Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-23 / 19. szám
4 ÖELMAf, VAPORSnC íQ35 január 23. •BMHHHMm^MIMIIaia k Simon Ferenc alsóközpontí anyakönyvvezető harca Igen népszerű tisztviselő az alsótanyai gazdák között a fiatal Simon Ferenc, sót eddig az alsóközponti előkelőség is vezető tagjai sorába számította: Wagner Gyula és dr Rektenvald Kristóf levelei legaláhb is ezt bizonyítják. Wagner Gyula az alanti levelet intézte a fiatal tisztviselőhöz: , vNagyistvány 1934. XII. 6. Igen tisztelt Anyakönyvvezető ur! Mellékelten küldök 500 darab szavazócédulát, igen kérném, ha annak szétosztását elrendelni szíveskednék. Én itt 500 darabot szét fogok osztani. Pélfinak a központból küldtünk szintén 1000 drb-oL ő vele még máig sem tudtam beszélni, ugy nézem abban csakugyan törököt fogtak. Én holnap délelőtt bemegyek Központra és akkor részletesen mindent megbeszélünk. Szíves fáradozásáért előre is köszönetet mondva, maradok tisztelettel híve Wagner Gyula." Dr. Rektenvald a következő igen szép levéllel Jordult valamikor Simonhoz: „Szeticd-alsóközpont 1931. június 13. Tek. Simon Ferenc urnák Szeged, Kedves Barátom! Értesítelek, hogy az egységes párt vezetősége a mórahalmi körzet intézőbizottságának hetgettes elnökévé téged jelölt, kérlek légy szíves a reánk bízott munkában megszokott ügybuzgóságoddal támogatni. Ha ráérsz, légy szíves este nyolc óra után vagy lakásomon, vagy Melónál felkeresni. Üdvözöl dr. Rektenvald Kristóf." Mióta azonban a kispolgárok ügyes-bajos dolgait » köztisztviselői udvariasságot fölülmúló szeretettel karolta fel Simon és ezeknek az ügyében kérvényt nyújtott be a Szeged polgármesteréhez, azóta a fiatal tisztviselő áthelyezéséről beszélnek. Szükségesnek tartjuk a Simon által beadott kérvényt megismertetni a nyilvánossággal: „Méltóságos Polgármester ur! Az 1934. év. folyamán a közigazgatási munkakörben ujabb munkabeosztást kaptam, nevezetesen a kettős birtokosok ügyeinek ellátását. Ezen munkaköröm betöltése közben három irányban kell* eljárnom. I. a 27.962—921. III. F. M. rendelethez határszéli áthajtási igazolvány kell a határszéli forgalomban közlekedő állatok, illetve azok tulajdonosai számára. Ezen űrlapokat a város sokszorosító nyomdíjéban készítik el és díjmentesen bocsátják rendelkezésrev a régebbi gyakorlat s«erint a kiállításért és egyidejűleg a szerb nyelvre való lefordításért 1 pengő 20 fillért fizettek darabonkint ezen munkakörben előttem működő városi altisztnek. Ezidőszerint is ugyanezt az összeget fizetik fordifósért Ezen összegeket minden hő utolsó napjaiban Lengyel István külterületi községi bini ur kezeihez Juttatom el, aki ismét elszámolja Voronkov Teofilné Csurcsocs Hajnalka városi kezelőnő hites fordítónak. Nevezett hites forditó 1934 november 5-én a birtokomban lerS hozzám intézett levelében arra kér, hogy október hóban őt darab áthajtási uj igazolványért négy pengő fordítási dijat juttassak kezeihez, illetve intézkedjek, hogy ő azt kézhez kapja. Én egy hónappal ezelőtt a befolyt 5 pengőt a községi biró ur kezeihez alóirásn ellenében átadtam. Ugyancsak átadtam a mai nap'R befolyt 11 darabért esedékes 13 pengő 20 fillért. Miután évente hírem esetben k»U ar illattulajdonosok részére hatósági bizonylatokat kivenni és pedig n. az 3152 raktári számú fizetése nyomtatványért, amelyet a m. klr. állami nyomda állit elő és amelynek Ara darabonkint 10 fillér, ezért érte e* az ár szedhető csak, a községi bL* ur utasítás* folytán a beosztottak 1 pengőt srámitottak fel. ugyanennyivel számoltak el neki. III. az 5300-1925. sz. M. E. rendelet alapján bAlvrrr rnles és dijmrnles Ív.: bizonvitvány kiadására van elsőfokú közigazgatási hatóságunk kötelezve a várható terméshozamot illetőleg, ezen blankettaszerfl hatósági bizonyítvány kiállításáért • kettős birtokosok ugyancsak 1 pengőt, illetve 10 dinárt fizetnek, holott sem a blankettáért, sem annak kiállításáért véleményem szerint semmi dij nem jár. Minthogy határszéli kettős birtokosoknak a fent emiitett mind a háromféle blanketfiára és mind a bárom blanketta kiállitásSra szükségük van, évente ezen blankettákért, illetve azok k'áilitásáért 90 dinárt, azaz három pengőt fizetnek. Évente többszáz kettős hetdrbirtohos veszi igénybe ezen blankettákat, illetve | szorul rá a blanketták kiállítására. Meleg Mi- j hály városi altiszt, aki ezen munkakört előt- 1 tem betöltötte, közölte velem, a kezeirását is adta, hogy ő ezt nem meri tovább csinálni, mert neki a dolog szabálytalannak tűnik fel, idáig is nem szivesen végezte, de Lengyel kapitány ur utasítására kénytelen volt ezen ügyeket is ellátni. A befolyó Összegeket mindig Lengyel kapitány úrhoz számolta e1 Miután teljesen tisztában akarok azzal lenni, hogy nincs-e valami szabálytalanság az (A Délmagyarország munkatársától.) 'Ábrahám K. Imre, Szentmihálytelek törvényhatósági bizottsági tagja indítványt nyújtott be a polgármesterhez. Takarékossági szempontokra való hivatkozással a városi fogyasztási adóhivatalnak azonnali visszahelyezését indítványozza a Mars-tér 20. szám alatti épületbe, amely kifejezetten a javadalmi hivatalok számára épült. A javaslat indokolása a következő: — Nekünk, bortermelőknek és bormérőknek a fogyasztási adóhivatalban havonta többször kell megfordulnunk. A hivatalok jelenlegi elhelyezése kriminálisán rossz, ez a tapasztalata minden félnek. A hivatali helyiségeket elsősorban nem lehet kellően szellőztetni. Az alig 40 négyzetméteres várakozó teremben, különösen hetipiacos napokon, a felek egymás hegyén-hátán tolonganak. Vac idő, mikor saját szavát sem érti az ember a nagy lármától és el lehet képzelni, hogy ebben a hangzavarban hogyan képesek dolgozni a tisztviselők, akik szintén össze vannak zsúfolva, mert egy 60 négyzetméteres helyiségben 24-en dolgoznak. A teremben 14 asztal, 11 irat- és könyvtartó állvány, 25 szék, könyvek és egyéb irodai felszerelés van. A tisztviselők csak ngy tudnak a helviségben közlekedni, ha egymást az asztal mellől felállítják. Ebben a túlzsúfolt teremben egyik-másik adózónak ügye elintézése végett szintén meg kell jelennie és ilyenkor állandóan előfordul, hogy székeket dönt fel, írószert szétszór, tülekedikmig végre eljut ahhoz az asztalhoz, ahol ügyét intézik. A helypénzszedök szobája is szük és hideg. Var. a hivatalnak egy másik szobája is, ahol a külső szolgálatot teljesítő tisztviselők dolgoznak. Ez a helyiség egy embernek is kevés, de gyakran előfordul, hogy 10—16 embernek kell itt egymáshegyén-hátán egyszerre dolgozni. Ugyanezek a zsúfoltságok fennállanak a segédhivatali és számvevőségi szobákban A hivatalokban a legfényesebb napsütésben is 5—10 villanyégő ég, mert majdnem minden helyisége sötét. A legfontosabb helyiségben: a pénztárban is lámpa ég. A villanyszámla meglehetősen nagy és már ez a körülmény is a fogyasztási adóhivatal visszahelyezése mellett szól. A hivatal helyi fekvése sem felel meg a követelményeknek, maga az adóhivatali palota sincs megfelelő helyen, niert a tanyai adófizetők előtt ismeretlen uccában vao. A hivatalnak ott kellene lennie, ahol a tanyaiak a legsűrűbben megfordulnak. A tanyai magyar, ha adót megy fizetni, viszi magával a kosarat, a csirkét stb. és azért vi szi, mert olyan he.yen van a hivatal, hogy közelében másutt nem tudja azokat otthagyni. Ha a Mars-térre visszahelyeznék a fogyasztási adóhivatalt. akkor az ingóságokat a kocsijánál hagyáltalam, elődömtől átvett gyakorlatban, Méltóságod tudomására hoztam a fenti dolgokat, alázattal kérve azok kivizsgálása után hivatali működésem mikéntjére vonatkozó utasitasa't. Szeged-alsóközpont, 1934 november hó 12. Alázatos tisztelettel Simon Ferenc sk." Egyelőre ennyit. Kóró Imre.' hatná, mert a hivatal a piac közvetlen közelében volna. A hivatalnak mostani elhelyezésében igen fontos szerepet játszik, hogy a hivatalnak nincí biztos, rendes pénztára. A javadalmi hivatalban naponkint nagyösszegü pénz gyűlik össee és a naponkénti bevételt a városi főpénztárba kell délelőttönként átszállítani. A naponkénti elszállítás, az ezzel járó személyzet igénybevétele és annak eltöltött ideje is lehetetlen veszteségek. A javadalmi értékjegyeket is más hivatalban őrzik és naponta fáskosarakban szállítják az értékjegyeket. A régi javadalmi palotában, most az állatorvosi, leltárbiztosi, munkaközvetítő hivatalok és a gazdasági felügyelőség van elhelyezve. Az állatorvosi hivatalt és a gazdasági felügyelőséget a Zsótér bérházba, a leltár-biztosi hivatalt az adópalotába, a munkaközvetítőt pedig a Török-ucca 5. szám alatti városi házba kellene elhelyezni. A fogyasztási adóhivatal mostani helyiségeit üzlet« helyiségek céljaira bérbeadhatná a város, úgyszintén a javadalmi palota földszinti helyiségeit is értékesíteni lehetne. Rámutat végül arra az indítvány, hogy a visszahelyezéssel a fogyasztási adóhivatalnál évenkint körülbelül 800 pengős villanyszámlát lehetne megtakarítani, az üzlethelyiségek pedig évenkint 5—6000 pengő jövedelmet jelentenének és emellett a város legtöbb bevételét biztosító hivatal minden tekintetben megfelelő elhelyezéshez jutna. Az indítványt a januári közgyűlés fogja tárgyalni. Effogfák az ujszegedi templom perselyeinek fosztogatóját (A Délmagyarország munkatársától.) ügl Géza ujszegedi plébános már régebben panaszt tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki rendesen fosztogatta az ujszegedi plébánia-templom perselyét Detektívek kezdték figyelni a templom perselyét és sikerült is most elfogni a tettest olyan valakinek a személyében, akire nem is gondoltak. A tolvaj a plébániához tartozó valaki, akiben teljesen megbíztak és kulcsa volt a templomhoz. Az illető ezután ezt a bizalmat arra használta fel, hogy a perselyeket fosztogatta. A rendőrség az IlliMőt őrizetbe vetle és a nyomozást tovább folytat}®. Egyelőre nem tudják, hogy a házitolvai mennvi kárt okozott. Miníszterközi bizottság vizsgálja felül a szegedkörnyéki községek költségvetését (A Délmaíívarország munkatársától.) X szegedkörnyéki községek, akárcsak a város, nagy nehézségekkel küzdenek, hogy költségvetésük egyensúlyát biztosítsák. A legtöbb községben 50 százalékot meghaladja a pótadó annak ellenére, hogy erre az évre komolyabb beruházásokra nem is gondolhatnak a községek. Most a szegedkörnyéki községek költségvetését miniszterközi bizottság vizsgálja felül. Elsősorban azoknak a községeknek a költségvetését vizsgálja felül, ahol a pótadó magas és meghaladja az 1934-es mértéket. A" miniszterkőzi bizottság munkája arra Tr&-< nyul, hogy a költségvetésekből azokat a tételeket, melyek nem elsőrendű községi szükségletek fedezetét jelentik, töröljék és ezáltal a pót-< adó kivetési kulcsát a lehetőség szerint csökkentsék. Az egyes községek a belügyminisztériumtól segélyt kértek fontosabb, főkép szociális kiadásaik fedezésére. A bizottságnak feladata az is, hogy a segélykérelmeket elbírálja, illetve javaslatot tegyen a segély folyósítására nézve. Nehézkes és helytelen a fogyasztási adóhivatal elhelyezése Inditvány a hivatal visszahelyezésére a Mars-térre