Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-23 / 19. szám

4 ÖELMAf, VAPORSnC íQ35 január 23. •BMHHHMm^MIMIIaia k Simon Ferenc alsóköz­pontí anyakönyvvezető harca Igen népszerű tisztviselő az alsótanyai gazdák között a fiatal Simon Ferenc, sót eddig az alsó­központi előkelőség is vezető tagjai sorába szá­mította: Wagner Gyula és dr Rektenvald Kristóf levelei legaláhb is ezt bizonyítják. Wagner Gyula az alanti levelet intézte a fiatal tisztviselőhöz: , vNagyistvány 1934. XII. 6. Igen tisztelt Anya­könyvvezető ur! Mellékelten küldök 500 darab sza­vazócédulát, igen kérném, ha annak szétosztását elrendelni szíveskednék. Én itt 500 darabot szét fo­gok osztani. Pélfinak a központból küldtünk szin­tén 1000 drb-oL ő vele még máig sem tudtam beszél­ni, ugy nézem abban csakugyan törököt fogtak. Én holnap délelőtt bemegyek Központra és akkor rész­letesen mindent megbeszélünk. Szíves fáradozá­sáért előre is köszönetet mondva, maradok tisztelet­tel híve Wagner Gyula." Dr. Rektenvald a következő igen szép levéllel Jordult valamikor Simonhoz: „Szeticd-alsóközpont 1931. június 13. Tek. Simon Ferenc urnák Szeged, Kedves Barátom! Értesíte­lek, hogy az egységes párt vezetősége a móra­halmi körzet intézőbizottságának hetgettes elnö­kévé téged jelölt, kérlek légy szíves a reánk bízott munkában megszokott ügybuzgóságoddal támo­gatni. Ha ráérsz, légy szíves este nyolc óra után vagy lakásomon, vagy Melónál felkeresni. Üdvö­zöl dr. Rektenvald Kristóf." Mióta azonban a kispolgárok ügyes-bajos dolgait » köztisztviselői udvariasságot fölülmúló szeretet­tel karolta fel Simon és ezeknek az ügyében kér­vényt nyújtott be a Szeged polgármesteréhez, az­óta a fiatal tisztviselő áthelyezéséről beszélnek. Szükségesnek tartjuk a Simon által beadott kér­vényt megismertetni a nyilvánossággal: „Méltóságos Polgármester ur! Az 1934. év. folyamán a közigazgatási munkakörben ujabb munkabeosztást kaptam, nevezetesen a kettős birtokosok ügyeinek ellátását. Ezen munka­köröm betöltése közben három irányban kell* eljárnom. I. a 27.962—921. III. F. M. rendelet­hez határszéli áthajtási igazolvány kell a ha­társzéli forgalomban közlekedő állatok, illet­ve azok tulajdonosai számára. Ezen űrlapokat a város sokszorosító nyomdíjéban készítik el és díjmentesen bocsátják rendelkezésrev a régebbi gyakorlat s«erint a kiállításért és egy­idejűleg a szerb nyelvre való lefordításért 1 pengő 20 fillért fizettek darabonkint ezen munkakörben előttem működő városi altiszt­nek. Ezidőszerint is ugyanezt az összeget fize­tik fordifósért Ezen összegeket minden hő utolsó napjaiban Lengyel István külterületi községi bini ur kezeihez Juttatom el, aki is­mét elszámolja Voronkov Teofilné Csurcsocs Hajnalka városi kezelőnő hites fordítónak. Ne­vezett hites forditó 1934 november 5-én a bir­tokomban lerS hozzám intézett levelében arra kér, hogy október hóban őt darab áthajtási uj igazolványért négy pengő fordítási dijat juttassak kezeihez, illetve intézkedjek, hogy ő azt kézhez kapja. Én egy hónappal ezelőtt a befolyt 5 pengőt a községi biró ur kezeihez alóirásn ellenében átadtam. Ugyancsak átad­tam a mai nap'R befolyt 11 darabért esedékes 13 pengő 20 fillért. Miután évente hírem eset­ben k»U ar illattulajdonosok részére hatósági bizonylatokat kivenni és pedig n. az 3152 raktári számú fizetése nyomtatványért, ame­lyet a m. klr. állami nyomda állit elő és amely­nek Ara darabonkint 10 fillér, ezért érte e* az ár szedhető csak, a községi bL* ur uta­sítás* folytán a beosztottak 1 pengőt srámi­tottak fel. ugyanennyivel számoltak el neki. III. az 5300-1925. sz. M. E. rendelet alapján bAlvrrr rnles és dijmrnles Ív.: bizonvit­vány kiadására van elsőfokú közigazgatási ha­tóságunk kötelezve a várható terméshozamot illetőleg, ezen blankettaszerfl hatósági bizo­nyítvány kiállításáért • kettős birtokosok ugyancsak 1 pengőt, illetve 10 dinárt fizetnek, holott sem a blankettáért, sem annak kiállí­tásáért véleményem szerint semmi dij nem jár. Minthogy határszéli kettős birtokosoknak a fent emiitett mind a háromféle blanketfiára és mind a bárom blanketta kiállitásSra szük­ségük van, évente ezen blankettákért, illetve azok k'áilitásáért 90 dinárt, azaz három pen­gőt fizetnek. Évente többszáz kettős hetdrbir­tohos veszi igénybe ezen blankettákat, illetve | szorul rá a blanketták kiállítására. Meleg Mi- j hály városi altiszt, aki ezen munkakört előt- 1 tem betöltötte, közölte velem, a kezeirását is adta, hogy ő ezt nem meri tovább csinálni, mert neki a dolog szabálytalannak tűnik fel, idáig is nem szivesen végezte, de Lengyel ka­pitány ur utasítására kénytelen volt ezen ügye­ket is ellátni. A befolyó Összegeket mindig Lengyel kapitány úrhoz számolta e1 Miután teljesen tisztában akarok azzal len­ni, hogy nincs-e valami szabálytalanság az (A Délmagyarország munkatársától.) 'Ábrahám K. Imre, Szentmihálytelek törvényhatósági bizott­sági tagja indítványt nyújtott be a polgármester­hez. Takarékossági szempontokra való hivatkozás­sal a városi fogyasztási adóhivatalnak azonnali visszahelyezését indítványozza a Mars-tér 20. szám alatti épületbe, amely kifejezetten a javadalmi hi­vatalok számára épült. A javaslat indokolása a kö­vetkező: — Nekünk, bortermelőknek és bormérőknek a fogyasztási adóhivatalban havonta többször kell megfordulnunk. A hivatalok jelenlegi elhelyezése kriminálisán rossz, ez a tapasztalata minden félnek. A hivatali helyiségeket elsősorban nem lehet kellően szellőztetni. Az alig 40 négyzetmé­teres várakozó teremben, különösen hetipiacos napokon, a felek egymás hegyén-hátán tolonga­nak. Vac idő, mikor saját szavát sem érti az em­ber a nagy lármától és el lehet képzelni, hogy ebben a hangzavarban hogyan képesek dolgozni a tisztviselők, akik szintén össze vannak zsúfolva, mert egy 60 négyzetméteres helyiségben 24-en dolgoznak. A teremben 14 asztal, 11 irat- és könyvtartó állvány, 25 szék, könyvek és egyéb iro­dai felszerelés van. A tisztviselők csak ngy tud­nak a helviségben közlekedni, ha egymást az asztal mellől felállítják. Ebben a túlzsúfolt te­remben egyik-másik adózónak ügye elintézése végett szintén meg kell jelennie és ilyenkor ál­landóan előfordul, hogy székeket dönt fel, írószert szétszór, tülekedikmig végre eljut ahhoz az asz­talhoz, ahol ügyét intézik. A helypénzszedök szobája is szük és hideg. Var. a hivatalnak egy másik szobája is, ahol a külső szolgálatot teljesítő tisztviselők dolgoznak. Ez a helyiség egy embernek is kevés, de gyakran előfordul, hogy 10—16 embernek kell itt egymás­hegyén-hátán egyszerre dolgozni. Ugyanezek a zsúfoltságok fennállanak a segédhivatali és számvevőségi szobákban A hivatalokban a legfényesebb napsütésben is 5—10 villanyégő ég, mert majdnem minden he­lyisége sötét. A legfontosabb helyiségben: a pénztárban is lámpa ég. A villanyszámla meglehe­tősen nagy és már ez a körülmény is a fogyasz­tási adóhivatal visszahelyezése mellett szól. A hivatal helyi fekvése sem felel meg a köve­telményeknek, maga az adóhivatali palota sincs megfelelő helyen, niert a tanyai adófizetők előtt ismeretlen uccában vao. A hivatalnak ott kellene lennie, ahol a tanyaiak a legsűrűbben megfordul­nak. A tanyai magyar, ha adót megy fizetni, vi­szi magával a kosarat, a csirkét stb. és azért vi szi, mert olyan he.yen van a hivatal, hogy köze­lében másutt nem tudja azokat otthagyni. Ha a Mars-térre visszahelyeznék a fogyasztási adóhi­vatalt. akkor az ingóságokat a kocsijánál hagy­általam, elődömtől átvett gyakorlatban, Mél­tóságod tudomására hoztam a fenti dolgokat, alázattal kérve azok kivizsgálása után hiva­tali működésem mikéntjére vonatkozó utasi­tasa't. Szeged-alsóközpont, 1934 november hó 12. Alázatos tisztelettel Simon Ferenc sk." Egyelőre ennyit. Kóró Imre.' hatná, mert a hivatal a piac közvetlen közelé­ben volna. A hivatalnak mostani elhelyezésében igen fon­tos szerepet játszik, hogy a hivatalnak nincí biztos, rendes pénztára. A javadalmi hivatalban naponkint nagyösszegü pénz gyűlik össee és a naponkénti bevételt a városi főpénztárba kell dél­előttönként átszállítani. A naponkénti elszállítás, az ezzel járó személyzet igénybevétele és annak eltöltött ideje is lehetetlen veszteségek. A ja­vadalmi értékjegyeket is más hivatalban őrzik és naponta fáskosarakban szállítják az értékjegye­ket. A régi javadalmi palotában, most az állator­vosi, leltárbiztosi, munkaközvetítő hivatalok és a gazdasági felügyelőség van elhelyezve. Az ál­latorvosi hivatalt és a gazdasági felügyelőséget a Zsótér bérházba, a leltár-biztosi hivatalt az adó­palotába, a munkaközvetítőt pedig a Török-ucca 5. szám alatti városi házba kellene elhelyezni. A fogyasztási adóhivatal mostani helyiségeit üzlet« helyiségek céljaira bérbeadhatná a város, úgy­szintén a javadalmi palota földszinti helyiségeit is értékesíteni lehetne. Rámutat végül arra az indítvány, hogy a visszahelyezéssel a fogyasztási adóhivatalnál évenkint körülbelül 800 pengős villanyszámlát le­hetne megtakarítani, az üzlethelyiségek pedig évenkint 5—6000 pengő jövedelmet jelentenének és emellett a város legtöbb bevételét biztosító hiva­tal minden tekintetben megfelelő elhelyezéshez jutna. Az indítványt a januári közgyűlés fogja tár­gyalni. Effogfák az ujszegedi templom perselyeinek fosztogatóját (A Délmagyarország munkatársától.) ügl Gé­za ujszegedi plébános már régebben panaszt tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki rende­sen fosztogatta az ujszegedi plébánia-templom perselyét Detektívek kezdték figyelni a templom perselyét és sikerült is most elfogni a tettest olyan valakinek a személyében, akire nem is gondoltak. A tolvaj a plébániához tartozó vala­ki, akiben teljesen megbíztak és kulcsa volt a templomhoz. Az illető ezután ezt a bizalmat arra használta fel, hogy a perselyeket fosztogatta. A rendőrség az IlliMőt őrizetbe vetle és a nyomozást tovább folytat}®. Egyelőre nem tudják, hogy a házitolvai mennvi kárt okozott. Miníszterközi bizottság vizsgálja felül a szegedkörnyéki községek költségvetését (A Délmaíívarország munkatársától.) X sze­gedkörnyéki községek, akárcsak a város, nagy nehézségekkel küzdenek, hogy költségvetésük egyensúlyát biztosítsák. A legtöbb községben 50 százalékot meghaladja a pótadó annak elle­nére, hogy erre az évre komolyabb beruházá­sokra nem is gondolhatnak a községek. Most a szegedkörnyéki községek költségvetését mi­niszterközi bizottság vizsgálja felül. Elsősorban azoknak a községeknek a költségvetését vizs­gálja felül, ahol a pótadó magas és meghaladja az 1934-es mértéket. A" miniszterkőzi bizottság munkája arra Tr&-< nyul, hogy a költségvetésekből azokat a tétele­ket, melyek nem elsőrendű községi szükségle­tek fedezetét jelentik, töröljék és ezáltal a pót-< adó kivetési kulcsát a lehetőség szerint csök­kentsék. Az egyes községek a belügyminiszté­riumtól segélyt kértek fontosabb, főkép szociá­lis kiadásaik fedezésére. A bizottságnak fel­adata az is, hogy a segélykérelmeket elbírálja, illetve javaslatot tegyen a segély folyósítására nézve. Nehézkes és helytelen a fogyasztási adóhivatal elhelyezése Inditvány a hivatal visszahelyezésére a Mars-térre

Next

/
Thumbnails
Contents