Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-23 / 19. szám

TQ35 lanunr 23: DfrtMAGZARORSZSG Iléi mlnfliű nincs ttöníés a kercsketiök esti zdrórőfa ügijében A polgármester megfontolandónak tarifa a hatórai üzletzárás bevezetését (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedők és a nyilt üzlettel rendelkező iparosok nagyrésze, valamint a kereskedelmi alkalmazottak körében elkeseredéssel beszélnek arról, hogy az esti üzletzárás ügye még mindig elintézetlen, a ke­reskedelmi minisztérium még nem hozta meg dön­tését, pedig a szavazást már hónapokkal ezelőtt Megtartották és azóta a kereskedelmi és iparka­mara is közölte véleményét a város hatóságával. A záróra-kérdés elintézése azért lenne r-'rgős, mert a tél már mu'ifélben van. Az elmúlt napokban olyan hirek terjedtek el az érdekeltek körében, hogy a város hatósága felter­jesztette ugyan az ügyre vonatkozó iratokat a ke­reskedelmi miniszterhez, de a hatórai záróra be­vezetését, amely mellett a kereskedő- és iparossza­vazatok többsége foglalt állást nem is szólva arról, hogy az alkalmazottak egyhangúlag ezt kívánták, nem javasolja. Kérdést intéztünk errevonatkozólag dr. Páljy József polgármesterhez, aki a következő­ket mondotta: -A záróra iratait felterjesztettem a kereskedelmi miniszterhez a szavazásra vonatkozó adatokkal és a kamara véleményével együtt. A hir, legalább is abban a formában, hogy a város hatósága nevé­ben én állást foglaltam volna a hatórai üzletzárás bevezetése ellen, illetve a hétórai záróra fenntar­tása mellett, nem fedi a valóságot. Felterjeszté­semben nem foglaltam állást, csupán arra hivtam fel a miniszter figyelmét, hogy a kérdés megfonto­landó. Meg kell fontolni döntés előtt azt, hogy ugy a kereskedő- és iparostársadalom, mint a közönség szempontjából előnycs-e a hatórai zárás bevezeté­se, tekintettel arra, hogy Szegeden, különösen a nyári hónapokban csak hat óra után kezdődik az uccai élet, a hőség miatt korábban nem igen jár­nak kinn az emberek. Ilyen körülmények között megítélésem szerint talán jobb lenne, ha nyáron a délutáni órákban ki sem nyitnák a kereskedők üz­leteiket. Felhívtam felterjesztésemben a miniszter figyelmét arra is, hogy ezen a téren nem uralkodik a kívánatos egyöntetűség, szinte városonkint vál­tozik az üzleti záróra, éppen ezért kívánatos lenne, ha országosan rendezné a kormányhatóság ezt a kérdést. Feltűnő összeférhetetlenségi bejelentés egy tanyai városatya ellen A bejelentés szerint Német József egv bagetell-perben befolyásolni akarta a községi birót (A Délmagyarország munkatársától.) A törvény­hatóság igazoló választmánya, amely a mandátu­mokat vizsgálja át, legutóbbi ülésén rendkívül ér­dekes összeférhetetlenségi bejelentéssel foglalkozott. A bejelentést Becsey László balástyai birtokos tette, aki a törvényhatósági választásokon a XXV. ke­rület egyik póttagsági mandátumát nyerte el. Az összeférhetetlenségi bejelentést a XXV. kerület egyik egységespárti listán megválasztott képviselő­je, Német József nyugdíjas vasutas ellen irányult. Becsey László bejelentése szerint az alábbiak miatt került Német József összeférhetetlenségbe: Német József, mint az egységespárt felsőtanya­körzeti titkára nemrégen levelet intézett dr. Szabó Béla községi bíróhoz és levelében arra akarta rábirni a birót, hogy egy előtte folyó perben Hegedűs Im­re javára Ítélkezzék. Hegedűs Imrét a községi bíróság előtt Fülöp Jakab kereskedő perelte be bizonyos magánjogi követelé­sének érvényesítéséért. Német azt irta, a bejelen­tés szerint, a községi bíróhoz intézett levelében, hogy a Nemzeti Egy ig pártjának tesz a biró szol­gálatot, ha Fülöp Jakab keresetét elutasítja és íté­letében az összes tanudijak, valamint a perkölt­ségek megfizetésére kötelezi. Dr. Szabó Béla községi biró a Fülöp kontra He­gedűs ügyét szabályszerűen letárgyalta és miután Fülöp Jakab igazolta keresetének jogosságát, köve­telését megítélte és ítéletében végrehajtás terhévei kötelezte Hegedüst a kereseti összeg záros határidőn belül való megfizetésére. A követelés jogosságát az is igazolja, hogy Hegedűs megnyugodott a köz­ségi biró ítéletében, azt nem fellebbezte meg és igy az ítélet azonnal jogerőssé vált. Az Ítélet kihirdetése után a községi biró köteles­ségszerűen a polgármester elé terjesztette Német József levelét és bemutatta a bagatell­per iratait, valamint az ügyben hozott ítéletét. A polgármesteri hivatalban adminisztrációs okok miat mindeddig nem kerülhetett sor a községi biró hivatalos beje­lentésének elintézésére, de a polgárrr - :teri intéz­kedést feleslegessé tette az, hogy Becsey László az igazoló választmány elé juttatta összeférhetet­lenségi beielentésével az ügyet. Beadványában hivat­kozik az 1929. évi XXX. törvénycikk 6. paragrafusá­ra, amely kimondja, hogy az a törvényhaósági bizottsági tag, aki a város főispánjánál, polgármesterénél, vagy bármelyik hatóságnál a maga, hozzátartozója, vagy bárki más érde­kében köztisztességbe ütköző módon el­jár, összeférhetetlenné válik törvéi ha­tósági bizottsági tagságával. Az igazr.ló választmány a bejelent." adatainak átvizsgálása után ugy határozott, hogy az ügyet átteszi a közeljövőben összeülő összeférhetetlenségi bizottsághoz, amelynek döntését érthetően nagy ér­deklődéssel várják. Csak 3 napra kapott beutazási engedélyt Thomas Mann Budapest, január 22. A Nobel-dí jas Thomas Mann, a kiváló iró, Budapestre készül, hogy 27-én előadást tartson Wagner Richárdról. A kultureseménnyel kapcsolatban olyan hírek terjedlek el, hogy váratlan akadályok gördül­tek Thomas Mann budapesti utja elé és a bel­ügyminiszter esetleg nem fog számára beuta­zási engedélyt adni. Keresztes-Fischer belügyminiszter csak kedden délben döntött a beutazási engedély kiadása ügyében. A bel­ügyminiszter, mielőtt döntését meghozta vol­na, érintkezésbe lépett Kánya külügymi­niszterrel és H ó m a n n Bálint kultuszminisz­terrel, majd Thomas Mann számára három napra, január 26—29-ig érvényes beutazási engedélyt adott. Érthetetlennek tartják, hogy akadályok fel­merülhettek a kérdés elintézésénél és főként az, hogv Thomas Mann záros határidőre, mind­össze három napra kapta meg engedélyét. An­nál fel'ünőbb ez, mert Thomas Mann sohasem volt aktív politikus, saját elhatározásából ment emigrációba. Thomas Mann a legtisztább hu­manizmus költője, aki felette áll minden poli- ! tikának és keresve sem lehet okot találni sem kulturális, sem politikai szempontból arra, hogy ne jöhessen akadálytalanul Magyaror­szágra. ÖT LISZTKUKAC ­EGY DARBBKfi ÍNSÉG­KENYÉRBEN (A Délmagyarország munkatársától.) darabka kenyeret hozott be szerkesztőségünkbe­egy felsővárosi munkanélküli, aki jelenleg a szükségmunkán dolgozik. A néhány deka-;, gramnyí kenyérdarabba öt darab másfél centi-* méter nagyságú lisztkukac volt belesütve. — A Vásárhelyi-sugáruti népkonyhán kap-» tam ezt a kenyeret, — mondotta, ötödmagam­mal étkezünk onnan: feleségem, én és három kisgyermekem. Az egyhavi ebédért havonkinti 14 napon át a szükségmunkánál kell dolgoz-s nom. Tegnap hazavittük a kenyeret és ami­kor beleharaptunk, megdöbbenve láttuk, hogy 5_6 jól kifejlett kukac van benne. Az egyik kukacot szétharapta a kisfiam, még ma is rosszul van tőle. Nem is tudtam elengedni az iskolába, mert az undorodástól folyton a hi­deg leli. Én is beleharaptam a kukacos ke­nyérdarabba és nem tudok azóta a népkony­hái kenyérre nézni. A kenyér miatt kérjük úgyszólván a népkonyhai kosztot, mert az ebéd nagyon sokszor kifogásolható és a kenyérrel csillapítiuk az éhséget. Most már a kenyérből sem ehettünk .. Egy darab kukacos kenyeret tegnap felvitt az inségmunkás a népjóléti ügyosztályhoz is, ahol kijelentették, hogv kivizsgálják az esetei. A kenyérgyárban, ab onnan a népkonyhákra szállítják a kenyeret, megmutattuk a kukacos kenyérdarabkát és azt mondották, hogy egy­általán nem bizonyos, az a darab kenyér abból a kenyérből való-e, amelyet a népkonyhákra szál-» litanak. Hetes buza- és rozslisztből készül a népkonyhai kenyér és a kenvérgvár állítása szerint feldolgozás elő« gondosan átvizsgál­ják a lisztet. Teljesen kifogástalan, egészséges és ehető kenyeret kell az ínségesek számára biztosítani és meg kell akadályozni, hogy kukacos, rossz-­izü, vagv egészségtelen kenyér kerüljön a mun­kanélküliekhez. A viharos szerelem utójátéka a bíróság előtt < (A Délmagyarország munka tár sót öl.) Egy viha­ros szerelem utójátéka játszódott le kedden a szegedi járásbíróság előtt Pusztai János 38 éves sofőr vőlegénye volt özv. Varga Antalné Csongrádi­sugáruton lakó piaci árusnak. Együtt is laktak egy darabig, de az esküvőből mégsem lett semmi, szétváltak és Vargáné nem akart hallani többé a sofőrről. Most feljelentette az asszony Pusztai Já­nost kétrendbeli magánlaksértésért és háromrend­beli életveszélyes fenyegetésért. Feljelentésében előadta, hogy Pusztai János, aki a jegyese volt, két alkalommal is erőszakosan be­hatolt a kerítésen keresztül és őt életveszélyesen fenyegette. Egyáltalán állandóan üldözi. \ keddi tárgyaláson kiderült az is, hogy Pusztai Jánosi egyizben már elitélték Vargáné bántalmazása miatt. Pusztai tagadta a vádat. Kijelentése szerint nem erőszakkal hatolt be a kerítésen keresztül, hanem szépen, simán jutott be az udvarba és nem fenyege­tőzött, mint ahogy azt Vargáné állítja. Több tanút hallgattak ki, akik nem tudták igazolni a váda­kat. A bíróság bizonyítékok hiányában felmen­tette a szerelmes sofőrt. delvárosl Mozi E M Zenés huszárvigjáték. Ma, szerdán is M Y 5, 7, 9 SZÉCtienijl MOZI szerdán Utolsó mohikán Cooper világhírű regénye. Narry Carrey-ye I 5,7,9

Next

/
Thumbnails
Contents