Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-19 / 16. szám

DPI MAC,yAf*ORS7*G 1935 íanuár TQ>. sét, hogy a lengyel hatóságok nem teamek különbséget az engedmények kiszolgáltatása terén a kisebbségekhez tartozó lakosok hátrányára. Indítványozta, hogy az ügyet befejezettnek jelentsék ki A kisebbségi Ügyek tárgyalása elején Komarnitzki, lengyel főmegbizott elhagyta a tárgyalótermet, ezzel jeleeni óhajtván, hogy a lengyel kormány szeptemberi nyilatkozatához híven, nem haílandó a kisebbségi kérdés ujabb általános rendezése dolgában a Nemzetek Szövetségével együttműködni. Á Tanács legvégül az albán kisebbség kérdésével foglalkozott. Madarlaga indítványozta, hogy a hágai nemzetközi bíróságot keressék meg véleményadás céljából, vaiion megáll-e az albán kormánvnak az az álláspontja, hogy albán magániskolák megszüntetése összeegyeztethető az albán kormánvnak 1921-ben a Népszövetségbe való belépése alkalmával tett nyilatkozatával, amelyben az albán kormány kiielentette, hogv tiszteletben fogia tartani a kisebbségek jogait. A Tanács jóváhagyta az indítványt. A Tanács kővetkező ülését szombaton délelőttre tűzték ki. A magyar kormány álláspontja A péntek délutáni genfi eseményekről a MTI. a kővetkező illetékes magyarázatot adta ki: — A magvar kormánvnak a jugoszláv panaszirat ügyében kezdettől fogva állandó törekvése az volt. hogy ezt az általános béke szemnont iából is káros viszályt a lehető legsürgősebben megoldáshoz juttassák. Ez a szempont határozta meg a magyar kormány magatartását a Népszövetségnél vitt tárgyalásai alkalmával és ugyancsak ez indította arra, hogy a decemberi megállpodás értelmében tett ^özlé^it a Népszövetséghez sürgősen el futtassa. Minthogy a hatalmak körében egyöntetűen az az állásnont alakult ki, hof»v a közleménynek a Tanács előtt való megvitatása kerülendő, nehogy a magyar—jugoszláv viszony újból elmérgesedjék és sem a nagyhatalmak, sem a kisantant részéről a magyar kormány közlésével szemben elutasító álláspont kifejezésre -nem iutott, másrészt pedig jugoszláv oldalról technikai nehéz«érte'<re való hivatkozással, az a kívánság merült fel, hogy a terjedelmes magvar közlemény tanulmányozására bizonyos idő «zfik'éTes, magvar részről ezt a kérést annál kevé«bé sem lehetett megtagadni, mert elutasbó állásfoglalás esetén sem lehetett volna ertvoM*htla<f nz ügynek már most való befejezését biztosítani. — A magyar kormány ezzel az eliárá«ával is tanuielét akarta adni, miként a múltban, hogv iíiov is sulvt helvez « l'"»o«zláviával való normális viszony helyreállítására. Rohamosztagosok foolaljàk el a nemzetközi rendőrség helyét a Saar-vidéken Saarbrüeüen. január 18. A Saar-vidéken fokozódik az izgalom, jóllehet, a Népszövetség határozata értelmében március 1-én átadják Németországnak. A nácik máris minden intéz, kedési jogot maguknak vindikálnak, ami igen sok kellemetlenséget idéz elő. A nácik már nem veszik figyelembe a nemzetközi bizottság intézkedéseit sem, sőt ¿k adnak utasítása a nemzetkőzi rendőrségnek, amely nagy meglepetésre — engedelmeskedik. Ezt a körülményt bizonyítja Heimburgernek, • nemzetközi kormánybizottság helvettes belügyi biztosának a kijelentése. Heimburger kijelentette, nem vállal felelősséget a rend fenntartásáért, mert a nemzetközi rendőrség nem ai ő. hanem náci-vezetők utasításait követi. Olyan óriási méreteket öltött a menekülési láz. hogy a francia hatóságoknak Vorbachban ki.rendeltséget kellett felállítani. Erre azért volt szükség, mert a francia konzulátus nem győzte a munkát és mert vannak olyanok is, akik a hosszú ideig tartó várakozás miatt nem mernek útlevelet kérni; attól tartanak, kellemetlenségük lesz, ha nem kapnak idejében útlevelet. Párisi jelentés szerint P f o r d t, saarvidéki kommunista vezér Párisba érkezve, újságírók előtt kiielentette, Braun szocialista és H of fm a n n katolikus vezérrel karöltve tiltakozást jelent be a népszavazás eredménye ellen, mert szerinte a szavazási bizottság nem tett eleget kötelezettségének. Egy másik párisi jelentés arról számol be, hogy a saarvidéki kormánybizottságnak kell gondoskodni arról, hogy a franciák által épített erődöké^ és vasutakat lerombolják. A svájci kormány megtagadta Max Braunnak, a saarvidéki szeparatista vezérnek a Svájcba szóló beutazási engedélyt. Rendkívüli ülésen tárgyalták az ipartestület költségvetését Február 17-én tartják meg a közgyűlési (A Détmagifarorszdg munkatársitól) A szegedi ipartestület elöljárósága legutóbb elhatározta, hogy rendkívüli ülésen tárgyalja a testület költségelőirányzatát A rendkívüli értekezletet pénteken délután tartották meg nagy érdeklődés mellett. Az ipartestület költségvetésének végösszege 42.557 pengő 05 fillér. A múlt esztendőben 100 pengővel több volt a költségvetésA költségelőirányzat nagyobb tételei: bevételek: beirstási díjból 4300, tagsági dijból 18.500, dologi dlj 4600, házbéy 8940, nagyterem bevétele 4600, teke, billiárdból 800 pengő. Kiadások: személyzet: jegyző fizetése 3726, lakbére 1459 pengő 08 fillér, pénztáros fizetése 2232, lakbére 729.48, ellenőr fizetése 1692, lakbére 638.40, altiszt fizetése 1146, kegydijak 897.60. nyilvántartó fizetése 1440, gondnok 600, kontárellenőr 756, összes fizetések 15.316 pengő 56 fillér. Elnöki rendelkezési alap 800, kamat a tartozások után 4690, vegyes kiadások £200 pengő. Az általános vitában először, Lakó Antal szólalt fel; a gondnoki állás megszüntetését kivánta és a tisztviselői lakbérek csökkentésére tett javaslatot Parcsetich Mihály hasonló értelemben szólalt fel és sokalta a teke és billiárd fenntartására beállított 600 pengőt. Veres József az ingatlankarbantartási 900 pengős összegét túlsóknak találta és arra tett javaslatot, hogy a kongresszusokon egy személylyel képviseltesse magát az lpartestűlet Berg János védelmébe vette a tisztviselőket és az illetménycsökkentés ellen érvelt. Vitéz Csüngi János az (jpihefknibantartásra felvett Összeg meghagyását kivánta, KertéSz József elfogadta a költségelőurányÏI OK IGAZI LÁTSZERESZEJ 3KULARIUM KELLNER MÁRTON, Kárán u. 3.1 Ol«/ ¿rali «l • ebb tninAséo *» a '•qaond«abb munWo. | zatot és azt javasolta, hogyha sikerül valamelyik tétéin* megtakarítást elérni, azt fordítsák jótékonycélra. A kereseti adó fizetésére külön 250 pengő van felvéve a költségvetésben. Stefándel Ráj-oly ezt kifogásolta és javasolta, hogy az alkalmazottak maguk fizessék fizetésük után a kereseti adót Kulturális és jólékonycélra kivánta felhasználni ezt az összeget Horváth György azt javasolta, hogy a tisztviselők maguk mondjanak le lakbérük bizonyos százalékáról. Hary Dezső az elnöki rendelkezési alap és az ingatiankarbantartás összegének redukálását kivánta. Kocsis bej-enc a szakosztályi hozzájárulások 200 pengős összegének meghagyását kivánta. Schatz Izsó a számvizsgáló bizottság nevében reflektált a felszólalásokra. Tavaly 600 pengővel járult a testület a szakosztályok költségeihez, hogy a tagok összehívását szolgáló bélyegköltséfieket ebből fedezzék. Azt tapasztalták azonban, hogy egyes szakosztályok meglehetős sürün összehívták a tagokat anélkül, hogy ez fontos lett volna. Sokszor megtörtént, hogy 2—300 tagot összehívtak és alip 20-25-en jelentek meg. Elegendő, ha a »zakosztályok negyedévenklnt egyszer tartanak ülést, feltéve, ha fontosabb ügyek nean adódnak. A gondnoki állás fenntartását szükségesnek tartja a számvizsgáló hizot.tság, mert a vendéglő üzletmenetére is felügyel. A testületi vendéglő multévi tiszta haszna mindössze 55 pengő volt. Dr. Gyuris István titkár hasonló értelemben válaszolt a felszólalóknak. A tisztviselői lakbérekről szólva kijelentette, hogy a tisztviselők voltak azok, akiknek előterjesztéséire háromszor csökkentették az illetményeket Takács Béla elnök ezután az indítványokat szavazásra tette fel. Az elöljáróság többsége elhatározta, hogy a szakosztályi hozzájárulás összegét 200 pengőről 600 pengőre emeli fel és ugyanennyivel csökkenti az épületkarbantartás tételét. Az elöljáróság egyebekben elfogadta az ipartestület 1935. ¿vi költségvetését. Az ülés végén Gyuris titkár bejelentette, hogy a testület évi rendes közgyűlését február 16-ra hivta össze az elnökség. Előrelátható azonban, hogy ezen a napon határozatképtelenség miatt nem lesz megtartható a közgyűlés, ezért a rákövetkező napon, tizenhetedikén délelőtt 9 órakor tartiák meg a közgyűlést „Q revízió és a demokrácia érdekében mindenkinek kivánni kell az ant?o! munkáspárt győzelmét" Kertész Miklós előadása az angol munkásmozgalomról (A Vélmagyarorszdg munkatársától.) Pénteken este a Munkásotthonban nagy érdeklődéssel kisért élőadást tartott Kertész Miklós országgyűlési képviselő ,Anglia és az angol munkásmozgalom" ciminel Előadásában ismertette legutóbbi angliai utján szerzett impresszióit, ismertette azt a mély benyomását, amelyet az angol demokrácia és ennele intézményei keltettek. Beszámolt az angol munkásmozgalom főhadiszállásán, a szállítómunkások palotájában történt látogatásáról. Az angol szakszervezeti tanács, az angol munkáspárt székel itt Itt volt alkalma fíendtrson távollétében első munkatárséval beszélgetni és W. Gil'is munkáspárti képviselővel is folytatott eszmecserét Előadta, hogy magával hozta a Labour Party egész akcióprogramját, amelyet a legközelebbi választásokra vonatkozólag kidolgozott és amelynek egyes főbb irányelveit ismertette. Beszámolt a London County munkáspárti többségének vezérével, H. Morrisonnal folytatott beszélgetéséről. Morrison nagy vonásokban körvonalazta London grófság munkáspárti községi igazgatásának irányelveit. Az angol munkáspárti tényezőkkel való eszmecsere, az ország különböző részein szerzett benyomásai megerősítették abban, hogy a munkáspárt a legközelebbi választás során joggal számíthat a többségre. A szabadság, a demokrácia és nem utolsó sorban a békeszerződések revíziója érdekében minden progresszív embernek őszintén kívánnia kell a Labour Partv diadalát. \