Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-23 / 19. szám
TQ35 lanunr 23: DfrtMAGZARORSZSG Iléi mlnfliű nincs ttöníés a kercsketiök esti zdrórőfa ügijében A polgármester megfontolandónak tarifa a hatórai üzletzárás bevezetését (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedők és a nyilt üzlettel rendelkező iparosok nagyrésze, valamint a kereskedelmi alkalmazottak körében elkeseredéssel beszélnek arról, hogy az esti üzletzárás ügye még mindig elintézetlen, a kereskedelmi minisztérium még nem hozta meg döntését, pedig a szavazást már hónapokkal ezelőtt Megtartották és azóta a kereskedelmi és iparkamara is közölte véleményét a város hatóságával. A záróra-kérdés elintézése azért lenne r-'rgős, mert a tél már mu'ifélben van. Az elmúlt napokban olyan hirek terjedtek el az érdekeltek körében, hogy a város hatósága felterjesztette ugyan az ügyre vonatkozó iratokat a kereskedelmi miniszterhez, de a hatórai záróra bevezetését, amely mellett a kereskedő- és iparosszavazatok többsége foglalt állást nem is szólva arról, hogy az alkalmazottak egyhangúlag ezt kívánták, nem javasolja. Kérdést intéztünk errevonatkozólag dr. Páljy József polgármesterhez, aki a következőket mondotta: -A záróra iratait felterjesztettem a kereskedelmi miniszterhez a szavazásra vonatkozó adatokkal és a kamara véleményével együtt. A hir, legalább is abban a formában, hogy a város hatósága nevében én állást foglaltam volna a hatórai üzletzárás bevezetése ellen, illetve a hétórai záróra fenntartása mellett, nem fedi a valóságot. Felterjesztésemben nem foglaltam állást, csupán arra hivtam fel a miniszter figyelmét, hogy a kérdés megfontolandó. Meg kell fontolni döntés előtt azt, hogy ugy a kereskedő- és iparostársadalom, mint a közönség szempontjából előnycs-e a hatórai zárás bevezetése, tekintettel arra, hogy Szegeden, különösen a nyári hónapokban csak hat óra után kezdődik az uccai élet, a hőség miatt korábban nem igen járnak kinn az emberek. Ilyen körülmények között megítélésem szerint talán jobb lenne, ha nyáron a délutáni órákban ki sem nyitnák a kereskedők üzleteiket. Felhívtam felterjesztésemben a miniszter figyelmét arra is, hogy ezen a téren nem uralkodik a kívánatos egyöntetűség, szinte városonkint változik az üzleti záróra, éppen ezért kívánatos lenne, ha országosan rendezné a kormányhatóság ezt a kérdést. Feltűnő összeférhetetlenségi bejelentés egy tanyai városatya ellen A bejelentés szerint Német József egv bagetell-perben befolyásolni akarta a községi birót (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatóság igazoló választmánya, amely a mandátumokat vizsgálja át, legutóbbi ülésén rendkívül érdekes összeférhetetlenségi bejelentéssel foglalkozott. A bejelentést Becsey László balástyai birtokos tette, aki a törvényhatósági választásokon a XXV. kerület egyik póttagsági mandátumát nyerte el. Az összeférhetetlenségi bejelentést a XXV. kerület egyik egységespárti listán megválasztott képviselője, Német József nyugdíjas vasutas ellen irányult. Becsey László bejelentése szerint az alábbiak miatt került Német József összeférhetetlenségbe: Német József, mint az egységespárt felsőtanyakörzeti titkára nemrégen levelet intézett dr. Szabó Béla községi bíróhoz és levelében arra akarta rábirni a birót, hogy egy előtte folyó perben Hegedűs Imre javára Ítélkezzék. Hegedűs Imrét a községi bíróság előtt Fülöp Jakab kereskedő perelte be bizonyos magánjogi követelésének érvényesítéséért. Német azt irta, a bejelentés szerint, a községi bíróhoz intézett levelében, hogy a Nemzeti Egy ig pártjának tesz a biró szolgálatot, ha Fülöp Jakab keresetét elutasítja és ítéletében az összes tanudijak, valamint a perköltségek megfizetésére kötelezi. Dr. Szabó Béla községi biró a Fülöp kontra Hegedűs ügyét szabályszerűen letárgyalta és miután Fülöp Jakab igazolta keresetének jogosságát, követelését megítélte és ítéletében végrehajtás terhévei kötelezte Hegedüst a kereseti összeg záros határidőn belül való megfizetésére. A követelés jogosságát az is igazolja, hogy Hegedűs megnyugodott a községi biró ítéletében, azt nem fellebbezte meg és igy az ítélet azonnal jogerőssé vált. Az Ítélet kihirdetése után a községi biró kötelességszerűen a polgármester elé terjesztette Német József levelét és bemutatta a bagatellper iratait, valamint az ügyben hozott ítéletét. A polgármesteri hivatalban adminisztrációs okok miat mindeddig nem kerülhetett sor a községi biró hivatalos bejelentésének elintézésére, de a polgárrr - :teri intézkedést feleslegessé tette az, hogy Becsey László az igazoló választmány elé juttatta összeférhetetlenségi beielentésével az ügyet. Beadványában hivatkozik az 1929. évi XXX. törvénycikk 6. paragrafusára, amely kimondja, hogy az a törvényhaósági bizottsági tag, aki a város főispánjánál, polgármesterénél, vagy bármelyik hatóságnál a maga, hozzátartozója, vagy bárki más érdekében köztisztességbe ütköző módon eljár, összeférhetetlenné válik törvéi hatósági bizottsági tagságával. Az igazr.ló választmány a bejelent." adatainak átvizsgálása után ugy határozott, hogy az ügyet átteszi a közeljövőben összeülő összeférhetetlenségi bizottsághoz, amelynek döntését érthetően nagy érdeklődéssel várják. Csak 3 napra kapott beutazási engedélyt Thomas Mann Budapest, január 22. A Nobel-dí jas Thomas Mann, a kiváló iró, Budapestre készül, hogy 27-én előadást tartson Wagner Richárdról. A kultureseménnyel kapcsolatban olyan hírek terjedlek el, hogy váratlan akadályok gördültek Thomas Mann budapesti utja elé és a belügyminiszter esetleg nem fog számára beutazási engedélyt adni. Keresztes-Fischer belügyminiszter csak kedden délben döntött a beutazási engedély kiadása ügyében. A belügyminiszter, mielőtt döntését meghozta volna, érintkezésbe lépett Kánya külügyminiszterrel és H ó m a n n Bálint kultuszminiszterrel, majd Thomas Mann számára három napra, január 26—29-ig érvényes beutazási engedélyt adott. Érthetetlennek tartják, hogy akadályok felmerülhettek a kérdés elintézésénél és főként az, hogv Thomas Mann záros határidőre, mindössze három napra kapta meg engedélyét. Annál fel'ünőbb ez, mert Thomas Mann sohasem volt aktív politikus, saját elhatározásából ment emigrációba. Thomas Mann a legtisztább humanizmus költője, aki felette áll minden poli- ! tikának és keresve sem lehet okot találni sem kulturális, sem politikai szempontból arra, hogy ne jöhessen akadálytalanul Magyarországra. ÖT LISZTKUKAC EGY DARBBKfi ÍNSÉGKENYÉRBEN (A Délmagyarország munkatársától.) darabka kenyeret hozott be szerkesztőségünkbeegy felsővárosi munkanélküli, aki jelenleg a szükségmunkán dolgozik. A néhány deka-;, gramnyí kenyérdarabba öt darab másfél centi-* méter nagyságú lisztkukac volt belesütve. — A Vásárhelyi-sugáruti népkonyhán kap-» tam ezt a kenyeret, — mondotta, ötödmagammal étkezünk onnan: feleségem, én és három kisgyermekem. Az egyhavi ebédért havonkinti 14 napon át a szükségmunkánál kell dolgoz-s nom. Tegnap hazavittük a kenyeret és amikor beleharaptunk, megdöbbenve láttuk, hogy 5_6 jól kifejlett kukac van benne. Az egyik kukacot szétharapta a kisfiam, még ma is rosszul van tőle. Nem is tudtam elengedni az iskolába, mert az undorodástól folyton a hideg leli. Én is beleharaptam a kukacos kenyérdarabba és nem tudok azóta a népkonyhái kenyérre nézni. A kenyér miatt kérjük úgyszólván a népkonyhai kosztot, mert az ebéd nagyon sokszor kifogásolható és a kenyérrel csillapítiuk az éhséget. Most már a kenyérből sem ehettünk .. Egy darab kukacos kenyeret tegnap felvitt az inségmunkás a népjóléti ügyosztályhoz is, ahol kijelentették, hogv kivizsgálják az esetei. A kenyérgyárban, ab onnan a népkonyhákra szállítják a kenyeret, megmutattuk a kukacos kenyérdarabkát és azt mondották, hogy egyáltalán nem bizonyos, az a darab kenyér abból a kenyérből való-e, amelyet a népkonyhákra szál-» litanak. Hetes buza- és rozslisztből készül a népkonyhai kenyér és a kenvérgvár állítása szerint feldolgozás elő« gondosan átvizsgálják a lisztet. Teljesen kifogástalan, egészséges és ehető kenyeret kell az ínségesek számára biztosítani és meg kell akadályozni, hogy kukacos, rossz-izü, vagv egészségtelen kenyér kerüljön a munkanélküliekhez. A viharos szerelem utójátéka a bíróság előtt < (A Délmagyarország munka tár sót öl.) Egy viharos szerelem utójátéka játszódott le kedden a szegedi járásbíróság előtt Pusztai János 38 éves sofőr vőlegénye volt özv. Varga Antalné Csongrádisugáruton lakó piaci árusnak. Együtt is laktak egy darabig, de az esküvőből mégsem lett semmi, szétváltak és Vargáné nem akart hallani többé a sofőrről. Most feljelentette az asszony Pusztai Jánost kétrendbeli magánlaksértésért és háromrendbeli életveszélyes fenyegetésért. Feljelentésében előadta, hogy Pusztai János, aki a jegyese volt, két alkalommal is erőszakosan behatolt a kerítésen keresztül és őt életveszélyesen fenyegette. Egyáltalán állandóan üldözi. \ keddi tárgyaláson kiderült az is, hogy Pusztai Jánosi egyizben már elitélték Vargáné bántalmazása miatt. Pusztai tagadta a vádat. Kijelentése szerint nem erőszakkal hatolt be a kerítésen keresztül, hanem szépen, simán jutott be az udvarba és nem fenyegetőzött, mint ahogy azt Vargáné állítja. Több tanút hallgattak ki, akik nem tudták igazolni a vádakat. A bíróság bizonyítékok hiányában felmentette a szerelmes sofőrt. delvárosl Mozi E M Zenés huszárvigjáték. Ma, szerdán is M Y 5, 7, 9 SZÉCtienijl MOZI szerdán Utolsó mohikán Cooper világhírű regénye. Narry Carrey-ye I 5,7,9