Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-15 / 12. szám

/ T935 ianuár T5. 0 í rM\G yOSS7A G H— IPIIIIIIHHIIIH ii '"" ím imn I11 ini Ilim Jelentes munkanélküliség frontiáról Egy év alatt r 25 ezer jelentkezés (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Keme­nesy Tibor népjóléti tanácsnok most készítette el 6s terjesztette be a polgármesterhez jelentését a »ult ér régéig lefolytatott inségakció adatairól. 1984-ben 21.080 munkahelyet tartott nyilván a munkaközvetítő hivatal (1933-ban 24.066 volt a nyilvántartott munkahelyek száma). A jelentkezett munkanélküliek száma tavaly 25.551 volt, számítva Bt, hogy egy-egy munkanélküli 8—10-szer is je­lentkezett a hivatalban elhelyezésért, mert az in­Bégmunkáknál csak egészen rövid ideig tartó alkalmazást kapott és a beállított szakaszokat gyak­lw váltogatták (1933-ban 30.782, lt százalékkal több). K múlt esztendő folyamán a munkaközvetítő hivatal 90.436 munkanélkülit helyezett el a szükségmun­kálatoknál, természetesen váltogatva a csoporto­kat (1933-ban 24.140 volt az elhelyezettek száma). Külön kimutatás készült december inségakciójá­ról. Az elmúlt esztendő utolsó hónapjában 2261 fi­zikai szükségmunkás dolgozott, 472-vel kevesebb, mint 1933 decemberében. A szellemi szükségmun­kások száma ezidőszerint 261, tavaly ilyenkor 180 volt. A kimutatás szerint 1934-ben — javultak a viszo­nyok Szegeden a munkanélküliség terén. Valójában azonban az a helyzet, hogy a keresetnélküli mun kások száma egyáltalán nem csökkent, hanem ke­vesebb azok száma, akik a hatósági munkaközve­títő utján jelentkeztek a pár pengós keresetet biz­tosító szükségmunkákra. Az uj szlnügyi bizottság első ülése Elismerés a szegedi lársu'at budapesti szerepléséért a bizottság héttői premierjén fA Délmaggarorszdg munkatársától.) Szombaton alakították ujjá a szín ügyi bizottságot és hétfőn már ülést is tartott az uj bizottság a tagok élénk érdeklődése mellett Az ülés negyedegy órától fél­kettőig tartott, mindvégig zárt ajtók mögött. Az értekezlet után az elnöklő dr. Pátfy József polgár­mester az fiiról a következőket mondotta: — Az ülés összehívása sürgős volt, Sziklai szín­igazgató kérte az nj bizottság összehivását. A szín­igazgató elsősorban jelentést tett a „Szép a világ" bódapesti előadásairól, bejelentette azt ts, hogy a kormányzó és a kultuszminiszter is végignézte a szegedi társulat Lehár-előadását és teljes elisme­rését fejezte Id a látottak felett A színigazgató el­mondotta még, hogy a budapesti kirándulás nagy arkölcsi sikere mellett az anyagi haszon nem volt ofyaa nagy, mint amilyent várt, de a legutolsó he­tekben némikép Szegeden is visszaesett a színház bevétele, mert a társulat egyik része Budapesten vendégszerepelt A helyzet ismertetése után azt kérte a színigazgató, hogy támogassuk őt azzal, miszerint a január 30-án esedékes szubvenciót már mogt fizesse ki neki a város. Sziklai színigaz­gató részére január végén 2500 pengő szubvenció­részlet volna esedékes­A polgármester az ülésen a város nevében kö­szönetét fejezte ki a színigazgatónak a budapesti sikerért, amellyel jelentős és komoly elismerést szerzett a szegedi színház számára A bizottság a színigazgató kétévi eredményes munkáját honorál­va, egyhangúlag hozzájárult a kérés teljesítéséhez. Februártól kezdve a színigazgató a havonkint ese­dékes szubvenciót kapja. Akik kimaradtak a tb. tisztviselők közül (A Délmagyarai szdg munkatársától.) A törvény­hatóság szombati alakuló kőzgyülésén mutatták be azoknak a névsorát, akiket Bárányi Tibor fő­ispán tiszteletbeli tisztviselőknek nevezett ki. Eszerint 96 tb. tisztviselője van a városnak, de értesülésünk szerint rövidesen még néhány kine­vezéssel bővülni fog a névsor. A törvényhatóság legutóbbi ciklusa alatt 120 tb. tisztviselője volt a városnak, de a kinevezettek egyrésze időközben ténylegesen meg is kapta azt az állást, amelyre tb. kinevezése szólt. Hatan a tb. tisztviselők közül meghaltak, több tisztviselő kinevezését azért nem ujitoták meg, mert az uj közigazgatási törvény szerint segéd- és kezelőhivatalnokokat nem lehet tiszteletbeli állásokra kinevezni. Volt olyan tiszte­letbeli főügyésze a városnak, aki maga kérte, hogy ne nevezzék ki újból, hanem helyette a fiát ne­vezzék ki tb. fogalmazónak. Többen a tiszteletbeli hivatalnokok közül elköltöztek Szegedről és volt a városnak egy fb tanácsnoka, akit most nem nevez­tek ki azzal az indokolással, hogy nyugalomba vonult. Azoknak a névsorát akiket most nem neveztek ki a tiszteletbeli állásokra, az alábbiakban közöl­jük: Pfann Lajos (tb. tanácsnok), ny. községi biró. Molnár József (tb. főszámvevő), Várady Jenő (tb. főszámvevőhelyettes), Bauer Zoltán (tb. főszám­vevőhelyettes), Gruber András (tb. főszámvevő­helyettes), dr. Debre Péter (tb. tiszti főorvos), dr. Fröchlich Jenő (tb. tiszti főorvos), dr. Falta Mar­cell ítb. tiszti főorvosi dr. Sárkány Árpád (tb. tiszti főorvos), dr. Vas Zoltán József (tb tiszti főorvos), dr. Schreiber Fülöp (tb. tiszti főorvos), Cziegler Arnold (tb. főmérnök), Doránszky Károly (tb. műszaki tanácsos), Csányi János (tb. főmérnök), Jakabffy Lajos (tb. műszaki tanácsos), dr. Lippay Lajos (tb. tiszti főügyész), dr. Martinyi László (tb. tiszti főügyész), dr. Mennyey Géza (tb. tiszti főügyész), Deim (Dombovári) László (tb. iroda­igazgató), Ugi Lajos (tb. s- nyilvántartó), Horváth József (tb. műszaki tiszt), Nagy Sándor (tb. mű­szaki tiszt), Miskolczy Gvula (tb. városgazda), Vadász István (tb. nyilvántartó). A tiszteletbeli kinevezésekel kapcsolatban dr. Pálfy József polgármester a következőket mon­dotta: — A törvényben csakis tiszteletbeli tisztviselők kinevezéséről van rendelkezés, tehát tiszteletbeli segéd- és kezelőhivatalnokokat nem lehet kinevez­ni. Tekintettel különben arra is, hogy a segéd és kezelfiszemélyzett tagjai más munkakörrel is meg­bízhatók, ilyenek tiszteletbeli kinevezésére nem is tettem előterjesztést a főispán uraak. A kór­házi és számvevőségi tiszteletbeli kinevezések is vitásak voltak, de minthogy az előadói személy­zethez tartoznak, indokoltnak találtuk a ki-evezé­seket. Technikai, mondhatni inkább gévelési hiba folytán néhány tiszteletbeli kinevezés még nem jutott nyilvánosságra, de a hibát korrigáltak és így teljes lesz a b'sta. A kinevezési okiratokat még nem kézbesítettük szét és ígv egvidőten va­lamennyi tiszteletbeli hivatalnok megkapja a .uc vezéséről szóló hivatalos értesítést i'Z p ssazi latszerészeJ |vXyi.A»lüM KELLNER MARTON, Kárász u.3.1 | Olcrá ára'- al a l«o obb minősít it a laaoondotabb munka. | Harminc esztendős az építőmunkások szegedi csoportja Jubiláris közgyűlés az építő­munkások székházában (A Délmagyarország munkatársától.) Har­minc esztendővel ezelőtt kezdte meg működé­sét Szegeden a Magyarországi Építőipari Mun­kások Országos Szövetségének csoportja. Va­sárnap a 30 éves működés fordulóján a szegedi csoport tagjai, a Fodor-uccai székház nagyter­mében jubiláris közgyűlést tartatták. A Szege­di Általános Munkás Dalegylet énekszámai vezették be a szép ünnepséget, amelyen nagy hallgatóság jelent meg. Szabó István sza­valta el Szakasits Árpádnak erre az alka­lomra irt versét, majd Ladvánszkv Jó­zsef, a szegedi csoport elnöke megnyitó beszé­det tartott és visszapillantást nyújtott a cso­port három évtizedes munkásságára. Csupa küzdelem, harc, vereség, győzelem jellemzi a csoport 30 éves múltját. Jelentős dátum a cso­port működésében az 1925-ik esztendő, amikor az épitőipari munkások szákháza megnyílt. Hegyi Imre a hódmezővásárhelyi épitő­mari munkásság üdvözletét tolmácsolta. Kiss János a békéscsabai énitőmunkáscsoport névé-­ben üdvözölte a iubiláló szegedi csoportot. A szocínldemokrataoórt és a szegedi össz­munkásság köszöntését Lá jer Dezső párttit­kár tolmácsolta. Inditvánvára a közgyűlésen jelenlévők esv perces felállással áldoztak azon férfink emlékének, akik a csoportot megalakí­tották és elvezették a 30 esztendős jubileum­hoz. — Most. amikor — mondotta —, 30 esztendős iubileumot ünnepelünk, érdemes felvetni a kérdést, hogvha az épitőmunkásság valamikor elvesztett egy harcot, akkor nem az ellenfél ffvő'fe le. sem a gazdasási válsá«?. hanem aa a körii'ménv. ho<rv nem talált ma«ára. Azt ké­rem a szegedi éoítőmunkásságtól, bogv a köze­lebbi cél érdeken még iobbari fogion össze, hogv legközelebbi iuhiláris közgyűlésen a távolabbi célt is elérhesse. A tapssal fogadott fidvözlőbeszcd után Sza­kasits Árpád, az országos szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. ősidők óta az építőmunkások irják aa emberiség történetét. — kezdte beszédét. Vámo­sokkal a vilásrot az énitőmunkások nc]iesitet-i ték be, utakat ők énitettek. alagutakat ők fúr­tak. tomvokat emeltek, minden korra az»épi-> tőmunkások ránvomták a jellemző bélveget. Az emberiség történetét csinál iák az épitőmun-* kások. ezt látni az alkotásaikból. Felmerül itt a kérdés, mi az emberiség célia: születni, dol-> gozni, szenvedni és meghalni? Nem ez a cél, az emberiség célia a szalwdséí és az, amire törekszünk: hogv mindenki számára e<rvénlő Wertartási lehetődéire/ teremtsünk..Az egven­lőséfnek ezt az eszméiét akarüik megvalósíta­ni. M'ndenki dolgozzék, d* a kÖ7Ös munka ered­mindenki számára hozzáférhetővé kellene ten­ni. Mindenki dolgozzék, de közös munka ered­ményeiben is mindenki részesülhessen. Ezt akariuk mi munkások. Maid *TÓ1 beszélt Szakasits Aroad nagv figvelem közben, hogv az éoitőmunkás moz­ija lom mennvi sok tragikus akadálvokkal küz­dött a múltban, de végül is felépítették az Éni­tőioari Munkások Országos Szövetségét. Hosz­sznntartó élienréssel fogadta a hallsrató'á,g Szakasits ünnepi beszédéit, a jubiláris közgvü­lést Ladvánszkv József zárószavai zár­ták be. iSzéctieiml F?«zl Kedden A M O K. a szenvedélyes szerelem filmjfc INKISSINOFF, főszerelésével, 5, 7, 9.1 "UHUIM». WWH'"WIWBW"" "WMMI Príma acél nlkke'exett KORCSOLYA kétévi jótállással minden nagyságban 7*40 Auilaaru vasáru Uz'etében Barna wyor?y k« Ucca

Next

/
Thumbnails
Contents