Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-24 / 20. szám

DÉCMAGYARORSZAG Bécsi CSölOff áll Diplomáciai tárgyalások kezdődtek a délvidéki kiutasítottak vlsszabocsájtása érdekében Egyelőre nem kapnak segélyt a Szegeden maradt menekültek, csak inségellátást (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Bárányi Tibor főispán néhány napig Budapesten tartózkodott, ahonnan kedden este érkezett vissza és szerdán el is foglalta hivatalát. A főispán Budapesten több városi ügyben járt el a minisztériumokban, útjáról a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A legfontosabb ügyek közé tartozott a délvidéki menekültek flgye. Szegeden ugyanis a decemberben kiutasított menekültek közül négyszázan maradtak és ezeknek eltartásáról a város hatóságának kell gondoskodnia. Az utóbbi időben a menekültek körében bizonyos nyugtalanság keletkezett, amiért a belügyminisztérium nem rendelte még el a menekültek segélyezésére szánt társadalmi adományok szétosztását. A minisztériumban érdeklődtem ebben az ügyben és megtudtam, hogy segélyosztásra egyelőre egyáltalán nem szánthatnak a menekültek, mert abban az esetben, ha az összegyűlt pénzt egyszerre szétosztanák, a menkültek számára lehetne néhány gondtalan hetet biztosi tani ugyan, de a pénz igen hamar elfogyna és akkor ismét a hatóságokra nehezedne teljes súlyával a régi probléma. Az elv az, hogy a menekültek sem Mzerezhették meg szerencsétlenségükkel azt a jogot, hogy az állam, vagy a közületek most már minden ellenszolgáltatás nélkül eltartsák őket, mint ahogyan az ország egyetlen munkaképes polgára sem követelheti ezt. — Az illetékes hatóságok, Szegeden a népjóléti hivatal állapítják meg, hogy kinek milyen ellenszolgáltatást kell nyújtani az ellátásért, A rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel takarékoskodnunk kell, mert nem lehet tudni, hogy mikor kerülhetnek vissza a kiüldözöttek régi lakóhelyükre. Tudomásom szerint a diplomáciai tárgyalások megindultak ebben az ügyben és feltétlenül bizom benne, hogy sikerrel is járnak, hiszen elképzelhetetlen, hogy azok, akiknek állandó jellegű, biztos megélhetésük volt a trianoni határon tul, akik vagyont, biztos exisztenciát voltak kénytelenek a kiirtasitási parancs következtében elhagyni, rövid időn belül ne térhessenek vissza. A diplomácia bizonyára megtalálja majd erre a megfelelő utat és módot. Egyelőre az a helyzet, hogy Szegeden négyszáz menekült van és ezeknek eltartása havonta négyezer pengőbe kerüL A főispán elmondotta még, hogy azokban a többi ügyekben, amelyekről az egyes minisztériumokban tárgyalt, még döntés nem történt és igy nem nyilatkozhat róluk a nyilvánosság számára. T955 január 24. —' » Papp Lajos főtörzsőrmester elmondotta, hogy mikép foglalták el a kommunisták a Bainok-uccai őrszobát. Dr W e i s István, az OTI vezérigazgató ja vallomásában elmondta miként tartóztatták le és verték össze annyira, hogy cellájában öngyilkossági kísérletet is elkövetett. M i 11 é n v i Ernő, a keleti pályaudvar nyugalmazott állomásfőnöke mondotta el ezután, hogvan vették át a pályaudvart a revolverrel és kézigránáttal felszerelt kommunisták. Rákosi néhány kérdést intéz hozzá, közben elnöki rendreutasitást kap, egyik kijelentése miatt. Máté Ferenc Máv. főintéző, a déli pályaudvar megszállásáról tett vallomást, majd a vasutassztrájk részleteit ismertette. Dr. D i e t z Károly volt budapesti főkapltány tanúkihallgatására került ezután a sor. Elmondotta, hogv amikor a Nemzeti Tanács átvette a hatalmat, akkor érkezett Budapestre vidékről. A főkapitányságon összejött rendőrtisztek megtárgyalták a helvzetet és ugv találták, hogy a rendőrségnek a Nemzeti Tanácshoz kell csatlakoznia. Erről jegyzőkönyvet vettek fel, a jegyzőkönyvet elvitték a Nemzeti Tanácshoz, amely ezután őt rendőrfőkapitánnyá nevezte ki, még pedig Ábrahám Dezső javaslatára, aki később a szegcdi kormány miniszterelnöke lett. Vallomásában ismertette ezután azokat a módokat, amelyekkel a kommunisták fegyverhez juthattak. A proletárdiktatúra kitörésekor a kommunisták lefegyverezték a rendőrség tagjait. Csermák Lajos rend őrfelü gyei őhelyette* tanúkihallgatása után a tárgyalás folytatását csütörtökre tűzték ki. ÍZ pll IGAZI LAJSZERÉSZFrl OKULARIUM KELLNER MARTON, Kárára u.:. I Olcsó ¿raklcal a Uo'obb minősé* és a 'ecxjon^osabb munka. | „Nemcsak a Saar-vidéken, de az elszakított területeken is győzne a népek önrendelkezési Joga" Gyűlés a Munkásotthonban (A Délmagyarország munkatársától.) X szociáldemokrata párt rókusi pártszervezete szerdán este a Munkásotthonban rendkívül látogatott gyűlést tartott Olejnyik József volt a gyűlés szónoka. Az általános világpolitikai kérdések fejtegetése során a saarvidéki népszavazásról ezeket mondotta: — A népszavazás is a szociáldemokrata párt régóta hirdetett elvének a diadala. Mi régóta azt hirdetjük, hogy a népek önrendelkezési jogán alapuló békét kell kötnf. A Saar-vidéken nem Hitlernek volt igaza, hanem a népek önrendelkezési ioga győzött. — Nem kétlem — folytatta —, hogyha a ránk oktrojált béke helyett végrehajtanák az elszakított terűleteken is a népszavazást, itt is a népek önrendelkezési joga gvőznel A termelés és a fogyasztás aránytalanságáról beszélt ezután Oleinyik nagv figyelem közben. Amíg egyik oldalán a világnak az élelmiszerek óriási mennyiségét semmisítik meg tisztára spekulatív okokból, addig a világ másik táíán milliók éheznek és a legszükségesebb éle'micikkek sem állnak rendelkezésükre. Végül a szervezkedés fontosságára liivta fel a megielentek figyelmét és utalt Anglia, Hollandia és az északi államok példájára, ahol a szervezkedés egészséges lakásokat, megfelelő munkabéreket és embersége* munkaidőt eredményezett a dolgozók számára. S recept halálos tévedése Budanest. január 23. A rendőrség szerdán délben befejezte a nyomozást dr. Ferenc József ceglédi tanár tragikus körülmények között meghalt ikergvermekeinek nagy feltűnést keltett ügyében. A boncolás jegyzőkönyvét, már nem a rendőrségnek, hanem az ügyészségnek küldik meg. m^rt az ügyészség gondatlanságból okozott emberölés gyanúja címén folvtatja az eliárást S t e n g e r-K a z a 1 Dezső dr. egyetemi magántanár ellen. A főorvos a rendőrség állal lefoglalt orvosi recept, súlyos tévedését nem vitatja. Azzal védekezik, hogy rengeteg dolga volt és ez okozta tévedését. A recepten 0.5 gram helyett 5 gram szerepelt a gyógyszerből, amelynek mérge okozta a két gyermek halálát. Izgalmas vallomások a Rákosi-per szerdal tárgyalásán Budapest, január 23. Rákosi Mátyás volt népbiztos perének szerdai tárgyalásán folytatták a tanúkihallgatást. Elsőnek dr. Baksay Miklóst hallgatták ki. Az ügyvéd elmondotta, hogy résztvett az ellenforradalmi mozgalomban. Igyekeztek megnyerni a rendőrséget, hogy megtisztítsák a főpostát a terroristáktól. Ez aránylag könnyen sikerült is, viszont nem volt őrség, amely a főpostán maradjon, ezért ujabb kérést intéztek a rendőrséghez. Közben megérkezett Tyemberkovics üzenete, hogy az a katonai alakulat, amelyre számított, nem érkezett meg, valószínű tehát, hogy az ellenforradalom kudarcot fog vallani. Hajnalban leverték a vörösök az ellenforradalmat. Reggel 4—5 katona állított be és valamennyiünket letartóztatott. A parlament pincéjébe kerültünk. Később hántódás nélkül elengedtek. Másodízben julius 18-án fogtak el. Az egyik letartóztatott ellenforradalmár a kínzások közben bevallotta, hogy én egyik vezetője voltam az ellenforradalmi mozgalomnak, mire a főrendiház ruhatárába vittek. Valaki puskatussal hátbavágott, ugy, hogy arcra estem. Ettől kezdve napokon keresztfii állandóan bántalmaztak, mig Romanellj közbelépésére szabadon nem bocsátottak. Sorra vonulnak be a terembe azok a tanuk, akiket a kommunizmus alatt letartóztattak, megkínoztak és elítéltek. Franké János magántisztviselőt 1919 julius 18-án tartóztatták le ellenforradalmi rőpcédulák terjesztése miatt, tfjsznkn háromszor verték meg. puskatussal, revolverrel, boxerrel. Mikor a parlamentben kínozták, hallotta, hogv a szomszéd szobában egy nő borzalmasan sikoltozik. Nem tudja ki volt. A megkínzás után egv évig beteg volt. Somos i Rezső magántisztviselő ludovikás volt. Elfogták, nmxmkint ötször megverték. Nádpálcával kiütötték az összes fogait, felakasztották és mikor eszméletét elveszette, akkor levágták. A következő tanú Dormándy Géza nyugalmazott tábornok volt. A Markó-uccába vitték, ahol puskatussal ugy vágták fejbe, hogy agyrázkódást szenvedett. Itt a terrorfiuk, hogv vallomásra birják, kézigránáttal kugliztak előtte. Három és fél hónapig volt beteg. A románok szabadították ki. Novoszenszky Elemér nyugalmazott rendőrkapitány a kommunizmus kitörésekor az uipestí kapitányságnak volt a vezetője. Elfogták, a falhoz állították társaival együtt, hogy agyonlövik, de Klein vádbiztos elállt ettől a szándékától. Az országházban a „szalonfiuk" vették kezelésbe. Hátra kötötték mindkét kezét, akkor mellbevágták, hogy beesett egy fotelbe, lehúzták a csizmáiét és nádpálcával elkezdték verni a talpát. Mielőtt kiserkent volna a vér, abbahagyták és mezítláb a szobában levő kókuszszőnyegen kellett szaladgálni, hogy a daganat lelohad ion. A szalonfiuktól a terroristák vették kezelésbe. Az ő módszerűk sokkal brutálisabb volt. A pisztoly csövét az áldozat szájába tették és hátulról boxerrel ütötték a fejét, ugy, hogv annak fogai egymásután potyogtak ki. A parlament pincéiében a legfantasztikusabb és legállatibb kegyetlenséggel elkövetett kínzásokat hajtották végre. Dr. F eh é r Tibor nfűegvetemi adjunktus, diákvezér tett ezután vallomást a műegyetemi ellenforradalmi plakátról. Fizikaóra alatt tartóztattak le és nusktussal lökdöstek hetvenedmagával a főkapitányságra. Itt összevissza verték őket, ugv, hogy neki egy csigolyája eltört-