Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-19 / 16. szám

TQ35 ianuár Í9. DU MAGVARORSZiO 3 \ Klebelsiierg-eiElCkMzottság rövidcsen dönt a szegcdi Klebelsberg ünnep dátumáról (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Legutóbb az a hir került nyilvánosságra, hogy gróf KI ebei sberg Kunó szegedi síremlékét február elsején avatják fel országos ünnepség keretében és gróf Bethlen István volt miniszterelnök tart a város felkérésére emlékbeszédet. Érdeklődtünk az ügyben dr. Pálfy József polgármesternél, aki a következőket mondotta: t — Klebelsberg Kunó templomi síremléke legntóbb teljesen elkészült. Eredetileg az volt a tervünk, hogy az emlékmüvet karácsony előtt szenteljük fel, de az ünnepséget a közbejött akadályok miatt el kellett halasztani. Akkor azt terveztük, hogy januárban rendezzük meg, mert a szegedi egyetem tanári karának és ifjusrgának a karácsonyi vaV' "'ója csak január végén fejeződik be, mivel pedig ugy a tanárok, mint a hallgatók jelentékeny része a vakációt nem tölti Szegeden és mivel Klebelsberg Kunót igen erős szálak fűzték a szegedi egyetemhez, az ünnepélyt az egyetem távollétében nem tarthattuk meg, hanem ugy határoztunk, hogy a templomi emlékmüvet nem február elsején, hanem február első felében, valószínűleg a hónap közepe táján rendezzük meg. — Téves az a hír, mintba ezen az ünnepélyen Bethlen István mondaná az emlékbeszédet, illetve mintha a kérdésnek ez a része már elintézettnek lenne tekinthető. Az ünnepi szónok személyében végleges megállapodás még nem történt, bár tény az, hogy Bethlen István neve kombinációba került A napokban fogom csak összehívni a Klebelsbergemlékbizottságot, amely letárgyalja az ünnepély programtervezetét és eldönti azt a kérdést is) hogy kit kérjen fel a város az emlékbeszéd megtartására. — A programtervezet szerint az ünnepely első része a fogadalmi templomban folyna le, ahol az emlékmüvet Glattfeltíer Gyula püspök szentelné fel. A megyéspüspök urat már fel is kértem erre és ő készséggel vállalta a feladatot A templomi ünnepség után a törvényhatósági bizottság tartana ünnepi díszközgyűlést Bárányi Tibor főispán elnökletével a városháza közgyűlési termében. Az ünnepséget a székesegyházi énekkar vezetné be egy gyászdal előadásával, utána a kijelölendő szónok tartani meg Klebelsberget méltató emlékbeszédét, majd ismét az énekkar következne. Az ünnepi közgyűlés végét harangzugás fogja jelezni. A magyar emlékirat Genfben A nyomozás eredményei — Maciyarorszógot nem terheli felelősség a királygyilkosságért Két rendőrkapitányt elbocsátottak, egy csendőrőrnagy szobafogságot kapolí, két csendőrliszthelyeftesf 30-30 napi fogságra ítéltek es áthelyezték az utlevéiosztály heiyetíes vezetőjét Genf, január 18. Pénteken hozták nyilvánosságra a magyar emlékiratot, amely beszámol a kormány által elrendelt uj vizsgálatról. A vizs§

álatot — mint ismeretes —, a Népszövetség ecemberi határozata után rendelték el a marseillei üggyel kapcsolatos kérdésekről. Az emlékiratot ugyanekkor kiosztották a Tanács tagjainak és a sajtó képviselőinek. A 15 oldalas közlést Eckhardt Tibor irta alá és a füzet iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg minden oldalon. A mellékelt jegyzőkönyvek 118 oldalra terjednek. A magyar emlékirat a következőket tartalmazza: A magvar hatóságokat nem terheli felelősség. * í. A magvar kormány részéről a december 10-1 tanácsi határozatnak megfelelően levezCett vizsgálat csupán folytatása, illetve njrnfelvétele azoknak a nyomozati tevékenvségeknek, amelveket a magyar hatóságok nem késtek a marseillei merénylet elkövetése után azonnal részben már önkéntesen is, foganatba tenni avégből, hogy a merénylet egész háttere minél teljesebben felderíthető legyen. Ezeknek a nyomozati adatoknak a birtokában felelt meg a magvar kormány Genfben december 8-án beadott emlékiratában a jugoszláv kormány nanaszlratára és részletes vádpontjaira Is. Á december 8-i magyar emlékiratnak konklúziója az volt, hogy a jugoszláv emlékiratnak az a vádia, amelv szerint a maevar ható«"ffok felelősek volnának a marseillei merényletért, teljesen tarthatatlan, mert a Tnaevwr hatósá ,jtokat a bűncselekményért akár közvetlen, akár peditr közvetett felelőssé* a les-csekélrebb részt sem terheli. A december 8-i emlékiratnak ezt a véffső következtetését a magyar kormánv a Nénezővfftségi tanárs december 10-i határozatának megfelelően bevezetett és lefolvf^tott ujabb nyomozás eredményei alapján is változatlanul fenntartja. 2. A magvar kormánvnak az az álláspontja, amirvt azt már a tanács előtt a decembert tárgvalások során is bangsulvozta volt, hotrv azok a panaszok, amelyeket a jugoszláv kormány ellene felhozott, legnagyobb részükben megszűntek vita tárgya lenni, a magyar és jugoszláv kormány között 1934 julius 21-én Belgrádban létesült ama' megállapodások folytán, amelyek a magyar kormány által annak idején a tanács elé terjesztett határincidensek ügyét és a horvát emigráció ügyét már rendezték. Az aj vizsgálat. 3. A magyar kormány közlése utal arra is. hogy a maga részéről nem mulasztotta el lojálisán végrehajtani a belgrádi megállapodások szellemében mindazokat az intézkedéseket, amelveket a jugoszláv kormányhoz még 1934 április 26-án intézett jegvzékében részben mind már foganatosított intézkedéseket felsorolt volt, részben pedig m'nt a lövőre nézve foganatba veendő intézkedéseket kilátásba helyezett, üvképpen a mnirvar kormánv nvilvánvaló bironvitékát adta annak a törekvésnek. ho«ry a két ország közötti jó szomszédi viszonyt Ttip«?7av!>nii alkalmas minden körfilménv kikiiszöböltessék. 4. Mindennek ellenére a magvar kormánv most részletes kivizstrálás tárgvává tet'e a jugoszláv emlékiratban foglalt azokat a ténvállitásokal is. amelveket viszonvlag messzefekvő időbe nynlnak vissza, avval a törekvéssel, hogv ilvkép a részlegekre ki'erjedő le<rtárgvilagocnbh vizsgálattal és e vizsgálat eredménveinek telies ősrinteséegel való feltárásával még fokozottábVm biztosítsa a Beft&rosf nozl Szombat—vasárnap E M M Y Rn«í«rriiriíiík, Kabos, QombassSgl, Páqar. dáien, Jávor, A^al. 5, 7, 9 Széchenyi MOZI Szombat «1 vasárnap Riva'c!af$ny Az ni évad lagT)a<ryobb mesrlepetéso. A letrpaiarabh filmrovü. Csodás muztika pikantéria, ttln döklAs, szellemességben gazdag. 5, 7, 9 mindenki által annyira óhajtott megnyugvás bekövetkezését Ezeknek az általános észrevételeknek előrebocsátása után a jelentés — a jugoszláv emlékirat felépítését követve — részletesen beszámol a tovább folytatott és a jugoszláv em'ékirat különböző tényállításaira kiterjesztett vizsgálatról I. Irredentizmus, egyesületek. Azokkal a vádakkal szemben, amelyeket a jugoszláv kormány bizonyos magyar társadalmi egyesületek ellen általánosságban emel avval, hogy az illető egyesületek a Magyarországgal szomszédos államok ellen illegális akciót fejtettek volna ki, a magyar kormány közlése rámutat arra. hogy ha Magyarországon irredentizmus alakult ki, ez természetes következménye volt a trianoni szerződés rendelkezéseinek, amelyek, tetézve a világháború után bekövetkezett összeomlással, az azt követő forradalmakkal, végül pedig azzal a körülménnyel is, hogy a trianoni szerződés folytán több százezer magyar volt kénytelen a jelenlegi Magyarország szűk területére menekülni, a békeszerződés aláírását követő hosszabb időn át zűrzavaros helyzetet teremtettek. Évekbe telt az ilyenkép teremtett helyzet konszolidálása és amig a magyar kormányzati törekvéseknek sike rült az irredenta jellegű magyar társadalmi megmozdulásokat békés és konzervatív erővé át alakítani. Ha tehát korábban, az 1926. évig a mondott okokból lehettek is egyéni akciók, azokért a felelősséget vállalni nem lehet. A bizonyos magyar társadalmi egyesületek ellen emelt egyes állításokkal szemben a magyar kormány közlése mindenekelőtt kiemeli, hogy mennyire nem lehet és lett volna szabad e vádakat olyan taeljesen megbízhatatlan szeméig vallomására alapítani, mint a jugoszláv emlékirat koronatanuja, Mihalus Vince, aki elvtelen, pénzért mindenre kapható, félbeszakadt intellektuell és aki hol mint bolsevista, hol, mint pánszláf agitátor, hol pedig, mint tót autonómista és agent provokatőr szerepelt. Másfelől a magyar közié? becsatolja a kérdéses magyar társadalmi egyesületek tényleges célját és működését igazoló alapszabályokat és szervezeti rendelkezéseket, továbbá az egyes vezetők vallomásait tartalmazó jegyzőkönyveket, amelyek mind kétségtelenül igazolják, hogy azok a tényállítások, amelyeket a jugoszláv emlékirat Mihalus vallomásával kapr csolatban felhozott, nem fogadhatók el. Magyar tisztek sohasem foglalkoztak errorista akciókkal. Cgyanugy a lefolytatott vizsgálat adataival beigazolva mutatja ki a magyar kormány közlése azt is, hogy nem áll meg az az állítás sem, mintha magyar tisztek aktive résztvettek volna bármilyen Horvátország felszabadítását célzó bizottság munkájában, vagy pedig egyes magyar tisztek jugoszláv terroristákkal érintkezésben álltak és részükre utasításokat adtak volna. Ilykép az ujabb vizsgálat is teljesen igazolja a december 8-i magyar emlékiratnak azt a kijelentését, hogy magyar katonai hatóságok, illetve személyek horvát menekültek kiképzésével és megszervezésével sohasem foglalkoztak. II. Jankapuszta. Azzal az állítással szemben, hogy a terroristamozgalomnak magyar területen való állítólagos megszervezésénél jugoszláv emigránsoknak Magyarország messzemenő támogatási nyújtott volna, a magvar kormány a következőkre hívta fel a tanács figyelmét: 1. A december 8-i emlékiratban a magyar kormány már kifejtette, hogy Janlcapnszta sohasem volt tábor, hanem csak szegény major, amelyet magánosok között létrejött szerződ \ alapján mezőgazdasági munkálatok céljaira vettek bérbe. A mostani közléshez csatolt okmár.yok közelebbről is tanúsítják, Janka pusztának teljesen magánjogi bérletjellegét. De mindamellett a magyar kormány, elébemenve a jugoszláv kormány kívánságainak, még ez utóbbi kormánynak műit évi március 13-i lépése előtt intézkedéseket tett a jankapusztai emigránsok eltávolítása végett. Ez intézkedések következtében Jankapuszta személyi kiürítése még a mult év áprilisában megtörtént és október elsején a mezőgazdasági kihasználás likvidálása is teljesen befejeződött Ami viszont a jugoszláv emlékiratban szereplő egyéb állítólagos emigránstelepeket illeti, ezekről a lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a kérdéses községekben (úgymint: Annamajorban, _Surdapusztán, Bolcsamsztán. Gelse .'¿özséeben.