Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-24 / 70. szám

n?rvi*nYapoRS7 ce? AZ ADO Hogyan kell készülni a Könwvizspélatra Többször rámutattunk már arra, hogy a könyvvizsgálat milyen nagy mértékben segítségére lehet az adófizetőknek abban, hogy az általános kereseti adót csak a tényleges adóköteles jövedelem alapulvételével fizessék. Azt is emiitettük már, hogy ennek ellenére az adózók meglehetős ellenszenvvel viseltetnek i könyvvizsgálattal szemben s ennek okát ahLaa kereshetjük, hogy egyik-másikuknak már kellemetlen tapasztalatai vannak evvel kaprsolatban. Most arra kívánunk néhány szóban kitérni, hogy mi az oka annak, hogy a könyvvizsgálat nem mindig hozza meg azt az eredményt, amit az adózó remél, sőt néha egyenesen elképesztő meglepetésekkel szolgál az adózó hátrányára. Mindenekelőtt rá kell mutatnunk arra a különbségre, ami a kereskedelmi és úgynevezett adómérleg közöt mutatkozik. A kereskedelmi mérleget a kereskedelmi törvény, az adómérleget pedig az adóügyi rendelkezések szabályozzák. Az elsőnek az a célja, hogy a vállalat tulajdonosa lehetőleg ne mutathasson ki nagyobb vagyont és jövedelmet, mint ami tényleg volt, mert ezáltal megkárosíthatja a hitelezőit, az utóbbinak viszont az, hogy legalább azt a jövedelmet vonják adó alá, amit az utasítás adóköteles jövedelem néven ismer. A kereskedelmi mérleg elkészítésének különösen lefelé egészen tág tere van, az adómérleget azonban az utasítás rendelkezéseinek szigorú szemelőtt tartásával kell összeállítani. A mérlegkészítés szabályai tehát homlokegyenest ellenkeznek egymással s az adózónak kell megtalálni azt a középutat, amely mindkettőt kielégíti. Mindjárt meg kell állapitanunk, hogy a kereseti adó utasitás szabályai szerint összeállított mérleg sokkal közelebb van a valósághoz s ezért, aki igy könyvel és igy csinál mérleget, nem vét K. T. szabályai ellen 9em. Miután pedig a könyvelésnek egyik igen nagy értéke éppen adóügyi vonatkozásban jelentkezik, célszerű a könyveket és a mérleget ennek figyelembevételével összeállítani. Ez pedig igen kevés vállalatnál történik igy s ez az egyik főoka annak, hogy egy-egy adóügyi könyvvizsgálat néha egészen fantasztikus eredményt hoz ki. Aki tehát könyveit az adókivetésnél is fel akarja használni, annak egész éven át készülnie kell a könyvvizsgálatra, ami alatt azt kell érteni, hogy könyvelését a K. H. ö. szabályai szerint vezeti és mérlegét is eszerint állítja, össze. Az egyes tételeket tehát ugy kell lekönyvelni, mint azt a K. H. ö. előir ja. Ezt mindjárt egy gyakorlati példával világítjuk meg. A K. H. ö. megengedi a behajthatatlan követelések leírását és mindjárt meg is mondja, hogy mi a behajthatatlan követelés és mikor kell azt leírni. Eszerint behajthatatlan az a követelés, amelyről beigazolást nyert, hogy abból már végrehajtás utján sem lehet semmit sem érvényesíteni. Az igazolás módját is meg lehet találni az utasításban és azt is, hogy a követelést abban az évben kell leírni, amelyik évben a behajthatatlanság ténye beigazolódott. Ebből mármost az következnék, bogv az évi mérlegkészítésénél minden vállalat sorba veszi azokat az adósait, akik az év folyamán behajthatatlanokká váltak és ezeket leirja, mindjárt gondoskodván megfelelő bizonyítékokról is. Ehelyett a legtöbb helyen az történik, hogy a mérlegkészitő egyszerűen az adósok bizonyos ötletszerűen megállapított százalékát tartalékolja, mint dubioz követelést s tartalékolt összeget persze az adóalapból levonja. Na mármost jön egy könyvvizsgálat s mivel a tartalékolás ilyen módja nem felel meg az utasitás követelményeinek, egyszerűen az egészet hozzá ad ják az adóalaphoz. Most már aztán futkoshat fühöz-fához az eredmény s< mmivel lesz egyenlő. Pedig valószínűleg ebben az évben is vnlt olyan követelés, ami behajthatatlanná vált, de mert azt nem ugy Írtak le, mint kellett volna, ez sem lesz figyelembe vehető az adózó iavára. tehát adót fog vásároljon! Négylángu modern ebédlő csillár P 17.— Állólámpa P 4.— Villamos vasaló 7*50 háromévi jótállással. Óriási válaszlék. Részletre Is. Kérje mos« megjelent Árjegyzékünké METEOR villamossági ts csillártfpór r! Kúrásx-uaca 11- Teleion 33-76. fizetni egy tényleg veszteséget jelentő tétel után is. A következő évben azután ezt rendesen leir ja. Igen ám, csakhogy az igsaolá&nál most meg az fog kiderülni, hogy a követelés már az előző évben is behajthatatlan volt, tehát akkor kellett volna leirni s igy az adóalapból megint csak nem lehet leszámítani, vagyis ez után már végleg adót kell fizetni. Számlái lan ilyen példát lehetne felhozni, amire az adózó mind csak akkor jön rá, amikor a könyvvizsgálatot már megtartották, de persze akkor már késő. Ezért azonban nem a könyvvizsgálatot kell okolni. Hofbaner Artúr. tavaszi cipöujdonságok I KnrácT-nrr« IÁ. 3 Megérkeztek a DÉNES, Kárász-ucca 10. DRAMAI MAGYARSAG ÉS MAGYAR DRÁMA Irta BERCZELI ANZELM KAROLY A magyarosig sorsa általában mindig tragikus volt Történetének alig vannak vigasztaló szakaszai. A drámairónak valóban nem kell panaszkodnia; a magyar múlt ontja a hősöket. S a jelen...? Még a magyarság viszonylatában is hasonlíthatatlan. A nemzet drámaisága szinte végletekig fokozódott. S ebben a nyomasztó, végzetesen tragikus atmoszférában sem tud megszületni a magyar dráma! Mert olyan értelemben, ahogy magyar líráról, vagy muzskáról beszélhetünk, az utóbbi évtizedek drámai termése alig tekinthető a magyar habitus drámai megnyilatkozásának. Legtöbbjük különben is regényíró alkotása s igy műfaji tisztaságukhoz is sok szó fér, tekintettel arra, hogy éppen a regény revelálja azt a világszemléletet, mely a drámaiság lényegével leginkább ellenkezik. A színpadi müvek másik csoportj — s ezekhez tartoznak éppen azok, melyek külföldön is sikereket aratnak — eddigi drámai eredmények ügyes feldolgozással s igv eltekintve a sajátos mellékiztöl, sem ujat, sem tipikus magyart nem jelentenek. Mindenesetre komoly probléma, hogy ez a kezdettől fogva drámai magyarság miért nem találta meg a maga drámai formáit s hogy egyáltalán beszélhetünk-e a drámával kapcsolatban bizonyos elhatározó nemzeti jellegről? E kérdéssel kapcsolatban sokan helyezkednek fajbiológiai álláspontra, kijelentvén, hogy a magyarság nyugtalan, lirai vérmérséklete kizárja a drámai masszivitást. azt a kiépített, lezárt szemléletet, mely a szinpadiság szükségszerű feltétele. Bizonyára van ebben is valami igazság s az irodalomtörténész nem követ el éppen főben járó bűnt a szellemtudományok ellen, ha e sajátos jelenség okait vérségi adottságokra vezeti vissza, de az is kétségtelen, hogy a felmerült probléma ilyenfajta megoldása nem kielégítő. Mert ahogy nem beszélhetünk magyar drámáról, ugyanugy végeredményben magyar építőművészet sem létezik s egyáltalán nem valószínű, hogy az a magyarság, mely minden tekintetben megállta a maga helyét s számtalanszor a legelsők közé tornászta fel magát nemzetközi viszonyatban is, éppen e fenti képességekkel ne lenne megáldva. Szinte bizonyos- i na'k látszik, hogy e kérdés eldöntésének kisérle lében nem a magyarságból, hanem a drámából kell kiindulnunk. Az igazi dráma: végső szintézis. Nem esetleges i történet s nem valami izgalmas mese. Szereplői , többek sajátmaguknál. Szimbolumok Ilyen érte lemben a drámai játék nem valami esemény megjelenítése, tehát korántsem regényes história. Körülhatárolt vilámkén, melvHen mindennet » lentősége van s csak annak van jáelentősége, ami a világkép kialakításának szempontjából nélkülözhetetlen. A világkép világnézeti egység. S ea a dráma is. ítélet, mely az élet mozgalmából kiragadja a döntő tényezőket s ezáltal már fel is értékeli őket. Termés aetszerü. hogy világnézeti álláspont nélkül nincs Ítélet , s igy nincs dráma sem. Azonban nem minden világnézet drámai világnézet is egyúttal. Maga a világnézet fogalma igen rugalmas. Szűkíthető, tágítható. A miszticizmust éppúgy igényt tarthat e nagyvonalú kifejezésre, mint a materializmus. Egy azonban kétségtelen:' nincs olyan világnézet, mely valami módon a végső kérdésekre ne kívánna megfelelni. Sőt, lovábhl' mehetünk. A világnézet kritériuma éppen az, hogy1 vagy kizárólag, vagy elsősorban is metafizikaiproblémái közt kiván harmóniát teremteni. Ha tollát valakinek világnézete van akkor ez többékevésbé magatartásán, viselkedésén, erkölcsi és szellemi habitusán is valami módon kifejezésre jut. A jóról, a szépről, az igazról való felfogása metafizikai szemléletéből sugárzik s igy önmagát, akárcsak az egész humánumot e végső principum hatalma alá rendeli. Nem kétséges, hogy a drámai ember elsősorban is világnézeti ember. Az élet. a halál, az Isten, a szerelem ügye érdekli mindenekfelett s mindent, ami ezekből ered. szívesen elhanyagolja, illetve csupán járulékosnak tekinti. Számára tehát az wz ideális világnézet, mely ha le is vonja a metafizikai szemlélet önként kínálkozó következményeit, azokra súlyt alig helyez, vagy a maga masszív egységében szükségszerűnek ismer el. A dráma nem részletezhet. Stilizált, irreális műfaj lévén, csakis azokra a jelenségekre szorilAz öniis húsvéti társasutazások Abbariéba. Floremz—Romába, Milanóba s az oíows tavakhoz. San Retnoba, luxushajóval Madeira szigetre stb., stfc. • Költségmentesen elöjegyezhetok: N

O II Frnfi utazási 10 íjdJan, C U £ I II0 Széchenyi tér 8. sz.