Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-19 / 16. szám
4 F) t I IV* C, v À R O B V U G 1935 január W. Rábamolnáriban, Bagota,pusztán és Kaposvárott) horvát menekültek sohasem laktak és csupán Rázapusztán volt a gazdasági alkalmazottak között két-három horvátnyelvü mezőgazdasági cseléd. Nagykanizsára nézve már ugyancsak igazolva van, hogy a Horthy Miklós-ut 23. szám alatti házban legfeljebb négy-öt emigráns tartózkodott és a*ok száma is később leapadl 1—2 emberre. Végső következtetésképpen meg kell tehát ismertetni a magyar emlékiratnak azt a megállapítását, amely szerint a jankapusztai bérlet miatt a marsaillei eseményekkel kapCsolalban semmiféle magyar hatóságot támogatással, vagy bűnrészességgel megvádolni nem lehet. Mulasztások, büntetések Meg kell tehát állapítani, hogy a Magyarország által a jugoszláv emigránsoknak nyújtott menedékjog nem lépte tul azokat a méreteket, amelyekben ezt a Jogot más országok la általában gyakorolják. Másfelől a magyar közlés felhivja a tanács figyelmét azokra a különleges nehézségekre, amelyekkel a horvát politikai emigránsoknak ellenőrzése Magyarországon jár. Mindamellett a december 10-i tanácsi határozat után minden részletre kiterjedően lefolytatott leggondosabb vizsgálat megállapította, hogy egyes magyar hatósági közegek, amelyeknek feladata lett volna a Jugoszláv emigránsok feletti, a rendőri ellenőrzés maximumát gyakorolni, ez ellenófzé* kifejtésénél bizonyos esetekben nem tanusitotlák a kelig gondosságot. A csatolt hivatalos okmányok közelebbről megjelölik azokat az eseteket, amelyekben az ellenőrzés gyakorlására hivatott hatósági közegek mulasztásokat követtek el, illetőleg nem tanúsították a kellő gondosságot. A mulasztásokat elkövetett eme hatósági közegekkel szemben a magyar kormány a következő intézkedéseket foganatosította: A rendőrség nagykanizsai kapitányságának állományába tartozó Gaidán Imre rendőrkapitány és a külföldieket ellenőrző központi hatósághoz beosztott dr. Bokor Lajos rendőrkapitány előirt hivatali kötelességeik megszegésében mint fegyelmi vétség elkövetésében bűnösnek mondattak ki és ezért a szolgálat kötelékéből való elbocsájtdssal lellek büntetve. A magyar királyi c®e"-Mrség felügyelője, mint illetékes parancsnok, pedig Deseő Sándor csendőrőrnagyot szobafogsággal fenyítette meg és egyuttal egy másik csendőrparr-:snokság állományába leerfdő áthelyezésre hozta javaslatba, ezenfelül Ferencz János csen«* "-.-tiszthelyettest és Czinka János csendőrtiszíhelyettest 30—30 napi szobafogsággal fenyítette meg és más — határszéltől távolabb fekvő — Örsre helyezte át. A mtgyar kormány által idevonatkozóan tett intézkedésekhez tartozik még, hogy a magyar belügyminiszter a polilikai emigránsoknak fokozottabb mértékben való ellenőrzése végett január 2-án rendeletileg intézkedett. III. 'A horvát emigránsok". Magyarországnak Jugoszláviával való szomszédos fekvése következtében adva volt, hogy a jugoszláv belső helyzetben rejlő okokból keletkezőül horvát emigrációból Jutott Magvarorcrágnak is, amit elősegített a határok nagy kiteriedése és nehezen ellenőrizhet« volta A Magyarországon megfordult horvát emigránsok szátna azonban aránylag csekély volt a más országokban élő horvát emigránsokhoz visjwiiivitvn és Magvarország a jugoszláv emigrációnak inkább csak átvonuló útja volt. más nyugati államokba, sőt a tengerentúli államokba. Nyilvánvaló tehát, hogv ílven horvát emigrációknak létezéséért Magyarországot felelőssé tenni nem lehet. Ami a Jugoszláv emlékiratban megnevezett eniígrínsoknt közelebbről Illett, s magvar kormány közlése kifeiti, hogv Sarkottz tábornok a háború óta külföldön él és maffvar 'őrületen nem Járt. Porezevitz Iván alezredes ugvanesák külföldön él és Magvar országon csak néh^-szor fordult meg látogatás céljából DnlCZ, Stlpe11 cz és Lakovskl nevei Magyarországon Ismeretlenek. Metzger volt cs és kír hadseregbeli százados a m. kir. honvédségben tényleges szolgálatot sohasem lelies'tett. Baleftövicz Károlv őrtiagv pedig, ak! mint horvát anvanvelvü tiszt, időnkint folmíesí szolgálatot végzett n jugoszláv határ mentén. Pank«pn«rtSn sohasem iárt, Vlado Georglev, á királvgvilkos, sohasem volt Magyarországon és kapcsolatai sem voltak sohasem az országgal. IV. Nem volttik katonai gyakorlatok. 1. A legtüzetesebb vizsgálat sem vezetett olyan eredményre, amely alapul szolgálhatna arra a vádra, hogy a magvar hatóságok hallgatólagosan eltűrték volna a Magyarországon tartózkodó jugoszláv emigránsoknk jugoszláv területen kifejtett tevékenységét. Az Ustasa-szervezetnek hivatalos lapjai soha Magyarországon nem jelentek meg. Valótlan az is, hogy a jugoszláv emigránsok a magyar hatóságok szemeláttára és tudtával vitték volna be a jugoszláv* határzónába nagyobb számban e lapok példányait. 2. Egy leggondosabb és minden részletre kiterjedően lefolytatott vizsgálatnak adataival Igazolva van, hogy a Jrankapusztaí jugoszláhr emigránsoknak formaruhája nem volt; a mezőgazdasági munkások parasztruhában Jártak és legfeljebb egyikmásik viselt kopott katonazubbonyhoz hasonló kabátot polgári kalappal. 3. Teljesen valótlan, amint azt A Pénzverde igazgatójának részletes jelentése bizonyltja, hogy az Ustawa tagjai között forgalomban levő pénzeket Budapesten a magyar állam pénzverdéjében verték volna. 4 A magvsr hatóságoknak, mint ezt az erre nézve eszközölt kihallgatások Igazolják, nem volt tudomásuk arról, hogv jugoszláv emigránsok Jankapusztán katonai gyakorlatokat végérték volttá. Épp ugy nem áll helvt és a lefolvtatott vizsgálat adataival is megcáfoltnak tekinthető az az állítás is, mintha Jankapiiszta térületé *6rt teriilet lett volna. V. Az útlevelek. A lefolytatott vizsgálat meffállapitotta, hogy a magvar rendőrség budapesli főkapitánysága tényleg kiállított egv-egy személyazonossági és ntle. vfligazolvánvt Salov Dimitrle. Athanazov Gligorje és Jelics Bran'mir részére. Ezeknek az utazási igazolványok kiállításánál azonban a budapesti főkapitányság teljesen Jogszerűen Járt el, mert a magyar kormány annakidején magáévá tette a Népszövetségnek azt az ajánlatát, amely ilyen természetű utazási igazolványok rendszeresi lését ajánlotta a népszövetségi tagállamoknak oly egvének részére, akik az ajánlásban megjelölt okokból nem kaphatnak saját hazájukbeli útlevelet. Ami Peric és Artukovic névre állitólag kiállított útleveleket illeti, melyeket a jugoszláv emlékirat fényképmásolatban közöl, a vizsgálat megállapítása szerint az utlevőlosztály kartoték-nyilvántartási irodájában sem Peric. sem Artukovic neve elő nem fordnl. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a két útlevél vágy teljesen, vagy részben hamisítvány. A vizsgálat megállapította, hogy az utlevélkiállitásnnk Jelenleg érvényben levő rendszere hlzonvos hiányokban szenved. E hiánvnk kiküszöbölésé Céljából a belügyminiszter Január 2-án körrendeletet adott ki, amelyet a közlés csatol a fflggeléíkek kft*ölt. Megállapította a vizsgálat azt Is, hogy a budapesti főkapitányság utlevélosztálván ténvleg folytatón gvnkör1at mellett bizonyos visz•zaélések megakadályozása nem volt biztosítható minden körülmények között. Ar. eddig fennálló — ki nem elégítő — rend*-eren kivül a felelősség Vilmánvi Dezsőt, az ntlevélosztrflv helyettes vezetőjét terheli, aki elmulasztotta felettes hatósága figyelmét a fennálló technikai nehézségekre felhívni, ezért TT. tokn fegyelmi büntetésként áthelyezéssel sújtatott. VI. Nem volt semmiféle támogatás. 1'. A magyar kormány közlése teljes egészében fenntartja tagadását annak, hogv a Jugoszláv emigráció Magyarországon magvnr hatóságok részéről bárminemű anyagi támogatásban la részesült volna. 2. A leggondosabb vizsgálat sem eredményezett támpontokat arra nézve, hogv a horvát emigránsok akár .Tflnkapusz'ftn, akár pedig másutt, majrrar polgári. vagv katonai hatóságoktól fegyvert, vagv lőszereket kaptak volna. Jankapusztán négy emigránsnak volt mezőőri minőségben fegwertar. fást engedélye, régi modorú forgóoisztolvokra. Viszont a marseillei merénylet utáni vizsgálat alatt elkobzott pisztolyról megállapítást nveft, hogv külföldi eredetűek és kivétel nélkül az tTstasa bélyeget viselik. A VTT. VTtT. és IX pont a magvar-iiicoszláv jegvzékváltást ismerteti és kitér az emlékezetes Preméc-per Ítéletére. Magyarországnak nincs semmi köze a merénylethez X, A december 8-f magyar emlékirat már kimutatta, hogy teljesen tarthatatlan a jugoszláv kormánynak az a vádja, hogy a magyar hatóságokat felelősség terhelné a marseillei merényletért, mert Magvarorsrág sem a marseillei bűncselekmény kigondolásának, sem előkészítésének, sem pedig végrehajtásának szintére nem volt. Ezt 9 következtetést a magyar kormány változatlanul fenntartja annnk a Vizsgálatinak a», alanián is, amelyet most lefolytatott. A teljesség kedvéért a közlés kitér azokra a konkrét tényáHi'ásokfn, amelyekre a jugoszláv kormánv ezt a Vádat «lapítja. A XI» pont a budapesti rendőrség nvwnOfcásának részleteit ismerteti teljes alapossággal. összefoglalásul a közlés a következőkkel Végződik: 1. A magyar kormány által lefolytatott legrészletesebb vizsgálat alápián meg kell állapítani, hogy a magyar kormány, vagy az alája rendélt magyar hatóságok a marseillei kiráhtfrrrilkoss^qgol sem közvetlenül, sem közvetve ném hozhatók és őket o merénylet miatt legcsekélyebb felelősség sem terheli. 2. Az alsóbb. magyar hatóságoknak egyes közegei főleg a fenntálló abnormis eseteket figvelembe nem véYŐ rendelkeznek hiányossága folytán — a horvát emigrációt nem figyelték olym intenziven, mint az kiváimtos &olha és mitit az ilyen abnormis esetekben szükséges is, éppefi ezért ott, ahol némi mulasztások mégis megrillapithatók voltak, « m«gyar kormány megfelelő szankciókkal élt. 3. A magyar kormány szükségesnek látta, hogy azokat à rendelkezéseket, amelyek az idegenek ellenőrzését célozzák, illetve az utlevélkiállitás rendszerére vonalkódnak, a marseillei események hatása alàtt és a Népszövetségi Tátiács hàtârôiàtàrà Való figyelemmel Is tntgszigóritsa. — A magyar kormány ugy véli — végzi a jelentés —, hogv amikor most tájékoztatja a Tanácsot a mult év december 10-i tanácshatározatnak megfelelően lefolytatott legrészletesebb vizsgálatok eredményéről és közli a tanáccsal egyrészt bizonyos magyar hatósági közegekkel szemben a magyar kormány által alkalmazott szankciókat, másrészt pedig a politikai emigránsoknak fokozottabb ellenőrzése, valamint az útlevelek kiállítása ¿s ai ezzel összefüggő adminisztráció tekintetében legújabban életbeléptetett kormányintézkedéseket, mindezzel — nemzetköri felelősségének tudatában — teljesen eleget tett a tanács hozzáintézeti felhívásának. Hegedű, radoiin 1.50,2.etb heti részletre is e'őnyösen kaphatók hanasterQsemben "elemen ucea T. SE. STEINER Halálos játék (A Délmagyarország munkatdfsától.) Beszámolt A Dclmagyarorszáy arról, hogy körülbelül két héttel ezelőtt milyen sulyós sezrencsétlenséget okozott Eelsőtahyán egy süketnéma fiúcska. Egyik vasárnap délután a gyerekek kimentek játszani az árokba és Aísznóperzselést játszottak. Szalmát, rőzsét hordtak össze egy rakásra és a 9 éves süketnéma gyerek a halmot meggyújtotta, de oly ügyetlenül,' hogy a tüz mellett álló kis Tóth Rozália, 4 éve« kislány ruhája is meggyulladt és lobogó lánggal égett. A gyerekek széjjelfutottak és magára hagyták a sikoltozó Tóth Rozáliát. A szomszéd tanyából elősiető emberek oltották el a kislány égő ruháját« de addigra a gyerek súlyos, harmadfokú égési se* beket szenvedett. Bevitték a klinikára, ahol ápolás alá vettek. Segíteni azonban nem lehetett rajta, pénteken reggel a bőrgyógyászati klinikán meghalt» Koltlestét felboncolják. Az eljáfás megindult am nak a megállapítása végett, hogy kit terhel a felelősség a kislány halála miatt