Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-09 / 57. szám

DÍCMAGyARORSZÍG T935 március 9: hogy a kormány ax utóbbi hónapok során mes. terjegesen szitott politikai nyugtalanságnak es ennek következtében előállott politikai bizonytalanságnak véget vessen és ezzel az ország mai helyzetében olyannyira nélkülőzhe. tétlen politikai vonalvezetést megszilárdítsa. Ez volt az inditó oka as oj választások kiírásának és ezt megértheti mindenki, aki az elmúlt hetek politikai helyzetét megtudja ítélni. Ez a helyzet nem volt őszinte, nem volt szilárd és nera volt kiegyensúlyozott, egyszóval nem rendelkezett azokkal a kellékekkel, amelyekre egy hivatása tudatában álló kormány, — amely cselekedni és alkotni akar a jövő számára —. a maga politikai célkitűzéseit és kormányzati törekvéseit felépíthette volna. — Elhatározásom volt: tiszta, őszinte és vi;ágos helyzetet teremteni, egyrészt a kormánytámogatás. vagy nemtámogátás, másrészt a legközelebbi politikai tervek szempontjából. Hogy milyen nagy szűkség van arra, hogy a kormány mögött egészséges világnézetű parlamenti többség legyen, azt a közelmúltak eseményei bizonyítják a legjobban, különösen azon kormányzati program megítélése szempontjából, amelyet en reformprogramnak »evezek. A reform ellenzőinek egyrésze a legkülönbözőbb vádaskodással állott elő és megkezdte akarva, nem akarva a kutmérgezést. Radikalizmussal és felforgató törekvésekkel vádoltak meg, igy akarták diszkreditálni a reformok ügyét a minden szélsőségtől irtózó közvéleményben. A másik véglet viszont azzal ártott az ügynek, hogy követelésekkel kezdett túllicitálni minden józan lehetőséget és teljesithetetlen kívánságok táplálásával az irrealitás sínpárjára akarta áttolni a reform ügyét. Nekem, a nemzeti közösség érdekeiből higgadtan számolva, világos helyzetet kellett teremtenem. Nem engedhettem meg. hogy a reformok ügyét forradalmi beállításokkal járassák le a közvélemény előtt, másrészt, hogy a reformok ügye a forró termé; zetü fasisztáknak ne legyen agitációs játéka. E két szélsőséggel szemben félreértést nem tűrő helyzetet kellett teremteni. Egyrészt érthetővé tenni a józan közvélemény előtt, hogy a reformok nem a forradalmakat, hanem azok elkerülését célozzák, mert hiszen a forradalmakat mindig az elmulasztott reformok idézik elő. másrészt elzárni a reform ügyét a demagógia és a szélsőségek atmoszférájától. — Nem most vetődött fel az a lehetőség, hogy házfeloszlatással teremtsek tiszta helyzetet a politikában. líW2-ben tKbb oldalról várták tőlem ert a megoldást. Akkor nem kívántam ehhez az eszközhöz folvamodni, mert akkor nyoma sem volt a politikai bizonytalanságnak, amelyet legutóbb egyes tényezők lángra akartak robbantani. De azért sem. mert a közhangulat, a nrda«ági válság zűrzavarával küzködve a reformtörekvések számára nem volt előkészítve. — Uj és hatalmas többséget akarok", mert igy kivánja az ország külpolitikai érdeke, igy kívánja az ország időszerű belső, különösen gazdasági problémái, mert Igy kivánja a reformpolitika sorsa. Ami az ország külpolitikai érdekeit illeti, felhívom a figyelmet arra, hogy jelentőségteljes külpolitikai tárgyalások előtt állunk, amelyek talán évtizedekre eldöntik Középeurópa és vele együtt a magyar nemzet sorsát. Készséggel veszünk részt a tárgyalásokban, mert szolgálni akarjuk Európa békéiének ügyét, hűséggel ragaszkodunk barátainkhoz, tisztázni akarjuk a revízió ügyét, meg akarjuk védeni a magyar kisebbségek jogait, kiakarjuk vivni egyenjogúságunkat és érvényesiteni akarjuk az ország gazdasági és pénzügyi jogait a nemzetközi vonatkozásokban is. Hogy a tárgyalásokon a kormány kellő eréllyel képviselhess" magát, szükség van arra, hogy minden kétséget kizáró módm maga mögött érezze az egységes magyar kőzvéleménv állásfoglalását. — Pénzügyi politikánk ezután is változatlanul az államháztartás kiegyensúlyozására Irányul, de nagy súlyt kell helyeznünk a gyümölcsöző beruházások előOIVMBEMElTilTór I

tartok f. hó 10-én, d. u. 5 órakor, teadólután keretében a Hungária szái ló nagytermében. Belépnicsak névreszó'ómeghívóval lehet, szíveskedjék aztüzletemben igényelni. P.Reictl frzsl. mozdítására, munkaalkalmak megteremtésére, a termelés folytonosságának biztosítására. Valutapolitikánk a pengő vásárlóere jének megóvását célozza, mert igy válik lehetővé a becsületes munka és a stabil alapon való gazdálkodás. Azon kell lennünk, hogy a valutavedelem nagy érdekeit összhangba hozzuk a nemzeti gazdálkodás szempontjaival. Gondoskodni kell a termelés és forgalom fejlesztéséről és olcsó hitelről. Meg kell teremteni a mezőgazdi ság és a hitelezők részére a nyugalmi állapotot. -- Arra törekszünk, hogy a gazdasági meg. kötöttségeket a nagy egyetemes érdekek megóvása mellett lehetőség szerint mérsékeljük. Amilyen mértékben enyhül a magyar kivitellel szemben a külföld elzárkózása, olyan mértékben igyekszünk a nemzetközi áramkörbe bekapcsolódni. Az állami beavatkozás nem egyéb, mint kikerülhetetlen tényező reánk erőszakolt védekezése a körülöttünk duló gazdasági háborúnak. Egész gazdasági politikánk elgondoláséban arra. törekszünk, hogy a nemzeti jövedelem eloszlatását egészségesebbé tegvfik. Igazságos adózással, az agrárcikkek árpolitikájával a legszélesebb néprétegek vásárló- és fogyasztókénességének növelésével tudjuk csak ezt a célt elérni. Jobb megélhetést minden magyarnak, ez népies politikánk célkitűzése, amely szemünk előtt lebeg. — Azért fordulunk a nemzethez, bogv megkérdezzük. megadja-e nekünk a küldetését és megbízatását, odakölcsönzi-e akaratét és a szociális politikának megalkuvás nélkül követője fog-e lenni a nemzet azon reformok utján, amelynek segítségével meg akarjuk hatván nyozni a nemzet belső erőit. Reformpolitikai programomat már ismeri a közvélemény. Az alkotmányjogi reform, a kormányzói jogKör, főleg a saítore-* form fejlesztése, á telepítés kérdése, a nitbi«« zományi reform, valamint az egyke leküzdésére, a családi élet védelme, az érdekképviselet! törvény, megreformálása egéss közoktatásügyünknek, ezek a tervek alkot ják a választási programomat. — Mi — fejezte be beszédét a miniszterelnök —, a Szegedről a nemzeti újjáépítés gondolatával elindultak, ezt akarjuk szent hittel és magvar munkával. Ez az én programom, aki ennél jobbat tud, álljon vele elő, meghallga-t tom. Szól ez különösen az ellenzéknek, ha azon* ban nem tud többet, kötelessége ax én programomat elfogadni és velem jönni. — Kálváriát járó magyar vagyok én Is, mint ti. rögös az ut, amelyen a nagy magyar célok felé haladunk. Ember vagyok, verejtékező magyar ember, mint ti. De na a nemzetről van szó, nem fáradhatok. Az erősebb magyar szeretettel töröl íe le a verejtéket a gyengébb hom-i 1 okáról. Halljátok hívó szavaimat, amikor egv táborba szólítok mindenkit. Jelszavunk: „Minden magyar a Nemzeti Egység táborába — nemzetünkért." A felsőház utolsó illés® Budapest, március 8. X felsőház pénteken délután Széchenvi Bertalan gróf alelnök elnöklésével ülést tartott. Az ülés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ott volt József Fe- . renc főherceg és Albrecht főherceg. Az elnöki előterjesztések során a felsőház hozzájárult ahhoz a képviselőházi határozathoz, hogy résztvesz Rákóczi Ferenc halálának 200-ik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen. Az elnök ezután ismertette a kormány felmentéséről, az uj miniszterelnök megbízatásáról és az uj minis/terek kinevezéséről szóló átiratokat és a hozzájuk csatolt kormányzói kéziratokat. A kormányzói kéziratokat a felsőház tagjai állva hallgatták végig. Miután a kormány tagjai elfoglalták helyüket. ismertették Almásy Lászlónak, a képviselőház elnökének átiratát az országffvfilés feloszlatásáról és az uj országgyűlés egvbehivásáről. Felolvasták az erről szóló kormányzói kéziratot, amelyet annakidején a képviselőházban felolvastak. Az elnök ezután meleg szavakkal emlékezett meg a most bezáruló országgyűlés felsőházának működéséről, örömmel állapította meg, í üranyért, ezüstért, zálogieg?ért !e*tBWist <!«»t fZaL X-X- BladAo ráss'etra elStog nölI Ós*! CPr^sSe kfil ABC TitílT&nyra. óra-, éksier'avIHwofc olcsón, gyorsan, portosan. Keresek két üres szobát azonnalra. csaklf a központban. Aiánlat „5zoba" leiige alatt a kiadóba. CEMENT, MES/v hogy a felsőház az elmúlt ciklusban h a legteljesebb mértékben bevá'totta a hozzáfűzött reménveket Az ülés egynegyed hatkor már véget h *rt Férfi ¡eliériieiiiin^fipsánok a legdivatosabb anyacioVbAI készen és mérték szerint LHMP1I, éf Hl^YS c»gn*l Grét Spponyl Oy^rp? és Gratz Gusztáv a Rassaypártban ás m'ndennemO ápltkasásl anya»? Lándesbe rsné! Bocskai ucca 10—12. Telefon 13—¿8. A politikai eseményeknek legfrissebb zációja az, hogy gróf Apponyi György kilépeti a keresztény pártból és a Rassay.párt tagja lett. A Rassay-párt és a demokraták kőzött pén-» teken megegyezés Jött létre. Eszerint a liberális párt és Vázsonyi Jáqos egy listán indul. Rassay Apponyival egy Jistán indul a budai kerületben. Gróf Apponyi György a szabadelvű pártba való belépésével kapcsolatban a következőket mondotta: — Erre az elhatározásra kellett futnom, most, amikor egyrészt diktatórikus, misrészt alulról mesterségesen szitott felforgató eszmékkel és törekvésekkel kell szembeszállnia az öntudatos polgárságnak az alkotmány védelme, a demokratikus eszme, a polgári szabadság és jogrend biztosítása érdekében, örömmel ragadta meg az alkalmat — mondotta —, hogy Rassay Károllyal egy listán Induljon abban a kerületben, amelynek együttérzésére biztosan számit. , Pénteken még egy feltűnéstkeltő bejelentés történt: Gratz Gusztáv volt külügyminiszter Is belépett a Rassay.pártba és jelöltséget vállalt a párt egyik budapesti listáján.