Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-17 / 40. szám

8 rrrmmm öfl. MACWARORSZÁG 1035 február 17. 1CUKORBBJ csak eliSvigyáznlos diéta meilett ártalmatlan betogsés-. De melyik cukorbajos nom kövot el e^yster-másszor tudatosan is étrendi hibát, enpedvo sryomra vágyának ? H<it még monnyi híba siármszik tévedésből, vagy megtéve»« lesből ? Minden tflétaMba kizárás«val, rendszeres jóllakás t csak a ( sz énhydrát mentes TRE5» FARIN tápszerek biztosítanak. Az Aranygaluskától • a Zsem yéig minden ételnemű otthon is elkéatithető a TRESFARIN lisstböl. A szénhydrátmentes TRESFARIN kenyér a konyhaművészet csúcsteljesítménye. 200 gr.-oa cipó ára 80 fillér. Kérjen ingyen receptkOnyvet. r.( DIÉTÁS TÁPSZEREK Budapeat, V., Or. Tiaza latvia-u. 7. Sze geden is állaodóau kanhatók a TRESFARIN készítmények • MARXUS NENSIK fűszer 6» csemegeüaletábon, Kígyó ucoa I. gitás miatt történt, ma már azonban, mikor ezen korlátozás nem ál fent, merem állitani, hogy a kereskedők 95 százalék szavazás esetén 6 óra záróra fenntartása mellett szavazna, tehát a gyakorlatban 100 százalékig bevált rendszer. Miért ee válna be Szegeden is, ha még a többség is akarja azt. Kiváló tisztelettel; K. G. kereskedő. Az OTI-épflkezés és a M4Bl-fogok Igen tiwtel« Szerkesztőségi Tavasszal valóra válnak az Ígéretek és hozzákezdenek az OTI uj székházának épitcséhez. Régen befejezett dolog, hogy az uj székház építése miért vált szükségessé, illetőleg mindenki tudja, hogy annak megépítése még ha a mult év tavaszán történt volna is, már akkor is késő lett volna. Tudjuk és érezzük, hogy mit jelent ez a kezelésre szoruló tagok, a kezelést végző orvosok és az adminisztrációt intéző tisztviselők érdekében. Nem is akarunk most ezen meggyőző és illetékeseket már meggyőzött okokkal újra foglalkozni, csupán még valamire szeretnénk az illetékesek figyelmét felhivní. Szegetlen egész tömege él a tisztviselőknek (magánalkalmazottaknak), akiknek igényük és loguk volna, mint a MABI-tagoknak olyan ellátásban részesülni, mint a budapesti MABItagoknak. Most, mielőtt az építkezések megindulnak, az ország második városának tisztviselői könnyen teliesithető kívánsággal bátorkodnak előállni: különMABI-helviségeket kérünk, külön orvosi kezelést ugy az intézetben, mint a kezelőorvosok lakásán, de ha külön helviségeket nem is lehetne kapni, legalább külön orvosi rendelést. Semmi wra indokolja most már továbbra is, hogy e fejlődő város gerincének egyik alkotórészét képező tisztviselői és niagá «alkalmazottai ugyanazokkal a terhekkel és kötelezettségekkel háttérbe szoruljanak a budapesti MABI-tagokkal saemben. Budapesten a MABI-tagok ujjy a régi Ferenc József kereskedelmi kórhazban, mint az uj MABI-székházban már régen elhelyezkedésükkel és befizetett járulékaikkal egyenértékű bánásmódot élveznek. Senkirenérve sem lehet közömbös, hogy a város egvík kulturéletet élő, városi jelleget reprezentáló rétegének, a magántisztviselőknek egészségét hogyan gondozzák. fcppen ezért ez nemcsak a tisztviselők ügye, hanem erre fel kell figyelni mindazoknak, akiknek érdeke és kötelessége a városban élő magántisztviselők ügyének felkarolása. Nem minden esztendőben építenek OTI-székhárat és todjuk, hogv nem minden idő alkalmas az igények teljesítéséhez, de ezt a kínálkozó alkalmat iwm szabad elszalasztani. Szeged magántisztviselői most azzal a kéréssel fordulnak ugy az OTI, illetője a MABI. mint pedig a véros vezetőségéhez, hassanak oda, hogy a magántisztviselőknek ez a jogos Jvivánságá teljesüljön. Itt még csak arra szeretném tísztviselőtársaIm figyelmét felhívni, hogv talán érdemes volna összegyűjtött aláirásokkal memorandumot küldeni, vagy deputácíót meneszteni az OTI— MABI vezetőségéhez, mert az elérhető eredmény minden fáradságot megérdemel. Tisztelettel: R. J. tisztviselőié. Amíg egy telep eljut odáig... (Aigner telepi levél) A legrégibb telepek egyike a városban az „Aigner-telep", ahol többnyire nyugdíjas vasutasok, textilgyári, kendprgyári és kefegyári munkások laknak. A közel 1000 lakosú telep, mint magántulajdon van elkönyvelve a mostoha anyaváros könyves polcai... és vjilóban, mint az anyaváros mostoha gyermeke várja-várva aaokat a jogokat, amik öt ic megilletik ugy, mint a többi telep testvéreit... akik mögött ő az elsőszülött, — a .mostoha gyermek" messze elmaradt, illetve elmarasztaltatott... Mert kétségte'-n, hogy a telepek közül a legrégibb keletű ac Aigner-telep... ¿6 mégis... mindenben a legelmaradottabb. A telepet valamikor még Czukor bíró adta hozományba Csáoyi Sándor gyapjunagykereskedönek, majd idők folyamán Alth Lajos vette át, aki 1910-ben föiparoellázta. így született meg a telep, amely a nemrégiben elhunyt dr. Aigner Károly főispán nevét viseli. A szerencsétlen telep lakosságának, a szó legszorosabb értelmét véve ni no» egyáltalán artézi vizei, A lakosság kénytelen vödrfzoi az egészségtelen salétromos talajvizet és abból táplálni a fejlődő generáció amúgy is gyönge szervezetét, ha azonban kóstolót akar a zamatos édes vizből, ugy legjobb esetben, hol osontfagyasztó hidegben, hol térdig érő sárban legkevesebb másfél kilómétert kénytelen gyalogolni a telepen lévő egyetlen ártézi kifolyóhoz, amely a telep legdélibb végén van. De nemcsak erről, hanem még sok másról is panaszkodik az Aigner-telepi Polgári Kör, amely a báboru óta mindhiába kérte, koldulta a legszükségesebb tennivalókat a telep arányos fejlődése érdekében.. mindhiába... — A vasút teljesen elzárta utunkat — mondják. — Nines semmi közvetlen kapcsolódás a várossal. Régen kérjük már a vasút áthidalását a Szatymaz-uccánál, hogy ne kellene kilométereket kerülni a dorozsmai átjáró hidig. Hiába akarzoljük, a dorozsmai országúttal való kövezett összekapcsolódást és annak előnyeit. Hiába akarjuk megértetni, hogy az ut, ami az Aig-cr-telepen keresztül összekötné „Szeged éléskamráját," a Nagyfekete földeket a d<*"°zsmai országúttal, milyen lendületes előnyéne válna a szegedkömyéki termények betakarítására. És mint már anynyiszor, nem rothadna el a termény a termelő hambárjában, aki nem bírja értékesíteni a gyor«an romló céklát, vagy más egyebet, mert lehetetlen as átkelés as Aigner-telepi sártengeren. A kövezett ot tűzbiztonsági szempeeból is nagyon fontos volna. Megtörtént már az is, hogy egy égést alkalommal a tűzoltóság kocsija elakadt a sárban... és kénytelenek voltak a tűzoltók a tartályból a vizet kicsapolni, csak igy közelíthették meg a tűz fészkét. És például egy hirtelen vakbélmegbetegedésnél, ahol a legsürgősebb beavatkozásra van szükség, hiába a modern orvostudomány, ha nincs nt, ahol a beteget a mentők a kórháziba vigyék. Mert a mentőautó képtelen megközelíteni a telepe*. Még telefon sincs a telepen, ami esetleges szerencsétlenségnél a legelemibb szűkség. Visszatérve as ártézi vízre, kitűnik, hogy a vlz vitás kérdése már igen régi keletű. 1919-ben voltak az első lépések arra vonatkozólag, hogy a telep lakossága kutat kapjon A város ígéretet is tett, de az igéret csak ígéret maradt. L«guóbb a mult év őszén küldöttségileg kérik az újonnan megválasztott polgármestert, hogy kárpótolja az elmulasztottakat... A polgármester ur elismeréssel nyilatkozott a jogos követeléssel szemben és a küldöttség óhaja felől érdeklődött, mire a küldöttség rövid szavakkal esek ennyit kért: „Méltóságod fáradjon ki egy leendő alkalommal a telepre és nésien ott körül../' „Én, mist a város első polgára" — mondotta akkor a polgármester — ...mostoha telepet nem ismerek, sőt nem is szabad ilyennek lenni... És megígérte, hogy rendezni fogja a vízügyet... ami abban állna, hogy a déli fekvésű kifolyót a telep közepéig meghoszszabbitanák 800 méterrel. Ma pedig, dacára annak, hogy a telep már magas vízdíjat fizet, ami azt a látszatot kelti, mintha már a kut megvolna, ismét csak ugy. unial már résen. be kell érni azzal, hogy magántulajdon nem tartozik a város kebelébe és mint ilyen, külön bánásmódban részesülAz Aigner-telep fázik a nincstelenség rideg valóságában, minden támasz és megértés nélkül. Reménykedve éli tovább mártíréletét, $40 családjával, 1000 főnyi lakosságával és türelmetlenül várja: mikor figyelnek fel már erre a mostoha sorsra. T. 1 Látogatás egy modern középiskolában (A Délmagyarország munkatársátél.) Szeged egyik legmodernebb szellemű iskolája a Vásárhelyi-sugáruton lévő Tunyogi-féle reálgimnázium. Ez az iskola, amely négy évvel ezelőtt egész szerény keretek között indult el a Rudolf-téren, évről-évre rohamosan fejlő-» dött és az akkori nyolc növendékkel szembea ma 183 diák tanul a falai kőzött. A fiatal iskola számottevő tényezője lett a köznevelésnek. Mindez azt bizonyítja, hogy megalakul lására szükség volt és hogy eddigi működése alatt dicsérettel megállta helyét. Az iskola sikerének a titka az a rendkivüli munka, amelyet a fiatal tanári kar végez a legújabb peda-i gógiai elvek szerint. Látogatást tettünk az intézetben. Mingyárt meglepi a látogatót az intézet szerény, de rendkívül célszerű berendezése. Ezeket magule a tanárok és növendékek készítették az Intézet műhelyében, azzal az elgondolással, hogy a magakészitette pad nem lehet soha sem gyű-' lőlt a növendék előtt... A látogatás során megismerkedtünk az egész intézet nagvszerü szervezetével. Túlesve a kezdeti nehézségeken, gyorsan gvarapodott az intézet. Tanárai ma már tagjai a nem állam! tanszemélyzet országos nyugdí jintézetének. Az iskola nemcsak nevelői, de egyúttal kulturtevékenységet is folytat az éwégi értesítőiéhez csatolt kiadványaiban. A mult esztendőben Szeged templomairól jelent meg egy tanul-mány, amely a szakkörök dicséretét érdemelte ki. Á vezető művészeti szaklapok, mint a Tér és forma, a Képzőművészet és a többlek a legnagyobb elismeréssel emlegették és Ismertették a tanulmánvt. amelv "gvuttal Szegednek ís hasznos szolgállatot tett. A fejlődő iskolának megértéssel siettek segítségére a magasabbrendfl kultúrintézmények is. Igv a szegedi egyetem intézetei szertári anvaggal támogatták, a Magyar Tudományos Akadémia pedig kiadványainak megküldésével a tanári kőnwtár alapjait vetette meg Az intézet leffniabban azzal a tervvel foglalkozik. hogv iövőre megoldja a szülői társadalom legégetőbb problémáját, a tankönyv kérdését. A növendékek számára — kivéteT nélkül — tankönyvet ad jövőre a saját segélvkönyvtárából. Egész újszerű jflenség az iskolák életében az a jelenség, amelyet itt találunk. Nevezetesen a szülőknek az Iskolához való ragaszkodása. Erre az intézet mindig nagy sulvt fektetett és éppen ezért megalakította az ugvnevezett szülői-bizottságot, amelynek az elnöke jelenleg dr. Bartók Gvörgy professzor. Az iskola tanári karának alapvető elve az, hogv a nevelés egységes tevékenység és ezzel a tevékenvséggel egyformán fejlesztik a növendékek tudását, erkölcsi érzékét és testét. Ez bizonyos tekintetben tel lesen uj hangot jelent a nevelés terén. Ennek az elgondolásnak az eredménye az, hogv a növendékekkel még akkor ís tisztes eredménvt ér el, ha nehézségekkel kell is megküzdenie. Az intézet munkája vidéki vonatkozásban is figvelmet érdemel, amit egyre feilődő ínternátwa bizonyít a legiohban. Általában a közönig nagy rokonszenvvel fígveli az Iskola működé'ét és a szeged? köznevelésen bizonyos egyensúlyozó tevékenységet tulajdonit neki. Ma már » pedngógu'ok részéről sem éri anvnvi támadás a kor«zerü intézetet, mint azelőtt, sőt az intéwt által a nevelő társadalom szervezésére indított mozga'omba több neves szakember is belekapcsolódott. Ezzel elismerték azt. hogv sz intézet által kezdeménvezett utakra a magvar nevelés egvségessége érdekében mielőbb rá kell térni.