Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-31 / 75. szám

s D»»T MAry^RORfíZAGt T935 mórcT,rs 3Í. A harcias feleség feljelentése és a biinbánó férj vallomása (A DétniagyntAr«z*g munkatársától.) Furcsa eset történt a napokban a rendőrségen. A dél­előtti órákban megjelent egy harcias fiatalasszony és feljelentést tett egy ismeretlen tolvaj ellen, aki a pénztárcájából hetek óta lopkodja a pénzt. Elő­adta, hogy közel SO pengője tűnt eJ apránkint és eddig nem sikerült a tolvaj nyomára akadni, bár­mennyire is nyomozott a férjével együtt. A fiatal­asszony arra gyanakodott, hogy valamelyik ház­beli lakó surrangat bé a lakásába. A rendőrségen felvették a panaszt és az eljárás szabályszerűen megindult. Másnap reggel egy ijedt arcú ur jelentkezett a rendőrségen és előadta, hogy ő az előző napi asz­szonynak a férje, azért jött, mert szeretné a felje­lentést — visszavonni. A rendőrségen megma­gyarázták neki, hogy ea lehetetlen, legfőképen az­ért, mert a feljelentési annak kell visszavonnia, aki azt tette. Kérték, hogy küldje be a feleségét, majd a Eta! elintézik a dolgot. Erre már megva­karta lejét a férj, majd sok himezés-hániozás Után előadta a kövekeaőket: — Feleségem igen szigorú hozzám Elsején a fizetésemet át keíl adnom. 0 ad azután belőle né­hány fillért szivarra, cigarettára... De mér feke­tére nem ad, meil ellensége a kávéháznak... Én vis«»nt szeretem a káv&ázaL Délutánonkint azzal megyek el hazulról, hogy be kell mennem a hiva­talba, mert restanciám van ... Persze, ilyenkor be­ülök a kávéházba, olvasgatom a lapokat és jól ér zem magamat A pénzt azonban csak ugy tudom ehhez előteremteni, ha — ellopom a szükséges ösz­szegeket a MeaégenWH, illetve saját magamtól, mert hiszefl er. az uttrtsó fillérig afc én keresetem .. A feleségem eJeiute nem vette, észre az egész dol­got, kéwőbb rtjötl. Együtt kerestük a „1tettest', per­sze, n*m fal ¿luk. A teleségem most az én tudtó­itttm kivM feljéSehtM tett. Netn szeretném, ha va­laki Misttam bafba kerülné de »*t sem, ha kltu dódtta fc doteg... ilyenformán á tlytwnOzSst me,»szőf)tették. Most a férj tőrt a fejéi: fnilcépen adia tudtára feléséíé­miért nem nyoméi áz eltűnt összegek után a rendőrség?... Ne hslun» mr utolsó pillanaiTfi . kárpffiosxnunkálcat! KK t»zk«dési taSsrdV olött elrSffzik : Kaszté Testvérek, ftérptlMaft knfo'Ah Iole lek. '» elAoyak áRasdftaii «H>é">n. mwhö fiiü's! mmmm pontos ujrendsaerü aotomat&val, igen olcsón be szerezhetek: HBXNBR JÓZSEF kávéházi és ven gédlői berendezések szaküzlete Budapest, VII Király ueca 25 Kérjen árajánlatot DIVAT-ÖLTÖNYÖM, BURBURRY RAGUKOR! TRENCH-COATSOK - BŐRKABÁTOK • ^ - - QUMMIKöPENVfiK ­Nagy -választék. Olcsó arak. Divatos szabás. • MÉ1TÉK UTÁNI URI SZABÓSÁG • FÖLDES IZSÓ - KLAUZiL TÉR Európa R.T. csődje Suplía G'za eiőadása a Dolgozó Nők szegedi csoportjában A fcolgozó Nék szegedi csoportja „50 évvel a háború elölt és ultin" cimmel ankétot kézdemé­nyezett, melynek keretében a legnevesebb előadó­kat látja esetről-esetre vendégül. At érdekes elő­adássorozatot szombaton Supka Gézának, ft ki­váló írónak, a „Literatura" főszerkesztőjének és .a Magyar Hirlap munkatársának „Európa Rt'. című előadása nyitotta meg. A -dvátó előadót dr. Reich Olga üdvözölte, majd néhány szóval is­mertette az ankét célját. Nagy figyelemmel kisért előadásban Supka Géza az európai államrendszernek felborulási fo­lyamatát vázolta. Az európai államrendszernek két nagy érdektengélye fejlődött kl száz év alatt, amelynek képviselői a legnagyobb tengert hatalom: AngUá és a legnagyobb szárazföldi hatalom: Oroszország voltak. A két hatalom vetélkenésének csuklópontjába került a régi mo­narchia, amelynek így sorsszerű végzete hozta magával az összeomlását. Az a hatalíni reWífcÉer, amelyet száz év alatt európai egyensúly'' néven irányított Anglia, a dolgok természetes folyása szerint összeütközésbe került azzal a dinamikus és bontó jellegű erővel, amelyet Európa keletén a szlávság jelentett. — Ebben a szinte sorsdrámaszerü konfliktus­ban — folytatta — a német—francia ellentét csu­pán pion szerepét játszotta, amellyel Anglia az egyensúlyi rendszert Iparkodott állandóan M­szinen tartani. Viszont tagadhatatlan, hogy Né. metorszának a háborút megelőző negyedszázad­ban kifejlődött hatalmas nekilendülése komoly aggodalmakkal töltötte el Angliát, különösen at­tól a perctől kezdve, amikor a modern angol világbirodalom legerősebb pillérét, a Délafrikától Arábián keresztül Indiáig vezető szárazföldi hidat fenyegette a berlin-bagdadi előretöréssel a német expanziós politika. — Ugyanilyen másodrendű tényező a háborút megelőző bomlási folyamatban a „beteg ember­nek", Törökországnak a problémája. Igaz az, hogy csakugyan szinte ragályos jelentősége volt a török bomlási folyamatnak Keleteurópára nézve, mert hiszen valahány dinasztia által képviselt állam érintkezésbe jutott ezzel a tizenhetedik síSzad óta mindjobban bomló szervvel, az mind rajtavesztett. Ebbe a ragályba nemkevesebb, mint kilenc diinsztia pusztult bele, egészen addig, arnig áz uj Törökország egy heroikus gesztussal vissza nem húzódott a maga kifeázsíái törzstérü­letére. — AB a terület azonban, ahol az európai ál­lamok együvé dolgozásának igázi A.chilésjstarfca DROGERIS fi PiisnSkbazár Mérey nccal oldalán fióküzletként KlanMI t«r S. «Mm (Lenor^l-Palota) a legeltfM- s4| - . kenyenb l*«olc*óbb khzotg^'ést nyujl 401 VjSSCiS TÜlajClOflOS. T nyitottam, fsel ¿nnogy, m'ni ILL9TSZERT3RHHIBRN MERÁNI) SZJU18SI Töltsön hálunk tavMswri hé hány feledhetétlenül szép napot a világhirö budapesti Belváros igen mérsékelt áru szobák! szivében! Belvárosi nívó - pol Olcsó píRzift-rendszer tetszésszerinti beosztásban! pari áraki io7 BUDAPEST, IV., Bécsi ucca 2. sz. TUEFON: 81-4-94 és 81-3-96. mutatkozott, az a keleteurópai nemzeti államok* ébredése volt Amikór I. Napoleon 1809-ben elő­ször proklamálta Európában a nemzetiségi elvet, talán önmaga sem volt vele tisztában, minS végzetszerű szerepet vállalt ezzel Európa felbom­lásának menetében. Napoleon pröklamációja ve­szedelmesen alátámasztotta a pánszláv törekvé­seknek azt a programját, amelyet „Nagy Péter cár testamentuma" néven könyvel el a történe­lem; nem hiába, valószínűleg csak a napoleoni külpolitikának egyik koholmánya éz az ügyneve­zett testametum, mindenesetre azonban kitűnően kifejezte ez a politikai tervrajz a pánszlávizmus­nak azt az embermegváltó, de viszont rettenetesen expanzív törekvését amely által az egykori égy­megyényi moszkvai nagyhercegségből egy évezred alatt a világ leghatalmasabb kontonéfltális biro­dalma fejlődött ki. — És Vájjon áZ egykori Monarchia mit tudott ézzeJ a pánszláv expanzióval szembehelyezni? A régebbi angol külpolitika tisztán felismerte, hogy mit jelént a monaréhia léte Angliának a Gibraltár-. Málta Szuez csomópont állal jelölt, India felé ve­zető életvonala számára. Egyik külügyminiszter, lord Landsdowne ki is jelentette félévszázaddal ftSélfltt hogyha a monarchia nem léteznék, akkor ki kellene találni. Rendkívül sajnálatos, hogy az angol politika ezt a kardinális alapelvét a világ­háborút közvetlenül megelőző évtizedek alatt ap­ránként elfelejtette és igy módját ejtette annak, hogy az északi és a déli szlávság mind veszedel­mesebben közeledjék egymáshoz: aminek végső értelme fulajdonképen az, hogy az orosz birodalom végre hozzájut a földközi tengeri kapcsolathoz, amelytől pedig Anglia még a krimi háború árán is vissza akarta Oroszországot tartani. A monar­chia népéi között Magyarország viVtt tnlájdonké­pen az egyetlen, amely ezt a tragikus világhistő­rial helyzetet Hsztán felismerte és az eisétek több­ségében küzdött a monarchia szlávok-lakta terü­leteinek szaporítása ellen. Tgy került Magyaror­szág konfliktusba trónjának leendő örökösivel, Ferenc Ferdinánddal is, aki tudvalévőleg égy Idő­ben triáltsta koncepcióval Iparkodott * fenvégétő Ofosx Ölelés tfléft védekewil. amivel viszont csík belülről erősíthette volna meg a szlávok centra­lizálódását. — Angliának különben nem ez volt az egyetlen trSgikO« feledékenysége a világháhom zivatarai közepette. Nem csupán a Tuezl vonala, az orosz előnyomulás ellen védő monarchiáról felejtkezett; meg! de ezenkívül a hnbont utáni élet egyik lóg­na orv obb katasztrófáiét is felidézte ázzál, hog? Wír-1 tnelő gépeit kiiuttatta a gyarmatokra és ezzel mindörökre elfátszotta Európa Ipari fölénvét A harmadik elvétése pedi* nbhan rejlett, hogy fiemf vette észre ideiében, minő dőpffl szérepe lese « háborít utáni időkben a notrólenwnnk és benzin­nek. ugv. htv?v mire Sszhekapott, akkorra Ameri­ka s szabad petróleumkutnk lesrnflílvobh fészéf iftár lefoTlflltn a maga srámáfa és Igy égv njpbb. lntrrkont?nen*'<1i«! ftfwfltkRrés mnirvait hintette: el a fehér emberiség közölt. rAz előadó még rámutatott arra a szerepre.,; áKfceívet a nagv vüSffírfimá egyes személves sze* renlöl: uralkpdők. politikusok. VatoüSk. '»gyver szfillltók játszottak az emberisét! drámában. Supka Gézát — ak! szómhat dé'ben érlíerett Szegedre és akit első utja Móra FfetenC sírjához vezette, ahol a kegye.W virágát tette le —, a ti%gyit&mu közönség élénk ftffyelemmel ha 11 «itta < pM-'licSt tirtccrnnfar+iS Imwsal T-Ő*»ör<te TneT I»II,.HJ I'TJMM.Ü1 iium»mwiJJMJi"'iii M I MUIIH IW—I ftBBI 7.5 a— HQte^ a<isrn«ra »<»?•««« — Hotel Pagina IHa^nts) — Ho*«! üurAna — ffrand Hnfat tn-jramu budapesti irodála IV. VAexl iiöca 3«. Kiotllii pat»ta. Tela^n 832-E6 Ky^Sla mindig m Sesz, ha azokat j Hith^ veeytisztitó iJniflt ! Tiazft lfcioi-irftrut X9 uz, Bírt J6»ikJL-iMW» 22. •»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents