálni fogják. Ennek azonban pont az ellenkezője következett l>e. Dembinszky egyá':a!án nent igazolta a hozzá fűzött [DlVfll-ÖLTÖNYŐtt, BURBURRY iiGLÍiöP TREMCH-COATSOK - B&&KABÁTOK ' GUMMIKÖPEHYEK Nagy választék. Olcsó árak. Divatos szabás. • MÉRTÉK. UTÁNI URI SZABÓSÁG • FÖLDES IZSÓ - KLAUZÁL TÉR