Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-19 / 16. szám

TQ35 ianuár Í9. DU MAGVARORSZiO 3 \ Klebelsiierg-eiElCkMzottság rövidcsen dönt a szegcdi Klebelsberg ünnep dátumáról (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Legutóbb az a hir került nyilvánosságra, hogy gróf KI ebei s­berg Kunó szegedi síremlékét február elsején avat­ják fel országos ünnepség keretében és gróf Beth­len István volt miniszterelnök tart a város felké­résére emlékbeszédet. Érdeklődtünk az ügyben dr. Pálfy József polgármesternél, aki a következőket mondotta: t — Klebelsberg Kunó templomi síremléke leg­ntóbb teljesen elkészült. Eredetileg az volt a ter­vünk, hogy az emlékmüvet karácsony előtt szen­teljük fel, de az ünnepséget a közbejött akadályok miatt el kellett halasztani. Akkor azt terveztük, hogy januárban rendezzük meg, mert a szegedi egyetem tanári karának és ifjusrgának a kará­csonyi vaV' "'ója csak január végén fejeződik be, mivel pedig ugy a tanárok, mint a hallgatók jelen­tékeny része a vakációt nem tölti Szegeden és mivel Klebelsberg Kunót igen erős szálak fűzték a szegedi egyetemhez, az ünnepélyt az egyetem tá­vollétében nem tarthattuk meg, hanem ugy hatá­roztunk, hogy a templomi emlékmüvet nem február elsején, hanem február első felében, valószínűleg a hónap közepe táján rendezzük meg. — Téves az a hír, mintba ezen az ünnepélyen Bethlen István mondaná az emlékbeszédet, illetve mintha a kérdésnek ez a része már elintézettnek lenne tekinthető. Az ünnepi szónok személyében vég­leges megállapodás még nem történt, bár tény az, hogy Bethlen István neve kombinációba került A napokban fogom csak összehívni a Klebelsberg­emlékbizottságot, amely letárgyalja az ünnepély programtervezetét és eldönti azt a kérdést is) hogy kit kérjen fel a város az emlékbeszéd megtartá­sára. — A programtervezet szerint az ünnepely első része a fogadalmi templomban folyna le, ahol az emlékmüvet Glattfeltíer Gyula püspök szentelné fel. A megyéspüspök urat már fel is kértem erre és ő készséggel vállalta a feladatot A templomi ünnepség után a törvényhatósági bizottság tartana ünnepi díszközgyűlést Bárányi Tibor főispán el­nökletével a városháza közgyűlési termében. Az ünnepséget a székesegyházi énekkar vezetné be egy gyászdal előadásával, utána a kijelölendő szónok tartani meg Klebelsberget méltató emlék­beszédét, majd ismét az énekkar következne. Az ünnepi közgyűlés végét harangzugás fogja jelezni. A magyar emlékirat Genfben A nyomozás eredményei — Maciyarorszógot nem terheli felelősség a királygyilkosságért Két rendőrkapitányt elbocsátottak, egy csendőrőrnagy szobafogságot kapolí, két csendőrliszthelyeftesf 30-30 napi fogságra ítéltek es át­helyezték az utlevéiosztály heiyetíes vezetőjét Genf, január 18. Pénteken hozták nyilvános­ságra a magyar emlékiratot, amely beszámol a kormány által elrendelt uj vizsgálatról. A vizs­§ álatot — mint ismeretes —, a Népszövetség ecemberi határozata után rendelték el a mar­seillei üggyel kapcsolatos kérdésekről. Az em­lékiratot ugyanekkor kiosztották a Tanács tag­jainak és a sajtó képviselőinek. A 15 oldalas közlést Eckhardt Tibor irta alá és a füzet iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg minden oldalon. A mellékelt jegyzőkönyvek 118 oldal­ra terjednek. A magyar emlékirat a következőket tartal­mazza: A magvar hatóságokat nem terheli felelősség. * í. A magvar kormány részéről a december 10-1 tanácsi határozatnak megfelelően levezCett vizs­gálat csupán folytatása, illetve njrnfelvétele azok­nak a nyomozati tevékenvségeknek, amelveket a magyar hatóságok nem késtek a marseillei me­rénylet elkövetése után azonnal részben már ön­kéntesen is, foganatba tenni avégből, hogy a me­rénylet egész háttere minél teljesebben felderít­hető legyen. Ezeknek a nyomozati adatoknak a birtokában felelt meg a magvar kormány Genf­ben december 8-án beadott emlékiratában a jugo­szláv kormány nanaszlratára és részletes vád­pontjaira Is. Á december 8-i magyar emlékirat­nak konklúziója az volt, hogy a jugoszláv emlék­iratnak az a vádia, amelv szerint a maevar ható­«"ffok felelősek volnának a marseillei merényle­tért, teljesen tarthatatlan, mert a Tnaevwr hatósá ,jtokat a bűncselekményért akár közvetlen, akár peditr közvetett felelőssé* a les-csekélrebb részt sem terheli. A december 8-i emlékiratnak ezt a véffső következtetését a magyar kormánv a Nén­ezővfftségi tanárs december 10-i határozatának megfelelően bevezetett és lefolvf^tott ujabb nyo­mozás eredményei alapján is változatlanul fenn­tartja. 2. A magvar kormánvnak az az álláspontja, amirvt azt már a tanács előtt a decembert tárgva­lások során is bangsulvozta volt, hotrv azok a pa­naszok, amelyeket a jugoszláv kormány ellene felhozott, legnagyobb részükben megszűntek vita tárgya lenni, a magyar és jugoszláv kormány kö­zött 1934 julius 21-én Belgrádban létesült ama' megállapodások folytán, amelyek a magyar kor­mány által annak idején a tanács elé terjesztett határincidensek ügyét és a horvát emigráció ügyét már rendezték. Az aj vizsgálat. 3. A magyar kormány közlése utal arra is. hogy a maga részéről nem mulasztotta el lojálisán végrehajtani a belgrádi megállapodások szellemé­ben mindazokat az intézkedéseket, amelveket a jugoszláv kormányhoz még 1934 április 26-án in­tézett jegvzékében részben mind már foganatosí­tott intézkedéseket felsorolt volt, részben pedig m'nt a lövőre nézve foganatba veendő intézkedé­seket kilátásba helyezett, üvképpen a mnirvar kor­mánv nvilvánvaló bironvitékát adta annak a tö­rekvésnek. ho«ry a két ország közötti jó szomszé­di viszonyt Ttip«?7av!>nii alkalmas minden körfil­ménv kikiiszöböltessék. 4. Mindennek ellenére a magvar kormánv most részletes kivizstrálás tárgvává tet'e a jugoszláv emlékiratban foglalt azokat a ténvállitásokal is. amelveket viszonvlag messzefekvő időbe nynlnak vissza, avval a törekvéssel, hogv ilvkép a rész­legekre ki'erjedő le<rtárgvilagocnbh vizsgálattal és e vizsgálat eredménveinek telies ősrinteséegel való feltárásával még fokozottábVm biztosítsa a Beft&rosf nozl Szombat—vasárnap E M M Y Rn«í«rriiriíiík, Kabos, QombassSgl, Páqar. dáien, Jávor, A^al. 5, 7, 9 Széchenyi MOZI Szombat «1 vasárnap Riva'c!af$ny Az ni évad lagT)a<ryobb mesrlepetéso. A letrpaia­rabh filmrovü. Csodás muztika pikantéria, ttln döklAs, szellemességben gazdag. 5, 7, 9 mindenki által annyira óhajtott megnyugvás be­következését Ezeknek az általános észrevételeknek előrebo­csátása után a jelentés — a jugoszláv emlékirat felépítését követve — részletesen beszámol a to­vább folytatott és a jugoszláv em'ékirat különbö­ző tényállításaira kiterjesztett vizsgálatról I. Irredentizmus, egyesületek. Azokkal a vádakkal szemben, amelyeket a ju­goszláv kormány bizonyos magyar társadalmi egyesületek ellen általánosságban emel avval, hogy az illető egyesületek a Magyarországgal szomszédos államok ellen illegális akciót fejtettek volna ki, a magyar kormány közlése rámutat arra. hogy ha Magyarországon irredentizmus alakult ki, ez természetes következménye volt a trianoni szerződés rendelkezéseinek, amelyek, tetézve a világháború után bekövetkezett összeomlással, az azt követő forradalmakkal, végül pedig azzal a körülménnyel is, hogy a trianoni szerződés foly­tán több százezer magyar volt kénytelen a je­lenlegi Magyarország szűk területére menekülni, a békeszerződés aláírását követő hosszabb időn át zűrzavaros helyzetet teremtettek. Évekbe telt az ilyenkép teremtett helyzet konszolidálása és amig a magyar kormányzati törekvéseknek sike rült az irredenta jellegű magyar társadalmi megmozdulásokat békés és konzervatív erővé át alakítani. Ha tehát korábban, az 1926. évig a mondott okokból lehettek is egyéni akciók, azo­kért a felelősséget vállalni nem lehet. A bizonyos magyar társadalmi egyesületek ellen emelt egyes állításokkal szemben a magyar kormány közlése mindenekelőtt kiemeli, hogy mennyire nem lehet és lett volna szabad e vá­dakat olyan taeljesen megbízhatatlan szeméig vallomására alapítani, mint a jugoszláv emlék­irat koronatanuja, Mihalus Vince, aki elvtelen, pénzért mindenre kapható, félbeszakadt intellek­tuell és aki hol mint bolsevista, hol, mint pánszláf agitátor, hol pedig, mint tót autonómista és agent provokatőr szerepelt. Másfelől a magyar közié? becsatolja a kérdéses magyar társadalmi egye­sületek tényleges célját és működését igazoló alapszabályokat és szervezeti rendelkezéseket, továbbá az egyes vezetők vallomásait tartalmazó jegyzőkönyveket, amelyek mind kétségtelenül igazolják, hogy azok a tényállítások, amelyeket a jugoszláv emlékirat Mihalus vallomásával kapr csolatban felhozott, nem fogadhatók el. Magyar tisztek sohasem foglalkoztak errorista akciókkal. Cgyanugy a lefolytatott vizsgálat adataival be­igazolva mutatja ki a magyar kormány közlése azt is, hogy nem áll meg az az állítás sem, mintha magyar tisztek aktive résztvettek volna bármilyen Horvátország felszabadítását célzó bizottság munkájában, vagy pedig egyes ma­gyar tisztek jugoszláv terroristákkal érintkezés­ben álltak és részükre utasításokat adtak volna. Ilykép az ujabb vizsgálat is teljesen igazolja a december 8-i magyar emlékiratnak azt a kijelen­tését, hogy magyar katonai hatóságok, illetve személyek horvát menekültek kiképzésével és megszervezésével sohasem foglalkoztak. II. Jankapuszta. Azzal az állítással szemben, hogy a terrorista­mozgalomnak magyar területen való állítólagos megszervezésénél jugoszláv emigránsoknak Ma­gyarország messzemenő támogatási nyújtott volna, a magvar kormány a következőkre hívta fel a tanács figyelmét: 1. A december 8-i emlékiratban a magyar kormány már kifejtette, hogy Janlcapnszta so­hasem volt tábor, hanem csak szegény major, amelyet magánosok között létrejött szerződ \ alapján mezőgazdasági munkálatok céljaira vet­tek bérbe. A mostani közléshez csatolt okmár.yok közelebbről is tanúsítják, Janka pusztának teljesen magánjogi bérletjellegét. De mindamellett a ma­gyar kormány, elébemenve a jugoszláv kormány kívánságainak, még ez utóbbi kormánynak műit évi március 13-i lépése előtt intézkedéseket tett a jankapusztai emigránsok eltávolítása végett. Ez intézkedések következtében Jankapuszta személyi kiürítése még a mult év áprilisában megtörtént és október elsején a mezőgazdasági kihasználás lik­vidálása is teljesen befejeződött Ami viszont a jugoszláv emlékiratban szereplő egyéb állítólagos emigránstelepeket illeti, ezekről a lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a kérdéses községekben (úgymint: Annamajorban, _Surdapusztán, Bolcsamsztán. Gelse .'¿özséeben.

Next

/
Thumbnails
Contents