Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-08 / 277. szám

DEM AGYARORSZAG UBOED, SMTfceuUMo: Somoflyl neea (|7nmhat IQti HAT fi t2..i.eB>, Telefon: Z3.33..-Kladdhlvatel 0£UIllllŰly I9J4 IICL. (J. k«le*OnkOnyirl«T «• I egy Iroda : Aradi ,„,. Dcca 8. Teleion : 13-0«. ^ Nyomda t IBw AJ« ¿O UllAr LIpAt I cca 1B. Telefon r Távirati V ¿vfnlva •> IcvlUchn - I>«-lmngynronxAg SKged * CVIOiyaiü, II Népszivetsig pénteken megkezdte a magyar ügy tárgyalását Eckhardt nagy beszédben energikusan utasította vissza a szerb rágalmakat Adatokkal és bizonyítékokkal cáfolla meg a kisantant vádjait - Jeftics és Benes ujabb támadása Szombaton folytatiák a vitát Genf, december 7. Pénteken délután a Népszövetség európai érdeklődés mellett izgalmas ügyének tárgyalását. Az ülésterem a rendkivüli érdeklődés külső képét mutatta. Vasconcellos elnök bejelentette, hogy a jugoszláv panasziratot a magyar kormánv kérelmére tűzték ki sürgősen a rendkivüli ülésAz elnök felhívására először Jeftics jugoszláv külügyminiszter indokolta meg a jugoszláv kormány panasziratát. — Jugoszlávia bízik abban — mondotta —, hogy amikor a Tanács elé fordult azzal a vádjával. hogy a magyar hatóságokat felelősség terheli a marseillei gyilkosságért, ezzel szolgálatot tett a béke ügyének. Tudom — folytatta Jeftics —, hogv kivételesen sulvos a vád, de biztosithatom önöket, hogy kormányom nem lépett könnyű szívvel erre az útra. — Azon tények — folytatta —, melyeken a jugoszláv kormány vádjai alapulnak, határozottan megállapítják, egyes magvar hatóságoknak és ezen keresztül mngának a magyar kormánynak a felelősségét. Lehetetlenség ugyanis, hogy a magyar kormánynak ne lett volna tudomása a Magvarországon letelepedett terroristaelemek üzelmeiről. A jugoszláv emlékirat véglegesen behizonvitotta. a magyar kormnnvnak pontos tudomása volt arról a terrormozgalomról, amelve) Mr»!?varors7á«on szerveztek meg és irányitottak Jugoszlávia bizton Ezután Eckhardt Tibor magyar főmegbizott szólalt fel és elmondotta válaszát. Meszsze hangzó, érces hangján mondotta el beszédét. amelyet valamennyi padsorban feszült figyelemmel követtek. Szemmel látható volt, hogv a beszéd bevezetése, amelvben hangot adott Magyarország részvétének Jugoszlávia irányában és amelyben a magvar kormány nevében is sürgős feladatnak jelölte meg a gvilkosság hátterének telies tisztázását és a terrorizmusnak nemzetközi egyezmény utján való elfojtását, nemkülönben az a rész. amelvben a Népszövetség békebiztositó és közvetítő tevékenységét méltatta, igen nagy hatást keltett a hallgatóságra. — Elnök Ur! — kezdte beszédét. Azok az flf"ntalan vádak, amelveket a iugoszláv koriránv jegvzéke és emlékirata Magvarországgal szemben felhozott, nem befolyásolhat iák ítéletemet és nem zavarják meg higgadtságomat, türelemmel vérteztem fel magamat. Feladatom szak napirendjére. Az elnök meghívására a Tanács asztalánál helyet foglaltak az érdekelt államok képviselői: Magyarország, Jugoszlávia és Románia kiküldöttei. Magyarország küldöttségének tagjai között Kánya Kálmán külügyminiszter is jelen volt. sága ellen. Kétségtelen, hogy az egész mozgalom nem fejlődhetett volna ki. ha a magyar hatóságok nem lettek volna különböző formában segítőtársak és bűnrészesek. A továbbiakban Jeftics részletesen indokolta a jugoszláviai panaszirat vádjait, majd a kővetkezőket mondotta: — Amikor Jugoszlávia e kérdésben a Népszövetséghez fordult, nem tesz mást, minthogy él azzal a joggal, amely a Népszövetség valamennyi tagjat megilleti. Kormányomat panasza megtételében nem vezeti semmiféle célzat, csupán azért fordul a Tanácshoz, hogy igazságot nyerjen. Benes, cseh külügyminiszter a cseh kormány nevében csatlakozott Jeftics nyilatkozatához. Titnleseu román külügyminiszter szintén bejelentette, hogy Románia telies mértékben csatlakozik a jugoszláv panaszirathoz. nem könnvü. mert hosszú hetek óta folyó rágalomhad iárattal állunk szemben, amely belevágott mindennél féltettebben őrzött becsületé, be. Erőt veszek joggal feltörő keserűségemen. 16 év óta megtanultuk ezt és mindezek ellenére betartom azt a fegyelmezett és mérsékelt magatartást, amellyel tartozom a magyar nemezt hagyományaink. Nem követem Jugoszlávia tiszteletreméltó kiküldöttjét azon a veszélves uton, amelyet Magyarországnak ok és alapnélküli megtámadására választott. Ezután nyilatkozatot tett a marseillei királygyilkosság ügyében, amit borzadállyal és megdöbbenéssel itél el a magyar nemzet. A marseillei merényletet a magyar kormány és az egész magyar nemzet a legsulvosabhan elitéli és osztozik abban az általános felháborodásban, amelyet e gyalázatos cselekmény az egész müveit világon keltett ElÖFIZETtS; HnTonta helyben 3.20 VMéken M Bndapetten 3.BO, kUllHIdOn 0.40 penod. Egye* Mám Ara hélktfznap 12, Tatai» é» Ünnepnap 20 IUI. Hlf. •letétek (elvétele Inrlla szerint. Meqtc I ml k h^llO klTéleievel naponla.ragael A kiutasítások borzalmai — Jugoszlávia kormánya — folytatta ezután Ecíchardfr —, már közvetlenül a marseillei merénylet után megkezdte a területén élő magyar állampolgárok kiutasítását. 4-én n semmivel sem indokolható kiutasítások hihe. tetlen és embertelen méreteket öltöttek. Naponta többszáz egyént tesznek át a határon tegnap pedig ezren felül volt a határon átdobott egyének száma, ugy, hogy a Magyarországra érkezett, nyomorba döntött menekültek száma ma már kétezerre rug. Kiutasítások tényén felül, amely nemcsak magyar állampoL gárokat érint, hanem nagyobb részben iugoszláv honpolgársággal biró magyar és részben német anyanyelvű egyéneket is, a legsulyosal b bírálatot váltja ki az a módszer, ahogy velük a közigazgatási hatóságok elbánnak. Mialatt most beszélek, a jugoszláviai állomásokon ezerszámra várnak kétségbeesett ma gvarok segítséget, amely sehonnan sem érkezik. Mialatt mi itt a panaszirat alapján arról tanácskozunk, hogvan lehetne a terrorizmust nemzetközi egvüttmüködéssel hatálvosan megfékezni, Jugoszlávia területén a magvar vidékekre rászabadított csetnikek pusztítanak, rabolnnk. garázdáikod. nak és terrorizálnak, ötezer főre rug ennek a katonailag megszervezett jugoszláv terrorszervezetnek a létszáma, amely második macedóniává változtatja Európa égvkor virágzó kulturált vidékét. — A magyar kormánv előtt két ut áll nyitva: vagy represszál iákhoz folvamodik. vagv a Népszövetség sürgős intézkedését kéri. Szilárd az elhatározásunk, hogy ezt az utóbbi utat választjuk. Jankapuszta Eckhardt ezután visszatért a délszláv vádakra. — Első kötelességem — mondotta —. hogy határozott és ünnepélyes tiltakozást emeljek azon tarthatatlan váddal szemben, mintha Magyarország kormánya, vagy bármely hatósága a legcsekélyebb mérték, ben is felelőssé volna tehető a marseillei visszataszító merénylet kapcsán, melyet mi is súlyosan elitélünk. És tiltakozom minden kísérlet ' ellen, amely a gyilkossággal méltatlan politikai fegyvert akar kovácsolni Magyarország becsülete ellen. — A jugoszláv kormány panaseiratának egyetlen vádpontja sem tartható fenn Magyarországgal szemben és lelkiismeretes vizsgálat alapján eszközöli minden kétséget kizáró megállapításaink szerint az egész jugoszláv vádirat és annak minden egyes pontja megdől. — Jankapuszta sohasem volt „tábor" — folytatta Eckhardt — és amikor a jugoszláv kormány el akarja hitetni, hogy a magya* kormány kezdetben tagadta Jankapuszta létezését, teljesen hamis dolgot állit. Szerény major ez, amelyen 30—40 jugoszláv emigráns lakott. Jankapuszta likvidálása áprilisban megtörtént. Ennek a likvidálásnak természetszerű állomásai voltak: a bérlet felmondása és a major terményeinek eladása. Október elsején a felszámolás befejeződött. — Soha magyar katonai, vagy polgári hatóság nem foglalkozott a Jankapusztán, vagy másutt élő horvát menekültek oktatásával és megszervezésével. Soha a horvát menekültek nem kaptak fegyvereket, vagy lőszereket sem Jankapusztúa. sem másutt magvar nolgáii. Jeftics vádbeszéde Eckhardt energikus válaszban utasitia vissza a rágalmakat