Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-09 / 57. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SXE4EB, SzerhedíOMfl.' Somogyi neca 22„k. em, Telefon : 23-33.-• HlBílöhlrnínl ltölc»Onkönyv<Ar «• legylrodn r Aradi uccu S. Teleion r 13-0«. , Nyomda r löw « ' nót iiccn 19. Telefon •. TArlrnfl levélcím: nélmooynroríián Stégért A főszámvevő A város főszámvevőjéről nem sok szó szo­kott esni nyilvánosság előtt. Csendben, zajta­lanul, minden feltűnés nélkül .végzi munká­ját immár közel a — ki hinné ezt? — negy­venedik szolgálati évéhez, de a szolgálattel­jesitésnek legelső pillanatától kezdve — há­rom tisztviselő munkaerejével, munkabírá­sával végezte minden kötelességét. A fő­számvevő személye jelentette a város min­den anyagi vonatkozású kérdésében a biz­tonságot és nyugalmat, a városnak minden kiadása és bevétele felett őrködött a főszámvevő figyelme, ébersége, megközelít­hetetlen becsületessége s példátlan hű­séggel őrtálló figyelme. A főszámvevő azonban sajnálatosan be­teg. Minden reményünk megvan s meg is lehet arra, hogy betegsége muló s minden következmény nélkül el fog múlni, de vég­re kiadós pihenésre van szüksége. A legutol­só kisgyüléstől a főszámvevő három havi szabadság engedélyezését kérte s igy három hónapra mindenképpen kikapcsolódik a vá­rosi ügyek intézéséből a főszámvevő tudása, munkája és lelkiismerete s az a megnyugvás s az a biztonságérzés is, amit ez a példásan lelkiismeretes munka szerzett meg a város minden közügy iránt érdeklődő polgárának. A főszámvevő betegségét nemcsak szub­jektív szempontból fájlaljuk. A főszámvevő betegsége — betegsége a városnak is. Ha Skultéty Sándor beteg, a város ügyei sem egészségesek. Somogyi Szil­veszternek nem volt egyetlen gondolata, egyetlen ötlete sem, amit nem beszélt meg leghűségesebb munkatársával, a városi fő­számvevővel. És Somogyi Szilveszter sokkal kitűnőbb emberismerő volt s sokkal több érzéke volt a képességek felismerésé­hez, semhogy ebben a rendszerré vált szo­kásában ne kelljen felismerni azoknak az ér­tékes tulajdonságoknak megbecsülését, ame­lyek Skultéty Sándor tisztviselői eré­nyeit teszik ki. A hü sáfár, a mindent tudó gazda, a filléreket fogához verő takarékos­sá?, de a pénzt felhajtó találékonyság is ő. Mennyi kérdés vetődik fel napról-napra, amelyik mindegyike a város anyagi helyze­téhez fűződik, mennyi ötletről esik szó, mennyi terv készül, mennyi alkotást sürget­nek! De mindegyikhez pénz kell, mindegyik számára kötelezettséget kell vállalni s mind­egyiknek nemcsak elintézésénél, de előké­szítésénél is mennyire hiányzik a főszámve­vő tudása, ismerete és tájékozódottsága. Nem juthat a város pénztárába egyetlen fillér, amiről a főszámvevő nem tud s nem fizethet a város egyetlen fillért sem, amíg a főszámvevő meg nem győződött arról, hogy sürgősebb kiadásra pénzt tartalékolni nem keli s hogy a fizetés fcmtosabb és mellőzhe­¡tetlenebb teljesítésnek akadálya nem lesz. A városnak látszatra a legjelentéktelenebb kérdését nem lehet elintézni anélkül, hogy a város anyagi helyzetével való összefüggését minden vonatkozásban ne tisztázzák előre. A legkisebb jelentőségű alkotás kötelezett­ségvállalással jár s minden kötelezettség megalapításakor számba kell venni a város trherbiróképességét. Ezeknek a feladatoknak elvégzésénél nem lehet nélkülözni azt a robusztus munkaerőt, amit a fő­számvevő jelent a város közigazgatásában. Mintha meebénuLt volna az egész közicaz­Szombat, 1935 március 9. Ara M íIliéi* XI. évfolyam, 50. »z. i- x j. j. „^ ClöriZETÉSi'HaVonta helyben 3.2» Vidéken «• Badapetlen 3.00, IcUlimd«« S.40 nenqfl. * Egyet tztm Ara h*tkör< nap 10, TatA»» ét llnnennap lOftU. **lr­detéselc (elvétele Inrtia «serlnL veg!e» lenlk hMW klrétrl^vr' ^noonta rp«igM gatás élete, mintha ellanyhult volna a teen­dők ütemp, fásultság és szürkeség omlik el az egész közigazgatáson. Nagy tervekre va­ló készülődések nem színesítik a közigazga­tás életét, alkotások láza nem gyorsítja a pul­zust, szürke csönd lesz úrrá a lelkeken és az íróasztalok felett. Nem tudjuk, van-e ebben az elhalkulásban és elcsöndesedésben része a főszámvevő betegségének s annak, hogy példátlan munkaereje egy időre kikapcsoló­dotta a közigazgatás motorjából. Akár van benne része, akár nincs, mindenképpen saj­nálatos jelenség az a lefékezett tempójú — eseménytelenség, ami a város életét jellem­zi. De ha más része nincs is benne, az bizo­nyos, hogy amig Skultéty Sándor hiány­zik a városházáról, addig hiányzik onnan az a bátorság is, ami nélkül ma kötelezett­ségeket vállalni nem lehet S mivel bátorság nélkül nincs elhatározás s a főszámvevő lel­kiismeretes tájékozódottsága nélkül nincs bá­torság, — kónnyü feladat volna kimutatni, hogy mennyire nélkülözhetetlenné vált a városi főszámvevő minden elhatározásban, minden érdemleges ügyin­tézésben, minden szükséges tranzakcióban. Ha a jókívánságok vissza tudnák adni a munkaképességét, ha a pótoíhatatlansag re­generálhatná az egészséget, akkor nem vol­na semmi hiba. A város ügyeit azonban in* tézni kell a főszámvevő muló betegségének s szükséges pihenőjének ideje alatt is s nz emberi lehetőségek határai között pótolni kell azt a munkaerőt és munkaképeséget, amit a város főszámvevője minden városi ügy számára, amíg egészségéből és erejéből tel­lett, szinte tékozló bőséggel ontott. A város eddig nem nevelt utódokat s ha az öregeb­beknek pihenni kell, nincs senki, aki átvehet­né a munkakört s folytathatná az uj munkát a régi tradíciókkal. Az emberi munka­bírás véges, de végtelen a vá­ros élete. Jól tudjuk azt, hogy a főszám­vevő aktivitását csak hónapokra kell nélkü­lözni, de a város élete még hónapok­ra s e m pihenhet el s évekre marad az le, aki hónapokra akar csak megállni. A főszám­vevő monumentális munkabírásáról nem mondhat le a város sem örökre, sem időle­gesen, — kinek lesz arra gondja, hogy a vá­ros veszteség nélkül menjen át azokon a hó­napokon, amig Skultéty Sándor örökké derűs és örökké fáradhatatlan munkáiét nél­külözni kénytelen? MMMWMMAMMMMMH A választási harc pénteki eseményei Gömbös beszéde a reformprogramról A tiszta helyzet, a parlamentarizmus, a pénzügyi kérdések és a külpolitikai tárgyalások Az ellenzék állandóan erősödve készül a küzdelemre - A kormány­párt még pénteken sem hozta nyilvánosságra a felőléseket (Budapesti tndásitónk telefon jelentése.) Göm­bös miniszterelnök pénteken este elmondotta rá­dióbeszédét, amelyet a kormánypárt be» a válasz­tási kampány megindulásának jeleztek. A beszé­det nagy érdeklődéssel várták a kormánypártban, de még péntek estig sem készültek el a jelölések összeállításával. A tendencia az. hogy ki akarják szoritami azokat a régi képviselőket, akik Bethlen személyes hivei voltak és ezek helyébe a „Re­formnemzedék" tagjait igyekeznek elhelyezni. ügy látszik azonban, hogy a Reformnemzedék a man­dátumokkal nincs*» megelégedve és többet köve­tői. Ennek az elégedetlenségnek a kifejezője az, hogy a kimaradottak önálló listát állitanak. Az egységes pártot kellemetlenül lepte meg ez a hir és most akció folyik ennek leszerelésére. Hasonló elégedetlenség mutatkozik a kisgazdapártban. amely kooperációban van a kormánypárttal. A kisgazdapárt 1b több mandátumot akar, mint amennyit neki engedni szándékoztak. Emiatt a kisgazdapárti jelöléseket sem hozták még nyilvá nos ságra. Politikai körökben nagy Feltűnési keltett az « pénteken déleiőtt elterejdt hir, hogy gróf Apponyi György ós Gmtz Gusztáv volt külügyminiszter belépett a Ra«­<my-pártha. • Mind a két pofi tikos személye nagy nyereséget jr­lewt a szabadelvű pártnak. A fővárosban a szabadelvű- és demokratalislúl mindenütt nagy megelégedéssel és megnyugvással fogadták, igy könnyen meglepetéssel számolnak A szociáldemokraták még nem hozták nyilvánosságra a listakai, mer! még nem döntöttek arról, hogy a vidéki nviltsza­vazásos kerületekben állitawak-c jelölteket. A miniszterelnök rádióbeszéde Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken este 8 órakor a rádióban beszédet mondott, amelyben kitért a legutóbbi eseményekre és a reformprogramról beszélt. A miniszterelnököt a rádió székházában ünne­pélyesen fogadták, a beszédet a nagy stúdió ter­mében mondotta eL A hallgatóság között elit volt Kozma Miklós belügyminiszter. Boxmeaisír sza Géza kereskedelmi miniszter, Antal István sajtófőnök, Preszly Elemér belügyi államtit-' kár, Mengele Ferenc külügyi sajtófőnök. Göm-i bös beszéde harminc percig tartott. — A korniánvváltozással kapcsolatban — mondotta —. kiadott közlés rámutatott arra. hopr ezt a változást igen fontos és elkerülhe tetien Dolitikaí szüks^&esséfi hozta igtre, Az.

Next

/
Thumbnails
Contents