Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-14 / 82. szám

1935 április 14. !•—— IIMBIII I AZ APÓ_ A könyvelés adóügyi előnyei Az egész országban megkezdődött a kerese­ti, jövedebni és vagyonadók kivetése és már csak igen rövid idő kérdése, hogy az adózók ismét megkapják a vonatkozó fizetési megha­gyásokat. Kétségtelen, hogy az adókivetés is­mét igen sokaknak kellemetlen meglepetést fog szerezni, mert a kincstár ebben az évben a szokottnál is nagyobb számban mondta fel a rögzített adóalapokat s igen nagy a valószínű­sége annak, hogy az elmúlt év némi gazdasági javulása fokozott mértékben fog jelentkezni az adókivetéseknél is. Evvel kapcsolatban kívá­nunk néhány szót szólani a könyvelés adóügyi előnyeiről. Sajnos az adózók közt még most sem vert gyökeret a könyvelés olyan mértékben, mint az szükséges és az adózók szempontjából hasz­nos lenne s így a legtöbb adózó csak igen nagy nehézségek árán fog védekezhetni a gaz­dasági javulás adóügyi vonatkozásaival szem­ben. A kereseti adótörvény előírja ugyan a köny­vek vezetését, ez azonban az esetek legnagyobb számában csak írott malaszt marad, mert sem az adózók nem tartják be, sem a kincstár nem szorítja rá az adózókat könyvvezetésre. Az adóalap igazolására nem a kincstár, há­rem az adózó van kötelezve s ha ebbeli köte­lezetségének nem tud eleget tenni, egyszerűen becsléssel adóztatják meg, ami legtöbb esetben nem az adózó javára történik. Annál kevéssé lehet megérteni azt az a versiót, amivel az adózók viseltetnek a könyveléssel szemben — illetőleg, ha van könyvelésük, avval szemben, hogy azt az adókivetésnél felhasználják. A ke­reseti adóalap megállapításánál tárgyi alapul egyedül az adózó könyvei szolgálhatnak s ha könyveket nem vezet, vagy azt nem használja fel, önmagát fosztja meg attól az egyedül ered­ményre vezető fegyvertől, amit az adókivetés­nél a becsléssel szemben felhasználhat s amit az ídókivetők respektálni kötelesek. A kivető hatóságok — ha a bevallást aggá­lyosnak tartják és ugyan melyik bevallást nem tartják aggályosnak — külső ismérvek alap­ján arányos becsléssel adóztatnak. Ilyen ará­nyos becslés elsősorban a forgalom s ennek bi­Kint kedvező, nagyon is kedvező szél fújdo­gált. A csülagos, kék ég alatt kergetőztek a fekete fellegek. Mintha versenyt rohantak volna a bolygókkal. A hold alig tudott kibontakozni a felhők öleléséből, hogy ntat mutasson Ferenc testvérnek, aki csak nagynehezen tudott fel­emelkedni az égi magasságokba, ugy megtelt a szive szomorúsággal. De időnkint mégis csak felbukkant hol egy csillag, egy szentjánosbogár fénye, hol a hold sápadt képe bocsátott le egy­egy fénykévét. rtsszefázva, dideregve érkezett meg. Szent Pé­ter csak nagysokára nyitott neki kaput. Szemre­hányóan nézett rá: — Ha nem is sokat, de késtél, testvér! Igazol­ni kell magad! — Az unokáim, szent Atyám . . . Beléphetett az aranykapun, de Szent Péter megparancsolta, hogy ha összeterelte aranysző­rű báránykáit és delelőre hajtja a nyájat, tegyen számot késői visszatéréséről az Uraak. Ferenc testvér, a parancs szerint audenciára jelentkezett jóságos Istenénél. — Vétked alól feloldalak! — mondta az Ur, — mert hasznosan töltötted el idődet. Ezúttal is méltó voltál földi életedhez — és kezét Ferenc fejére téve, elbocsátotta égi hivatására. — Atyám! — szólt a feloldozott —, jóságod­dal nem akartam visszaélni. Köszönöm neked, Uram és kérve-kérlek, engedd meg nekem, ha lent a földön rólam emlékeznek az emberek, mint a Te leghűségesebb szolgád és hírnököd, kőztük lehessek. Hogy magammal vigyem Te­remtőjük jóságát és hirdessem azt, hogy akik a földön emberséges emberek, itt az Ur végtelen nyájában békés helyet kapnak. Ahonnan leláthat­nak a földre és tovább védhetik a jóságot és to­vább kisérhetik övéik útjait. Baranni József. zonyos kaptafa szerinti százaléka a tiszta jö­vedelem. Azt hiszem, felesleges bővebben kifej­teni, hogy ilyenformán csak az adózók egy igen törpe kis százalékánál lehet a tényleges nyereséget megállapítani, mert noha a forga­lom valóban kapcsolatban van a tiszta nyere­séggel, zt ezenkívül még annyi minden befo­lyásolja, hogy egyedül a forgalom alapulvéte­lével csak véletlenül lehet a valóságos jövedel­met eltalálni. Minthogy pedig azok az átlag százalékok, amiket a kincstárnál használnak, ugy vannak kalkulálva, hogy a kincstár sem­mi esetre se járhasson rosszul ez az eltérés a tiszta jövedelemnél semmi esetre sem az adózó javára fog történni. Ez az oka annak, hogy könyvelés és könyv­vizsgálat nélkül ugyszólva soha nem lehet veszteséget beigazolni, mert ugyan ki lesz az a kivető, aki a forgalomból veszteségre fog Hányszor olvassuk szenzációs újságcikkek fö­lött, ökölnyi betűkből dupla hasábba szedve a cimet: „Aki sprengolta a montckarlói bankot.»" Hát lehet a bankot sprengolni? Nyomban megadom erre a kérdésre a választ: nem! Ma, amikor a bank korlátlan, a játékos pedig korlátolt tőkével rendelkezik, fizikailag is lehe­tetlen elnyerni minden tőkéjét a banknak. Mert mit jelent az a kifejezés: sprengolni a ban­kot? A rulettgép forgó karikája körül ott tornyosod­nak a zsetonok. Kaszinó és szezón szerint változó összegben. A krupiék, akik az asztal körül ülnek, innen fizetik ki a nyereségeket és ide söprik la­pátjaikkal a játékosok elvesztett tétjeit. Ha valaki annyit nyer, hogy a tétek kifizetése folytán a kru­piék elől elfogy már minden zseton: ezt hivták az­előtt a bank sprengolásának. Valamikor, amikor nem volt még olyan nagy a konkurrencia, mint ma, a játékkaszinóban megszűnt a játék annál az asztalnál, ahol az asztal készlete elfogyott. Ma azonban csak percekig tart a szenzáció... következtetni, — noha köztudomásu, hogy vannak vállalatok, amelyek annak ellenére, hogy nagy forgalmat bonyolítanak le, mégis veszteséggel zárják mérlegüket Másik igen nagy előnye a könyvelésnek, hogy a kereseti adó utasítás értelmében né-i hány igen jelentős kiadást csak a könyvelést és mérleget készítő és ennek alapján adózók vonhatnak le. így például előző évben elszen­vedett veszteség, behajthatatlan követelés, le­írások stb. A könyvelés módját az utasítás nem szabja meg. Csak az a fontos, hogy a könyvelésből az üzleti nyersbevétel és a kiadások pontosan megállapíthatók legyenek. Elfogadják az adó* hatóságok most már az átíró rendszerű köny-< veléseket is, amellyel tudvalevőleg a könyvei léát szabad lapokon (kartoték) végzik el. Hofbauer Artúr, Ma már sehol sem jut odáig a dolog, hogy vala­ki sprengolhassa a bankot. Ha a chef de tableau látja, hogy a készlet fogy­tán van, előveszi a ceruzáját, egy darab papirosra felir egy számjegyet, szinte észrevétlenül odainti a teremben szolgálatot teljesítő lakájok egyikét, ennek markába nyomja a cédulát és pár perc múlva megérkezik az uj dotáció. A játék pedig fo­lyik tovább... A játékos, ha szerencséje van, nyer­het a végtelenségig... Vannak-e még ma is fantasztikus nyereségek? Vannak. Bn magam is tanuja voltam Harry Jelűnek lon­doni bankár játéikának a Semmeringen. Ez az ur a mult év áprilisának kilencedikén egész apró té­tekkel kezdett játszani. Hihetetlen szerencséje akadt. Egymás után jöttek ki a számai. Félórák alatt százezer schillingnél , többet nyert. De — ő sem sprengolta a bankot, mert a bank egyre hozatta ki az uj zseton rakományokat. Jelli­párna ésfOggönymontlrozá* kivételes olcsó áron. Kézimunkák ffx. v ^'f Tissa £a/os JfSruí 5?. r a a y választékban. Qy 1 U ** (Korona u. saroJc.) m | |Molykár ellen megóvást olcsón és pontosan vállalnak Méhes és Pri­vlnsz y párisi dlvateztl­csök, Kállai A. (Hid)n 1. I IdSJhxÁcMUuv Édhodú£om Lehet-e sprengolni a bankot?

Next

/
Thumbnails
Contents