Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-19 / 16. szám

4 F) t I IV* C, v À R O B V U G 1935 január W. Rábamolnáriban, Bagota,pusztán és Kaposvárott) horvát menekültek sohasem laktak és csupán Rázapusztán volt a gazdasági alkalmazottak kö­zött két-három horvátnyelvü mezőgazdasági cse­léd. Nagykanizsára nézve már ugyancsak igazol­va van, hogy a Horthy Miklós-ut 23. szám alatti házban legfeljebb négy-öt emigráns tartózkodott és a*ok száma is később leapadl 1—2 emberre. Végső következtetésképpen meg kell tehát is­mertetni a magyar emlékiratnak azt a megállapí­tását, amely szerint a jankapusztai bérlet miatt a marsaillei eseményekkel kapCsolalban semmiféle magyar hatóságot támogatással, vagy bűnrészes­séggel megvádolni nem lehet. Mulasztások, büntetések Meg kell tehát állapítani, hogy a Magyaror­szág által a jugoszláv emigránsoknak nyújtott menedékjog nem lépte tul azokat a méreteket, amelyekben ezt a Jogot más országok la általá­ban gyakorolják. Másfelől a magyar közlés felhiv­ja a tanács figyelmét azokra a különleges nehéz­ségekre, amelyekkel a horvát politikai emigrán­soknak ellenőrzése Magyarországon jár. Mindamellett a december 10-i tanácsi határo­zat után minden részletre kiterjedően lefolyta­tott leggondosabb vizsgálat megállapította, hogy egyes magyar hatósági közegek, amelyeknek fel­adata lett volna a Jugoszláv emigránsok feletti, a rendőri ellenőrzés maximumát gyakorolni, ez ellenófzé* kifejtésénél bizonyos esetekben nem tanusitotlák a kelig gondosságot. A csatolt hivata­los okmányok közelebbről megjelölik azokat az eseteket, amelyekben az ellenőrzés gyakorlására hivatott hatósági közegek mulasztásokat követtek el, illetőleg nem tanúsították a kellő gondosságot. A mulasztásokat elkövetett eme hatósági közegek­kel szemben a magyar kormány a következő in­tézkedéseket foganatosította: A rendőrség nagykanizsai kapitányságának ál­lományába tartozó Gaidán Imre rendőrkapitány és a külföldieket ellenőrző központi hatósághoz be­osztott dr. Bokor Lajos rendőrkapitány előirt hi­vatali kötelességeik megszegésében mint fegyelmi vétség elkövetésében bűnösnek mondattak ki és ezért a szolgálat kötelékéből való elbocsájtdssal lellek büntetve. A magyar királyi c®e"-Mrség fel­ügyelője, mint illetékes parancsnok, pedig Deseő Sándor csendőrőrnagyot szobafogsággal fenyí­tette meg és egyuttal egy másik csendőrparr-:s­nokság állományába leerfdő áthelyezésre hozta ja­vaslatba, ezenfelül Ferencz János csen«* "-.-tiszthe­lyettest és Czinka János csendőrtiszíhelyettest 30—30 napi szobafogsággal fenyítette meg és más — határszéltől távolabb fekvő — Örsre helyezte át. A mtgyar kormány által idevonatkozóan tett intézkedésekhez tartozik még, hogy a magyar belügyminiszter a polilikai emigránsoknak foko­zottabb mértékben való ellenőrzése végett január 2-án rendeletileg intézkedett. III. 'A horvát emigránsok". Magyarországnak Jugoszláviával való szom­szédos fekvése következtében adva volt, hogy a jugoszláv belső helyzetben rejlő okokból keletke­zőül horvát emigrációból Jutott Magvarorcrág­nak is, amit elősegített a határok nagy kiteriedése és nehezen ellenőrizhet« volta A Magyarországon megfordult horvát emigránsok szátna azonban aránylag csekély volt a más országokban élő hor­vát emigránsokhoz visjwiiivitvn és Magvarország a jugoszláv emigrációnak inkább csak átvonuló út­ja volt. más nyugati államokba, sőt a tengeren­túli államokba. Nyilvánvaló tehát, hogv ílven horvát emigrációknak létezéséért Magyarországot felelőssé tenni nem lehet. Ami a Jugoszláv emlékiratban megnevezett eniígrínsoknt közelebbről Illett, s magvar kor­mány közlése kifeiti, hogv Sarkottz tábornok a háború óta külföldön él és maffvar 'őrületen nem Járt. Porezevitz Iván alezredes ugvanesák külföldön él és Magvar országon csak néh^-szor fordult meg látogatás céljából DnlCZ, Stlpe­11 cz és Lakovskl nevei Magyarországon Is­meretlenek. Metzger volt cs és kír hadsereg­beli százados a m. kir. honvédségben tényleges szolgálatot sohasem lelies'tett. Baleftövicz Károlv őrtiagv pedig, ak! mint horvát anvanvel­vü tiszt, időnkint folmíesí szolgálatot végzett n ju­goszláv határ mentén. Pank«pn«rtSn sohasem iárt, Vlado Georglev, á királvgvilkos, sohasem volt Magyarországon és kapcsolatai sem voltak so­hasem az országgal. IV. Nem volttik katonai gyakorlatok. 1. A legtüzetesebb vizsgálat sem vezetett olyan eredményre, amely alapul szolgálhatna arra a vádra, hogy a magvar hatóságok hallgatólagosan eltűrték volna a Magyarországon tartózkodó ju­goszláv emigránsoknk jugoszláv területen kifej­tett tevékenységét. Az Ustasa-szervezetnek hivatalos lapjai soha Magyarországon nem jelentek meg. Valótlan az is, hogy a jugoszláv emigránsok a magyar hatóságok szemeláttára és tudtával vitték volna be a jugo­szláv* határzónába nagyobb számban e lapok pél­dányait. 2. Egy leggondosabb és minden részletre kiter­jedően lefolytatott vizsgálatnak adataival Igazol­va van, hogy a Jrankapusztaí jugoszláhr emigránsok­nak formaruhája nem volt; a mezőgazdasági mun­kások parasztruhában Jártak és legfeljebb egyik­másik viselt kopott katonazubbonyhoz hasonló ka­bátot polgári kalappal. 3. Teljesen valótlan, amint azt A Pénzverde igazgatójának részletes jelentése bizonyltja, hogy az Ustawa tagjai között forgalomban levő pénze­ket Budapesten a magyar állam pénzverdéjében verték volna. 4 A magvsr hatóságoknak, mint ezt az erre nézve eszközölt kihallgatások Igazolják, nem volt tudomásuk arról, hogv jugoszláv emigránsok Jan­kapusztán katonai gyakorlatokat végérték volttá. Épp ugy nem áll helvt és a lefolvtatott vizsgálat adataival is megcáfoltnak tekinthető az az állí­tás is, mintha Jankapiiszta térületé *6rt teriilet lett volna. V. Az útlevelek. A lefolytatott vizsgálat meffállapitotta, hogy a magvar rendőrség budapesli főkapitánysága tény­leg kiállított egv-egy személyazonossági és ntle. vfligazolvánvt Salov Dimitrle. Athanazov Gligor­je és Jelics Bran'mir részére. Ezeknek az utazási igazolványok kiállításánál azonban a budapesti főkapitányság teljesen Jogszerűen Járt el, mert a magyar kormány annakidején magáévá tette a Népszövetségnek azt az ajánlatát, amely ilyen ter­mészetű utazási igazolványok rendszeresi lését ajánlotta a népszövetségi tagállamoknak oly egvének részére, akik az ajánlásban megjelölt okokból nem kaphatnak saját hazájukbeli útleve­let. Ami Peric és Artukovic névre állitólag kiállí­tott útleveleket illeti, melyeket a jugoszláv emlék­irat fényképmásolatban közöl, a vizsgálat meg­állapítása szerint az utlevőlosztály kartoték-nyil­vántartási irodájában sem Peric. sem Artuko­vic neve elő nem fordnl. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a két útlevél vágy teljesen, vagy részben hami­sítvány. A vizsgálat megállapította, hogy az utlevélki­állitásnnk Jelenleg érvényben levő rendszere hl­zonvos hiányokban szenved. E hiánvnk kiküszö­bölésé Céljából a belügyminiszter Január 2-án kör­rendeletet adott ki, amelyet a közlés csatol a fflg­geléíkek kft*ölt. Megállapította a vizsgálat azt Is, hogy a budapesti főkapitányság utlevélosztálván ténvleg folytatón gvnkör1at mellett bizonyos visz­•zaélések megakadályozása nem volt biztosítható minden körülmények között. Ar. eddig fennálló — ki nem elégítő — rend*-eren kivül a felelősség Vilmánvi Dezsőt, az ntlevélosztrflv helyettes ve­zetőjét terheli, aki elmulasztotta felettes hatósága figyelmét a fennálló technikai nehézségekre fel­hívni, ezért TT. tokn fegyelmi büntetésként áthe­lyezéssel sújtatott. VI. Nem volt semmiféle támogatás. 1'. A magyar kormány közlése teljes egészében fenntartja tagadását annak, hogv a Jugoszláv emigráció Magyarországon magvnr hatóságok ré­széről bárminemű anyagi támogatásban la része­sült volna. 2. A leggondosabb vizsgálat sem eredményezett támpontokat arra nézve, hogv a horvát emigrán­sok akár .Tflnkapusz'ftn, akár pedig másutt, ma­jrrar polgári. vagv katonai hatóságoktól fegyvert, vagv lőszereket kaptak volna. Jankapusztán négy emigránsnak volt mezőőri minőségben fegwertar. fást engedélye, régi modorú forgóoisztolvokra. Viszont a marseillei merénylet utáni vizsgálat alatt elkobzott pisztolyról megállapítást nveft, hogv külföldi eredetűek és kivétel nélkül az tTstasa bélyeget viselik. A VTT. VTtT. és IX pont a magvar-iiicoszláv jegv­zékváltást ismerteti és kitér az emlékezetes Pre­méc-per Ítéletére. Magyarországnak nincs semmi köze a merénylethez X, A december 8-f magyar emlékirat már kimutat­ta, hogy teljesen tarthatatlan a jugoszláv kormány­nak az a vádja, hogy a magyar hatóságokat fele­lősség terhelné a marseillei merényletért, mert Magvarorsrág sem a marseillei bűncselekmény kigondolásának, sem előkészítésének, sem pedig végrehajtásának szintére nem volt. Ezt 9 következ­tetést a magyar kormány változatlanul fenntartja annnk a Vizsgálatinak a», alanián is, amelyet most lefolytatott. A teljesség kedvéért a közlés kitér azokra a konkrét tényáHi'ásokfn, amelyekre a jugoszláv kormánv ezt a Vádat «lapítja. A XI» pont a budapesti rendőrség nvwnOfcásá­nak részleteit ismerteti teljes alapossággal. összefoglalásul a közlés a következőkkel Végző­dik: 1. A magyar kormány által lefolytatott legrészle­tesebb vizsgálat alápián meg kell állapítani, hogy a magyar kormány, vagy az alája rendélt magyar hatóságok a marseillei kiráhtfrrrilkoss^qgol sem közvetlenül, sem közvetve ném hozhatók és őket o merénylet miatt legcsekélyebb felelősség sem ter­heli. 2. Az alsóbb. magyar hatóságoknak egyes köze­gei főleg a fenntálló abnormis eseteket figvelembe nem véYŐ rendelkeznek hiányossága folytán — a horvát emigrációt nem figyelték olym intenziven, mint az kiváimtos &olha és mitit az ilyen abnormis esetekben szükséges is, éppefi ezért ott, ahol némi mulasztások mégis megrillapithatók voltak, « m«­gyar kormány megfelelő szankciókkal élt. 3. A magyar kormány szükségesnek látta, hogy azokat à rendelkezéseket, amelyek az idegenek el­lenőrzését célozzák, illetve az utlevélkiállitás rend­szerére vonalkódnak, a marseillei események hatása alàtt és a Népszövetségi Tátiács hàtârôiàtàrà Való figyelemmel Is tntgszigóritsa. — A magyar kormány ugy véli — végzi a jelen­tés —, hogv amikor most tájékoztatja a Tanácsot a mult év december 10-i tanácshatározatnak meg­felelően lefolytatott legrészletesebb vizsgálatok eredményéről és közli a tanáccsal egyrészt bizo­nyos magyar hatósági közegekkel szemben a ma­gyar kormány által alkalmazott szankciókat, más­részt pedig a politikai emigránsoknak fokozottabb ellenőrzése, valamint az útlevelek kiállítása ¿s ai ezzel összefüggő adminisztráció tekintetében leg­újabban életbeléptetett kormányintézkedéseket, mindezzel — nemzetköri felelősségének tudatá­ban — teljesen eleget tett a tanács hozzáintézeti felhívásának. Hegedű, radoiin 1.50,2.­etb heti részletre is e'őnyösen kaphatók hanasterQsemben "elemen ucea T. SE. STEINER Halálos játék (A Délmagyarország munkatdfsától.) Beszámolt A Dclmagyarorszáy arról, hogy körülbelül két hét­tel ezelőtt milyen sulyós sezrencsétlenséget okozott Eelsőtahyán egy süketnéma fiúcska. Egyik vasár­nap délután a gyerekek kimentek játszani az árok­ba és Aísznóperzselést játszottak. Szalmát, rőzsét hordtak össze egy rakásra és a 9 éves süketnéma gyerek a halmot meggyújtotta, de oly ügyetlenül,' hogy a tüz mellett álló kis Tóth Rozália, 4 éve« kislány ruhája is meggyulladt és lobogó lánggal égett. A gyerekek széjjelfutottak és magára hagyták a sikoltozó Tóth Rozáliát. A szomszéd tanyából elősiető emberek oltották el a kislány égő ruháját« de addigra a gyerek súlyos, harmadfokú égési se* beket szenvedett. Bevitték a klinikára, ahol ápolás alá vettek. Segíteni azonban nem lehetett rajta, pénteken reggel a bőrgyógyászati klinikán meghalt» Koltlestét felboncolják. Az eljáfás megindult am nak a megállapítása végett, hogy kit terhel a fe­lelősség a kislány halála miatt

Next

/
Thumbnails
Contents