Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-26 / 47. szám
1935 február 26. BeCMAGYARORSZXG » Levelek a hatórai üzietzárásril i. A texwk napok óta a 6 órai üzletzáras kérdésével foglalkoznak. Noha én nem vagyok közvetlenül érdekelt, szükségét érzem annak, hogy mint a város polgára, a kérdéshez hozzászól jak. Minden üzletembernek legfőbb kötelessége, hogy üzleti forgalmát emelje, — emellett tegye alkalmazottainak lehetővé a pihenést és ugy foglalkoztassa őket, hogy kellő üdülésben is részük legyen. A munkaszünetet a különböző országok más-más elvek szerint értelmezik. Svájc egyes kantonjaiban vasárnap az üzleteket csak a mise tartamára zárják be délelőtt. A mult évben Olaszországban a Dolomitokban jártam. Vonatom este 10 órakor érkezett Cortinába. Megállapítottam, hogy az üzletek túlnyomó része nyitva volt Megítélésem szerint a legelső és legfontosabb kérdés az üzletek forgalmának fenntartása és fejlesztése, evégből a vevők kívánságához való alkalmazkodás. Az üzleteknek 6 vagy 7 órai zárása és az alkalmazottak pihenési idejének a déli órára való átültetése oly kérdés, amelyet a helyi viszonyok szigorú vizsgálata nélkül nem lehet eldönteni. Hibás azon felfogás, hogy ha Budapesten az üzleteket 6 órakor zár iák, ugy azt Szegeden is meg kell cselekedni. Nincsenek tekintettel arra, nogy Szegednek éghajlati viszonyai elütnek a budapestiektől. E hó 12-én Szegeden 25 fok hideg volt, — ugyanakkor a hőmérő Budapesten 10 fokkal kevesebbet mutatott. A nyári időjárásban is ugvanily eltolódás tapasztalható. A kánikula Szegedet sokkal érezhetőbben sújtja, mint Budapestet. A déli órákban oly tűrhetetlen a hőség városunkban julius, augysztus és szeptember havában, hogy komoly üzleti forgalomról szó sem lehet. Görögországban, Athénben, ahol szintén nagy a meleg, déli 12 órától 3 óráig az üzletek zárva tartanak és a közönség este vásárol, mert ez telel meg életbeosztá«ának. Kívánatos lenne, ha Szeged városának foívasztó közönsége is szót emelne, mert az 6 jhaja dönti el a kérdést. Szeged igen közel ;sik Budapesthez, azén kedvében kell járni a evőknek, hogy Szegeden és ne Budapesten vásároljanak. A filléres vonatok, az örökös kedvezményes budapesti utazások elég veszélyt rejtenek magukban: ne fokozzuk a bajokat kényelmes rendszabályokkal, mert megbosszulja magát! Szerény megítélésem szerint adassék az alkalmazottaknak déli 12-től 3 óráig pihenő. — kivéve a hetipiacos napokon —, de maradjon meg a 7 órai zárás, mert az üzleteknek az esti órákban való nyitva tartását a szegedi közönség évtizedeken át megszokta. Idegenforgalomról sokat beszélünk Szegeden és nem vesszük tekintetbe azt, hogy városunk este siralmas képet mutatna, hogyha az üzletek elsötétülnek és a reklámok nem élénkítenék az ucca képét. Az üzlettulajdonosoknak egy része elfelejti azt, hogy a közönség este ér rá sétálgatni, a kirakatokat gusztálni és másnap vásárol. Helytállónak tartom a kereskedőknek azon panaszát, hogy a kirakatvilágitás igen drága. Hosszabb idő óta tárgyalásokat folvtatok a szegedi légszeszgyár vezetőségével és komoly hajlandóságot Iátok arra. hogy az 50 filléres egységárat lényegeden mérsékeljék. összegezve az elmondottakat, sötétbe ugrásnak tartom az üzleti forgalom szempontjából Szegeden a 6 órai zárórának elrendelését. A kereskedők szomorúan fogják tapasztalni forgalmuknak csökkenését és az alkalmazottak is megsínylik a R órai zárást, mert a forgalom csökkenésével a kevesebb munkaalkalom emelné a munkanélküliséget. Pick Jenő. 2. Igen tisztelt Szerkesztőségi Mint kereskedelmi alkalmazott, én is választ adok a napokban megíelent B. K. belük mögé rejtőzött urnák, aki felvetette azt a kérdést, hogy szerinte helyesebb, ha a kereskedők délben tartják zárva az üzleteiket. Nemrégen vagyok ugyan kereskedelmi alkalmazóit, de azt már megállanitottam, hogy délben sokkal fontosabb, ha az üzletek nyilva vannak, mert a vásárlóközönség legnagyobb rész" délelőtt fél 11 óra felé intézi el a bevásárlásait, annál is inkább, mert 'okkal könnyebben megállapíthatja a nappali fénynél, hogy milyen ruhához milyen disz és cioőhöz milyen harisnva való jobban, ugy színben, mint minőségben. Tehát délben majdnem mindenesetben fél 2-kor is több a vevÓ, mint este hat óra után. Sokkal gazdaságosabb is, ha este már hat órakor és nem délben lenne a zárás, mert igen tekintélyes összeget lehetne ugy világításon, mint fűtésen mer*"1" ritani, az amugv is rossz vevő-járás mellett. Nagyon csodálkozom azon, hogy B. K. urnák éppen csak este hat óra után lenne ideje a szükséges bevásárlásait elintézni, akkor, amikor, mint magántisztviselőnek délben legkevesebb 3 óra áll rendelkezésére. Nekünk, kereskedelmi alkalmazottaknak még ennyi időnk sincs a bevásárlásainkhoz, — különösen azoknak, akik a váTos távolabbi részén laknak, — mert 1 és fél óra ebédidő még arra is kevés, hogv rendesen megebédeljünk és mégsem törődik senki sem azzal, hogy hogyan intézzük el a szükséges bevásárlásainkat. Mennyivel inkább kedvezőbb B. K. urnák a helyzete ezen a téren, mint a miénk, kereskedelmi alkalmazottaké. azt hiszem ezt B. K. ur is kénytelen belátni * színigazgató panaszkodik, hogy a Nagy tavaszi BÚTOR vásár olcsón I Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Szendrényi Géza ős Tsai, Dugonics-tér 11. Tel.: 19-82. színházat kevés ember látogatja, hát kérem hogyan lehetséges egy kereskedőnek és a ke-i reskedelmi alkalmazottnak a színházba eljutni, mikor este fél 8—8 óra előtt nem tud aa üzletből elszabadulni. Nem csak én, hanem nagyon sok többi társam szivesen elmenne a színházba, de munkaruhában és vacsora nélkül senki sem hajlandó megjelenni a színházban. Az a kereskedelmi alkalmazott is van olyan kultur-Iény, mint a magántisztviselő annak is szüksége van szórakozásra, pihenésre. Tisztelettel: Egy kereskedelmi alkalmazott, Osil ts ttli rheamdkurák Szí. Gellért Ggoagfürdö és Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio flakáa, reggeli, ebéd, vacsora) 100 pengő. A sryógytényezök árából a szállólak óinak jelentős árengedmény. Felvilágosítást VA<=ü«érrrrri ozolgái n7. iraz^atősáp Buda»«*! XI. Kelentoeovl Ut 4. szám. Márciusra lényegesen csökkentik a szellemi szükségmunkások foglalkoztatását (A Délmagyarország munkatársától.) Ked-< den reggel kilenc órakor ismét összeül az a bizottság, amely a szellemi munkanélküliek foglalkoztatását intézi és hónapról-hónapra megállapítja, hogy a jelentkezők közül kik sorozhatok be a város által szervezett szükségmunkákra. A legutóbbi ülésen, amikor a februári foglalkoztatások kérdését intézték el, a bizottság ugy határozott, hogy tekintettel a kemény léire, az összes igényjogosultakat, illetve ráutaltakat munkába állítja, mivel azonban a rendelkezésére álló hitelkereteket túllépte, márciusra lényegesen csökkenteni fogja a szellemi szükségmunkások számát és csak azokat foglalkoztatja tovább, akik a legráutaltabbak. A bizottság keddi ülésén újból átvizsgálja a szellemi munkanélküliek névsorát és kiválogatja a legráutaltabbakat, akik még egy hónapig dolgozhatnak a megállapított díjazás ellenében. A bizottság helyzetét megnehezítette az, hogy a polgármester rendelkezése szerint a nyáron rendező dő szabadtéri játékok céljaira négyezer peng"> értékű szellemi inségmunkát biztosit, mint az elmúlt évben is; a szellemi inségmunkásokhól kerül ki a szabadtéri előadás statisztéria ja. Ezt a négyezer pengős tó* telt félre kell tenni a szellemi inségmunkák költségeire előirt összegből, ami nem jelenti a szellemi munkanélküliek megrövidítését, mert ezt a négyezer pengőt is ők kapják meg, de nem most, hanem a nyáron, amikor statisztálnak a szabadtéri előadásokon. Most viszont a szellemi szükségmunkások legnagyobb részének a foglalkoztatását meg kell szüntetni, mert fedezet nincs már rá. Sierdán ülést tart a törvényhatósági kisgyűlés (A Délmagyarország munkatdrsdtólt Bárányi Tibor főispán a törvényhatósági k; -yfllés februári ülését szerdán délután négy órára hívta össze. A kisgyűlés napirendjét hétfőn délelőtt állította ösz. sze a város tanácsa. A tárgysorozat a terjedelem szempontjából elég hosszú, nem kevesebb, mint 68 pont került rá. A tárgysorozatra talán egyetlen érdekesebb, jelentősebb polgármesteri előterjesztés sem került, sőt üres maradt ugy az indítványok, mint az interpellációk rovata is. A kisgyűlés vállalatba fogja adni a fogadalmi templom harangozó gépeinek és orgonamotorjainak karbantartási munkálatait, a városi gépűzemek kenőanyag szükségletének szállítását, a városi hivatalok és intézmények idei tisztitószerszükség. letének szállítását, letárgyalja azt a fellebbezést, amelyet Weinmann Antal adott be a sokszorosító gépekhez szükséges any^ok szállításának v'llatatbaadására vonatkozó kissf ülési határozat ellen. Foglalkozik ismét a kisgyűlés azzal a javaslatta, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztálya terjesztett be Feketeházy János hidépitő-mérnök emlékének megörökitíse érdekében. A postaigazgatóság átírt a városhoz és bejelen, tetle, hogy hajlandó ugy a városházán, mint a bérházban egy-egy nyilvános automata-telefonállo. mást felszerelni, ha erre megfelelő helyet kap. Ezt az ügyet Is letárgyalja a kisgyűlés, valamint az iparosaggmenház céljaira kért ujszegedi épület átengedésének kérdését is. Azután felsorakoznak a napirenden a földbérleti ügyek, a bódéügyek, a lakásügyek, a tisztviselőügyek. köztük a szabadságolások is. Scultéty Sándor főszámvevő, aki már néhány hét óta betegeskedik, háromhónapi betegszabadságot kér. Friss vágásból! 1 kg sertésmáj 60 fillér 1 kg sertéstüdő 40 fillér 1 kg vese-velő 80 fillér 1 kg darált tepertő tiszta, pogácsához való 80 fillér R1BIZSAR GlULA. Szent Gvör<cy-ucca 4-6. sz.