Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)
1935-03-03 / 52. szám
utóda műszerésznél. Az összes alkatrészek nagy. i^J* Min d e n syártmányu viláptárkás kerékpár EH Bi Karifos —" " MBMnHHHMMHMBWI reit a zegész félszigeten. Mikor hatalmának tetőpontján állott, magábaszállt és bölcs ediktumokat bocsá jtott ki, amelyek alattvalóit emberszeretetre, sőt az állatok kímélésére is oktatják. Ezek a kőbe vésett ediktumok előfordulnak a félsziget minden részén. Tiszta véletlen, hogy egyik ilyen ediktum alapján, amelyen A soka elmondja, bogy kik voltak azok az idegen uralkodók, akikhez követségeket küldött, meg lehet állapítani Asoka uralkodásának idejét. Az idegen uralkodók Antiyalta, Turamaya, Maga. Antekina és Alikasadara. A nevek meglehetősen el vannak torzítva, de ki lehet találni, hogy kikről van szó: Antiochos, Sziria királya, Ptolemeus, Egyiptom királya, Magas, Cyrene királya, Antigonos, Macedónia királya és Aleksander, Epirus királya, valamennyien Nagy Sándor világbirodalmának örökösei. Az évszámokhoz hozzákötött történelem Indiában jóformán csak a kilencedik században kezdődik, mikor a kalifák hódításukat Indiára is kiterjesztik, de még inkább akkor, mikor 1498 május 17-én Vasco de Gama négy hajója megjelenik Calicut mellett az indiai partokon. Ettől az időponttól kezdve India is részese lesz az európai értelemben vett világtörténelemnek és India is egyik, súlyában és jelentőségében legfontosabb mérkőzési területe a világ meghódítására elindult nyugati hatalmaknak. Ha már most a szanszkrit időkből átugrunk az utolsó három évszázadba, akkor megint egy történelmi furcsaságot, vagy inkább különlegességet tapasztalhatunk. India az az ország, ahol a történelmet egészen 1858-ig formailag nem királyok és hadvezérek, hanem boltosok csinálták. Indiában az európai hóditásnak a szabadalmazott kereskedelmi társaságok voltak az úttörői, sorrendben egymásután a Holland kelet-indiai társaság, a Francia keletindiai társaság és végezetül a Brit kelet-indiai társaság, amely csak 1858-ban adott helyet a félsziget feletti uralomban az angol kormányhatalomnak. Azt hiszem, egyedülálló eset a történelemben, hogy legyen egy kereskedelmi társaság, amely uralkodói pátens alapján felségjogokat gyakorol, idegen uralkodókkal szerződik és szövetségeket köt, kereskedelmi telepek mellett fegyverraktárai és arzelnáljai is vannak és száznál több hadilétszámon levő ezredet tart akaratának esetleges keresztülerőszakolására. Sokan, akik az újkori Anglia történetét olvassák, nem tudják megérteni, hogy az állam hogy engedhetett át ilyen irtózatos hatalmat egy magánkereskedelmi részvénytársaságnak. Most, hogy átolvastam India történetét, sok minden megvilágosodott előttem. A szabadalmazott kereskedelmi társaság évszázadokon át politikailag is igen hasznavehető instrumentumnak bizonyult és igen jól beleillett az angol politika rendszerébe. Hivatalosan a társaság volt az előtérben, ha valami sikerült, az Anglia javát szolgálta, ha nem sikerült, a korona nem volt érintve. Szükség esetén azonban, aminthogy a legtöbb esetben meg is történt, az angol érdekek védelme cimén bele lehetett avatkozni a dolgok menetébe. Igy történhetett például, hogy az osztrák örökösödési háború idején, mikor Anglia harcba keveredett Franciaországgal, a Brit kelet-indiai társaság megállapodhatott a franciákkal, hogy ő kivül áll a háborún. A békeszerződésben természetesen már India is szerepelt, tekintet nélkül arra, h°gy ott a szuverenitás nem az angol koronát illette meg. Általában India történelme csodálatosan szép példáját mutatja, hogy az angolok a világpolitikát milyen gyakorlati szempontok sze. • rint csinálják. Félszázadon keresztül szerepelt már _ a szabadkereskedelem teóriája, mint Anglia egyik legnagyobb exportcikke, mikor még mindig egy monopoliummal felruházott társaság volt India uralkodója. A kontinensen íz angol intézmények fetisimádói az angol elvekre való hivatkozva követelték a szabad kereskedelem rendszerének életbe léptetését, mikor Anglia legnagyobb üzletét, az indiai üzletet még monopolium formájában bonyolította le. Viszont, mikor az idő elérkezett, a nagy indiai lázadás után. az angol tőrvényhozásnak egy egyszerű intézkedése a társaság minden jogát visszavette a korona számára. A társaság ^rezidenseiből kormányzók lettek, az ellenőrből pedig, aki a kormányt a társaság igazgatóságában képviselte, államtitkár és az Indián Office elnöke. Lehet-e elképzelni ennél egyszerűbb valamit? Tegnap láttam egy fotográfiát: az indiai alkirály a nepáli maharadzsa társaságában elléptet a tiszteletükre felvonult díszszázad előtt. A maharadzsa olyan papagáj-stilusu díszegyenruhában, mint egy felcicomázott parádés paripa, az alkirály szürke redingotban, szürke cilinderrel és sétapálcával. A hatalmat háromszázmillió ember felett ez a szürkeruhás civil ur reprezentálja. Ez a szürkeruhás civil ur India történelmének legú jabb fejezete. És hog? az indiai történelemnek még egy különleges ségére rámutassak: ennek a hatalomnak ne" azok a parádés fejedelmek a veszedelmei, aio nizám, gekvár, navab és radzsa címet visel** s akik a világ legtöbb gyémántjának és drágakövének tulajdonosai, hanem annak a Ganaw nevű fiskálisnak a követői, aki angol egyetmet végzett, de lemondott a civilizáció minden kényelméről és fehér pamutköntösben vezekléssel akarja megszabadítani hazáját az ango1 uralomtól. Az uj indiai nemzeti mozgalomnak már egységes zászlaja, amely eddig hiányzott 1"' diában. A zászló fölületes megtekintésre na' gyon hasonlít a miénkhez: narancssárga,^ í®* bér és zöld, a fehér mezőben a rokka, a hindii szabadságmozgalmam jelvénye. A szabadságmozgalomnak jelszava is van: Bande mfltaram, — édes anyánk. Az édes anya, ezt taláo mondani is felesleges, — India. ...és mosi |övünk mi! Nézze meg ma este világvárosi kirakatainkat Helyettünk cipőink beszélnek! Hétfőn nyitunk, tartsa ienn vásárlásaitRácx cipffszalon, Kölcsey ucca 7. (Kézműves bank háza.) _ A legrosszabb üzlet A tőkét szeretni kelt, — mondja Bud voh miniszter egyik cikkében, mert a tőke a munka szülötte Ebben tényleg igaza van a volt miniszter urnák, a tőke valóban a munka szülőttje és a szülők rendszerint szeretik szülöttjüket. De vájjon milyen szülött az, amely cserbenhagyja édesanyját. Lehet-e az ilyen gyermeket szeretni, amely hűtlenül elhagyja szülőit, bizalmatlan hozzájuk és elbujdosik előlük. Letagadja magát, gyakran kiszökik még idegen országba is és idegen népeket boldogít, mig szerencsétlen szülői itthon kétségbeesetten hajszolják, keresik és nagy elkeseredésükben gyakran meghalnak miatta. A tőke, ha azt akarja, hogy szeressék, teljesítse kötelességét szülőanyjával, a munkával szemben. Ezt a kötelességét saját érdekében is teljesíthetné, mert miként az életben megbosszulja magát a sors a hálátlan gyermeken, ugyanugy jár az a tőke, mely ridegen elzárkózik, magára marad és előbb-utóbb el is pusztuL Elpusztul, mert nincs, aki nevelje, táplálja, gyarapitsa, önmagát emészti és lassan fogy, elfogy. Az élet azt mutatja, hogy a tőke és a munka egymásra vannak utalva. A munka mindenkor elfogadta a tőkét és szerette, becsülte is azt, de sajnos, jött a háború és megzavarta az együttműködést és a töke nagyrésze elkalandozott, kicsapongott egy szörnyű területre. Évekig szolgálta a pusztulást, a halált, csoda.e, hogy maga is sebet kapott e szörnyű káoszban. S ma immár, közel két évtized ntán, ezer kalandok és vándorlások után, roegfogyva és meggyötörve, miért nem tér vissza az egyetlen biztos életlehetőségébe, a munka szolgálatába? Miért bizik minden labilis lehetőségben a tőke egyrésze, csak éppen a békés termelésben nem, amely a legbiztosabb elhelyezkedése lehetne. A tőke legnagyobb része a bizalom, mely fizetőeszközzé alakul át a termelésben, efektiv pénz anélkül is, a tőketulajdonos irányítása által. A gazdasági életet tehát nagyobb részben nem a készpénz, hanem a hitel szolgálta, mely hatványozott forgalmat tud produkálni e téren, ha akar. Tőkének számit tehát a bizalom is, melynek kiépítését tervezi jelenleg a kormány a hitelélet terén. Uj reménységgel tekintünk na kereskedők a ténykedés elé, mely végre kimozdítja a tespedségben szunnyadó tőkéket rejtekükből és munkára serkenti őket. S ha megfogyva és legyengülve is, de dolgozzon a magyar tőke a magyar népért az emberért, azért, aki megteremtette. S ne Vegyen egyetlen egy munkanélküli se az országban, mert amig munkanélküli van s amig nedves pinceodukban, — melyek itt Szegeden százszámra vannak — emberek laknak, addig a töke nem teljesíti kötelességét. Nem finanszírozza a munkát, mely a nyomorgó, lekötött kezű ki" v .-.. iparost kivezeti a betecséűterieszlő odujaiból és meg tudja vele vásároltatni életszükségleteitaddig, aimg termelőink nem tudják eladril tért0®' nyeiket s másrészről éhező emberek vannak, f®' dig csakis a tőke viselkedését lehet hibáztatni Igaz, hogy a több év óta tartó gazdasági P3®' gás is, mely a bank zárlat óta mélyült ki, n*®^ gyengítette, megtépázta a tőkét de éppen errejT 16 tekintettel be kell látnia az összes hitelszervezeteknek, hogy a további visszavonni3® csak káros lehet magára a tőkére is. A lehetőségét a munkanélküliségben s e mii*1«B életnívóban kizárt tömegek lerongyolódó sából1* het teremteni s e teremtő erő csak a tőke De a dolgozók is, kezdve a mezőgazdasági kástól végig az iparos, kereskedő tisztviselő, j, vész, stb tömegek vérszegény jövedelme fotT* csak toldozgatják a tőke hasznát és nem sek sivár mindenről lemondó gazdálkodás3 által az újabb tőkeképződést előmozdítani. W vánvaló tehát, hogy a tőkének is a lehető ** nosszabb üzlet ez a túlzott visszavonulás, % jelenlegi beteges félelein, amely nem más, félelem az élettM. „ Mülhoffer T. ékstef^ Vetőmagnak, műtr*' gyák és növétiyvéoejj ml szerek legjobba^ Danner Péter FU cégnél kaphatók. 4 százalék . kedvezménnyé1 vásárolhat kenyeret, péksüteményt 3 Délmagyarorsi'0 előfizetője a következő pékeknél: Balogh Károly, Csuka-ucca 17. Becsky ^jjá Fecske u. 3. Bűre* József, Szöreg, Rónai * & Börcaök Balázs, Somogyi-telep, III. ucca tf Csau Lajos, Klebelsberg-telep, 55. Csőn*3 v0hály, Újszeged, Pécskai u. 11. Darázs Jéno*,. # r« u. 6. Hodács Gyula, Vasasszentpéter 11. 1 somogyilelepi fiókja, Kiss János, Madách Lázár János, Szabadság tér 11a. NonmayM" J Aí' Kossuth Lajos sugárut 83, Boldogasszony ^ ut 47 és Hunyadi téri fiók. ótott Benedek, tfkés-telep. Róka Béla, Vaspálya n. 12. Szeg? j hály, Zákány n. 25 Trebitsch Vihnos, Uj ^ijP Kossuth L. 'sugárnt 9 KiráW fivula. Tisí9 körút 59.