Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-26 / 47. szám

4 D * t M \ C, y A R O R $ 7 i G 1935 február 26. védő felugrik és tiltakozik az ellen, hogy a sértett ne tisztel je a tanuL A biró dr. Lévayt erélyesen rendreutasítja Viselkedéséért. Elmondotta ezután a tanú, hogy a tanácsjepvző volt felelős a rektori hivatal tisztviselőinek adóztatása miatt. A tanú és a sértett között ezután éteshangu szóváltás keletkezett. A sértett megállapítja, hogy nem 6 fizette be utólag az adót, hanem a tisztviselője zsebrevágta az adóját egy éven keresztül és a volt rektor ahelyett, hogy ezért feljelentette volna az illetőt, amikor erről tudomást szerzett, leplezte az ügyet. — Lelepleztem az ön hanyagságát! — kiáltotta a tanú éles hangon a sértett felé. Jó szivüségből lepleztem a dolgot, nehogy annak a szerencsétlen páriának baja essék... A kővetkező tamu Sehner Ferenc egyetemi tisztviselő volt, aki az adózási ügyeket intézte 1930—at.ben. Előadta, hogy hozzá bejelentették a mellékjövedelmeket, 6 kiszámította az adót és beszedte az illetőktől. Pettykónak többféle mellékjövedelme volt: a gazdasági hivatal vezetése után és az avatások után. A diplomakiállitásból szerzett mellékjövedelme után — ugy emlékszik —, hogy egyszer, egyősszegben adózott Ugy tudja, hogy a sértett minden után lerótta adóját; hogy 1929-be« egyáltalán nem fizetett volna, arról nincs tudomása. Voltak adómentes mellékjövedelmek s voltak terhes járandóságai, mint például a diplomakiállitásból származó jövedelmek. Az adónyugták mind abból az időkből származnak, amelyekben a lefizetés történt, nem andantáltak egyetlen nyugtát sem. A sértett százszázalékig eleget kivánt tenni a a rektori rendeletnek, sőt többazbem maga sürgette az adó beszedését Dr. Szepessy Aladár pénzügyigazgató vallomását nagy érdeklődés előzte meg. Időközben zsúfolásig megtelt a földszinti nagytereim és a tárgyalás fokozódó izgalomban folyt tovább. A pénzügyigazgató a biró kérdéseire elmondotta, hogy csak három kérdésre tud választ adni, mert csak ezekre kapott felhatalmazást a minisztériumtól. — I>r. Pettykó milyen mellékjövedelmeket élvesett? — ez az első kérdés, mondotta a biró. A pónzügyigazgató elmondotta, hogy 5 év alatt 66 szer pengő mellékjövedelemé volt Pettykónak. — Ezek után mennyi adót fizetett? — volt a második kérdés. — öt év alatt 1100 pengőt. Pettvkó lehetett abban a tudatban — folytatta —, hogy a diploma» kiállítás után nem kell adót fizetnie. Ez a kérdés oly vitás volt hogy később a miniszter jónak látta szabályozni. A közigazgatási bíróság állapította meg azt, hogy a diploma kiállítási dijak, a kész. kiadások levonása után, adókötelesek. Adócsalás nem forgott fenn, szándékosság nem volt, legfeljebb szabálytalanság. A szabálytalanság abból állott, hogy jövedelmeiről nem vezetett jegyzéket. Ez még nem adócsalás, — állapította meg a pónzügyigazgató. Dr. Pettykó erután előadta, hogyha a mellékjövedelmei össaegéból levonják a vitás összegeket és így vizsgálják az ügyet akkor kiderül, hogy az adófizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget tett, sőt még többet fezetett mint az előírás szerint kellett volna. A pénzügyigazgató a hivatali titoktartásra való hivatkozással több kérdégre nem adott választ Dr .Varga János pénzügyi folgalmazó Volt a következő tanú, ald az adóügyben a vizsgálatot vezette. A tanú engedélyt kért, hogy az ál. tala készített ellaborátumot ismertesse. Az ella_ borát untban ugyanazok foglaltatnak, amelyeket a pénzügyigazgsrtó is előadott. Elmondotta, hogy az egyetemen végezte a vizsgálatot és azok az adatok szerepelnek kimutatásában, amelyeket az egyetem könyveibe fellelt Hónapokig folytatta a vizsgála. tot, ezalatt gorbajárta az egyetem -énztárait, az itt vezetett feljegyzéseket, könyvekot nézte át és igy áUitotta össze kimutatását A diplomakiállitási dij ügyében dr. Pettykónak van igaza. Ha a törvényt szószerint vesszük, mert tényleg a „terhes szolgáltatást" mentesitik az adózás alól. De az Attríámoe adózási szempontból nem jvoll igaza, mert az egyetem csupán mellékjövedelemhez akarta juttatni, az szerinte nem lehet adómentes; igy gondolkozott a közigazgatási biróság is, amely ¡megállnyitotta, hogy a diplomakiállitági dij adóköteles. Dr. Kiss Albert egyetemi qnestor volt a következő tanu. Tanuvallomásábam elmondotta, hogy azokról a mellékjövedelmekről tud. amelyeket az egyetem utján kapott Ezek a diákigazolványok dija és a tandljjutalékok. Abban az időben bizonytalanok voltak az adózási viszonyok a rendeletek különböző értelmezése miatt A rektor ntasitása szabályozta ezt a kérdést attól kezd. ve rendes mederben folyt minden. Csupán kéthárom tétel után nem vonta le az adót Pettykó jövedelmeiből, mert nem tudta hogy a gazdasági hivatal intézi-e azt. Ma is minden egyetem más és más módon rójja le az adót — mondotta a qnestor. Dr. Dettre János kérdésére elmondotta, hogy a természetben élvezett járandóság után hivatalból vonja le külön számfejtőség az adót. Pettykónak az adókivetésbe nem volt beleszólása. Elismerte a tanu. hogy az adóvizsgálat a questura utján folyó, sltott összegeknél Is megállapította a hiányt, a professzorok terhére Is. Dr. Sztojka Miklós pénzügyigazgatóhelyettes is Pettykó mellékjövedelmedre vonatkozólag feft tanúvallomást. Ugyanazokat adta elő, amiket Sze. pessy pénzügyigazgató és Varga fogalmazó vallott A tanu minden kérdésre megtagadta a válaszadást a hivatali titoktartásra hivatkozva. Dr. Hammer Fidélt, a városi adóhivatal vezetőjét hallgatták ki ezután. Bejelentette, hogy nincs felmentése és igy nem tehet vallomást. A vádlott kijelente'te, hogy a tanura szüksége volna, mert éppen dr. Hamimer egyik határozata volt az 6 feljelentésének az alapja. A tanu kijelentette, hogy ő egyébként sem tud semmiről, hozzá nem tartozik az ügy. Az utolsó tanu « < * dr. Csaláry Gyula egyetemi tisztviselő volt. Kljelentette, hogy a questurából kapott jövedelmei után a sértett az akkori szokásoknak megfelelően adózott. A többi mellékjövedelméről nem tud!, azokat másutt számfejtették. A vizsgálat megállapította, hogy az adókat a questura helytelenül vonta le, nemcsak Pettykóra, de a többi profeszszórókra vonatkozólag is. A hiba a questurábaa volt a rendelet értelmezése kőrüL A vádlott ezután kijelentette, hogy a tőbTI tana kihallgatásától eláll. Védője ezzel szemben raU gaszkodott a többi tanu kihallgatásához, az ügyben szereplő hivatalos személyek megidéréséhea és kérte az adózási ügy aktáiinak beszerzését ismertetését. Dr. Szász Dezső ügyészi megbízott a tovSZXt bizonyítást ellenezte. Dr. Dettre János kérte ismertetni a pénzügyigazgatóság átiratát, mely szerint adócsalás nem forgott fenn és kérte a „terhes Illetményekre" vonatkozó miniszteri rendelet ismertetéséit. Az ügyészi megbízott javasolta még a pfíalt egyetem pénzügytan! tanárának szakértőiként való kihallgatását a vitás adózási ügyben. A biróság a tanuk kihallgatása iránti IndltfSnyokat elutasította, mert azok nem a per körébe tartozó dolgokra voltak bejelentve, nem rendeli» el a bíróság a szakértő kihallgatását sem, ellen ben megkeresi a pénzügyigazgatóságot arra vonatkozólag, hogy a sértett eleget tett_e kötelezettségének! és ha nem, mennyiben nem és elrendelte a vlzs-i gálati iratok beszerzésit. Végül a Mréság dr. Hammer Fidél megidézését ls elrendeli, illetve a hivatali titoktartás alól való felmentését kéri a polgármestertől. , A biróság ezek után a tárgyalást elnapolta. Kilencmillió pengő a szeded: Sóházak ezév! nyers házbérjövedelme Eciy év alatt 400.000 pengő a házbérjövedelem csökkenése (A Délmflgyarország munkatársától.) 'A városi adóhivatal a múltév végén benyújtott házbérvallomások alapján most készült el az évi házadókivetési munkálatokkal. A kimutatás szerint egy év alatt számottevő visszaesés mutatkozik a házadókivetési alapjánál: a házbérjővedelemnél és igy természetesen magánál a házadónál is, ami a lakás és üzletbérek csőkkenésének a következménye. A csökkenés azonban korántsem oly nagyarányú, mint az előző években volt, amikor 15—20 százalékos bérleszállitások is történtek Szegeden. Az adóhivatal megállapítása szerint a város területén a lakóházak nyers házbérjövedelme egy év alatt; 9,073.426 pengő. A nyers házbérjövedelemből ebben az esztendőben 1,573.000 pengő adómentes, ugy, hogy ezidőszerint a ténylegesen adóköteles házbérjövedelem Szegeden 7,500.000 pengő. A múltévben ez az összeg 390.000 pengővel több volt egy év alatt a szegedi háztulajdonosok nyers házbérjövedelme közel négyszázezer pengővel csökkent. A kílencmilliós házbér jövedelem után az adóhivatal erre az évre 1,464.000 pengő házadót vetett ki. A kivetett házadóhoz járul még az idén 568000 pengő rendkívüli házadó-pótlék. Az idén a házadókivetés 58.000 pengővel kevesebb, mint 1934-ben vol*. Érdekes, hogy 266.000 pengőt tesz H M aa összeg, amelyet rendkívüli házad ómen tesség ciroén 1935-re elengednek a szegedi há?tulaj-* donosoknak. A házadókivetéssel kapcsolatban statrsztSa készült a házakról és a lakásokról. A kimutat tás szerint a belterületen 10.565, a külterületen* pedig 10.314 a lakóházak száma. Szeged terű* létén összesen 20.879 lakóházat tartanak nyil4 ván. Az 1930. évi népszámlálás során 20.299 volt ugyanezen a területen a lakóházak száma, öt év alatt a szaporulat: 580 ház, ebből a beí-t területre esik 270, a külterület^ 310. A belte-» rületnek számítanak természetesen a telepek isi s nagyobbára a telepi építkezésekkel szaporo* dott a városban a lakóházak száma, mert való-i jában a városban az elmúlt évek során csald elenyészően kevés lakóház épült. összeszámlálták a lakásokat is, a város tertt-í létén ezidószerint 22.375 lakást tartanak nyil-i ván. A házadóról szóló fizetési meghagyásokat a városi adóhivatal a napokban kezdi kikézbesiteni az érdekelteknek: tizen kilencezer szege-i di háztulajdonosnakKddiónok. — érdemes voil várni... i Megtölt ax idény axenzdciófa : as „ORION- SPECIAL" 3+1 csöves vevőkészülék. Szezonvégi rendkívüli olosó árban Kérjen dijtalan bemutatót as egyedáru si tónál DEUTSCH ALBERT rádió- és villamossági vállalat SZEGED, Kárász-ucca 7. Telefon 18-71. Kedvező részletfizetési feltételek.