Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-06 / 30. szám

ÖEIMGYARORSZAG SZEOED, ^zerkMC«MA0.' Somoqyl neca lí2,i.em. Telefon: Z3-33.. RlBdóhlvBtnI kBIcsHnltönyvlAr é» Jegyiroda r Aradi ncca 8. Telefon : 13-00. - Nyomda : llw LlpOt ucc» '•». Telefon-. 13w)6. TA^rntl 'cvéJclm : DéIir>nqyoror»icAa A paprikaankét veszedelmei Az az ankét, amit a földművelésügyi mi­nisztérium a paprikaügyben tartott, minden­re alkalmasabb mint a probléma szakszerű megoldásának előkészítésére s az elégedet­lenség lecsillapítására. Egy vonatkozásban azonban eí kell ismernünk alkalmasságát: a termelők elégedetlensége mellé ez az ankét megszervezi a kereskedők ji y ugtalanságát is. Amikor a legutóbbi kisgyűlés tárgyalta a paprikakérdést, a kisgyülésnek bölcs, tapasz­talt és tekintélyes Nesztora: Kiss Ferenc mondotta azt, hogy törvényt kellene hozni a gazdasági kérdéseknek védelméről a politi­kával szemben. Ez az ankét azt bizonyitfa, hogy erre a törvényre sürgős és komoly szük­ség van. Amikor abban a kérdésben kell ta­. nácskozni, hogy a paprikaszövetséget a ter­melők érdekében fenn kell-e tartani s hogy a termelők érdekének védelme milyen irány­ban kivánfa módosítani a paprikaszövetsé­get megalkotó miniszteri rendeletet, akkor ne azok jussanak szóhoz a miniszter előtt, akik ebben a kérdésben érdekteleneknek nem tekinthetők. A paprikaszövetségnek vannak alkalmazottai, vannak, akik ellenérté­ket kapnak azért a munkáért, amit ott kifejte­nek, — természetesen nem lehet érdektele­neknek tekinteni azokat, akik munkaterüle­tüknek, tevékenységüknek egy részét s ez­zel tevékenységük anyagi ellenérté­ké t is elveszítenék a paprikaszövetség meg­szüntetésével. Mi nem kételkedünk abban, hogy csak a közérdeket kívánják szolgálni állásfoglalásukkal s álláspontjuknak kifejté­sével, — ám itt ezer és ezer termelő érdeke van érintve s ki tudja minden termelővel, aki ezt az összeférhetetlenséget észleli, elhitetni azt, hogy van még ebben az országban ön­zetlen tevékenység s minden egocentrizmus­tól ment közéleti harc is s lehet egy állás­pontot elfoglalni és megvédeni annak elle­nére, hogy ennek az álláspontnak érvénye­sülése anyagi előnnyel is jár a köz­élet harcosára. Amilyen mértékben megnyugtató volt a földművelésügyi miniszter urnák az az elha­tározása, hogy ezzel a kérdéssel sürgősen és alaposan, tehát az érdekeltek meghallgatásá­val akar foglalkozni, annál nyugtalanítóbb az a jelenség, hogy az érdekeltséget az — érdekeltekből állították össze. Józan gondolkozású, tisztán itélő s az érdekeit a maga egyszerű, de világos és ha­tározott értelmességével megvédeni képes termelőket kellett volna a miniszter úrhoz felvezetni s nem szövetségi java­dalmasokat s nem politikusokat. Bár az ellenkezőről vagyunk meggyőződve, megen­gedjük, hogy az ellenzéki pártok tagjai szó­laltatták meg a paprikások kívánságait és sé­relmeit. De mit jelent ez ? Vagy komolyak ezek a sérelmek s jogosultak a kívánságok s ebben az esetben akkor is meg kell hallgatni s akkor is mee kell a sérelmeket szüntetni, ha ellenzékiek álltak is oda a paprikatérmelők vődelmezésére, vagy nincsenek sérelmek és nincsenek panaszok s ebben az esetben a legkorroányhübb agitáció .sem vezethet si­kerre. De mi szükség van arra, hogy ami­kor a szegedi paprikatermelőkön kell és — ritka alkalom, — lehet segiteni, akkor a po­^ril™« urak az ellenzéki mozcralom bélvesét Szerda, 1935 február 6. Ara tO fUléfi XI. évfolyam, 30. sz. EtÖFIZETÉS: Hnvonla helyben 3.20 Vidéken Budapetten 3.00,kUUKldttn S.40 nenofl. ' Egye« irtn Ara heikitz­nnn IO. vnaAr- ín Unneonao 16 HU. Hlr­deléíek felvétele tarifa »«erlni. Menle leniIÍ hetirt kivételével ninonln reggel süssék rá azokra a panaszokra és kívánsá­gokra, amelyeknek meghallgatása és teljesü­lése felé a szegedi tanyák ezer és ezer dolgo­zója néz sóvárgó, reménykedő szemmel. Ha a paprikakérdést a paprikatermelőknek kell megszólaltatni, akkor — mind a két ol­dalon maradjanak el a politikusok. Mert abból a tésztából igazán nem kér senki, hogy az egyik oldalon álíó, tevékenykedő ós har­coló politikus kifogásolja azt, ha a másik ol­dalhoz tartozó politikus is merészel „ehhez a kizárólag gazdasági kérdéshez" hozzászólni. A hivatalos álláspont, ami ebben a kérdés­ben elhangzott, — ha a lapközleményeknek hinni lehet —, a paprikaszövetség számára részt kér az értékesítés munkájából is. Ez ellen kereskedői és termelői érdekek védelmében a leghatá­rozottabban tilta kőznünk kell. A paprikaszövetség nem volt képes a termelők igényeinek megfelelni s nem volt képes a rendeleten túlmenő kedvezményt nyújtani a termelőknek. Hogyan lehet feltételezni azt, hogy ha a szövetséget odaállítják a keres­kedőkkel szemben közhatósági támo­gatást élvező konkurrensnek, ugy a szövetség a paprikakereskedelmet leront­v a képes lesz a termelőkön segiteni ? A pap­rikakereskedelem egyike a legkényesebb s legkönnyebben megzavarható szakmának, hogyan gondolják azt, hogy a termelőknek szövetsége soha értékesítéssel nem foglalkoz­va, tőkeerő és tapasztalatok, ösz­szeköttetések és hozzáértés nél­kül részt vehet majd az értékesítés munká­jában? Ki fogja ennek az értékesítő tevé­kenységnek kockázatát vállalni? Az értékesítésnél nemcsak hasznot lehet el­érni, de — eláruljuk a nagy titkot, — lehet veszteséget is. Kinek van ahhoz bátorsága hogy a minden segítségre és minden támo­gatásra érdemes termelőket ilyen kockázat­vállalásba bevigyen ? Ez a terv megzavarja a kereskedelem nyugalmát s nem szolgálja, nem is szolgálhatja a paprikatermelők érde­két. Minden ok megvan rá, hogy érdemlege­sen ne foglalkozzanak vele, ha segiteni akar­nak a termelőkön. A termelőknek és kereske­dőknek közös érdeke a tisztes, a munkát mél­tón jutalmazó ár, de az az ötlet, amit a mi­niszteri ankéton vetettek fel, a termelők­nek és kereskedőknek közös ér­dekét súlyosan veszélyezteti. S az érdekel­tek exponálása mellett eddig ez az egyetlen — eredménye ennek a jól induló, de rosszul folytatódó akciónak. ........ Flandin exoozéja a kamarában a iondoni egyezményről „Biztonsági politikánkhoz — a köze'mulí leckéién okulva — továbbra is ragaszkodónk" A magyar kormány álláspontja az angol-francia tárgyalásokról Páris. február 5. L e b r u n köztársasági el­nök elnökletével kedden államtanács volt, amely három óra hosszat tartott. Flandin miniszterelnök és Laval külügyminiszter beszámolt a londoni tárgyalásokról. A köztár­saság elnöke és az államtanács szerencsét kí­vánt a miniszterelnöknek és a külügyminisz­ternek az elért eredményekért. Az államtanács elhatározta ezután, hogy fenntartja a február 6-ára vonatkozó tilalmat és ezen a napon nem tűr el az uccákon semmiféle gyülekezést Leon Blum, a szocialisták vezére, a képviselőházban kérdést intézett Flandin miniszterelnökhöz a londoni tárgyalásokról A miniszterelnök vá­laszában kijelentette, hogy Franciaország ha­gyományos politikájában semmiféle változás nem állt be és szó sincs arról, hogy a tárgya­lás alatt levő kérdéseket a Népszövetségen ki­vül intézzék el. Az általános biztonság tervbe­vett védelme nem akadályozhat meg egyes nemzeteket abban, hogy saját biztonságukat megvédjék. A légvédelmi egyezmény tervről Flandin a kővetkezőket mondotta: — A légvédelem terén külön egvezménv megkötését vették tervbe. Ennek az egyez­ménynek abba a regionális keretbe kell be­kapcsolódnia, amelv különösen Franciaorszá­got és Nagvbritanniát érdekli. Nézetünk sze­rint célszerűtlen volna alkalmat szolgáltatni arra, hogy bármely hatalom is kivonhassa ma­gát a nemzetközi kötelezettségek teljesítése alól. Biztonsági Dolitikánkhoz a közelmúlt leckéjén okulva, továbbra is ragaszkodónk és a kölcsönös segélynyújtási egyezmények a népszövetségi alapokmány keretei közé illesz­tendők be. A képviselőház egyhangú helyesléssel vette tudomásul Flandin expozéját a francia— angol megállapodásról. A rögtönzött expozc igen nagy hatást keltett és az ellen bíráló meg­jegyzés nem hangzott dL Félhivatalos közlés a ma^ar álláspontról A Budapesti Értesítő jeleinti: Magyar politikai körökben figyelemmel kísérték és kisérik azokat a tárgyalásokat, amelyek Franciaország és An­glia között Londonban folytak és azokat a híre­ket, amelyek a két ország közötti elvi megegye­zsére vezettek. Különös jelentőséget tulajdoníta­nak annak az elvi határozatnak, amely megad­ja a leheiőséget a versailllesi szerződés 5. porti­jának, amely a fegyverkezési korlátozásokról szól, — hatálytalanítására. Magyar szempontból is különös jelentőséget tulajdonítanak ennek a határozatnak, mert ha Németországgal kapcsolatban kimondják a ver­saillesi szerződés fegyverkezési korlátozásainak hatálytalanítását, akkor nem tarthatók többé fenn a többi békeszertődéseknekf más államokkal, így Magyarországgal kapcsolatos fegyverkezési korlá­tozásai sem. Ami Ausztria ügyét illeti, a londoni egyezmény nagyban fokozza, a római francia-olasz megegye­zés jelentőségét. Ez a jelentőség növekedik az ál­tal, hogy Anglia tanácskozási egyezmény részesé­vé lett és hogy ez természetesen nagy súlyt ad a jövőre a római paktumban fofilalt határozatok-

Next

/
Thumbnails
Contents