Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-14 / 82. szám

12 DÉL IV 4 'TYARORSZAÜ T935 április 14. Elegánclában szenzációsak! Mfnőségben utolérheleüenek 1 Árban legolcsóbbak a COLUMBIA CIPÓK Gyári lerakat: Kárász ucca 13. Saját erde­kében te­kintse meg áruinkat Csoportokban továbbítják a vidéki városokba a nemzetközi vásár külföldi vendégeit A nemzetközi vásár idegenforgalmi akc'ója a magyar városok forgalmának fokozására A sajtó minapi bejelentéséből Budapest kö­zönsége örömmel vette tudomásul, hogy a magyar vidék nagy városai ez évben komoly méretű propagandára készülnek a május 3-án megnyíló Nemzetközi Vásáron. A városok ezúttal közös ak­cióra szánták el magukat. A yásár főbejárata mellett, vagyis a legforgalmasabb helyen, hatal­mas paviliont állitanak a különböző idegienfor­galmi érdekeltségek és vállalatok bemutatására. E pavillon keretében a pavillon bejáratával szemben eső falon * a magyar városok mozgó képsza^ tagot helyeznek el, mely hatalmas méretű, egyre váltakozó képekben mutatja be a magyar Vidék minden, nemzetközi viszonylatban is bámulatba ejtő szépségét. A magyar városoknak ez, a modem propagan­da legjobb eszközeit igénybevevő felvonulása a vásár vezetőségét arra késztette, hogy ez évben a vidék idegenforgalmának fejlesztése érdekében különleges erőfeszítést fejtsen ki. A Nemzetközi Vásár vezetősége a magyar vú­fosok forgalmának fejlesztése érdekében háromas akciót tett folyamatba. Az egyik a vásár külföldi vendégei számára Budapestről három vidéki uta­zást biztosit 33 százalékos kedvezmény mellett. A vásár vezetősége és 55 magyar város polgár­mestere ugyanezt a kedvezményt kérte megadni a vidéki magyar látogatók számára is legalább egy utazásra abból a célból, hogy a vidéki ma­gyar közönség a vásár alkalmából az ország egy más részében fekvő várost is felkereshessen. Ez az akció a MAV vezetőségénél még tárgyalás alatt áll, de ugy a városok, mint a vásár vezető­sége reméli, hogy a belső vándorforgalom fej­lesztése érdekében a kereskedelmi miniszter eh­hez az engedélyt meg fogja adni. A harmadik akció a vásárnak az a törekvése, hogy a Nem zetközi Vásárra Budapestre érkezett külföldieket és belföldieket csoportokba tömörítse azon vidé­ki városok meglátogatása céljából, amelyekben úgynevezett „idegenforgalmi napokat" rendeznek a vásár tartama alatt. A vásár mindezeket a lehetőségeket már he­tekkel a vásár megnyitása előtt erőteljes propa­gandával hirdeti 26 külföldi íllamban, ahol a vdsdr közhírré teszi az egyes városok által szer­vezett idegenforgalmi napok programját is. A magyar vidék népszerűsítését célzó munkába be­kapcsolták a belföldi és a vásár idegenforgalmát külföldön szervező, négy kontinensre kiterjedő képviseleti hálózatát, valamint a nagy nemzet­közi menetjegyirodákat is. azzal, hogy Számolhatunk, tehát i Budapesti Nemzetközi Vdsdr jus S.val kezdődő 11 napja a ma­gyar városok idegenforgalmának ia ünnepsorozata lesz. 4 t Csak természetes, hogy Budapest is kiemelkedő idegenforgalmi eredményt vár a jubiláris vásár­tól. Hiszen a Budapestre érkező tömegek nagysá­gától függ a többi magyar városba indítható utasok száma is. A vásár ezért minden eddigi méretet meghaladó küjfiöldi propagandán felül, különleges utazási kedvezményeket is nyújt, ame­lyek 26 állam területére terjednek. Belföldiek Budapestre Április &tól május 13-ának déli 12 órájáig, vagyis teljes 20 napig utazhatnak a vásár 50 százalékos utazási kecL vezményévcl. reril haiao utüonságok Pollák TcstfÉrehnCl « c»k«uc.«. Olcsó • Mepblzfialó I ifi. Hegedfis Béla dls%iemeiUexé»i vállalata Az összes klinikák, állami gyermek­menhely szerződéses szállítója. Sxeged, Sxenigyörgy «ér 1 Tel..- IS—55. (Éjjel-nappal) AuíóH 50 éli. Jubilálunk! 50 HU. Hálásan köszönöm Szeged város t t közönségének 50 éven át tanúsított pártolását, melyet országosan elismert tudásommal Igyekez­tem kiérdemelni. Elhatároztuk, hogy es évben rendkívül leszállított árban tisztítunk és festünk minden ruhaneműt, függönyöket, szőnyegeket, stifc, További szives pártolást kér Glöckner J. és Fia vegytisztitó és kelmefestő ipartelepe Iskola •.« (fogadalmi templomnak által), fióküzlet Károlyt ucca 4. Telefon: 12—6». 24« Látogatás a premieren To^iap este egy csillag mindegyiknél fénye­sebbre gyúlt az égen. Valaki a felhók szárnván, csillagok utján, éji látogatásra indult a földre. A mennyei kancellár őrszobájának ablaka világi­tolt szokatlan fénnyel. Az uj égi lakók közül állt az egyik alázatosan Szent Péter előtt. Csapott haja kissé jóságos két szemére omlott s engedelemért esedezett. — Néhány órára szeretnék visszatérni a föld­re. szeretteim közé . . . Aztán meg valami ünnep­ség is készül a színházban . . . Szokatlan volt Szent Péter számána az ilyen kérelem. Jól szemügyre vette az „tijoncot" a káp­rázatos fényű őrszobán. — Mi a neved? — Móra Ferenc. Szent Péter felüti a mennyei törzskönyvet, ahol alfabetikus sorrendben, gondosan elkönyvelve voltak az összes égi lakók. — Meg van! ... — teríti szé* a könyvet megelégedetten és tenyerének húsos párnájával elsimítja azt. Homlokáról az órrára ereszti szemüvegét, elolvassa az egész tételt és szigo­rúan kérdez. — Mit müveitél a földön? — Újságíró, iró voltam . . . Verseket is farag­tam néha ... Az igazságot szolgáltam és a szegényeknek, elesetteknek utat mutattam . . . Isten virágos kertjéről meséltem az emberek­nek .. . — Látom, ebből csillagos egyesed van a „megjegyzés" rovatban. Aztán még az is áll itt, hogy az enyészet földjéből emberi és állati cson­tokat «szedtél ki, kutattad az élet és halál örök titkát. Ez kontárkodás a teremtés és kimúlás nagy művében! De nem vagy érte megróva, mert a tudománynak szolgáltál és nem kalmárkodtál vele . . . Kincseket hagytál-e magad után? — emelte fel kérdően tekintetét Szent Péter. — Nem . . . azaz, hogy igen. — Nos, igen vagy nem? — Könyveimet és Írásaimat hagytam, meg az unokáimat, őnáluk nagyobb kincset nem ismer­tem . . . őket szeretném meglátogatni . . . Szent Péter megsimogatta szakállát és jóságos szemeivel szelíden, biztatóan nézett Ferenc test­vérre. Újoncnak ugyan még nem jár ki a földi látogatásból, de majd feltételhez köti a kimenőt. — Hát jól van. Ferenc testvér, mehetsz. De lelkedre kötöm, éjfélre itt legyél! Ferenc testvér illedelmesen elköszönt köny­nyü fehér köpenyét karjára teritette és a ked­vező szélfuvallattal egy sebesen száguldó bá­rányfelhőre lépett. Percek alatt eltűnt. Suhant az esti szürkület­ben. Mindenütt a sötéten csillogó Tisza kanyar­gását figyelte. Első utján kissé nehezen bár, de dideregve célhoz ért. A muzeum mellett ereszkedett lie csendesen. A járókelők sietve suhantak el a szeles, hűvös estén, összébb húzta a fehér gyolcsot és felsie­tett a muzeum lépcsőjén. Benyitott. Hivatali szo­bájában alig volt változás. Ami volt, Kotormány azt is kegyeletes kézzel végezte. Kiosont a képtárba, szétnézett. Majd leruc­cant a szuterénba. Futó pillantásokat vetett a hunok, avarok, gepidák és jazigok cintermében s még az üvegburákat is szeretettel simogatta meg. Az idő gyorsan telt Nem is időzött sokáig, mert a rossz épülettetőn át a csillagokból meg­pillantotta, hogy a prömiérközőnség a színház felé tart. A színházban már zúgott a tömeg. Tekin­tetét végigsétáltatta a nézőtéren. — Nézd csak. no! — mondta halkan Ferenc testvér, az egyik oldalgáholyra tekintve. Ott vol­tak: az övéi. Egy szempillantás alatt a páholyban termett. Megcsókolta asszonyának haját, aztán meghúzó­dott a sötét háttérben. Elkapta Mötyőt térdére ültette és megtáncoltatta rajta. Magához vonta a Vadembert és szeretettel megveregette • vállát. De itt sem időzhetett sokáig. A színpadra «e­lett, hogy szót váltson az aktorokkal, a Jele» nemzetiszinházi művészekkel és a szegediekkel. Aztán felvonultatták előtte Etelt, a visszatérő Ferencet, az erdőkben bujdosó Rókussal, Mátyás gazdát, Pirost, Szpiritutót Roza nénit • Marikát és Péterkét, amint kis kezében szoron­gatva a kenyeret küzd a tó zöld hlnárával a^ életért , . . Pereg az előadás. Ferenc testvért bánatos gn­mei visszavitték az oldalpáholyba. Itt ngy érezte magát mint fent az égben, a jó Isten végtelen mezején, ahol harmatos zöld füvet ropogtatnak aranyszőrű báránykái és 6 vigyáz rájuk, hogy tilosba ne menjenek . . . Az előadás még tart; az idő meg eljár. ÉjféM harangkondulás előtt útra kell kelni. De elóbb még a Göncölszekér és a Tejút csatlakozását is tanulmányoznia kell, mert hajnalhasadáson visszatérni, késő lesz már . . . Messze, de nem tud. A páholyból meleg érzések fogják. Aztán befejeződik az alőadás. Ferenc testvír már künn áll a tavaszi éjszakában, a kijárat előtt. Megelégedéssel nézi a hódoló kézcsókokat üdvözléseket amelyekkel elborították asszo­nyát. Mötyő és a Vadember tftrelmetienkeáett. Al­mosak voltak. Elindultak hazafelé. A papa velük tartott. Kezüket kezébe fogva vezette hazáig, majd kis ágyukba vitte. Eligazította párnájukat betakargatta őket. Melléjük ült. Mikor mér sza­bályosan lélekzett két kis unokája és Idült ar­sukra az édes álom mosolygós derűje, óvatos Műi­tekkel osont ki a szobából, hogy útjára keljen.

Next

/
Thumbnails
Contents