Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-26 / 47. szám

1935 február 26. BeCMAGYARORSZXG » Levelek a hatórai üzietzárásril i. A texwk napok óta a 6 órai üzletzá­ras kérdésével foglalkoznak. Noha én nem va­gyok közvetlenül érdekelt, szükségét érzem annak, hogy mint a város polgára, a kérdés­hez hozzászól jak. Minden üzletembernek leg­főbb kötelessége, hogy üzleti forgalmát emel­je, — emellett tegye alkalmazottainak lehe­tővé a pihenést és ugy foglalkoztassa őket, hogy kellő üdülésben is részük legyen. A munkaszünetet a különböző országok más-más elvek szerint értelmezik. Svájc egyes kantonjaiban vasárnap az üzleteket csak a mise tartamára zárják be délelőtt. A mult év­ben Olaszországban a Dolomitokban jártam. Vonatom este 10 órakor érkezett Cortinába. Megállapítottam, hogy az üzletek túlnyomó része nyitva volt Megítélésem szerint a legelső és legfontosabb kérdés az üzletek forgalmának fenntartása és fejlesztése, evégből a vevők kívánságához való alkalmazkodás. Az üzleteknek 6 vagy 7 órai zárása és az alkalmazottak pihenési idejének a déli órára való átültetése oly kérdés, amelyet a helyi viszonyok szigorú vizsgálata nélkül nem lehet eldönteni. Hibás azon felfogás, hogy ha Budapesten az üzleteket 6 órakor zár iák, ugy azt Szegeden is meg kell cselekedni. Nincsenek tekintettel arra, nogy Szegednek éghajlati viszonyai el­ütnek a budapestiektől. E hó 12-én Szegeden 25 fok hideg volt, — ugyanakkor a hőmérő Bu­dapesten 10 fokkal kevesebbet mutatott. A nyá­ri időjárásban is ugvanily eltolódás tapasztal­ható. A kánikula Szegedet sokkal érezhe­tőbben sújtja, mint Budapestet. A déli órákban oly tűrhetetlen a hőség városunkban julius, augysztus és szeptember havában, hogy ko­moly üzleti forgalomról szó sem lehet. Gö­rögországban, Athénben, ahol szintén nagy a meleg, déli 12 órától 3 óráig az üzletek zárva tartanak és a közönség este vásárol, mert ez telel meg életbeosztá«ának. Kívánatos lenne, ha Szeged városának fo­ívasztó közönsége is szót emelne, mert az 6 jhaja dönti el a kérdést. Szeged igen közel ;sik Budapesthez, azén kedvében kell járni a evőknek, hogy Szegeden és ne Budapesten vásároljanak. A filléres vonatok, az örökös kedvezményes budapesti utazások elég veszélyt rejtenek magukban: ne fokozzuk a bajokat ké­nyelmes rendszabályokkal, mert megbosszulja magát! Szerény megítélésem szerint adassék az alkalmazottaknak déli 12-től 3 óráig pihe­nő. — kivéve a hetipiacos napokon —, de ma­radjon meg a 7 órai zárás, mert az üzleteknek az esti órákban való nyitva tartását a szegedi közönség évtizedeken át megszokta. Idegenforgalomról sokat beszélünk Szege­den és nem vesszük tekintetbe azt, hogy váro­sunk este siralmas képet mutatna, hogyha az üzletek elsötétülnek és a reklámok nem élén­kítenék az ucca képét. Az üzlettulajdonosoknak egy része elfelejti azt, hogy a közönség este ér rá sétálgatni, a kirakatokat gusztálni és más­nap vásárol. Helytállónak tartom a kereskedőknek azon panaszát, hogy a kirakatvilágitás igen drága. Hosszabb idő óta tárgyalásokat folvtatok a szegedi légszeszgyár vezetőségével és komoly hajlandóságot Iátok arra. hogy az 50 filléres egységárat lényegeden mérsékeljék. összegezve az elmondottakat, sötétbe ugrás­nak tartom az üzleti forgalom szempontjából Szegeden a 6 órai zárórának elrendelését. A kereskedők szomorúan fogják tapasztalni for­galmuknak csökkenését és az alkalmazottak is megsínylik a R órai zárást, mert a forgalom csökkenésével a kevesebb munkaalkalom emel­né a munkanélküliséget. Pick Jenő. 2. Igen tisztelt Szerkesztőségi Mint kereskedel­mi alkalmazott, én is választ adok a napokban megíelent B. K. belük mögé rejtőzött urnák, aki felvetette azt a kérdést, hogy szerinte he­lyesebb, ha a kereskedők délben tartják zár­va az üzleteiket. Nemrégen vagyok ugyan ke­reskedelmi alkalmazóit, de azt már megálla­nitottam, hogy délben sokkal fontosabb, ha az üzletek nyilva vannak, mert a vásárlóközön­ség legnagyobb rész" délelőtt fél 11 óra felé intézi el a bevásárlásait, annál is inkább, mert 'okkal könnyebben megállapíthatja a nappali fénynél, hogy milyen ruhához milyen disz és cioőhöz milyen harisnva való jobban, ugy színben, mint minőségben. Tehát délben majd­nem mindenesetben fél 2-kor is több a vevÓ, mint este hat óra után. Sokkal gazdaságosabb is, ha este már hat órakor és nem délben len­ne a zárás, mert igen tekintélyes összeget le­hetne ugy világításon, mint fűtésen mer*"1" ritani, az amugv is rossz vevő-járás mellett. Nagyon csodálkozom azon, hogy B. K. urnák éppen csak este hat óra után lenne ideje a szükséges bevásárlásait elintézni, akkor, ami­kor, mint magántisztviselőnek délben legke­vesebb 3 óra áll rendelkezésére. Nekünk, ke­reskedelmi alkalmazottaknak még ennyi időnk sincs a bevásárlásainkhoz, — különösen azok­nak, akik a váTos távolabbi részén laknak, — mert 1 és fél óra ebédidő még arra is kevés, hogv rendesen megebédeljünk és mégsem tö­rődik senki sem azzal, hogy hogyan intézzük el a szükséges bevásárlásainkat. Mennyivel in­kább kedvezőbb B. K. urnák a helyzete ezen a téren, mint a miénk, kereskedelmi alkalma­zottaké. azt hiszem ezt B. K. ur is kénytelen belátni * színigazgató panaszkodik, hogy a Nagy tavaszi BÚTOR vásár olcsón I Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Szend­rényi Géza ős Tsai, Dugonics-tér 11. Tel.: 19-82. színházat kevés ember látogatja, hát kérem hogyan lehetséges egy kereskedőnek és a ke-i reskedelmi alkalmazottnak a színházba eljut­ni, mikor este fél 8—8 óra előtt nem tud aa üzletből elszabadulni. Nem csak én, hanem na­gyon sok többi társam szivesen elmenne a színházba, de munkaruhában és vacsora nél­kül senki sem hajlandó megjelenni a színház­ban. Az a kereskedelmi alkalmazott is van olyan kultur-Iény, mint a magántisztviselő annak is szüksége van szórakozásra, pihenésre. Tisztelettel: Egy kereskedelmi alkalmazott, Osil ts ttli rheamdkurák Szí. Gellért Ggoagfürdö és Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio flakáa, reggeli, ebéd, vacsora) 100 pengő. A sryógytényezök árából a szállólak óinak jelentős árengedmény. Felvilágosítást VA<=ü«érrrrri ozolgái n7. iraz^atősáp Buda»«*! XI. Kelentoeovl Ut 4. szám. Márciusra lényegesen csökkentik a szellemi szükségmunkások foglalkoztatását (A Délmagyarország munkatársától.) Ked-< den reggel kilenc órakor ismét összeül az a bi­zottság, amely a szellemi munkanélküliek fog­lalkoztatását intézi és hónapról-hónapra meg­állapítja, hogy a jelentkezők közül kik soroz­hatok be a város által szervezett szükségmun­kákra. A legutóbbi ülésen, amikor a februári foglalkoztatások kérdését intézték el, a bizott­ság ugy határozott, hogy tekintettel a kemény léire, az összes igényjogosultakat, illetve rá­utaltakat munkába állítja, mivel azonban a rendelkezésére álló hitelkereteket túllépte, már­ciusra lényegesen csökkenteni fogja a szellemi szükségmunkások számát és csak azokat fog­lalkoztatja tovább, akik a legráutaltabbak. A bizottság keddi ülésén újból átvizsgálja a szellemi munkanélküliek névsorát és kiválo­gatja a legráutaltabbakat, akik még egy hó­napig dolgozhatnak a megállapított díjazás el­lenében. A bizottság helyzetét megnehezítette az, hogy a polgármester rendelkezése szerint a nyáron rendező dő szabadtéri játékok céljaira négyezer peng"> értékű szellemi inségmunkát biztosit, mint az elmúlt évben is; a szellemi inségmunkásokhól kerül ki a szabadtéri elő­adás statisztéria ja. Ezt a négyezer pengős tó* telt félre kell tenni a szellemi inségmunkák költségeire előirt összegből, ami nem jelenti a szellemi munkanélküliek megrövidítését, mert ezt a négyezer pengőt is ők kapják meg, de nem most, hanem a nyáron, amikor statisztál­nak a szabadtéri előadásokon. Most viszont a szellemi szükségmunkások legnagyobb részének a foglalkoztatását meg kell szüntetni, mert fedezet nincs már rá. Sierdán ülést tart a törvényhatósági kisgyűlés (A Délmagyarország munkatdrsdtólt Bárányi Tibor főispán a törvényhatósági k; -yfllés februári ülését szerdán délután négy órára hívta össze. A kisgyűlés napirendjét hétfőn délelőtt állította ösz. sze a város tanácsa. A tárgysorozat a terjedelem szempontjából elég hosszú, nem kevesebb, mint 68 pont került rá. A tárgysorozatra talán egyetlen érdekesebb, jelentősebb polgármesteri előterjesztés sem került, sőt üres maradt ugy az indítványok, mint az interpellációk rovata is. A kisgyűlés vállalatba fogja adni a fogadalmi templom harangozó gépeinek és orgonamotorjai­nak karbantartási munkálatait, a városi gépűze­mek kenőanyag szükségletének szállítását, a városi hivatalok és intézmények idei tisztitószerszükség. letének szállítását, letárgyalja azt a fellebbezést, amelyet Weinmann Antal adott be a sokszorosító gépekhez szükséges any^ok szállításának v'lla­tatbaadására vonatkozó kissf ülési határozat ellen. Foglalkozik ismét a kisgyűlés azzal a javaslatta, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egylet sze­gedi osztálya terjesztett be Feketeházy János hid­épitő-mérnök emlékének megörökitíse érdekében. A postaigazgatóság átírt a városhoz és bejelen, tetle, hogy hajlandó ugy a városházán, mint a bérházban egy-egy nyilvános automata-telefonállo. mást felszerelni, ha erre megfelelő helyet kap. Ezt az ügyet Is letárgyalja a kisgyűlés, valamint az iparosaggmenház céljaira kért ujszegedi épület átengedésének kérdését is. Azután felsorakoznak a napirenden a földbér­leti ügyek, a bódéügyek, a lakásügyek, a tisztviselő­ügyek. köztük a szabadságolások is. Scultéty Sán­dor főszámvevő, aki már néhány hét óta be­tegeskedik, háromhónapi betegszabadságot kér. Friss vágásból! 1 kg sertésmáj 60 fillér 1 kg sertéstüdő 40 fillér 1 kg vese-velő 80 fillér 1 kg darált tepertő tiszta, pogácsához való 80 fillér R1BIZSAR GlULA. Szent Gvör<cy-ucca 4-6. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents