Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-09 / 57. szám

1935 március 9. DÉl'MATiYARORSZXG Változások a főispáni karban A Bndapesli Értesítő jelenti: A belügyminiszteri tárca vezetésében beállott változás következtében Budapest főpolgármestere, a városi és megyei törvényhatóságok főispánjai az xij be!Ü2Vminiszternek a szokásnak megfelelően felajánlották lemondásukat. Illetékes helyen kapott értesülés szerint ezekben az állásokban a Következő változások lesznek: Pest vármegye főispánja Karay Krack e r Kálmán, Vác eddigi polgármestere; Zala vámegye főispánja dr. Gyömörey György eddigi főispán helyett, aki képviselőnek lép fel, Tabódy Tibor, Somogy vármegye főispánja vitéz Igmándy Hegyessy László földbirtokos; Baranya vármegyeé és Pécs törvényhatósági joggal felruházott városé pedig gróf Benyovszky Móric lesz. Más változás nem lesz. Felhívás Szeged Vátaszióközönségéhez! Jól választ, ha tavaszi cipőszükségletét „HA-HA" -nál s z e r z i be. Kirakataink meggyőzik öni erről. OIXI Rádió cipők egyedárusiiása. „HA-HA" cipőáruház, Kelemen u. 42. Rassay Károly nagy lelkesedés mellett mondotta el első választási beszédét a íüggellen balpárf péníekesíi vacsoráján „A szegedi titkos választás eredménye döntő fontosságú" - „A demokráciát és szabadelvűsedet kell diadalra futtatni, mert csak ebben a gondolatban taiálkozhatik az egész magyar társadalom" (A Délmagyarország munkatársától.) Rassay Károly, a szabadelvű párt vezére, pénteken este Szegedre érkezett. Rassayt az állomáson szegedi pártjának vezérkara várta és amikor feltűnt alakja a behavazott pályaudvaron, hosszantartó lelkes éljenzés fogadta. Kinn volt a pályaudvaron a szegedi szabadelvű pártnak úgyszólván teljes vezérkara dr. Pap Róbert elnök vezetésével és lelkesen ünnepelték a párt vezérét, aki azután híveivel a Hungáriába ment, ahol rögtönzött értekezlet volt. A megbeszélés után átvonultak az ipartestület márványtermébe, ahol megtartották az első választási vacsorát. Az ipartestületben félkilenckor kezdődött a párivezeíőség vacsorája «»melyen a vezetőségi tagokon kivül a párttagok is igen szép számban jelentek meg. Az asztalfőn. Rassay baloldalán dr. Pap Róbert pártelnök, jobbján Fodor Jenő gazdasági főtanácsos, ny. polgármesterhelyettes foglalt helyet. Az első felszólaló Pap Róberí volt. Beszédében, azt az együttérzést Hangoztatta,a mely Rassay és Szeged polgársága között fennáll hosszú évek óta. — Soha még az együvétartozandóságnak ezt a nagy fokát nem éreztem — folytatta —, mint most. Sorsdöntő óráknak kellett elkövetkeznie. Ez nem puszta ragaszkodás, ez annak az előérzete, hogy együttesen, minden erőt megfeszítve kell dolgozni hazánk megmentéséért... Beszélt ezután a „Reformnemzedékről", majd arról, hogy a liberalizmust nem egy esetben sikerült a végveszélytől megmenteni. Ezek kőzött első helyen áll Rassay Károly. A szabadelvüségnél ma már az a helyzet, hogy nem Deák, Kossuth demokráciájáért kell harcolni, hanem élet-halálharcot kell vívni a létezéséért. A mai összejövetelt arra akarja felhasználni, hogy Rassayt élőszóval felkérje a képviselőség elvállalására. Ezeknél a szavaknál az értekezlet tagjai felállva ünnepelték Rassay Károlyt. Dr. Pap Róbert ezután a párt hűségéről biztosította Rassayt. — Nélküle árny borulna a parlamentre, mert az ő alakjából a szabadság fénye sugárzik elő — mondotta. Ebben a városban, ebben az országban Rassay az. aki őrködik fölöttünk, akinek a védelmét élvezzük Rassay beszéde Ezutáu nagy taps közben Rassay Károly emelkedett szólásra. A mai értekezletnek nem az a célja — mondotta —, hogy nagy politikai beszédek hangozzanak el. Ez a következő napok programjába tartozik. A szabadelvű párt :>zzal a jelszóval indult a küzdelembe, hogy hűségért — hűséget! Ez nem üres jelszó, mert a most elmúlt kor a hálátlanság sorozata volt. — Tanúi voltunk annak — folytatta —, hogy :<mínt a nap leáldozott, a hálátlanság ült orgiát. Én Bethlennek nyilt ellenfele voltam, de sohasem tudtam volna elképzelni, hogy ilven módon nyilatkozzék meg a hálátlanság a politikai életben, mint ahogyan megnyilatkozott. Filozofikus szemlélője voltam ezeknek az eseményeknek. Ezért hálás szívvel mondok köszönetet a szegedi polgárság hűségnyilatkozatáért, személyem mellett és elveim mellett. Az elmúlt idők alatt keletkezhettek ellenfelek, de az események igazoHák, hogv jóhiszeműen jjátfam-és bíráltam az eseményeket. Én összeforrtam Szeged ellenzéki polgárságával. — Ez a szabadelvüség, amely éveken keresztül lenézésben részesült, ma már újra felkelőben van. Olyan politikusok, akik eddig más uton jártak, a szabadság gondolatában találkoznak, hogy megvéd jék az ország alkotmányát, a polgárság jogát. Ezzel a gondolattal szemben egy bizonyos klikk-uralomra való törekvés nyilatkozik meg. A szegedi jelölést megtiszteltetésnek tartom, mert ugv érzem, hogy igen nagy erővel vonulnak fel ellenem, szegény civil emberrel szemben (taps), de ezt megtiszteltetésnek veszem és hiszem, hogy győzni is fogunk, mert hiszen a választást a civil erők döntik el. nem pedig a katonaiak. Bizonyos benne — folytatta Rassay —, hogy a választási küzdelem tiszta lesz, éppen azért, mert magával, Gömbös Gyulával áll szemben. A miniszterelnök politikájától két szempont választja el. Az egyik a miniszterelnök közjogi politikája. A miniszterelnök kormányzásában a népies politikának nyomait sem lehetett látni, de látni lehetett az autonomiák jogainak fokozatos megcsorbítását. — Ha ma azt mondják, hogy azért kellett feloszlatni a Házat, mert a miniszterelnök nem tudta megvalósítani a választójogi reformot', én azt mondom, hogy erre komoly törekvést nem is láttam. Az egységben abszolút egység uralkodott. Ezt hirdették állandóan és azt. hogy az országot a titkos választójog bevezetésével kell megreformálni. A többségi párt tehát akarta a titkos választójogot, igv nem értem, hogy a miniszterelnök miért nem vezette be a titkos választójogot a Ház feloszlatása előtt. De még arra sem tett kísérletet, hogy a választói törvény brutális rendelkezéseit hatályon kivül helyezze. A régi választójogi törvénnyel akarja megtudni, hogy az ország lakossága mögötte áll-e. A magyar történelem ismer egv reformkorszakot, a magyarság legfényesebb korszakát, amelyben megszületett a márciusi 12 pont. — Ha ezt a 12 pontot összehasonlítjuk a Reformnemzedék programjával, akár a miniszterelnök rádióbeszédével, legalább akkora deficitet találunk, mint amennyi a 100 év előtti reformkorszak és a mai reformnemzedék között van. A családnevelést a nagy tömegek gazdasági jólétének biztosításával kell kezdeni. — A hitbizományi reformot — ha tudják, hogy mit akarnak —, az igazságügyminisztérium illetékes osztálya 8 nap alatt megalkotja. Az igazságos jövedelemelosztást is biztosíthatnák. ha akarnák, hiszen még törvény sem kell hozzá, hiszen a kormánynak széleskörű intézkedési jogot adott az elsorvadt parlament. Nem újság a tagositási reform gondolata sem. hiszen gyerekkoromban már a tamburások énekeltek róla. A kormánypárti sajtó szubvenciójából 1—2 éven belül el lehetne venni azt a másfélmilliót, (amiből megoldhatnák a tagosítás kérdését. A közönség már unja a sok programot, cselekvést szeretne látni. ' Olyan kormányt várok, amely óvatos a jelszavakban, amely megérzi, hogy ma könnvii felgyújtani a képzeleteket. Látom a veszedelmet, hogy ezt az országot vissza akarják szoSZéChenifi FIOZl Szombat és vasárnap Gustav Fröhlich lesrnjabb filmje: dráma egy világváros éjszakai életéből. 5, 7, 9 Csupa BZÍY — Poézis - Fiatalság — Szerelem Az iglói diákok fjak és öregek filmje. szombat, vasárnap a Belvárosiban 5, 7, 9