Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-10 / 34. szám

T955 február tÖ. ÖCtMAfíyARORSZAG Husz mázsa fa (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes bűnügyet tárgya]' szombaton a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa. Hevesi József dohánygyári mnukás és felesége, valamint Borsi János füszerereskedő volt az ügy vádlottja. Hevesi József a niult év ószén felkereste Szenesi Ferenc rákeresik o dót és előadta, hogy 20 mázsa fát szeretne vá• árolni. Szenesi kijelentette, hogy ad. de — tulajdonjog fenntartásával és ugy, ha valaki garanciát vállal érte. Hevesiék felkeresték Höáör I.ajos dohánvgyfri portást, aki kezességet szokott vállalni a munkásokért, de ezúttal nem volt hajlandó, Hevesiék nem estek kétségbe. Elkészítették a garancia-levelet és Hevesiné ráirta Hödör nevét. A fát megkapták. Ők azonban nem a saját használatukra szerezték, hanem felkeresték !Sorsi János kereskedőt és eladták neki a fát. METEOR-csillárgyárban vásároljon Négyiángu csillár P 17.— Modern állólámpa P 4.— )ri6si választék. Részlelre Is. Kérje most meglelent árjegyzékünket. F1ETE0R villamossági es csillárguár rf. K rf r ö s x - u c e O 11- 1 eleion 33—76 Bonsi leszállította a fát és ekkor kiderült, hogy csak 16 és fél mázsa a súlya. Visszamentek Szenesihez, aki igy tudomást szerzett a furcsa tranzakcióról. A bíróság a Hevesi-házaspárt 30 —30 pengő pénzbüntetésre ítélte, Borsit ellenben felmentette a vád alóí. köLöais ttUn. Bgy awmaf XO fttltr. (A Délrnagyarország munkatársától.) A kereseti, jövedelem és vagyonadó rögzítések felmondásának határideje január 31-én lejárt A kérelmek feldolgozása most van folyamatban az adóhivatalnál, de annyi már is megállapítható, hogy a rögzített adók felmondása lényegesen szaporodott ami annak következménye, hogy a jövedelmek csökkentek, a kereseti viszonyok tovább romlottak. Februárban a pénzügy igazgatóság ugyancsak felmondással él azoknál az adózóknál, akiknél a jövedelemben, vagyoni és kereseti viszonyokban javulás állott be. A pénzügyigazgatóság arra készül, hogy nagyszámban mondja fel a nagyobb szegedi kereskedőknek és iparosoknak az adóját; bekérte a vállalatok mérlegeit, tárgyalásokat folytat velük a rögzített adók felmondásáról. Kereskedők és iparosok körében nagy megdöbbenéssel fogadták ezeket a híreket. A kereskedelm és az ipar általános helyzetét élénken világítja meg az a nyilatkozat, amelyet VÉRTES MIKSA korntányfőtanácsos, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke tett: — Miként a lelkiismeretes —, gondos kereskedőnek és iparosnak kötelesége az éwégi számadásával kapcsolatos mérlegkészítés, hogy a hivatásával elér! eredmények alapján számotvethessen kötelezettségeivel, akként a lelkiismeretes adóhatóságnak sem lehet más szempontja a kereskedők és iparosok adózási viszonyainak megállapításánál, mint az, hogy az adóalanyok kereseti adója a tényleges üzleti és kereseti viszonyoknak megfelelő legyen. — Szegeden és általában a Kamara területén, az elmult esztendő hónapjait bizakodás és reménykedés töltötte el és nem tagadhntó, hogy az év első hónapjaiban ezekből a lélektani szempontokból kiindulva a forgalmi viszonyokban, ha emelkedé-s nem is, de mindenesetre valamelyes lendülel volt tapasztalható A gazdasági élet lendülete azonban számos okból kifolvólag csak látszólagos volt. mert általánosságban az év legnagvobb részében mindenüti izgalmak észlelhetők, amelyek nemcsak gazdasági, de főként nolitikni természetüknél fogva valóságos abnormális eazdasásri állapotot teremtettek. Az abnormális gazdasási helyzet, a gazdasási élet további korlátozásával niíe jobban megrsznkltette a kereskpdelem és ipar koreseti lehetőségét. — Az elmúlt esztendő a tüzjfa-, burgonya-, hagvma-, gyümölcs-, búza-, toll-, baromfi-, gyapjú-, élővad- és a zsirüzlet terén további kiilöntearps kénvswrintézkedéseket és korlátozásokat hozott, Ame&vek a kereskedelem életlehetőségé* Nem lehel felmondani és felemelni a kereskedők adóját, meri az elmull év forgalmi és keresel! eredménye visszaesél és súlyos csalódás! hozol! ritották, levegőjét és kereseti lehetőségél ugyszól ván majdnem megsemmisítették. KÖRMENDY MATYAS országgyűlési képviselő, az ipartestület elnöke a város iparosságának muitévi helyzetéről a kővetkezőkben nyilatkozott: — A szomorú valóság az. hogy a legsiralmasabb helyzetben vagyunk, illető'eg voltunk az egész esztendő folyamán. Azt talán nem mond hatom, hogy roszabbodott volna helyzetünk Az adott viszonyok nagy válságában azonban a stagnálás is sulvos helyzetet jelent. Ez azt jelenti, hogy az iparosság ntinden igénvét a minimumra szoritva kizárólag megé'tWését tudja a legszigorúbb körülmények között biztosítani. A nehéz viszonyok megakadálvoznak minden alkotást, minden ambeiiót letörnek. — Beszél ienek azonban a sz.nmok. A kézműipar helyzetének legérzékenvebb mutatója a tanoncok száma. Amikor koniunktura van, nemcsak az inaros vesz fel szivesen tanoncot, hanem érdeklődés fokozódik az inar. mint megélhetést biztosító foglalkozás iránt. Tiz esztendővel ezelőtt, 1925-ben az ipartestület 1472 tanoncot szerződtetett le. Ez a szám 192P>ban 1388-ra, 1997-ben 1390-ra, 1928-ban lufira. 1929-ben 112?-re csőkkent. A kővetkező esztendőtől kezdw ziiharásszerüen c^'^ent a tanoncok száma, 1934-ben már rsak (V"9 inas szerződött le Szegeden. Ez azt ie'enti. hogy minden ötödik mesterr-ek v»n e"v tanonca — Azt hiszem ennél ékesebb bizonviték egvben szomorúbb V»r> nem kell a szegedi innrosság helyzetéről. Ilven helyzetben a szegedi iparosság még sohasem volt. — Mindezen körű lm én vekhez. Ka még bozzászámitiuk az év utolsó bónaniában tő1" ént jugoszláviai kiutasitásokk^l kancsoleins döbbenetes eseményeket. amidőn a szegedi kereskedelem és inar uavszólván karácsonyi?* valósággal nvomasztő légkörben tiízdött; általánosságban adva van az a keret, amelyet vizsgálva egvenesen oaranesoló kötelességévé teszi nz adóhatóságnak azt. bogv az adókivetési el'árás során a '•»"eskedők és iparosok életlehetőségét megadja. Dr. TONELLI SÁNDOR. a kamara főtítl-ára az alábbiakban körvonalazta állás"ontiáf. — Az volt az általános tanasztalat. líogv az év első felében iavulás mutatkozott. Ez azonban nem bizonvu'' állandónak, mert migefrves szakmákban az első félévben az üzleti forgalom 15—20 százalékos emplkedése voli tanasztalható. a második fé'évben már visszaesés volt. E"nek részben olvan po'ftikai okai voltat. amalvék kihatottak aa lemre. Ilyen okok voltak a nemzeti szocialista agitáció Ausztriában, Dollfuss kancellár meggyilkolása, később a marseillesi királygyilkosság nyomán előállott feszültség, amely különösen éreztette hatását Szegeden és a Szegeddel szomszédos városok kereskedelmében. Jó volt azonban aránylag a múltévben azon üzletek helyzete, — folytatta Tonelii főtitkár, — amelyek elsősorban a mezőgazdaság által szükségelt cikkek forgalombahozatalával foglalkoztak. Az 1933. évi nagy termés és az 1984. évi áremelkedés után a gazdák valamivel jobb helyzetbe kerültek, mint a megelőző esztendő során és igy inkább tudtak vásárolni. Katasztrofálisan megromlott azonban az év második felében azoknak az üzleteknek a forgalma, amelyek ruházati cikkeket árusítanak. Aa ősz ugyanis 1934-ben hosszú volt és így az októberben és novemberben szokásos téli üzlet a ruha, cipó és divatáruüzletekben maidnens tel jesen elmaradt. Dr. L \ NDESBERG JEN« mint a Kereskedők Szövetsége főtitkára adni* nyilatkozatot a kereskedelem helyzetéről: — Észleleteim szerint a szegedi kereskedelem is erősein érezte azokat a világgazdasági hullámzásokat, amelyek hatása alól a szegedi kereskedelem sem vonhatta ki magát. Az elmult egész év ugyancsak a bizonytalanság jegyében mozgott é» ennek felelt meg a kereskedelem ügymenete la Ami most már a szövetség működését közelebbről érdekli, a fontosabb események közül megemlíteni a leltári kiárusítások ügyéi, amely legelőször sw repelt a közgazdasági élet rendjén. A törvény megalkotói a kereskedelem fellendülését várták ot'.ől az akciótól, azonban ez nem következett b«. Állandó sérelme a szegedi kereskedőknek, bogy még ma is számtalanszor adott alkalom a vidéki vevőket fővárosi bevásárlásokra csábítja. — Állandó panasza volt a kereskedőknek és még ma is az, hogy az állam különleges elbírálásba« részesiti a szövetkezeteket. — A tűzifa és szénkereskedelem régi óhaja ment teljesedésbe akkor, midőn a Máv. igazgatósága szigorú rendszabályokat léptetett életbe azokra a vasúti alkalmazottakra nézve, akik a részükre természetben juttatott tűzifa é<s szénjárandóságukat áruba bocsátják. Megállapítható azonban az is, hogy ezek a sérelmek a kilátásba helyezett szigorú rendszabályok ellenére «»eni szűntek m?* égiszen. BÁSTYÁI HOLTZER TIVADAR kereskedelmi tanácsos nyilatkozatában ugyancsak azt állapítja meg, hogy nincs semmi javulás a kereskedők anyagi helyzetében: — A muitévi végeredmény, — mondotta, nem csekélv differenciával gyengébb, mint aa 1933-as volt. Az év háromnegvedrészében abban reménykedett a kereskedelem, hogy aa üzletévét jobb eredményekkel zárhatja, aa utolsó 2 hónap azonban teljes csalódást okozott. Az eredmérv lényegesen kisebb, min* 1933-ban volt. Több oldalról kényszereladásokat lehetett tapasztalni, ami azután inzolveneiákat vont maga után. Nagvon sokhan ártott az üzletmenetnek az a körülménv is, hogy rendkívül hosszú volt az ősz és amikor a ke" reskedők hidegre számítottak, valóiában tavaszias idő volt. Ilyen körülménvek között egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy a szegedi kereskedelem jobb eredménnvel zárta a múltévet, mint az 1933-as esztendőt. KORDA JENŐ törvényhatósági bizottsági tag álláspontját a következő nyilatkozatban részletezte: — 1934. év tavaszán a gazdasági helyzet bizakodóan indult és az volt a kereskedők felfogása, hogy az évet jobb eredménnyel zárják, mint 1Ö33ban. Az év második felében azonban katasztrofális zuhanás következett be. A májusi szárazsággal együ't indultak el a bajok a kereskedelemben. Etfafil kAxdoaa izemmel mattot a« auso-