Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-17 / 40. szám

1935 február 17. D í í M A G Y A B O » S Z A G AZ ÖTÖDIK EVANGÉLIUM Irta TONELLI SÁNDOR. Mindenkit arra kérek, aki ezeket a sorokat el­olvassa hogy ennek a cimnek ne tulajdonítson semmiféle teológiai jelentőséget. A ciin csak a ke­gyelet hangulatát akarja kiváltani a tárgyhoz, amely viszont az őskereszténység legrégibb ide­jébe visz vissza bennünket. Arról van ugyanis szó, egy-két sort már a napilapok is írtak róla, hogy a mult nyáron egy sereg második század­ból való görög nyelvű papirusz-kézirat került Egyiptomból a British Museuniba és ezek egyikén a kibe tűzés alkalmával olyan szövegel fedeztek fel, amely döbbenetesen emlékeztet a négy evangélium egyes részeire. H. Idris Bell, a British Museum kézirattárának igazgatója előzetes beszámolójá­ban annak a véleményének ad kifejezést, hogy valamely egyiptomi keresztény gyülekezet szá­mára készült helyi jellegű evangélium töredéké­vel állunk szemben, amelynek többi része elve­szett Különböző körülményekből azonban egyút­tal arra a következtetésre jut, hogy mint kézirat, ez a legrégibb a Jézus életére vonatkozó irások között. Bejelenti azt is, hogy már a legközeleb­bi hetek folyamán a British Museum kiadásában részletes beszámoló fog megjelenni „Fragments of an unknown Gospel and other early Christian PapyrF' címmel. (Egy ismeretlen evangélium tö­redékei és más korai keresztény papirusok.) Ha Lukács evangéliumának kezdő "sorait fel­ütjük, ott a következőket olvashatjuk: Mivelhogy sokan próbálták rendbeszedni a köztünk végbe­ment események elbeszélését, amint előadták ne­künk azok. akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének, jónak láttam én is, mi­ntán mindennek elejétől fogva gondosan végére jártam, sorrendben írni, drága Teofilusom. hogy jól megismerd azon dolgok bizonyosságát, me­lyekre téged oktattak." A legegyszerűbb és leg­természetesebb magyarázat saerint azt jelentik esek a sorok, hogy abban az időben, mikor Lu­kács megirta a maga evangéliumát, az egyes ke­resatény gyülekezetekben már nagyszámmal fo­rogtak közkézen olyan tiszteletben tartott köny­vek és kéziratok, amelyek JéZUs életével és cse­lekedet eive". foglalkoztak. Lényegükben ezek az elveszett könyvek és kéziratok ugyanazt tartal­mazhatták, mint az ismert négy evangélium, bár­melyikük teljes szövegének megismerése is igv aligha szolgáltathatna uj adalékokat a keresz­ténység alapitójának földi történetéhez. Ezt iga­zolja a most előkerült papirus is, melynek szö­vege részben hasonló, részben pedig teljes azo­nos sorok 'ormijában fellelhető a meglévő négv evangéliumban A kézirat, amelyről szó van és amelyet a Bri­tish Museum szakértői a leggondosabb vizsgálat tárgyává tettek, mindössze két megcsonkított pa­nirns lapból, — négy oldal — és egy töredék­lapból áll. Kfoből következik, hogy nem tekercs formájában készült, mint annak idején általános volt, hanem könyv alakja volt. A megmaradt da­rabok körülbelül tizenöt centiméter magasak és tizenkét centiméter szélesek. A fényképmásolat szerint, amely előttem fekszik, az eredeti görög iráa meglehetősen szépen olvasható. Mi van ezekben az őskeresztény szövegekben? Az egyik oldalon annak a történetnek a kezdete olvasható, hogy bizonyos személyek, — a többi evangéliumok analógiái alapján valószínűleg fa­rizeusok, vagy herodiánusok — „eljővén hozzá, kérdésekkel kezdték őt megkísérteni, mondván, Urunk Jézus, mi tudjuk, hogy te Istentől jöttél, mert a dolgok, melyeket bizonyítottál, felette állanak a prófétáknak. Mondd meg azért ne­künk,.."' itt megszakad a papirus szövege és a folytatás tekintetében következtetésre vagyunk utalva. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy itt az a jelenet következett, melyben Jézust ellen­ségei összeütközésbe akarták hozni a hatóságok­kal és azt kérdezték tőle, hogy szabad-e adót fi­zetni a császárnak, vagy sem? Ezt a történetet egyezően mondja el Máté XXII. 16-22. Márk XII. 13—17. és Lukács XX. 20-26. Esetleg kom­binálni lehet Máté XVI 7-9. és Márk VII. 6-7. verseit is­JÉ* a uéo vawMgiez fordulva«, szóit tatai­juk, mondván: Vizsgáljátok az írásokat, mert azt vélitek, azokban vagyon örök élet számotok­ra és azok tesznek bizonyságot rólam (János V. 39.) Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni tite­ket az Atyánál, van aki vádol titeket, Mózes, ki­ben bizakodtok (János V. 45.). És mikor azok mondták, mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Is­ten, de nem tudjuk, hogy te honnét való vagy, (János IX. 29.) Jézus felelt és mondá nékik: Most mutatjátok a ti hitetlenségeteket." A történet azzal folytatódik, hogy Jézust át akarják adni a tömegnek, hogy megkövezze őt, de sikertelenül, „mert még nem jött el az ő órá­ja" (János, VII. 30.), befejezése pedig azonos a szinoptikus evangéliumok egyik ismert történeté­vel (Máté VIII, 2-4; Márk I. 40-44; Lukács V. 12-14): „ö pedig maga kimenvén közülök a tömegen keresztül,, eltávozott tőlük. És mikor elment kö­zülök, eljött hozá egy bélpoklos és mondotta né­ki. Uram, Jézus, én a bélpoklosokkal együtt vol­tam és velük együtt ettem egy vendégfogadóban és magam is bélpoklos lettem. Ha te akarod, te akarod, te megtisztíthatsz engem. És Jézus mon­dá neki: Akarom, tisztulj meg. És a bélpoklosság azonnal elhagyta őt. (És mondá neki Jézus (Menj) és mutasd meg magad (a papoknak)." A zárójel között levő szavak valószínűség szerinti kiegészítései a szövegnek. Máté evangé­liumának szövege szerint. Ezzel a kétségtelenül nagyon ősi szöveggel szemben, a kutatók szerint három kérdés merül­het fel, amelynek vitatása azonban túlmegy bár­mely egyszerű Ismertetés keretein: A kézirat szer­zője János evangéliumát használta-e forrás gya­nánt s csak nagyon csekély és egyes szavakra terjedő változtatásokkal János szövegét szőtte bele az általa szerkesztett evangéliumi elbeszélésbe? Vagy János evangélista volt-e az, aki ezt a szö­veget használta, mikor megirta a saját szent könyvét? Vagy egy harmadik eshetőség szerint a kézirat ismeretlen szerzője és János egy előttünk Ismeretlen közös forrásból merítettek? Ezek a problémák csak a szakszerű biblia­kutatókra tartoznak. Az előzetes jelentés szerint ezekkel a felvetett kérdésekkel részletesben fog foglalkozni a British Museum előkészület alatt le­vő kötete, ugyanez a kötet fogja csoportosítani a bizonyítékokat abban a tekintetben Is, hogy miért kell ennek a kéziratnak a korát a Krisztus utáni második század derekára tenni. A nagyközönség számára ez a néhány darab szakadozott papírus­darabka érdekes és kegyeletes dokumentum a ke­reszténység legősibb idejéből, mikor szájról-száj­ra jártak az apostolok hagyományai és ezek az evangéliumok formájában jegecesedtek ki, ame­lyek a keresztény hit alapjait alkotják. A másik oldal egy Jordán partján lejátszódott jelenetet mond el, melyet befejezetlenségénél és rossz olvashatóságánál fogva eddig nem sikerűit azonosítani az újszövetség bármely ismert részé­vel. Jézus egy „különös" kérdést tesz fel a hall­gatóinak, de hogy mi volt ez a különös kérdés, azt már nem tudjuk. H Idris Bell szerint leg­feljebb analógia gyanánt lehet felhozni Jézusnak egy különös hasonlatát: „Bizony, bizony mondom nektek, hacsak a földbe esett gabonaszem el nem hal, egymaga marad, ha pedig elhal, sok termést hoz." Legérdekesebb azonban kétségtelnül a kézirat harmadik és negyedik oldala, amely összefüggően idézi Jézus egy beszédét. A beszéd egyes mon­datai teljesen összevágnak János evangéliumá­nak egyes mondataival, de ami a most előkerült szövegben összefügg, az János evangéliumának különböző helycin fordul elő. Hogy a szerkezet és a hasonlóság teljesen értehető legyen még az olyan laikusok számára is, mint én vagyok, az előzetes beszámoló a szöveget ugy közli,, hogy a rendes nyomás között dőlt betűkkel adja azt, ami János evangéliumában is megvan és mindenütt az Ulető passzus után megjelöli azt a helyet, p^y. lyel az illető mondat megegyezik. Szól pedig a szöveg szóról-azóra kóuetkezókéuren: Harisnyagyár keres jól bevezetett körzeti képviselőt Ajánlatok eddigi működés, élet­kor* és referenciák feltüntetésével „Jutalék" jeligére Blockner J. hír­hirdető írodaba, Budapest, IV., Városház ucca 10. szám küldendők. jls olvasó rovata A 6 órai üzlefzárás Tekintetes Szerkesztőség! Engedjék meg. hogy a záróra sokat vitatott ügyéhez b. lapjukban hoz­zászólhassak. Nem ismerem a felterjesztés szö* vegét, de a legutóbbi miniszteri leirat hangjá­ból azt kell feltételeznem, hogy az ügyet nem ter­jesztették fel pártolólag, meri legalább is küld* nös, hogy az legyen a minisztérium álláspontja* hogy a nem szavazottak — ellene vannak a meg-, álapodásnak. E szerint bármilyen szavazás ered-j ményét azok döntik el, akik a szavazástól — tá-n volt ártják magukat. A hatóság többszöri kérésre szavazásra hivtai fel a szegedi kereskedőket és iparosokat, akild nyilt üzletben árusítanak, a szavazás a 6 órai zár­óra elrendelése mellett döntött, a döntés eredmé­nyét a kamara csak késedelemmel tette át a pol­gármester úrhoz, aki az átiratot — nem tudjuWl elképzelni miért — nem pártobólag terjesztette fel a minisztériumhoz. A közületeknél dolgozó hivatalnokok — közti*» domásu — délelőtt 8-iól délután 2-ig vannak hH vatalban és külön kapnak minden évben szabadsáJ got; a bankoknál levő tisztviselők délutáu 5-ig vannak hivatalban, sőt a nyári hóoapokhau dél­után nincsen hivatalos óra, szombaton pedig csak. 12 óráig. A városi tisztviselőknél szintén elren-> delték, hogy a 6 hónapon keresztül szombat dél­től hétfőn reggelig nincsen hivatalos idő; elte-i kintve a szokásos szabadságtól, kérdem mivel kü­lönbek ők, akik közületeknél vannak alka'mazás­ban, mint azok, akik kereskedőknél vannak? A' kereskedelmi és ipari alkalmazottaknak is meg kell adni a pihenés és szórakozás lehetőségét. Budapesten a 6 órai záróré elrendelése a vilá­AbbazSában meleg tengeri gyógyfürdők a „RESIDENZ" penzióban mind a négy emeleten kaphatók Idősebb uraknak és hölgyeknek, szívbajo­soknak, asztmásoknak, valamint elmesze­sedésből eredő betegségeknél nagyon fon­tos, hogy a RESIDENZ nem fekszik magas­laton. Óriási előnye meg. hogy az összes elő­irt diéták pontosan betarthatók. A RESI­DEN Z-ben minden kényelem és az össze, modern komfort megtalálhatók; lift. köz­ponti vizfütés, 22 fokos meleg, tengerre né ző napos loggiás és erkélyes szobák, ké­nyelmes ágyakkal. A RESIDENZ egészen a tengerparton fekszik és nem a tengerpart­tal szemben, ELSŐ KATEGÓRIA. Líra fe­lesleges. Feltűnő olosó penzióárak. Bővebb információt nyújt Erényi Béla gyógysze­rész személyesen Budapesten, reggel fél 9­től este fél 7-ig. (Diana-patika, Károly­körut 5.) Minden levélre válaszolunk és prospektust küldünk. Telefon 31-6-19.

Next

/
Thumbnails
Contents