Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-24 / 20. szám

DÉCMAC. VARORS2AG 11X55 január 24. /íyitani, hanem azt, hogy a sértett jogellenes, kihivó magatartása, viselkedése szolgáltatott okot a vádlottnak a nyilatkozat megírására. Előadta, hogy .Gábor hét esztendeig volt a Délmagyarországnál alkalmazásban, mindenkor pontosan megkapta a fizetését, bosszú betegsége alatt a vállalat nem élt azzal a törvényben biztosított jogával, hogy elbocsássa, sőt kiválása után még végkielégítést is fizetett neki. Alkalmaztatása alatt majdnem teljesen alkalmatlannak bizonyult, csak családjára és gyermekeire való tekintettel tartotta a vállalat. Azalatt, amig a lapnál volt, zsarolási természetű dolgokat követett el, olyan panaszok érkeztek ellene, amelyek jogosulttá tették volna az azonnali elbocsátását. Tanukat jelentett be, akikkel igazolni kivánja, hogy Gábor egyikmásik eljárása a zsarolás fogalmát is kimerítette. Becsatolta ezután a Magyar Újságírók Egyesületének fegyelmi iratait. Kérte ezután az inkriminált cikk jogosult voltára nézve a „Szegedi Napló" cikkeinek ismertetését, arra nézve, hogy Gábor alkalmaztatása alatt nagy mértékben alkalmatlannak bizonyult, mégis hét éven át aránylag nagy fizetéssel állott alkalmazásban, tanuként kérte kihallgatni Vér Györgyöt, Magyar Lászlót és Ligeti Jenőt. Annak az igazolására, hogy az újságíró klubellenes cikkeket nem Pásztor irta. tanuként kérte kihallgatni dr. Dettre Jánost és Ligeti Jenőt. Végül a zsarolásokra vonatkozólag tanuképen bejelentette M a r k ov i c s Szilárd mérnököt, Karácsonyi Sán dor cipészmestert és Nagy Károly hentesmestert. Dr. M e z e y Pál, a fómagánvádló képviselője a védő indítványát ellenezte. A biróság rövid tanácskozás után a bizonvitásf kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy senkisem. a vádlott maga sem állította, hogy a „Gáztámadás" cimü cikknek Gábor volt a szerzője 9 igy nem lehet azt mondani, hocv az ő eljárása adott okot a nyilatkozat közzétételére. A; becsatolt fetfvelmi iratokból a bíróság megállapitani nem tudia, hogy milyen ügyre vonatkoznak. A védő a bizonyítási indítvány elutasítása miatt semmiségi panaszt jelentett be. Dr. Mezev Pál felszólalása után dr. Barta Dezső mondotta el védőbeszédét, majd Pásztor József szólalt fel és kijelentette, hogy ennek az ügynek erkölcsi vádlottja nem ő, legfeljebb formailag ó, hanem Gábor. Azt fejtegette, hogy ha a „Gáztámadás" cimü cikket nem Gábor irta. akkor az egész vád alól kicsúszik a talaj, mert ugyan miért tett volna közzé akkor Gábor ellen olyan éles nyilatkozatot? Ha a törvényszék a bizonyítási kérelmet elutasító végzésben ugv találja, hogy a cikket nem Gábor irta és akkor tisztelettel kérem — mondotta Pásztor —. vizsgáltassa meg a törvényszék az elmeállapotomat. Épeszű ember ugyanis súlyos ok nélkül nem tehet az enyémhez hasonlóan erős nyilatkozatot. Ha Gábor irta a cikket, akkor egy sora sem vonatkozik Mai alánlatunk HEGEDÜHUROKs Hegedű A. bélhur —.08 Hegedű D. bélhur —.10 Hegedű G. hur —.15 Hegedű Bernhard E. hur —.07 Hó. ÉS SARCIPftJAVfTASOKí 1 pár női hó., v. sárcipősarok —.58 1 pár női hó-, v. sárcipőtalp P 1.28 1 pár női hó-, v. sárcipő talp-sarok P 1.58 1 pár férfi bó., v. sárcipő sarok —.88 HAZTARTASI CIKKEK: Amerikai ruhafogas 8 foggal —.24 Zománcozott piros nyeles tejforraló —.38 Drót habverő —.24 Tlugós habverő —.18 Lengvel nyujtófa —.24 Galuska szaggatódeszk* —.18 Szénlapát • —24 Tfizpiszkáló —.24 Szénkanna —.98 Kálvhaelőtét —-88 Kalapács nvéllel -.24 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZEOED. CSBKONICS és KISS UCCtt SaPO« reá az én nyilatkozatomnak, hanem arra, aki a cikket tényleg irta. Kijelentette továbbá, hogy nem o tehet arról, hogy a fegyelmi iratokból nem tűnik kJ: milyen cikkről volt szó. De ezt a fonto9 okmányt akkor se lett volna szabad minden további nélkül félredobni. A bíróságnak módjában lett volna ebben az ügyben akár Gábort megkérdezni, akár pedig ujabb iratokat beszerezni. — Lefegyverezve állok — folytatta —, a tekintetes törvényszék előtt és ezt a helyzetet legjobban egy példával tudom megvilágítani. Éjjel 12 órakor megyek haza, a Tisza-parton szeml>etalálom magara valakivel, aki megtámad, le akar ütni, ki akar rabolni és a dulakodás közben azok a legenyhébb kifejezéseim, hogy tolvaj, csirkefogó, betörő. Az ellen, aki megtámadott, nem tudok fellépni, mert nem ismerem a kilétét, de valaki mégis idejön a biróság elé, bepanaszol a sértő kifejezésekért és engem a biróság elitéi értük, annak ellenére, hogy az, aki feljelentett, nem volt a gaztámadó a biróság szerint, tehát okom sem volt vele szemben sértő kifejezést használni. Közel 30 éve vagyok újságíró, de nem hivatkozom a büntetlen előéletemre, ugy érzem, hogy a társadalmi biztonság érdeke enyhítő körülmények nélkül is megköveteli az én felmentésemet. Feszült figyelem közben állott most fel Barta Dezső ujabb szólásra. Azt méltóztatott kihirdetni, mondta, hogy a biróság nem rendelte el a bizonyítást, mert senkisem állította, hogy a „Gáztámadás" cimü cikket Gábor Arnold irta. Ezzel szemben megállapítom, hogy maga Gábor elismerte, hogy a kérdéses cikket ő irta, biszen a vádiratában azt mondja, (itt olvas dr. Barta), hogy a „Gáztámadás az olvasó rovata mögül cimmel én foglalkoztam azzal a kérdéssel", stb. A biróság Pásztor Józsefet sajtó utján elkövetett feltűnően durva becsületsértés vétsége miatt mondotta ki bűnösnek ezért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az itélet rövid indokolása után az elnök megmagyarázta, hogy erre a bűncselekményre hat hónapig terjedő fogház a büntetés, de az envhitő körülményekre való tekintettel csak 100 pengőre itélte a bíróság. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy belenvugszik az Ítéletbe, Pásztor a következőket felelte: — Nem. — Miért? — kérdezte az ejnölc. — Mert igazságtalannak tartom — felelte Pásztor. — Ezért rendreutasítom — válaszolta az el-" nök —, a biróság ítélete nem igazságtalan. — Akkor tessék megmondani az okot, mely: miatt fellebbezhetek... — A bünö=ség megállapítása miatt — moD-^ dotta az elnök. Dr. Barta Dezső a tárgyalás során bejelen-í tett semmiségi panaszát fenntartotta és szin-j tén fellebbezett az itélet ellen. Módosítani kell a nyugdijszabálvrendelelet, mert a városi tisztviselők kétszer annyi nyugdijf&rii« lékot fizetnek, mint az állami alkalmazottak (A Délmagyarorsrág munkatársától) A Városi Alkalmazottak Egyesületének küldöttsége jelent meg szerdán délelőtt dr. Pálfy József polgármester előtt dr. Turóczy Mihály nyugalmazott tiszti főügyész vezetésével. Az egyesület nevében dr. Turóczy Mihály üdvözölte a polgármestert az osztrák szövetségi kancellártól kapott kitüntetése alkalmából, majd előterjesztette az egyesületnek azt a kívánságát, hogy a város hatósága terjesszen a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot a nyugdijszabályrendelet módosítására. A szabályrendeletmódositásra azért van szükség, mert jelenleg a nyugdíjjárulék kiszámítása körül teljes bizonytalanság uralkodik. A régi kulcs szerint a városi tisztviselőktől fizetésük másfél-hat százalékát vonták le a nyugdijalap javára. A közigazgatási biróság nemrégen Ítéletében kimondotta, még pedig egy bajai városi tisztviselő panaszára, hogy a nyugdíjjárulék kulcsa nem lehet ngyobb három százaléknál. A közigazgatási biróság Ítélet» alapján állították be az idei költségvetésbe Szegeden is a nyugdíjjárulékokat, ez ellen azonban a belügyminiszternek a költségvetés tárcaközi tárgyalása alkalmával kifogása volt és közötte a város képviselőivel, hogy mindaddig, aimig a szabályrendeletet nem módositja a közgyűlés, a régi kulcs szerint kell levonni a nyugdíjjárulékokat, mert a közigazgatási biróság döntése csak Bajára vonatkozik, de Szegedre nem. így jelenleg a régi magas kulcs szerint fizetik a szegedi tisztviselők a nyugdíjjárulékokat és körülbelül kétszer annyit fizetnek, illetve adnak le fizetésükből, mint amennyi az állami alkalmazottakat terheli. A küldöttség kívánságára megigérte a polgár-; mester, hogy sürgősen elkészítteti a nyugdijsza-) bályrendelet megfelelő módosítására vonatkozó ja-| vaslatot és azt, ha lehet, még a januári kőzgyülég napirendjére tűzi „ü választások tisztaságának megóvása közérdek" (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék V a d a y - tanácsa előtt szerdán érdekes felhatalmazásra üldözendő rágalmazási pör zajlott le. Z á d o r i Károly, dorozsmai ellenzéki érzelméről ismert gazdálkodó volt a vádlott, aki ellen V a s s Géza főjegyző és B i r k n e r János községi írnok feljelentése alapján indult eljárás. A vádirat szerint a mult év áprilisában Vass főjegyzőre és Birknerre goromba szavakkal rátámadt és hamisításokkal vádolta őket. A szerdai főtárgyaláson Zádori kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, bár a sérelmezett kijelentéseket használta. Elmondotta, hogy a mult év áprilisában mezőgazdasági bizottsági választások folytak Dorozsmán és a választáson ó is résztvett egy csoporttal. Délfelé leadta szavazatát. Tizenharmadik szavazó volt. Távozni akart, de az ajtóban eszébe jutott, hogy nem hagyja ott a szavazást. Visszament és meglepetéssel látta, hogy addigra már állítólag 5 szavazó leszavazott, jóllehet, senki sem ment be szavazni. Azt állították. amikor kérdőre vonta a bizottságot, hogv a szavazók ténvleg ott voltak, ezzel szemben ő tanuk jelenlétében megállapította, hogy néldánl H úszta András, aki leszavazottnak volt fd'ünfetve. egyáltalán nem is járt a községházán. Ezek után tette meg. jogos felháborodásában az inkriminált kifejezést- Kérte n valódiság bizonyításának elrendelését. A bíróság helvt adott a kérelemnek.azon az alapon, hogy a választások tisztaságának megóvasa kőzér-» dek. Elrendelték Zádori tanúinak megidézéséC és a választási iratok beszerzését. 5500 bortermelő közül — öten kárfék a boráta'ányozást (A Délmagyarország munkatársától.) Még a ta-í vaszi közgyűlés elhatározta, a bortermelőknek! megengedi, hogy átalányösszegben fizessék a borfogyasztási adót. A gazdáknak december 31-ig kellett bejelenteni, hogy átalányban, vagy százalék szeJ rint kivánják-e fizetni a boritaladót. 5500 a szegedkörnyéki bortermelők száma, a városnál arra számítottak, hogy a gazdák közül nagyszámban fogják igénybevenni az átalányozást. Kitűnt azonban, hogy az átalányozás nem vátl be, mert az öt és félezer bortermelő közül mindössze öten kívánták igénybevenni az átalányban való fizetést. A rendelet értelmében az öt kérelmezőnek megengedte a javadalmi hivatal, hogy átalányban fizethessék adójukat Egyelőre próbaképen vezeti be a város az átalányozást Az utóbbi időben meglehetősen csökkent a város borfogyasztási adóbevétele. Ez érthetetlen volt, mert a bor ára alacsony és ennek következményeképen emelkedett a borfogyasztás. Feltételezhető volt, hogy ismét nagyobb mennyiségben csempészik be a városba a bort. A mult év szeptembere óta azonban az ellenőrzést megszigorította a javadalmi hivatal, uj rendszert vezettek be a tranzitszállításoknál is és ennek eredményeiképen Szegeden a borcsempészést sikreült minimálisra csökkenteni Az őszi borkészletek nagyobbrésze azonban még eladatlan és valószínű, hogy a tavasz folyamán, ha a bor ára némikép emelkedik, ismét megindul a forgalom,