Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-03 / 52. szám

Í935 mnruus 3. ©eCMAGyARÖRSBRO HZ ADÓ A rendkívüli jövedelmek adómentessége Az ajándékozásból, vagy örökségből, továb­bá az életbiztosítási tőkéből származó rendkí­vüli bevétel nem tekinthető adóköteles jöve­temnek és csak hozadékában kerülhet adóz­tatás alá. Evvel azonos elbírálás alá esnek • sorsjegy és sorsjátéknyereinények is, kivéve, ha a hivatásszerűen sorsjegyek árusításával foglalkozó egyének javára sorsoltatnak ki. Az ajándékozásból származó bevétel minő­'ítésénél irányadó szempont, hogy vájjon az r«ndkivül vagy rendes bevételnek tekinthető-e, Vagy sem. Ha ®z ajándékozás magánjogi ci­•tten alapuló szolgáltatás, az ajándékozásból £redő jövedelmet a megajándékozottnál adó­kötelesnek kell minősíteni, ugyanakkor pedig ** ajándékozó jövedelméből, mint terhet levo­násba kell helyezni. Ezek szerint tehát a ma­gánjogi cimen, vagy írásbeli szerződésen ala­P«ló, rendszeresen visszatérő, ellenszolgáltatás nálkuli szolgáltatásokat, mint például házas­sági szerződés alapján húzott évjáradék, — ren­jfos bevételnek s igy adóköteles jövedelemnek eH számitani. Ha azonban az ajándékozás magánjogi cimen alapuló szolgáltatás, áanem önként adott ellenszolgáltatás nélküli akár rendszeresen visszatérő, akár csak ®Syszeri támogatás, az ilyen ajándékozásból ^ármazó, jövedelem jellegével biró rendes be­a megajándékozottnál adómentes jöve­temnek kell tekinteni, ha az ajándékozó adó­átélés személy. Minden olyan esetben pedig, amikor az aján­^®kozás a megajándékozott és ajándékozó egy­másközti viszonyához, továbbá ezek jövedelmi vagyoni viszonyaihoz, valamint a vagyoni ^jtatás céljóból, végül minden egyéb számba­^hető körülményhez képest vagvonszaporulás Mlegével bir, az az ajándékozásból származó űdkivüli bevétel adóköteles jövedelemnek Htt? fokinthető, hanem csak hozadékában ke­u'h«t adóztatás alá. Áz ilyen ajándékból származó vagyonszapo­«,at jellegével biró rendkivüli bevétel tekin­j0 fiólkül arra, hogy az ajándékozásnak van-e töftk/'aP'a' va8y sem hogy egyszeri vagy „-. S2ör ismétlődő esetről van-e szó, a meg­«Jandék< ^ókö íozottná! semmi esetre sem tekinthető 52a °fo'es jövedelemnek, ellenben a vagyon­horula' hozadéka jövedelmi adó alá esik. A* ­or®ks®ghől, továbbá az életbiztosítási tő­^ ' származó rendkivüli bevételeknél telje­'ig tizamhös az, hogy az örökség ingó vagy ífg?. hogy törvényes vagy végrendeleti if|e'"°södés utján jutott-e az örökös birtokába, i^l 0,eS az életbiztosítási tőke a biztosított szé­tég a kedvezményezett részére fizette­ti^ Biztosítottnak azt kell tekinteni, aki­bi. ? lovára a biztosítási összeget ki kell fizet­ett • .óletbiztositási szerződés alapján kifize­^u/'Júradék azonban már adóköteles jöve­tek számit. Hofbauer Arthur. Hegedűs Aie^b/zfíaió J Béta fkriemeiketési váValaia Az összes klinikák, állami gyermek­» meuholv szerződéses szállítója. I Sxenigyörgy iér 4. 1S-S5. (Éjjel-n»pnal) Autó* ^SíeMöttliNM SZ/1NÍIT<HHÍJM bei wlern Az nri matryar ttraaaflT kedvelt t&rtóxkodtai helye. JiHllv^ 0ryosoh. _ Világhírű konyha. — Kbl uAi,s áiélák. — S> *állomás. - A Mw °evfi -eleit kénes fürdők. - Szórako­SJ: íianflverseny. - tánc. - Bridge. "Iveeen aaolvil a 0u9«#eal( Klte,ontl na»P®«t. vtll., Klifaladl n. 5. ahol pengO­hcllzeieaeu teljesíthetők. fof m kttieivolt MADHilRMAC­árjegyzék. Kérje ingyen és bérmentve Budapest Vfl.. RottooMNor 33. INDIA TÖRTENELME Irta TONELLI SÁNDOR Kclféle beteg van. Az egyik fajta az, ame­lyiknél a betegség foglalkozásnak számit és kitölti gazdájának egész idejét. Az ilyen beteg reggeltől estig figyeli magát, elvárja, hogy a doktor külön konzíliumot tartson vele minden eshetőségről, szereti sajnálhatni magát, meg követeli a részvctnyilatkozatokat és örül, ha jobbulás kívánnak neki. Majdnem azt mond­hatnám, hogy az ilyen beteg számára a beteg­ség szórakozás. A másik fajta beteg utálja a betegséget és szeret megfeledkezni róla. Mit csinál az ilyenfajta beteg, ha mégis megtörté­nik nála, hogy négy napig nem mozdulhat ki a szobájából? Elővesz egy olyan könyvet, amely távol áll minden közvetlen érdeklődésé­től és amelyet egészséges állapotban talán so­hasem olvasott volna el. A könyv India tör­ténelme, a terjedelme ezer oldal, megfelelően apró angolos nyomással. Kiadta a cambridgei egyetemi nyomda, ajándékba küldte az a bom­bayi párszi kereskedő, aki tavaly nyáron itt járt Szegeden. Ez se fogja egykönnyen elhinni, hogy négy nap alatt megemésztettem az 6 ezer oldalas ajándékát. Megnyugtatom az olvasót, aki talán már meg is ijedt ennek a cikknek nagyhangú cí­métől, még kivonatban sem szándékozom In­dia többezer esztendős történetét ismertetni. Meg vagyok ugyanis győződve róla, hogy az olyan nevek, mint Samudragupta, Csandragup­ta, Skaodagupta, Mahmud Ghazni, Muhaxnmed, Ghuri, nagyon hamar összekeverednének, össze­olvadnának és jóformán semmi sem maradna meg belőlük az emlékezetben. Semmi célja se volna, ha királyok, néptörzsek és földrajzi ne­vek tömegét akarnám egy rövid cikk kereté­ben fel - >r ;koztatni. Az ilyesmi csak untatná az olvasót, aki remélhetőleg nem beteg és nem ér rá, hogy India történelmével foglalkozzék. Az ezer oldalas könyv olvasása közben ki­domborodott azonban előttem az indiai törté­nelemnek néhány olyan különlegessége, amely méltán válthatja ki minden nyugati ember csodálkozását. Ilyen különlegesség például az indiai világban, — India ugyanis önmagában egészen külön világ, — a történelmi érzék tel. jes hiánya. Ahogy a könyv tudós szerzői el­magyarázzák a hindu őskorból csodálatosan gazdag és csodálatosan szép irodalom maradt ránk. Nincs még egy nép, amely a szanszkrit himnuszokhoz és bölcselő költeményekhez ha­sonló értékeket tudna felmutatni. Ebben a ren­geteg irodalomban természetesen vannak tör­ténelmi vonatkozású fejezetek is, nagy hősök vitézi tettei, királyok cselekedetei és más egye­ljek. De minden, ami történelmi jellegű, csak mellékes és csak alárendeltje a vallásos gon­dolatnak. Az adatok a legnagyobb mértékben pontatlanok. A hindu irodalom legrégibb ter­mékei a Krisztus előtti második évezred dere­káról valók. Ezzel szemben az első kifejezet­ten történelmi jellegű munka egy kasmíri kró­nika, a mi időszámításunk szerinti tizenkette­dik századból. Majd három évezreden keresz­tül India úgyszólván történelem nélküli életet élt, vagy legalább is a hindu lélek nem érezte a történelmi események megrögzítésenck szük­ségességet. A rómaiak pontos időszámítással dolgoztak. Ah urbe condita, a város alapításától számí­tották az eseményeket. A középkori keresztény krónikások feljegyezték, hogv a császáruk és királyok hány esztendeig uralkodtak, milyen sorrendben követték egymást, a különböző nagyobb események uralkodásuk melyik esz­tendejében történtek, ugy, hogy a történelmet hozzá lehet kötözni az évszámok időjelző cö­löpjeihez. A kínaiaknak évezredekre visszame­nő pontos kronoligai táblázataik vannak. Mi­kor az európai tudomány megfejtette a hie­roglifek ós a szumii-babiloni ékírás titkait hozzávetőleges pontossággal sikerült rekon­struálni régen elmúlt évezredek történelmét. Még a középamerikai májáknak is volt pontos időszámításuk, melynek segítségével történel­müket néhány száz esztendőre vissza lehet vezetni. Mindez Indiában tökéletesen h.iány«ik. Év­számok, vagy évszámokat pótló adatok a hin. du irodalomban nincsenek. A brahmánok böl­cselete, Buddha elmélyülése keresi a világ­egyetem titkait és elmerül a végtelenségben. Mi ezzel a végtelenséggel és mi a nirvánával szemben az egyes ember élete, még akkor is, ha nagy volt az élet és dicső? Széna sem érde­mes jelentéktelenség, amelyről megemlékezni sem érdemes. Ezért nincsen a hinduknak tör­ténelmi irodalmuk és ezért nincscnek nekik évszámaik. El lehet képzelni, hogv mikor európai tudó­sok láttak neki,, hogy megírják India törté­nelmét, milyen nehézségekbe üiközött az ese­mények sorrendjének és időpontjának megál­állapitása. Buddháról például hosszú vitatko­zások után, a legkülönbözőbb körülmények összevetése alapján állapították irieg, hogy a Krisztus előtti hatodik évszázadban élt. Élet­történetét ismerjük ugyan, de sohasem sikerül megtisztítani a hozzátapadt különböző legen­dás elemektől. Ott van azonban India történel­mének egyik legnagyobb alakja, Ások a király, aki először egyesitette majd egész Indiát ural­ma alatt A történelmi jelentősége volt leg­alább akkora, min Augustus császáré, vagy Nagy Károlyé. Először leverte a saját testvé­reit az egész félszigeten. Mikor hatalmának Abbaziában melaj tengeri gyógyfürdők a RESIDENZ 99 99 penzióban mind a négy emeleten kaphatók. Idősebb uraknak és hölgyöknek, sávbajo­soknak. asztmásoknak, valamint eünesze­-edésből eredő betegségeknél nagyon fon­tos hogy a RESIDENZ nem feksák magas­hton. óriási előnye még, hogy az összes elő­irt diéták pontosan betarthatók. A RESI­DENZ-ben minden kényelem és az össze, modern komfort megtalálhatók; lift, köz­Donti vizfütés, 22 fokos meleg, tengerre né­ző napos loggiás és erkélyes szobák, ké­nyelmes ágyakkal. A RESIDENZ egészen a tengerparton fekszik és nem a tengerpart­ig szemben, ELSŐ KATEGÓRIA. Kitűnő konyha. Folyó hideg és melegvíz a szobák­ban. Líra felesleges. Feltűnő olcsó penzió­árak. Bővebb információt nyújt Erényi Béla gvógyszerész személvesen Budapesten, reg-' gel fél 9-től este fél 7-ig. (Diana-patika, Ká­roly-körut 5) Minden levélre válaszolunk és prospektust küldünk. Telefon 31-6-19.

Next

/
Thumbnails
Contents