Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-24 / 20. szám

DttMAGYAROKSZÄG SZBOEU, S«crhe»ílO«6o: Somogyi ucea 22„i.em, Telefon: Z3-33..-KladóhIvatal kOlc*i5nk(h>yvtAl «• Jegyiroda t Aradi ñeca 8. Telefon ; 13-0®. Nyomda : LOW Lipót ñeca 16. Telefon - 13^o«. Távirati «< iev«ldm: »élmitayorortzáa SBcqrrt Csütörtök, 1935 Január 24. Ara 12 (lllér XI. évfolyam, 20. sz. ELOFIKETÍS-lloTontai helybm 3.2ff Vidéken ea Bndapeaten S.OO.kttimidOn ®.40 penq«. Egyei (Mm Ara hétkOznao 12, ra«Ar> é* tlnnennan 20 MII. Hirdetések felvétele tarifa «zeiinL MeoTe lentis netto kivételével naponta req-irl Misztérium, vagy revü? A választójog kérdése eljutott a — nyilvános suttogások állapotába. Most már legalább suttognak róla. Persze nem az országban szerteszét, ahol mindenütt hangosan beszélnek róla, mindenütt bátor kiállással állnak mellé, sehol senki nem titkolván azt a a meggyőződését, hogy a mai választójoggal mégegyszer választani nem lehet, a mai törvény ajánlási rendszere közeláll az okirathamisitásra történő egyenes felhíváshoz. Az ország népe kellő nyíltsággal szólal meg a titkos választójog mellett s ha a választójog volna annyira t i tk o s, mint amilyen n y i 11 a n azt követelik s lenne annyira általános, egyenlő és községenkinti, mint amilyen általános, egyenlő és községenkinti ennek a kívánása, akkor ez a kérdés és ez a probléma — már régen nem volna kérdés és nem volna probléma. Ebben a kérdésben — suttogó baritonná alakult át minden politikai vezér, az elnöki tanácsnak minden tagja. Politikai Carusok, a hatalom Saljapinjai veszítik el egyszerre hangjukat, amint a választójogi tervezetről kellene beszélniök. Katonai felvonulások titkait, mozgósitások parancsait nem őrizték olyan hétpecsétes lakat alatt, mint most a választójog tervezetét. Mintha az egész misztérium-játék volna, egy-egy sarokban dereng a hangulatlámpa, tömjénfüst rontja a látást mindenütt, árnyékok imbolyognak, tüllfüggönyök ereszkednek le, hogy azt a keveset se lehessen jól látni, amit szabadna, a szereplők ugy beszélnek, mint egy szimbolikus misztériumban, melyben csak a szerző tudja, hogy melyik szó mit jelent és mit mond a hallgatás. A választópolgárság azonban nem misztériumot, hanem r e v ii t szeretne látni, ha már az országban folyik a játék és folyik a vér," legalább a ^rivaldafény" őszintesége mellett mutassák meg a szereplők, hogy — mijük van. Itt most ne legyen semmi szégyenkezés, gyerünk azzal a politika inudizmussal, amelyik elvet, minden leplet s őszintén feltakar minden bajt és minden fogyatkozást. Elég volt a bizalmas elgondolások homályos rendszeréből, a suttogó tárgyalásokból, — párnázott ajtók mögött mi csak bankvezéreket tudunk elképzelni, de nem az általános és titkos választójog vezérpolitíkusaít. Az általános választójog kérdése szűnjön meg már egyszer — kérdés lenni s kapjon egyszer már a nemzet erre a kérdésre olyan feleletet, ami évtizedekre nyugalmat és békét teremtene ebben a harcban. Ne politikusok versengése, ne uralmi csoportok vetélkedése szabja meg a jogok terjedelmét, szavazás rendszerét és módját, hunem annak a közvéleménynek erej e, ami e kérdés körül kialakult s amelyik évek — évtizedek, — óta sürgeti a végleges és gyökeres rendezést. Jól tudjuk, hogy nem elvi megfontolások s nem doktrínák aggodalmai állnak a kérdés vi'crleges és demokratikus rendezése elé, — mert csak a demokratikus megoldás lehet végleges s a harc addig fog tartani, amíg ebben a kérdésben nem győzedelmeskedik a demokrácia, — hanem uralmi szempontok, a hatalom megtartásának, vagy megszerzésének érdekei, a mandátumféltés s a Dártönzés. Most nem arról van szó. Hogy ki mennyi adót fizessen, vagy ki menynyi marhát szállíthasson ki az országból, most nem arról döntenek, hogy a gyüjteményegyetemhez hány közintézmény tartozzon, hogy mi legyen a cimet adója s a levél portója, ha szabad azt mondanunk, most nem a polgárok dolgáról van szó, hanem a képviselőkéről, nem, a nemzetről, hanem a mandátumokról. S ez már egy kicsit más dolog. Ez nehezebb ügy, mint a költségvetés és a zárszámadás, itt már az forog kockán, hogy ki tartja meg a mandátumát és ki veszítheti el. A pártvezérek természetesen nem is a maguk mandátumát féltik, hanem a csoportjukhoz tartozókét, mert — ez is Archimedes törvénye, — minden pártvezérnek annyi súlya van, mint amennyit az általa kiszorított mandátumok adnak neki. Ellenvezéreket nem is lehet jobban elfűrészelni, mintha elvágják a sleppjét. Aki a törvényhozásl>ól kimarad, az még lehet hatalom, ha a hívei bekerültek, de akinek a hiveí maradnak ki, az hiába kerül be egyedül a képviselőházba, politikai testőrök nélkül nincs tekintély és nincs hatalom. Tessék kijönni már a nyilvánosság elé a bizalmas* elgondolásokkal s a bizalmas elhatározásokkal. Végtére is a választójog ügyét nem lehet igy kezelni, mint a karácsonyi ajándékot, aminek meglepetést kell okozni váratlanságával. Ahogy senkit nem lehet titokban megtanítani francia nyelvre, senkit nem lehet titokban polgárrá nevelni sem. Az alkotmányos élet elengedhetetlen feltétele, hogy az alkotmányosságnak olyan alapvető kérdését, mint amilyen a választójog, a n e mzetlegteljesebbéslegszabadabb nyilvánossága előtt tárgyalhassanak le. Nem tiktokzatosságra, nem misztikumra, nem deux ex machinara van szükség, hanem arra, hogy minden álláspont, minden kívánság, vagy ellenvetés mögé odaállhasson a nemzeti közvélemény. A kormány ne kösse le magát addig egyetlen rendelkezéshez sem, amíg a nyilvánosság verdiktje, a nemzet élő lelkiismerete által diktált ifélet a javaslat minden életbe és lényegbevágó intézkedése felett nem döntött. Ehhez azonban nem suttogás, hanem a hangos szó bátorsága kell. A nemzet nem választójogi misztériumjátékot kíván kamaraszinházi exkluzivitásában, hanem szabad szót a szabad színpadon: Elhidegülés a kormánypárt és a kisgazdapárt között Gömbös és Bethlen megegyezése a választójogi tervezet ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A választójogi javaslat ügyében szerdán este politikai körökben elterjedt hírek szerint Gömbös miniszterelnök és gróf Bethlen István között bizonyos megegyezés jött létre. Sikerült megállapitani, hogy a párt vezetőségi értekezlet után K ere sz te s-F i sch e r belügyminiszter megbízást kapott arra, hogy a választójogi javaslatot végleges formába Öntse. Ennek nyilvánosságra kerülése után lesz majd megállapítható, hogy Gömbös miniszterelnök mit tartott meg az eredeti tervezetből, mennyiben respektálta Bethlen álláspontját és mit fogadott el azokból az ajánlásokból, amelyeket Eckhardt Tibor juttatott el hozzá. Ma ugy látszik, hogy a javaslat februárban a Ház elé kerül. Politikai körökben szerdán rendkívül érdekes hírt kolportáltak. A hír nem kevesebbet mond. mint azt, hogy a miniszterelnök és a kisgazdapárt között a viszony meglehetősen meglazult. Illetékes helyről természetesen nem sikerült megállapitani ennek a hírnek a valódiságát, de nagy szerepet játszott a kérdésben az is, hogy az egységes párt igen komoly és tekintélyes politikusai sürgették a pártértekezletet, amelyen szembe akartak nézni Eckhardt legutóbbi támadásával. Az elhidegülésnek természetesen a következményei csak a közeli napokban mutatkoznak meg. Az egységes párt szerdai üléséről a következő hivatalos közlést adták ki: „Szerda délután 5 órakor a nemze> <»gv«ég pártvezetősége Gömbös Gyula miniszterelnök elnökletével folvtatta a tegnapi napon megkezdett választójogi értekezletet. A mai nanon az összes pártvezetőségi tagok kifejtették álláspontjukat. Kereszté s-F i s c b e r Ferenc belügyminiszter felszólalása után Gömbös Gyula miniszterelnök hosszabb előadásban foglalta össze a vitában elhangzott véleményeket. Ezután a pártvezetőség felkérte Keresztes belügyminisztert, bogv az elhangzott vélemények és a miniszterelnök előadása alapján a választóiogi javaslatot az indokolással együtt minél előbb dolgozza ki." Az értekezlet után Bethlen István gróf távozott el utolsónak. Bethlen a többi pártvezetőségi tag távozása után körülbelül negyed óráig külön megbeszélést folytatott Gömbös miniszterelnökkel. A nárt vezetősége pénteken délután 5 órakor uiból összeül a miniszterelnökségen, hogy megtárgvalia a választóiogi javaslattal összefüggő alkotmányié«! kérdéseket; a kormánvzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvénviavaslatot és n felsőházi 13 ff ok iogkiterjeszfésére vonatkozó mozgalom kérdését. A most folvó tárgvalá soknak érdekessége az a hír, hogy a legközelebbi napokban jelentős kihallgatások lesznek a kormányzónál. Károlyi Gyula gróf szerdán jelent meg kihpllffatáson a kormányzó előtt és ennek a kihallgatásnak nolitikai körökben nagy jelentő-értet tulaidonitanak. pnmbös miniszterelnököt Kánya külügyminiszter kereste fel délelőtt hivatalában. Ismételten megvitatták a genfi eseményekkel kapcsolatban a külpolitikai helvzetet. Kormánvnárti körökben arra számjtanak. hogy Gömbös^ miniszterelnök szolnoki beszédé hozzá fog iárnlni a helvzet tisztázódásához, mivel a miniszterelnök nem csak külső, hanem belső politikai vonathozásban is cs első sorban a válas7tő?oo kérdésében, hir szerint, kiiele ntésekre készüL