Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-09 / 278. szám

DEMAGYARORSZflG SZBOED, SserKetsMMéf); Somogyi ucca I2.,i.em,Telelőn: Z3>33..-KladóhlvatoI kOleMnkOnyvlAr é* jegyiroda • Aradi UCCA S. Teleion : 13^00, ^ Nyomda : LHw MpAt nem 19. Telefont TAvIrntl lerélclm : DeimanyaiortcAg sceoed Vasárnap, 1934 dec. 9. Ara 12 fillér X. évfolyam, 278. sz. ——— II I !• IU I • 11.WJ.P« !_ „ . „ ELŐFIZETÉS: Rnronta helyben 3.ZO Vidéken M Budapesten 3.00. RUItíllclUr» O.-IC pengd. / Egyes szám Ara h«lkaznap ÍZ, vaiAr- é« Ünnepnap ZO illl. Hirdetések lelvílrle tartla szerint. Mente, lenlk héttő kivételével nnpontn remii-1 A nagyhatalmak párbaia a genfi vita második napián Laval uj vizsgálatot és elégtételt kér - Jugoszlávának Az olasz, lengyel, angol delegátusok nyugodt és barátságos beszéde Hétfőn: Tiíulescu Genf, december 8. A Népszövetség szombat délutáni tanácsülését fél 4 órakor nyitotta meg Benes cseh külügyminiszter, aki először a Saar-vidék ügyében hozott elvi deklarációt olvasta fel. Ezután Vasconcellos foglalta el az elnöki széket és folytatták a jugoszláv panaszirat vitáját. Laval beszéde Elsőnek Layal francia külügyminiszter szólalt fel, aki a következőket mondotta: — Ebben a súlyos vitában Franciaország Jugoszlávia mellett áll. A bűncselekményt francia földön követték el. Akik Sándor királyt leterítették, a békére akartak csapást mérni és az ő müvét akarták lerombolni. Laval ezután dicsérettel szólt arról, hogy Jugoszlávia. nem akart elégtételt szerezni magának, amint mások tették ezelőtt 20 évvel, hanem a Nemzetek Szövetségéhez fordult. — Arról van szó — mondotta —. hogy a tanács érvényesítse egész erkölcsi tekintélyét és megadja Jugoszláviának azt az elégtételt, amelyre igényt tarthat, másfelől levonja a mar. seillei merényletből a szükséges tanulságot, hogy a nemzetközi összetartás a jövőben gyakorlatilag nyilvánuljon meg és lehetetlenné tegye a jövőben ilyen gonosztettek megismétlődését. A továbbiakban Laval ismertette azokat a •ádakat. amelyeket a jugoszláv kormánv Magvarország ellen emelt. Utalt arra, hogv a magyar megbízott tegnap kiielentette. hogy amennviben a terroristák birtokában magvar útlevelek voltak, ezeket nem szerezhették törvényes uton, ezzel maga ismerte el, hogy a magyar kormány kötelessége, hogy ezen a ponton megállapítsa a felelősségeket. R revízió — A" magyar megbízott — folytatta —, tegnap a revíziós politikáról beszélt. Szükségesnek tartom, hogy a Népszövetség tanácsa előtt megismételjem azon nyilatkozatomat, amelyet néhány nappal ezelőtt tettem a francia képviselőházban: — „Az. aki meg akarja bolygatni a határköveket. az Európa békéjét zavarja meg." — Felmerül a kérdés — folytatta Laval —, vájjon lehetséges-e, hogy a jugoszláv emigránsok, a magyar kormány tudta nélkül fűthették ki tevekenységüket. A magyar megbízott azt állítja, hogy ez igy volt. A magyar kormány 1932. október 6-án megígérte, hogy illetékes hatóságai éberen fognak őrködni. • Ugy látszik azonban, hogy egyes hatóságok nem tanúsítottak kellő éberséget. Franciaország nem akar ja a szenvedélyeket fűteni ebben a vitában; azt kívánja, hogy a jóvátétel megfeleljen az igazságnak és lehetővé tegye, hogy kölcsönös jóakarattal biztosítsák a kibékülést. — A mostani vita nem merülhet ki a mult megvitatásában. Fontos és kényes feladat terheli a tanácsot, a jövőre vonatkozólag is. Ebből az alapelvből a tanácsnak le kell vonni a szükséges következtetéseket. Uj nemzetközi sza. bályzatot kell kidolgozni és szükséges, hogy nemzetközi téren gondoskodjanak a bűncselekmények hatályos megtorlásáról. A francia kormány fenntartja a jogot, hogy erre vonatkozólag később konkrét javaslatokat terjesszen elő. — A magyar kormánynak az a kötelessége — mondotta Laval —, hogy u jabb vizsgálatot folytasson le abból a célból, hogy igazságos és hatályos megtorlást biztosítson. Jugoszlávia Genfhez fordult, bizonyságát adta békeakaratának. Nemes uralkodójának akkor adja meg a legnagyobb hódolatot, ha nyugalmát és méltóságát továbbra is megőrzi. A gyilkosság nem lehet politikai eszköz — mondotta befejezésül Laval. A politikai gyilkosságok meggyalázzák a civilizációt és veszélyeztetik a békét. Az olasz Sőmegbizott: 9\ revíziót nem lehet a terrorizmussal összezavarni V AI o i s i báró. az olasz küldöttség vezetője volt a következő felszólaló. — Magyarországnak nemcsak joga, de azt merném mondani, hogy kötelessége volt a Népszövetségtől kérni — mondotta —, hogy a panasz ügyére azonnal tel jes világosság derül ]ön. Ezt a vádat a magyar nemzet igazságérzete biztos tudatában büszkeséggel visszautasította. — A jugoszláv emlékirat két egymástól teljesen különálló időszakra utal. Az egyik időszak 1934. julius haváig terjed, a másik időszak ugyanettől az időponttól kezdődik és a marseillei merénylet napjával végződik. Ezt a két időszakot határozottan el kell választani egymástóL — Azt hallom — folytatta —, hogy azon okok között, amelyek a jelenlegi helyzetet létesítették, a magyar revízióra is történt célzás. Elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarország képviselőjének nyilatkozataira utalnék, aki hangoztatta, hogy a magyar revíziós mozgalom teljesen békés jellegű. A tanácsnak ezt a kijelentést tudomásul kell vennie. A revizió nem terrorizmus, ellenkekezőleg. Az egvik kizárja a másikat. Olaszország elsőnek mondotta azt az elvet, hogy a békeszerződéseket a változott körülményekhez kell alkalmazni, mert ez az egyik legjobb mód a béke biztosifására. Mindig az volt azonban a véleményünk, hogy ennek az elvnek alkalmazása mindig a törvényesség keretei között történ iék. Ez a revizió. A terrorizmus egészen más dolog és ne engedjék meg, hogy a reviziót a terrorizmussal összezavarják. — Laval célzást tett arra, hogy nemzetközi mozgalmat kellene inditani a terrorizmus ellen. Az olasz kormány ké«z arra, hogv a legtevékenyebben kivegye részét a munkából. Litvinov, szovjet megbízott kijelentette, kétségtelen, Hogv a marseillei eseménvt egy állam hatóságainak bűnrészes közreműködése tette lehetővé. Szovjetoroszország jól ismeri a terrorizmust, mini az egyéni küzdelem eszközét — mondotta Litvinov nagy derültséget keltve —, a háborn előtt azonban a terroristák csupán saját országukban működtek. Az orvoslás terén feltétlenül szükség van nemzetközi összefogásra, örömmel venné, ha a mostani vita általános természetű megállapodások megkötésére vezetne. Edét? angol főpecsétőr: „\ legnagyobb óvatossággal üe I eljárnunk" Ezután Eden angol főpecsétőr mondotta el beszédét. A tanács valamennvi tagjának a legmélyebb rokonszenvet kell éreznie a jugoszláv kormány iránt — mondotta —. abban a tragikus veszteségben és azon mély gyászában, amely Jugoszláviát érte. — Véleményem szerint — folvtatta —. nehéz bárminő véleménvt nyilvánítanom a ielen. pillanatban a marseillei eseménvek fe'elő:ié"ének kérdésében, mert még nem folyt le a gvil-> kosságban megvádolt személvek bűnpere. VI bünper folyamatban van és ilven körűimé" v-k között a legnagyobb óvatossággal kell el'ár-* nunk. Nehéz bárminő határozott vpleménvt alkotni a jugoszláv panaszirat nontiairól. A tiJ nács tagjainak át kell érezniök. hogv a kér i'a megoldásában sulvos felelőség terHeli ő^'t. óvakodni kell attól, hogv a vitába olyan kérdéseket keverjenek, amelvek nem állanak köz-» vetlen kapcsolatban az üggyel. Kerülni kell azt, hogv a helyzet még iobban elmérgesed iék. A1 tanácsnak arra keli törekednie, hogy a kérdési a maga határai közé kell korlátozni és döntésé«^ ben a Népszövetség szellemét érvénvesitse. Lengyelország Eden után Comarnitzki lengyel megbi-< zott kifejtette. Lengyelország helyzete különös sen kénves. Egyrészt mélységes rokonszenvvel viseltetik Jugoszlávia iránt, másfelől barálsá-» gos érzelmek fűznek minket Magyarországhoz. Két olyan népről van tehát szó a vitában, amelyek mindegvikéhez barátság füz. Kénves a helvzetünk, de mégis meg tudjuk őrizni ¡ár-' gvilagosságunkat és minden részrehai'ás né1' ;il vizsgáljuk meg az ügyet. A továbbiakban még szóba hozta, hogv Lengyelországnak is voltaW panaszai külföldön megtelepedett terroristák üzelmei miatt. Csehországra célzót' itt. A len-« gvel kormánv minden erővel igvckc?ik Közreműködni a fenkölt cél elérésében — fejezte be be«zédét. A lengyel kiküldött után Madariaga, spanyol megbizolt beszélt. A nemzetközi erkölcsök fejlődését látia abban, hogy a mostani eset nem vezetett háborúra, hanem a Népszö-i