Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-25 / 21. szám

2t MM DÉIMAGYARO frS 7 4 G TO35 ianuár 25. Irisdt máris megdőltnek tekintik. Eri látszik alátámasztani az a körülmény is, hogy a debreceni küldöttség Sztrangavszkg előtt élesen foglalt állás* Hegymegi-Kiss Pál ellen, aki köztudomás szerint az Eckhardt-féle választójogi javaslat elkészítője volt A küldöttség nem tartotta kívánatosnak Hegymeginek a kormánypárthoz való közeledését. Bethlen akcióba lépése uj helyzetet teremt a parlamentben a parlamenti erők elosztása tekintetében. Hir szerint Gömbös a közeljövőben módot keres arra, hogy parlamenti beszédben tájékoztassa a közvéleményt a kül- és belpolitikai kérdésekről. Semmi sem változott, csak emberek cserélődtek ki — mondotta Gömbös Gyula miniszterelnök a szolnoki díszközgyűlésen a kormány rekonstrukciójáról „Mi a békél kiváltjuk, de az igazságosság és az egyenjogúság alapján" — A miniszterelnök a reiormok szükségességéről is beszéli Szolnok, január 24. Gömbös Gyula miniszterelnök csütörtökön résztvett Szolnokon a vármegye díszközgyűlésén, amelynek keretében díszpolgárává választották. A közgyűlésen Gömbös beszédet mondott. A miniszterelnököt Szolnokon, ahová az egységes párt sok tagja elkísérte, ünnepélyesen fogadtak. A pályaudvaron a miniszterelnököt Borbély György főispán köszöntötte- Délelőtt fél U órakor kezdődött a vármegye díszközgyűlése. Borbély főispán megnyitója után Gömbös mondotta el beszédét. — Körülöttünk zajlik az élet — mondotta a miniszterelnök. — A hatalmi tényezők örökös megmozdulását látjuk mindenfelé pro vagy kontra. Zajlik a világnézetek harca is. Az államférfi ilyenkor könnyen megmámorosodík a mások sikerétől ós utánzásokhoz fog és csodálkozik, hogy ha nem sikerül neki azt elérni, amit másoknak. Amit azonban egy nagy nemzetnek szabad, azt nem szabad egy kis nemzetnek. Nálunk egy politika a helyes: magvarnak megtartani ezt a nemzetet. Idebenn is zajlik az éiet, ez a zajlás azonban kevésbé veszedelmes. Rozsdás psáklyáju 8reg halászok zavarják az élet folyását. Bízzák rá magukat az uj hajósra és az aj legénységre. — Ez a nemzet ma nagvkoru. érzi az uj idők szelét, építeni kíván és nem rombolni. Ezeknek az uraknak azt mondom: ne félienek n hatalomtól, amely a népen nvueszik, ez a hatalom azért van. hogv n népen segítsen; ne félienek attól sem. hogv sikerül egységessé kovácsolni ezt a nem retet. Ezek a karvalvok kárognak és rémhírekéi terjesztenek, amikor bajban van a nemzet, ezek az urak elfelejtik, hogv a legna • gyobb erő c^ben a nemzetben a töretlen *e, inc e> a büszkeség, amelv először maga elölt hajlik meg és mások elölt soha. A magyar nem arra teremtődött, hocrv hajlongjon. — Amikor legutóbb szemelveket cseréltünk a kormányban — folvtatta beszédét. semmi sem változott sem az iránvban. sem a célkitűzésben, csupán emberek cserélődtek ki. — A kijlnolitikni kérdésekben a legfontosabb: n diszkréció. A Róma. Bécs és Budanc-t kőzött létrejött római egvezménv máris bevált. Nemcsak ezt a három államot érdekli ez a iegvzőkönvv. hanem egész Európát is. mert hiszen stabilitást ielent. Ennek a jegvzőkőnvvnfk politikai és gazdasági kihatásai vannak. Ennek köszönhet iük. hogv fl.5 pengős búzáról felmeht'llünk 15 pengős búzára. — A marsefllel merénylet flgvérő! — folytatta a miniszterelnök —, nem sokat kívánok beszélni. A nemzetközi lovagiasság szabálvai ucvanis azonosak a mi szabályainkkal. Ve heszélifir.k róla. amig véfkén le nem kerül ez az ögy n napirendről. Csak egvet akarok piondani. Politikai vádaskodásnak akarták áldozatul ejteni ezt az országot, amely nem ismeri a Tvilkosság módszerét. Ennek a nemzetnek vallásosságából és erkölcsösségéből következik. hogv mindig bizik az igazság érvényesülésében. Ez a nemzet egvet nagyon tud: elkeseredni és elkeseredve várni. Mi tudunk várni. mert istenfélők vagyunk és bizunk a magyar Ivenhcn. — Megérdemeltük végre, hogy az önzetlenséget igazsággal fizessék. Nagy barátunk, Olaszország legutóbb Franciaországgal összeült Rómában megtárgyalni a nagy kérdéseket. Felmerült az a kérdés, hogy miképen lehet megkísérelni itt a Duna-medencében a dolgok uj rendezését. Mi ennek útjába nem állunk. Mi békét kívánunk, de az igazság és az egyenjogúság alapján. Eszközeink mindig békések voltak és ezután is azok lesznek. Ha valóban szükség van a békére—és szükség van —, akkor azoknak, akik felelősséggel birnak a megkötött békékkel szemben, első kötelességük, hogy megteremtsék azt az atmoszférát és fizikai lehetőséget, hogy leülhessünk nvugodt lelkiismerettel a tárgyaló asztalhoz és megtárgyalhassuk népeink minden ba ját. S ha azt mondják a kuvikok. hogy feladtuk revíziós törekvéseinket, nagvon tévednek. Mi fenntartjuk a területi revizió kérdését békés eszközökkel. Kivánjuk, hogy kisebbségeink mind kulturális, mind gazdasági tekintetben elismertessenek Romániában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában. Harmadszor egyenioguságot kérünk a leszerelés, vagy a fegyverkezés terén. Az egyoldalúságot tizenöt évig tűrtük Ha békét keresnek, ki kell küszöbölni az egyoldalúságot. -r Legutóbb megijedtek egy szavamtól — folvtatta —, a reformpolitikától. Én nem várhatom meg, amig mások meg méltóztatnak engedni, hogv csináljak valamit. Ennek a nemzetnek csak egvszcr. Ferenc József idejében volt nvugodt ideje. Nem lehet ennek az időnek visszavárására berendezkedni, ez veszedelmes lidérckergetés. A reformoktól pedig csak az fél, aki azt hiszi, hogy neki kell áldoznia. Én a reformokat mindig a nemzeti öncélúság jegvéhen akarom megoldani. Nem felel meg a valóságnak az a kritika, hogv a történelmi osztálvt támogatom. Egv ió egészséges parasztember tenvere nekem százszor többet ér, mint a klubokban elhalványult arisztokraták tenvere. — Azok a nvilatkozatok, amiket várnak tőlem itt, nem itt fognak elhangzani — folytatja. Én a választó iogot mindaddig, amíg parlamentáris rendszer mellett > maradunk és akarunk maradni, megreformálandőnak tartom. Ttt Is az óvatos reformátor kezével akarunk a kérdéshez hozzányúlni és a titkosság alan'án, de » konzervatív nemzeti erők figyelembevételével iervekmegoldani a választóiogi reformot. A többi reformok során megemlítette a miniszterelnök, hogy szükség van sajtóreformra is. — Nem akariuk elfoitani a szabad szót — mondta —, csak azt akariuk. hogv a sajtó ne avatkozzék bele olvan ma «»árfl «vekbe. smtIveknek közhírré tétele családok tragédiájához vezet. Azt akariuk. hogv egvesek ne élienek vissza azzal az óriás! hatalommal, amelvet a magvar kormánv a saitó számára biztosit, irtanak meg mindent, ami fái a magvar életnek, de hagyjanak fel közgazdasági és erkölcsi te* kintetben veszedelmes manőverekkel. A magvar saitó, ahogv én ismerem, örömmel fog üdvözölni egv olvan reformot, amelv az igazi st 'lót piedesztálra emeli, a zugsajtót pedig elsöpri. A miniszterelnök így fejezte be beszédét: — Fogjunk össze egvséggé, viselkedtünk ugy, mint az a nép a Saar-vidéken, amelv minden elnyomatás ellenére a vér jogán és a vér szaván visszavágyott a nagv hazához, dacára annak, hogy politikai ellentétek voltak közöttük. A népgyűlés után ebédet rendeztek a Tiszaszálióban. Borbély György főispán a kormányzóra mondotta az első pohárköszöntőt. v Kenéz Béla Gömbös Gyula miniszterelnököt köszöntötte. Több pohárköszöntő után Gömbös Gyula miniszterelnök többek között a kővetkezőkét mondotta: — Én már régóta hangoztattam, hogy annak, aki a magyar életet megerősiteni kívánja, a vidéki kulturális gócpontokat fej« lesztenie kell. Nem tartom helyesnek, hogy minden a főváros felé tendáljon. Én mindent megteszek, ami a városok kifejlődéséhez szükséges már csak azért is, mert tudom, hogy ezzel nemcsak az egész vármegyének, hanem az egész nemzetnek is hasznára leszünk. Ezután F a b i n y i Tihamér kereskedelmi és pénzügyminiszter szólalt fel. A különféle felszólalásokban felemiitett gondolatok közül azt tartja legörvendetesebbnek, hogy a miniszterelnök ajkán keresztül, de valamennyi felszólaló beszédében, uj szárnyra, uj erőre kapott az alföldi gondolat. Sztranyavszky Sándor szólalt még fel az ebéden. Gömbös Gyula miniszterelnök délután 8 órakor a kíséretében levő politikusokkal együtt visszautazott Budapestre. ffi polpármesfer sziuoru vizsgálatot rendelt el a kukacos inségkenyér ügyében (A Dflmagyarorszdg munkatársétól) Két nappal ezelőtt közölte a Délmagyarország, hogy az egyik Ínséges, aki családjával együtt a nép* konyháról hordja az ebédet, az ebédhez kapott kenyérben férgeket talált. Dr. Pálfy József polgármester ezzel kapcsolatban most a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A Délmagyarország cikke alapján a legszigorúbb vizsgálatot rendeltem el. Utasítottam dr. Kemenesy Tibor tb. tanácsnokot, a népjóléti ügyosztály vezetőjét, hogy a vizsgálatot a legszigorúbban és a legsürgősebben folytassa le. Minedenek-* előtt azt állapítsa meg, hogy a kukacos kenyeret az a vállalkozó szálitotta-e, aki a várossal kötött szerződése alapján a népkonyhák kenydrszükségletét szállítja. Ha a vizsgálat eredménye ezt igazolná, akkor ugyancsak a legrövidebb időn belül vizsgálja azt ki, hogy ki felelős azért, hogy ilyen kenyér kerülhetett az Ínségesek kezébe. Ha kiderülne, hogy a felelősség a vállalkozót terheli, akkor tegyen előterjesztést a vállalkozóval kötött szerződés felbontására, mert az, aki üyen felületesen kezeli az Ínségesek kenyerét, egyetlen pillanatig sem lehet a város szállítója Uj OTBK-rendelet Budapest, január 24 Az OTBA átszervezésével kapcsolatban kiadott rendelet kiegészítéseként a Budapesti Közlöny pénteki számában kormányrendelet jelenik meg. A rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy az OTBA-nak azok a tagjai, akiknek havi javadalmazása 300 pengőnél kevesebb, a szakorvosi ellátást azoknál a magánszakorvosoknál is igénybe vehessék, akik a Magyar Országos Orvos Szövetség felhívására arra vállalkoztak. Az igényjogosultak az ilven magánszakorvosoknak esetenkint 1 pengőt. illetve, ha az orvos a beteget lakásán látogatja meg vidéken, nappal 4 pengőt, éiszakai látogatás esetén ped'g ennek az összegnek kétszeresét köteles megfizetni. Mngánszakorvos az emiitett díjazásnál nagyobb összeget nem kérhet, de esetleges készklidásait felszámithatia. Rendezi a kormányrendelet azt a kérdést is, hogv az igénviogo«ult magánffvó<?vintéTetet a jövőben nemcsak közvetlen veszélv esetén, hanem kórházi ápolást igénvlő bármely betegség esetén is igénvelheti, közvetlen életveszély esetének kivételével, azonban az OTBA terhére csak azokba a magánsvógvintéz<>tekbe utalhatók be. amelyeket a pénzügyminiszter erre a célra kiielölt.