Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-06 / 30. szám

ÖEIMGYARORSZAG SZEOED, ^zerkMC«MA0.' Somoqyl neca lí2,i.em. Telefon: Z3-33.. RlBdóhlvBtnI kBIcsHnltönyvlAr é» Jegyiroda r Aradi ncca 8. Telefon : 13-00. - Nyomda : llw LlpOt ucc» '•». Telefon-. 13w)6. TA^rntl 'cvéJclm : DéIir>nqyoror»icAa A paprikaankét veszedelmei Az az ankét, amit a földművelésügyi minisztérium a paprikaügyben tartott, mindenre alkalmasabb mint a probléma szakszerű megoldásának előkészítésére s az elégedetlenség lecsillapítására. Egy vonatkozásban azonban eí kell ismernünk alkalmasságát: a termelők elégedetlensége mellé ez az ankét megszervezi a kereskedők ji y ugtalanságát is. Amikor a legutóbbi kisgyűlés tárgyalta a paprikakérdést, a kisgyülésnek bölcs, tapasztalt és tekintélyes Nesztora: Kiss Ferenc mondotta azt, hogy törvényt kellene hozni a gazdasági kérdéseknek védelméről a politikával szemben. Ez az ankét azt bizonyitfa, hogy erre a törvényre sürgős és komoly szükség van. Amikor abban a kérdésben kell ta. nácskozni, hogy a paprikaszövetséget a termelők érdekében fenn kell-e tartani s hogy a termelők érdekének védelme milyen irányban kivánfa módosítani a paprikaszövetséget megalkotó miniszteri rendeletet, akkor ne azok jussanak szóhoz a miniszter előtt, akik ebben a kérdésben érdekteleneknek nem tekinthetők. A paprikaszövetségnek vannak alkalmazottai, vannak, akik ellenértéket kapnak azért a munkáért, amit ott kifejtenek, — természetesen nem lehet érdekteleneknek tekinteni azokat, akik munkaterületüknek, tevékenységüknek egy részét s ezzel tevékenységük anyagi ellenértéké t is elveszítenék a paprikaszövetség megszüntetésével. Mi nem kételkedünk abban, hogy csak a közérdeket kívánják szolgálni állásfoglalásukkal s álláspontjuknak kifejtésével, — ám itt ezer és ezer termelő érdeke van érintve s ki tudja minden termelővel, aki ezt az összeférhetetlenséget észleli, elhitetni azt, hogy van még ebben az országban önzetlen tevékenység s minden egocentrizmustól ment közéleti harc is s lehet egy álláspontot elfoglalni és megvédeni annak ellenére, hogy ennek az álláspontnak érvényesülése anyagi előnnyel is jár a közélet harcosára. Amilyen mértékben megnyugtató volt a földművelésügyi miniszter urnák az az elhatározása, hogy ezzel a kérdéssel sürgősen és alaposan, tehát az érdekeltek meghallgatásával akar foglalkozni, annál nyugtalanítóbb az a jelenség, hogy az érdekeltséget az — érdekeltekből állították össze. Józan gondolkozású, tisztán itélő s az érdekeit a maga egyszerű, de világos és határozott értelmességével megvédeni képes termelőket kellett volna a miniszter úrhoz felvezetni s nem szövetségi javadalmasokat s nem politikusokat. Bár az ellenkezőről vagyunk meggyőződve, megengedjük, hogy az ellenzéki pártok tagjai szólaltatták meg a paprikások kívánságait és sérelmeit. De mit jelent ez ? Vagy komolyak ezek a sérelmek s jogosultak a kívánságok s ebben az esetben akkor is meg kell hallgatni s akkor is mee kell a sérelmeket szüntetni, ha ellenzékiek álltak is oda a paprikatérmelők vődelmezésére, vagy nincsenek sérelmek és nincsenek panaszok s ebben az esetben a legkorroányhübb agitáció .sem vezethet sikerre. De mi szükség van arra, hogy amikor a szegedi paprikatermelőkön kell és — ritka alkalom, — lehet segiteni, akkor a po^ril™« urak az ellenzéki mozcralom bélvesét Szerda, 1935 február 6. Ara tO fUléfi XI. évfolyam, 30. sz. EtÖFIZETÉS: Hnvonla helyben 3.20 Vidéken Budapetten 3.00,kUUKldttn S.40 nenofl. ' Egye« irtn Ara heikitznnn IO. vnaAr- ín Unneonao 16 HU. Hlrdeléíek felvétele tarifa »«erlni. Menle leniIÍ hetirt kivételével ninonln reggel süssék rá azokra a panaszokra és kívánságokra, amelyeknek meghallgatása és teljesülése felé a szegedi tanyák ezer és ezer dolgozója néz sóvárgó, reménykedő szemmel. Ha a paprikakérdést a paprikatermelőknek kell megszólaltatni, akkor — mind a két oldalon maradjanak el a politikusok. Mert abból a tésztából igazán nem kér senki, hogy az egyik oldalon álíó, tevékenykedő ós harcoló politikus kifogásolja azt, ha a másik oldalhoz tartozó politikus is merészel „ehhez a kizárólag gazdasági kérdéshez" hozzászólni. A hivatalos álláspont, ami ebben a kérdésben elhangzott, — ha a lapközleményeknek hinni lehet —, a paprikaszövetség számára részt kér az értékesítés munkájából is. Ez ellen kereskedői és termelői érdekek védelmében a leghatározottabban tilta kőznünk kell. A paprikaszövetség nem volt képes a termelők igényeinek megfelelni s nem volt képes a rendeleten túlmenő kedvezményt nyújtani a termelőknek. Hogyan lehet feltételezni azt, hogy ha a szövetséget odaállítják a kereskedőkkel szemben közhatósági támogatást élvező konkurrensnek, ugy a szövetség a paprikakereskedelmet lerontv a képes lesz a termelőkön segiteni ? A paprikakereskedelem egyike a legkényesebb s legkönnyebben megzavarható szakmának, hogyan gondolják azt, hogy a termelőknek szövetsége soha értékesítéssel nem foglalkozva, tőkeerő és tapasztalatok, öszszeköttetések és hozzáértés nélkül részt vehet majd az értékesítés munkájában? Ki fogja ennek az értékesítő tevékenységnek kockázatát vállalni? Az értékesítésnél nemcsak hasznot lehet elérni, de — eláruljuk a nagy titkot, — lehet veszteséget is. Kinek van ahhoz bátorsága hogy a minden segítségre és minden támogatásra érdemes termelőket ilyen kockázatvállalásba bevigyen ? Ez a terv megzavarja a kereskedelem nyugalmát s nem szolgálja, nem is szolgálhatja a paprikatermelők érdekét. Minden ok megvan rá, hogy érdemlegesen ne foglalkozzanak vele, ha segiteni akarnak a termelőkön. A termelőknek és kereskedőknek közös érdeke a tisztes, a munkát méltón jutalmazó ár, de az az ötlet, amit a miniszteri ankéton vetettek fel, a termelőknek és kereskedőknek közös érdekét súlyosan veszélyezteti. S az érdekeltek exponálása mellett eddig ez az egyetlen — eredménye ennek a jól induló, de rosszul folytatódó akciónak. ........ Flandin exoozéja a kamarában a iondoni egyezményről „Biztonsági politikánkhoz — a köze'mulí leckéién okulva — továbbra is ragaszkodónk" A magyar kormány álláspontja az angol-francia tárgyalásokról Páris. február 5. L e b r u n köztársasági elnök elnökletével kedden államtanács volt, amely három óra hosszat tartott. Flandin miniszterelnök és Laval külügyminiszter beszámolt a londoni tárgyalásokról. A köztársaság elnöke és az államtanács szerencsét kívánt a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek az elért eredményekért. Az államtanács elhatározta ezután, hogy fenntartja a február 6-ára vonatkozó tilalmat és ezen a napon nem tűr el az uccákon semmiféle gyülekezést Leon Blum, a szocialisták vezére, a képviselőházban kérdést intézett Flandin miniszterelnökhöz a londoni tárgyalásokról A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy Franciaország hagyományos politikájában semmiféle változás nem állt be és szó sincs arról, hogy a tárgyalás alatt levő kérdéseket a Népszövetségen kivül intézzék el. Az általános biztonság tervbevett védelme nem akadályozhat meg egyes nemzeteket abban, hogy saját biztonságukat megvédjék. A légvédelmi egyezmény tervről Flandin a kővetkezőket mondotta: — A légvédelem terén külön egvezménv megkötését vették tervbe. Ennek az egyezménynek abba a regionális keretbe kell bekapcsolódnia, amelv különösen Franciaországot és Nagvbritanniát érdekli. Nézetünk szerint célszerűtlen volna alkalmat szolgáltatni arra, hogy bármely hatalom is kivonhassa magát a nemzetközi kötelezettségek teljesítése alól. Biztonsági Dolitikánkhoz a közelmúlt leckéjén okulva, továbbra is ragaszkodónk és a kölcsönös segélynyújtási egyezmények a népszövetségi alapokmány keretei közé illesztendők be. A képviselőház egyhangú helyesléssel vette tudomásul Flandin expozéját a francia— angol megállapodásról. A rögtönzött expozc igen nagy hatást keltett és az ellen bíráló megjegyzés nem hangzott dL Félhivatalos közlés a ma^ar álláspontról A Budapesti Értesítő jeleinti: Magyar politikai körökben figyelemmel kísérték és kisérik azokat a tárgyalásokat, amelyek Franciaország és Anglia között Londonban folytak és azokat a híreket, amelyek a két ország közötti elvi megegyezsére vezettek. Különös jelentőséget tulajdonítanak annak az elvi határozatnak, amely megadja a leheiőséget a versailllesi szerződés 5. portijának, amely a fegyverkezési korlátozásokról szól, — hatálytalanítására. Magyar szempontból is különös jelentőséget tulajdonítanak ennek a határozatnak, mert ha Németországgal kapcsolatban kimondják a versaillesi szerződés fegyverkezési korlátozásainak hatálytalanítását, akkor nem tarthatók többé fenn a többi békeszertődéseknekf más államokkal, így Magyarországgal kapcsolatos fegyverkezési korlátozásai sem. Ami Ausztria ügyét illeti, a londoni egyezmény nagyban fokozza, a római francia-olasz megegyezés jelentőségét. Ez a jelentőség növekedik az által, hogy Anglia tanácskozási egyezmény részesévé lett és hogy ez természetesen nagy súlyt ad a jövőre a római paktumban fofilalt határozatok-