Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-13 / 11. szám

Î935 Január 13. Dfl M^ryARORSZiG CSILLÁRT az uj évben 1» METEOR-csilfárgyárban vásároljon Négylángu csillár P 17.— Modern állólámpa P 4.ÓrlAsi választék. Részletre Is. Kérje most megjelent Árjegyzékünket. METEOR villamossági és csittárgyár ri. (f Itrrfsi.nccn H. 7 e»eíon 33—76 A NAGY SZAVAZÁS Irta TONELLI SÁNDOR. A Délmagyarország novellapáiyázafa A Délinagvarország novellapályázatának eredményét kénytelenek vagyunk helyesbíteni, bár mingyárt kijelentjük, hogy csak számszerüség szempontjából, mert lényegében senkit sem ért sérelem. Az történt ugyanis, hogy a szavazók részint a szerkesztőségbe, részint pedig a kiadóhivatalba küldték a szavazócédulákat, a szerkesztőség pedig anélkül, hogy tudott volna arról, hogy más helyen is folyik a gyűjtés, összeadta és Kihirdette a rendelkezésére álló eredményt. Csak azután derült ki, hogy hatalmas anyag áll még rendelkezésünkre s ezzel együtt derült ki az is, hogy rekordszámba megy az a küzdelem, amely a pálvadiiákért folyt. A kiadóhivatalba érkezett cédulák száma ugyanis felülmúlja a szerkesztőség anyagát, bár tárgvilagosan meg kell állapítanunk azt is. hogv több pályázó mellett az elfogult szeretet korteskedett, mert nagv csomagban kaptunk szavazatot egyegy novellára s ugyanez a kéz irta valamenynyit Amint azonban emiitettük, a lénvegen nem tőrtént komolv változás s ez a közönség értékelóképességét is bizonvitia. „A vezénvszó" cimü elbeszélés. (Vág Pál) az eddigi 311 szavazatához még további 262-őt kapott s összesen 573 szavazattal megmaradt az első dij nyertesének. A második dij nvertesei is az eddigiek. Szádeczkv MTÍanne „A rodosi agavék között" rimü novelláiára a 289-en kívül folytatólag 251 -en szavaztak, összesen MO.en. A vele a második düon osztozkodó Wiener fOaná«*5'* Jánosnak azonban a másik novellába ugrott elő az „önké«»őkor", amennviben a 233 szavazMához még 247-et "érzett S<sszesen 485-öt. A Don Jüan utolsó m»niai" is kapott a régi 274 szavazatához még 120-at, összesen 394-et. mégis végeredménvben ez a pálvamü a hatodik helvre szorult. Tehát n»m a szerzőben történt változás, csak a munká iában. Egyszeri" h elvcsere történt a ncrredík, meg az ötödik helven mt-lmazotf mfivekVnl ami a diiak szemnont iából egvremegv. Negvedik Kontraszté Jánosné ..Wol vagy Lfit" című novellája lett H51 régi 302 ni szavazat, összesen 453-V s ötödik az eddig nemeikként szerenlő Ormos Gerő „Indul a gvereV" müve. ("164 régi. 258 ni szavazat, összesen 422.Y Ormosnak a „Teiec«ke kéne" finom raíza az eddigi 50 szavazathoz még 107-et kanott. A diiban nem részesülők swáhan hatalmadat ugrott elő Gát ^á"dor ...l*'ék * ».Vzel" cimü müve. amennvihen a^ előző 83,hoz 284-et szerzett, összesen 367-et. Piukovich litván befellegzett"-ie 33$ szavazatta' rendMWik. Dr. Szigeti Andor ..Diapo'nsz vándorlása" ("régi 144. ui 76). Bárdossv Mária ..Nina néni. meg Gábor bácsi"-ia '80 régi 92 m'Y Vesztróezv Jenő ,.A mese halál»" (régi 104. 67 uiV Virá" Antal ..Fntár"-ia (rér?i 17 és 3R ui. S'en Hona ..Torvén vt ^érek" cimü müve 68 uj szavazattal rendelkezik. Ez az ered mén v. amit most már végérvényesen befeieztünk. Hogy aztán ki valósít ia meg a bírálóbizottságnak, meg a közönségnek hozzáfűzött reménveit, az maid ezek után derül ki. Egv régi lanvezér azt mondta egyszer. hogv minden müveit ember tud novellát irni. ha nagvon akar. Csinált is egv ilven nrhól erőszakkal írót. aki ma is szerepel. A műveltség és a született írói tehetség közt azonban nagv a különbség. Nekünk is megvan a pályázókról a magunk véleménve s ielentjük. hogv fokozott figvelemmel fogiuk kisém; azokat, akikben szerénv ité'őkérv»ssA<jfjnk szerint felfedeztük a t^hetr'ge^¿s az irói hivatást. , t TSLC&P FILLÉR 1 liter elismerten kiváló minőségű, hvgiénikusan kezelt magas zsírtartalmú •( éeties-ief i díjmentesen házhoz szállítva KKsifortH Tefesarnolc fiAUtoícv^mnkaihan. 208 Pállty í ázár el««rnn*n divat nri «nbóMca TISZA LAJOS-KÖRIIT 46 SZ KitfirŐ anvaabót modern kivitelben öltönyöket a legszolidabb árak mellet* készít N«*y válaieték hazai éa ansol divatszövetekben. 328 1935 január 13-ika .vasárnap, fontos dátum a háború utáni Európa történetében. A versaillesi békeszerződés intézkedéseinek megfelelően a Saar-vidék lakossága ezen a napon nyilvánítja népszavazás utján az akaratát, hogy a jelenlegi állapotot kívánja-e fenntartani .azt akarja-e, hogy Franciaországhoz csatolják, vagy pedig visszakivánkozik-e Németországhoz, ahonnét a háború óta elszakították? Ezt az akaratnyilvánítást követi azután a Népszövetség döntése, amely véglegesen, — megmondja, hogy mi legyen annak a területnek a sorsa, ameiy ma a legnagvobb ütköző pontot alkotja Németország és Franciaország között. A Saar-vidék kicsiny, de nagvon sürün lakott földdarab Lotharingia északi határán. A kiterjedése 1.600 négyzetkilométer, tehát csak valamivel nagyobb, mint Csanád vármegye, de lakosainak száma maidnem 800.000 és igv Európának legsűrűbben lakott területei közé tartozik. A vidék terméketlen és táiképi szépségek nélkül való. Számottevő mezőgazdasága nincs, őstermelésből élő lakosságának száma mindössze ötezer. Ezen a vidéken igazán mindenki a bányászatból és iparból él s a kereskedelem is csak ennek a két legfontosabb kereseti ágnak a függvénye. De ez a tájképileg szomorú vidék a kontinensnek egvik leggazdagabb széntermelő helve. Az utolsó békeesztendőben a Saar-medencében 13 millió tonna kőszenet bányásztak. Ea az egy számadat kétségtelen bizonyossággal mutat rá a Saar-kérdés lényegére. Azokból a statisztikákból, amelveket francia „szakértők" terjesztettek 1919 végén és 1920 eleién a versaillesi ítélőszék elé. hogy a Saarvidéken ennvi, meg ennvi ezer francia lakik és hogy a Saar-vidék természetes függvénve Lotharingiának, esv betű sem volt igaz. Áz igazság az. hogv Franciaország a békében ís szenet importáló ország volt s már akkor is saiát termelésén felül ifié«» 21 millió fonna külföldi szénre volt szüksége. Lotharingia megszerzése ezt a helyzetet m^g suh'o«hifotta. mert az ottani nagv iparnak .főleg pedig a vas gyártásnak évi 18 millió tonna «rénre van szüksége. Fzért vetette rá szemét Franciaország leghatalmasabb ipari alakulása, a ..Comité des Forges" még a bábom alatt « Saar-vidékre. Fzért ielentkezett a béketárgyalások alkalmával Clemenceau azzal a kívánsággal, hogy a Saar.vidéket c«w»toliák Franciaországhoz. A dolog azonban nem ment olvan egvsaerfien. mint a béketárgyalások francia résztvevői képzelték. A Saflr-völgve nemi esett olvan messzire V/^aniestfl. mint például a Csallóköz. vagv Bácshodroe vármeffve. ott nem lehetett nvilvánvalóan hamis adatokból operál, ni. Az angolszász rMp^fneok az odakancsnlás ellen forWtak állást. Llovd George nviltan megmondta, hogv nem ífimTh^t borrá hogv Furőna szivében egv U iahV» Flszász-T otharinriát teremtsenek. Miként TCevnes megírta ..A hóké ga7das£gí következménye'" rimü munVá'áhan. amelv megi"1enésén«V ideién szenzácioia volt az egé«rz európai nyilvánosságnak. ebben az egv kérd*sK»n még Wilson. ..a nehéz gon<íp1kodá»n eln^k" sem engedett. A francia kívánság ívnl^űfVőzőtt nrincipium','lia: népszavazás nélkül nem lehet egv területet «sem idegen ors'Airlirtj Awatoln?. mert ez ellenkednék a ívnren<lolV<>T^«i 5o"^val. Tgaz. hogv Víc^Kh mikor már ViMra-ít. hagvta, hogv a roT.-cToV>f) ffl»k rí unván lwc«9ri'^k. A fak'nm pTnnV^n ar *>o<rv a Sa»r->érflés_ ben ragTSTVodott állá«mont'ához és kiielentette, hogy tudomása szerint az Amerika hadbalépését megelőző diplomáciai iratok egyikében sem nyilvánított Franciaország olyan kívánságot, mintha a Saar-vidékre igényt tartana. Erre következett Clemenceau taktika-változtatása. Ha már nem kaphatta meg a Saarvidéket egyszerre, olyan állapotot akart teremteni, amely előkészíti, hogy ez a közgazdaságilag értékes terület később menjen át Franciaország tulajdonába. Azt kívánta, hogy arra az időre, míg az északfrauciaországi elpusztított bányákat ismét használható állapotba helyezik, Franicaország vehesse birtokába a Saar-f vidéki bányákat. Azt az időt. amely az elpusz-* titott bánvák teljes helyreállításához szükséges, tizenöt esztendőben jelölte meg. Ezeknek az uj kívánságoknak a felállítása, melyeknek teliesitése elől már ,,a nehéz gondolkodású elnök" sem zárkózott el, volt az előzménve annak az állapotnak, amelv a január 13-iki népszavazással int el forduló pontjához. Tisztában kell ugyanis lenni vele, hogv a békeszerződések számtalan más intézkedéssel^ egvütt. amit a versaillesi főboncok a Saar-vidék kel csináltak, pontosan ugv hat, mintha nem valamely kérdés rendezésére, hanem uj viszályok magvainak elhintésére törekedtek volna. Ha csakugvan az lett volna a cél. hogv Franicaország addig kapia a saarvdéki szenet, míg az észak-franciaországi bánvákat helvreállitják, elég lett volna kimondani Németor-i szág terhére a szállítási kötelezettséget, amint-i hogv ezt a számtalan vonatkozásban meg is cselekedték. Minden •szakember első pillanatra meg tndta volna mondani azt is. hogv ezeknelí a bánváknak helyreállításához nem is kell tizenöt esztendő, aminthogy az összes bánválí már esztendők óta télies üzemben is vannak. Ezekkel a nvilyánvaló és közkeletű ténvekkeB szemben egészen különleges megoldást választottak. Kimondták, hogy a Saar.vidék_ tizenöt esztendőre egv öt tagu nemzetközi hizoftságj kormányzata alá kerül. Ennek az időnek elteltével a lakosságot megszavazfatiák, hogv » iővőhen hova »kar tartozni. Addig is azonban az ôscres bánvákat Franciaország tulajdonába hoesáitiák s ha a nénsravazás esetleg Németország javára ütne ki. Németország tartozik a tiánvákat egv nemzetközi bizottság állal megállanitandó áron Franciaországtól Visszavásárolni. A vételár «mnvban fizetendő. A tÍ7Bnőt esztendő tartama alatt vámpolitika il a g a Saarvidék Francia országhoz csatoltatik területén francia pénz van forgalomban. Mindenekfelett pedig a néí>s*avgzás eredménve mért nem "dön'i el a Saar-vi^ék sorsát, a terület vé^ges sorsáról a népszavazás- 'eredménvének ri-ïvelemhevételével a Nénszövetség intézked'k. Ahánv pont, gnnyi ravasz klauzula. S^npo. ritia ezeknek a klauzuláknak a sorát mérf az is. hogv a szavazás eredménve nem yonat1"'tatliató az egész területre, hanem kö/sé "e^'-ínt állítandó Rssze. vagvis, amennvihen volnának községek, amelvek Né^otország ellen döntenek ,akár a ielen állapot fenntartása, akár a Franciaországhoz való csatolás mellett, ezekre vonatkozói**» külön is lehessen intézkedni. A francia saitóharv máris hangzanak el olvan nyilatkozatok, hogv amennvihen a községek egv része Németország ell°" döntene, legalább ezeket Franciaországhoz kellene csatolni, mert a jelenlegi ..bizonytalan állapot" tartósan nem tartható fenn. Franciaországban a Saar-kérdést az „Association française de la Sarre" tartja ébren, melyről mindenki tudia. hogy a francia nehéz iparnak az alapítása. Évek óta ez a szervezet semmiféle alkalmat nem mulasztott el. hogv