Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-30 / 294. szám

1934 decemBer 30. BtLMAGYARÖR5ZKÖ Újévre ajándékozzon Csillárt, i"4".™"4í. METEOR CSILLÁR GYÁ R szegedi Üzletéből, Rárósz u. 1L Telefon 33—76. Négylángu csillár P 17- Állólámpa P 4- Vasaló P 7*50 VASÁRNAPI KONFERANSZ „Vannak emberek, akik rosszabbak a farkasoknál..." Amerikai lapok az embertelen jugoszláviai kiutasításokról (A Délmagyarország munkatársától.) Most érkeztek Szegedre az amerikai magyar és angolnyelvü újságok számai, amelyek a jugoszláv kiutasításokkal foglalkoznak. Az Amerikai Magyar Népszava december 10-iki száma különösen érdekes, — első oldalán bőven foglalkozik Szegeddel is és képet közöl a rókusi állomásról, ahol a menekültek tömege várta a további elszállásolásukat. A kép felírása a következő: „Szeged városának állomása, amelynek különös élénkséget, de egyúttal szomorú szint ad a Jugoszláviából ezrével kiutasított magyarok kétségbeesett, szomorú tömege." A lap részletesen foglalkozik a kiutasításokkal és megemlíti, hogy külföldi mozioperatőrök filmfelvételt is csináltak a menekültek érkezéséről és a szegedi elszállásolásukról. Az amerikai magyarok körében intézkedés is történt, hogy az egyik ilyen filmet mielőbb bemutassák az Uj-világban is. Bejelenti az Amerokai Magyar Népszava azt is, hogy a columbiai egyetem olasz nyelv és irodalomprofesszora: dr. Brúnó Roselli könyve után járó tiszteletdijának egyrészét felajánlotta a Jugoszláviából kiutasított magyarok segélyezésére. A lap vezércikke is a kiutasításokkal foglalkozik és többek közt a következőket tartalmazza: „AzJt üzenjük haza magyar. testvéreinknek, hogy szivünk minden dobbanásával velük vagyunk a megpróbáltatások nehéz óráiban. Velük vagyunk, velük vagyunk és velük küzdünk. Minden amerikai magyar, a második generáció csakúgy, mint az első, szent háborúba indul az amerikai közvélemény felvilágosítására. Azt üzenjük haza magyar testvéreinknek, hogy ne csüggedjenek. Előttünk vannak az angolnyelvü amerikai lapok is. Jellemző, hogy ir a legnagyobb példányszámban megjelenő Newyork Times. Szószerint ezt írja a lap: — Az a látvány amelyet a kiutasítottak százai, a betegek, a bénák és gyerekek nyújtanak a | jugoszláv határ mentén, világosan mutatják, hogy Legy nagyon kegyetlen természet hirtelen elhatárolásáról van szó. Igen helytelenül viselkedik a "jugoszláv kormány, amikor olyan rendszabályokat foganatosít Magyarország ellen, amelyek már az ellenségeskedés határán vannak... A Daily News °igy ir: — Hossz hirek jönnek Európából, ahol a jugoszláv katonák hirtelen átlépték a magyar határt majd megint visszavonultak és ugyanakkor lömegesen deportálják a magyarokat azokról a területekről, melyeket Jugoszlávia Magyarországtól vett el a háborv után. A katonai határátlépés egymagában gyújtóanyag lehet, de a tömeges deportálás bizonyára retorziós intézkedéseket fog maga után vonni. A magyar családokat megfosztják otthonuktól és (kíméletlenül kidobják Jugoszláviából... Borzalmas helyzet ez. Az a gondolat jut eszünkbe, — írja a rendkívül népszerű Daily News —, hogy vannak emberek, akik rosszabbak a farkasoknál: a farkasok ugyanis nem üldözik, nem eszik meg a farkasokat, az emberek azonban kegyetlenül üldözik egymást, legalább is Európában, Jugoszlávia területén... A London Times newyorki száma igy cikkezik a kiutasításokkal kapcsolatban: — Ha Jugoszlávia szimpáüát érdemelt volna, mert királyát megölték, akkor azóta már mindent megtett, hogy a világ szimpátiáját elidegenítse magától. Megtette pedig ezt azzal, ahogy a területén lakó magyarokkal elbánt. Jugoszlávia ugy bánt el velük, hogy figyelembe nem vette a civilizáció legelemibb követelményeit sem. Nagyon szerencsétlen dolog, hogy ezeket egyáltalán megtették és meg kell itt mondani, >~ngy némelyik európai kormány hihetetlen érzéketlenségei árul el egyyes cselekedeteinél világ közvéleményének álláspontjával szemben. Hölgyeim és Uraim, az élet álom: ennek a vad esztendőnek is — hihetetlen — vége van és most uj álmok következnek, aj év, uj küzdelmek és uj remények... Szép búcsúztatót kellene inni ennek a zord időnek, elégiát a drámai hónapokról, — mi volt itt, ami szép szolt, ami derűs volt, ami emberi volt... Mégis ezeket az utolsó napokat ne felhőzzük el az emlékezés keserű izével, — legalább ezekben az utolsó és néhány vig első napokban legyen tréfa, jókedv, napfény és remény. Legalább két napig tudjunk hinni, abban ami... nem lesz, ami mikor fog eljönni fáradtan baktató vigasztalan életünkbe. — Alárccal, szalaggal, pohárral jönnek az uj napok, legalább két nap egy egész évben, — Hölgyeim és Uraim, hagyjuk az elégikus bucsut és próbáljuk meg két napig hinni: — — az élet álom«. És a szép világ még mindig tart a pes'i rályságban, bár még bizonytalan az uj világ és meghatározatlan a jövő. Pest még vigan fújja Lehár Ferenc szegedi melódiáit és barátsággal tapsolja a szegedi kirándulókat Persze karácsonykor rekordnapnk voltak a Király Szinház udvartartásában: — tizenegyezer pengős mérleggel mérték meg az ünnepi napok mesés hangulatát... (És itthon ezalatt a szegedi müintézet négyezer pengőkkel volt kénytelen nyugtázni Karácsony eljövetelét.) A karácsonyi mérleg azonban még nem méri meg a pesti séjour valóságos súlyát, — éppen ezért Sziklai direktor négy nappal kitolta a királyszinházi opciót, — csak újév reggelén kell választ adni arra a nehéz és fogas kérdésre, vájjon meddig tart a szép világ, vájjon meddig dúlnak a szegedi napok a királyszínházi rezidenciában... Jósolni, következtetni alig lehet. Az ürneputáni napok és raportok nem számithatnak a jövő elhatározásánál, — a választ valószinüleg a mai vasárnap és Szilveszter fogja megadni. Addig nagy fejtörések fájnak a direktori irodában, felvonulnak az összes belső és külső titkos tanácsosok horoszkóppal, szellemidézéssel, varázslattal és balszinekkel... Újév reggelén nyilatkomi kell és este talán megérkezik Szegedre a direktor — a válasszal és a határozattal... Addig pedig csak sürgönyök és telefonukázok jelzik az összeköttetést legédesebb Pestünk és legamgyalibb Szegedünk között. Karácsony estétjére is megérkezett a várt obligát távirat.-:' a szinház feketetáblájára: „Legboldogabb és legbékésebb ünnepeket kiván, lelkes munkátokat hálásan köszöni a száműzetésben: boldogtalan gazdátok"... Közben a direktor egy délutánra váratlan vizitre bejelentés nélkül Szegedre érkezett és meglepetésszerű razziát tartott kiváló müintézetében. Próba közben halkan, szinte „rangrejtve" óvakodott be a színházba és először a háttérből, a színpadi Halak mögül figyelte színészeinek munkáját. Aztán egy szemlét tartó tűzoltó lelepleze, persze azonnal megállt a próba, mindenki köréje gyűlt, mindenki gratulálta-babusgatta és mindenki különkihallgatást kért hirtelen elkészített előlegokmányokkal... A váratlan razzia égaengéssei, viharral kezdődött, villámló jelenetek dúltak minden zugba- , — egy kis alibi az igazgatói tekintélyből... Aztán kiderült az ég és este már béke és napsütés honolt a bucsu perceiben... A legújabb hirek szerint Patkós Irma, — aki talán a legszebb sikert aratta a királyszinházi szép világban — értékes í - boldogságos meghívást kapott. Mialatt pesti direktorok tárgyaltak vele és magasságos hangjával, azalatt — Bécs is jelentkezett és csábító ajánlattal hívogatja a bécsi deszkákra, egyelőre hosszabb vendégszereplésre egy klasszikus operettben... A tárgyalások még folynak, de ahogy a helyzet ebben a pillanatban látható, pem valószínűtlen, hogy Patkós Irma rövidesen megjelenik a bécsi színházi világban... És a virágos, nosztalgiás, boldogságos-fájdalmas bucsu is megvolt pénteken, — egy forró este ünnepi fényekben és lobogó lángokban. Bégen volt ilyen nézőtere és estéje a szegedi szitáznak, a nagy operai esték theatre parcé-ja Könyves Tóth Erzsiék búcsúztatásán. A tanítónő szinr padának vibráló, ki-kirobbanó izgalma jr'czle a nézőtér hangulatát, amelyet megujuló tapsok, elfojtott könnyek, előcsintalankodó mosolyok, lélekző csönd és fellobbanó köszöntések aprobáltak. Egy forró est forró képe hullámzott a nézőtéren, a színpadon és az öltözőkben... Alig volt még annyi virág, szines kosár, zöld koszorú, suhogó selyem a színpadon, mint most, amikor Könyves Tóth Erzsiéket ünnepelte és búcsúztatta Szeged... Szeged,, r ly n.'''i mégis megmozdul fakónak itélt álmaiból. Diszes, elismerő és köszöntő virágokat küldött a város, a szinügyi bizottság, sok testület, a társadalom sok tagja, vezetője. Megható volt az a meleg, ragaszkodó, könnyes szeretet, amellyel a szinház búcsúzott nemzetiszinházi hősnőjétől. Könyves Tóth Erzsi öltözőjét szeretettel, gonddal, meglepetéssel pompás, illatozó szalonná varázsolták át az öltöztetőnők, akik a virágok, szalagok és képek közé búcsúztató feliratot is készítettek a csillogó tükörre: „Fájdalommal és — örömmel búcsúzik a legszebb királynőmtől Benusné"... Az előadásra Szegedre érkezett Kóbor Tamás, Őszi és teli rheiMiahurák I Szi. Gellért GgdgufOrüG is Szállodán BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio fiak ág, reggeli, ebéd, vacsora) 100 pengő. A gyógytényezők Arából a szálló lakóinak jelentős árengedmény. Felvilágosítást készsés-cel czolg-ál az israzratóság- Budapest XI. Kelenhegyl ut 4. ssám.