Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-31 / 75. szám

o tr M Any AP nffsz^q •srwm UHUM«———^ 9 DIVATCSEVEGES Tennisz- és egyéb sportruhftk Azoknak a hölgyeknek, akiknél a spo;rt lényeges tényezőként szerepel életükben, ilyenkor tavasszal kettős ruhagondjaik vannak: L uccai toilettek, 2. sportruhák. Kell, hogy a sportruhákra is legalább annyi gondot fordítsunk, mint a tavaszi komplénkra. A tennisznek különösen megvan az a nagy előnye, hogy ölesé pénzéit — habosa n és nagyszerűen öltözködhetünk. Megvesszük minden szezonban ami szokásos, a tenniszdivatnak megfelelő vászon, vagy nyersselyem ruhát és a tavalyit egy kicsit felfrissítve, nyugodtan és elegánsan megjelenhetünk a háló előtt. Minden tenniszruha angol fazonú — termé. Betesen és egy tiszta fehér, oldalt felsliccelt vászonruhával, amelyben elől a nyaknál át van fűzve egy színes linón, vagy muszlin zsebkendő, már is divatosak vagyunk. Általában az idei nagy sáldivat lehetővé teszi, hogy a legegyszerűbb ruháinkat is újjávarázsolhatjuk. És nem is unhatjuk meg olyan könnyen, mert százféleképen variálhatjuk. Megköthetjük ojdalt, a vállon, elől, hátul vagy ügyesen és sikkesen a zsebbe helyezzük. Nagyon divatosak a kartonok. Ugy, ahogy mondom: a kartonok. Igen kérem, azok a kartonok, amilyenekben a Marik feszítenek a vasárnap délutáni korzón. Egyik nagy szalon mutatott be egy fehér alapú, kék pettyes karton strandruhát, amit a tenniszhez is nagyszerűen lehet viselni A szoknya kék gombokkal végig volt gombolva, a nyakán pedig egy háromszögletű kék sál díszelgett Azt hiszem a legdrágább francia selyemből sem lehetett volna bájosabb darabot kihozni. A lenvászon kosztümök különösen praktikusak a tenniszhez. mert az összes, már a kosztümökhöz nem viselhető világos blúzainkat hordhatjuk hozzá. Különösen alkalmasak erre azon blúzok, amiknél az ujjak körül van egy-két folytonossági hiány (értsd: rongyos). Ezeknek egyszerűen levágjuk az ujját és vagy ujja nélkül hagyjuk szélesített vállal, vagy pedig egy rövid kis ujjal viseljük. Láttam egy bájos modellt, fehér lenvászon, kis piros-kockás anyagból, sima, elől felsliccelt ruha, piros öv, kendő, a blúzon jobboldalt nagyobb zseb, amely egy hatalmas piros gombbal hozzá gombolódik az ugyanolyan anyagú bolerohoz. Nagyon eredeti volt. A kirándulás, ha valaki sportszerűen üzi, az sem nélkülözheti az úgynevezett turaruhát. Ha van egy régebbi kosztümünk, azt nagyszerűen felhasználhatjuk erre a célra egy fíus Lamanringgel, de a legdivatosabbak a nadrádszoknyák, amely viszont megszabja a hölgyek kilóit. Dr. Dévainé Erdős Böske. DIVATPOSTA. T. Sándorné. Legcélszerűbb volna, ha egy kicsit reszkírozna fekete bársonyrnhájára, hogy csináltatna a kabáthoz egy szoknyát és a kabátot csak derékig hagyná meg, tehát seszlls ruhát alkotna, fehér stransparente gallérral és manzsettákkal. Nagyon elegáns tavaszi toilettje volna. Ha azonban nem akar hozzávenni, nem ajánlom, hogy megcsináltassa tavaszra, mert egyedül fekete akár hossza, akár rövid bársony kabátot nem töd viselni semmihez. Teréx. Viselhet világos kosztümöt FUrdőkádak fürdőkályhák, mondók, angolklozet bldék ée piperecikkek elsőrendű kivitelben FEKETE NÁNDORNÁL, Kossuth L-s.-nt 18 T : 22-71 ízléses modern hasznos ajándéktárgyak már 1 P-től kezdve kaphatók Reichnél KeSemen-u. II. N黫 mag kirakatainkat. Unió-könyvecskékre részletre is. MFOll! Négylángu modern ebédlő csillár P 17-— Állólámpa P 4.— Villamos vasaló 7'50 háromévi jótállással. Óriási választók. Részletre Is. Kérje most megjelent árjegyzékünkéi METEOR villamossági ts cslllárggár rf Telelőn 33—76. Kárásx-vcca 11JOBBAN ÉLÜNK, VAGY ROSSZABBUL? Irta TONELLI SÁNDOR Azt hiszem, a szegedi közönség figyelmét már nein szükséges külön felhívnom az egyetem népszerű tudományos előadásaira. Ezeknek a csütörtök délutánonkint tartani szokott előadásoknak már igen tekintélyes számú és egyre szaporodó törzsközönségük van. A közönség természetesen az előadó személye és az előadás tárgya szerint változik, de kétségtelen, hogy az érdeklődés a tudomány minden ágával, főleg pedig azokkal a határkérdésekkel szemben, ahol a tudomány a gyakorlati élet problémáival érintkezik, állandóan növekvőben van. Az elmúlt csütörtökön a statisztikai tudománynak és főleg a konjunktúrakutatásnak egy kiváló müvelője ült az emelvényen és a népesedés problémáiról tartott előadást. Fejtegetései főleg arra irányullak, hogy a születések számának a csökkenése az egyik és a halálozások időpontjának kitolódása a másik oldalon, milyen hatással van a népesség korok szerinti megoszlására, a társadalom struktúrájára és ennek következtében a gazdasági életre is. E fejtegetések során, — inkább csak érintve a kérdést, mint részletesen bizonyítva, — azt a tételt állította fel, hogy most jobban élünk, mint a háború előtt. Elismerte, hogy ez a tétel ellentétben van az általános felfogással s éppen azért néhány adatot is felsorakoztatott állításának igazolására. Akár az élelmezési, akár pedig az ipari anyagok indexszámai alacsonyabbak, mint voltak a háború előtt, tehát akinek ma ugyanannyi a jövedelme, mint volt a háború előtt, nagyobb mennyiségű szükségleti anyagot szerezhet be érte. Az egy főre eső nemzeti jövedelem magasabb, mint volt husz esztendővel ezelőtt. Kétségtelen többlettel állunk tehát szemben és az a többlet, amelyet olyan cikkekre és szolgáltatásokra fordítunk, melyek a háború előtt nagyrészt ismeretlenek voltak. Ugyanazoknak a rétegeknek magasabbak az igényei lakás tekintetében, rendes kiadásaik közé tartozik a mozi, gramofon és rádió, ami ugyanakkora jövedelemből a háború előtti időben nem telt volna. Ebből tehát az következik, hogy ma jobban élünk, mint azelőtt. Lojálisán ki kell jelentenem, hogy ez csak nagyon szűkre szabott foglalata a tételnek. A lényege azonban ez volt. El kell ismernem azt is, hogy ha valaki felvetné előttem azt a kérdést, hogy cserélnék-e az életem mostani módja és az életnek azon módja között, ahogy például az apáink éltek a nyolcvanas, vagy hetvenes években, alkalmasint tagadó volna a válaszom. Ez azonban a kultúra és technikai baladás, a megszokás kérdése, nem pedig bizonyítása annak, hogy most jobban élünk, mint azelőtt. Nem lehet csodálni, ha a fejtegetések egyes pontjainál akaratlanul is csóváltam a fejemet. Az előadás befejeztével az elnöklő Ereky professzor majdnem kifejezetten hozzám adreszszálta a felhívást, hogyha valakinek észrevétele van az elhangzottakra, tegye meg. Noha az, aki hozzászól egy tárgyhoz, amelyre nem készült, a dolog természetéből folyólag hátrányos helyzetben van az előadóval szemben, aki az előre összeállított statisztikai bizonyító anyag fölött rendelkezik, megkíséreltem a feleletet megadni arra a kérdésre, hogy jobban élünk-e, mint azelőtt? Nagy vonásokban ezt rekapitulálja a mostani cikkem is. Az életnek nemcsak fizikai, hanem lélektani alkatelemei is vannak. Ezeknek a lélektani alkatelemeknek egyik legfontosabbika a biztonság érzése. Biztosak akarunk lenni a magunk holnapja és gyermekeink jövője tekintetében. Nos, ez a biztonsági érzés az, ami husz esztendő óta hiányzik nemcsak nálunk, hanem Európában és az egész világon. Ez egy olyan súlyos tehertétel, amely önmagában is lehetetlenné teszi, hogy az életünk jobb legyen, mint volt a háború előtt. Fogadjuk el azt a tételt igaznak, hogy ugyanabból a jövedelemből ma több szükségleti cikket lehet megszerezni, mint 1914 előtt. Bizonyítja ez önmagában azt, hogy ma jobban élünk? Ez csak akkor volna igaz, ha ugyanaz a jövedelem ma éppen olyan biztos és állandó jellegű volna, mint a boldog békeesztendőkben. De vájjon hány ember mondhatja el ezt magáról? Állítsunk statisztikát szembe a statisztikával. Emelkedett az egy főre eső nemzeti jövedelem? Lehet. De kétségtelenül nagyobb arányokban emelkedett aa öngyilkosságok statisztikája. A kettőt hogy le-, bet összeegyeztetni egymásisal? Én azt hiszem, hogy az >egy főre eső nemzeti jövedelem kiszámításában ott van a hiba,hogy a háború előtt az átlagot lenyomták azok a hegyvidékek, amelyeknek gazdasági és kulturális szintje sokkal alacsonyabb volt, mint mostani Magyarországé. Ha a kiszámítást meg lehetne csinálni a megmaradt országrészre, minden valószínűség szerint az volna az eredmény, hogy a bizonytalanság mellett még a Abbazlában melf «1 I RESIDENZ" penzióban mind a négy emeleten kaphatók. Idősebb uraknak és hölgyeknek, szívbajosoknak, asztmá<oknak, valamint eimeszesedésből eredő belegségeknél nagyon fontos, hogy a RESIDENZ nem fekszik magaslaton. óriási előnye még, hogy az összes előirt diéták pontosan betarthatók. A RESIDEN Z-ben minden kényelem és az össze, modern komfort megtalálhatók; lift, központi vizfütés. 22 fokos meleg, tenderre néző napos loggiás és erkélves szobák, kényelmes ágyakkal. A RESIDENZ egészen a tengerparton fekszik és nem a tengerparttal szemben, ELSŐ KATEGÓRIA. Kitűnő konyha. Folyó hideg és melegviz a szobákban. Lira felesleges. Feltűnő olcsó per V árak. Bővebb információt nvuj! Errnvi Réla gyógvszerész személyesen Biul-i pesten. reggel fél 9-től este fél 7-lg. (Diana-patika. Károly-kőrut 5 ) Minden levélre válaszolunk és prospettnst küldünk. Telefon 31-6-19 I