Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

DÉ f \i \C,V ARORSZ VG TQVt december 25. Pécsi hényakoksz SMÍS Pécsi tolásbrikett kapható miuden mennyiségben a PéCíI MÖSZéR IfOifSZ tS faKeresk. rl. telepén ZrlH^l U. 4-6. Telefon 28-02. Salakmentes fél évszázad óta programja volt. Klebelsberg, Somogyi Szilveszterrel és Aigner Károllyal valósággá tette ezt a régi szép tervet De mennyi tragikum van abban, Jngy oly időkben, am'kor a város fejlődése megakadt, amikor a város megszűnt gócpontja lenni a nagv délvidéknek, magára hagvatva, teljesen ssnát elejére támaszkodva tudta ssak a nasv feladatot megoldhi. De az utolsó években oldódott meg sok oly városi probléma is. amelynek elgondolása vezette az előbbi évtizedek polgármederét, Lázár Györgyöt' is. Kiépült a tanyai vasiit. Későn épült ki. Három év 'izeddel ezelőtt nagy haladás fejlődött voina ebitől az uj kőzlekedesi eszközből. Ma is közszükség, de a technika haladásával már nem vasutat, hanem autóutakat kellett volna épiteni. .Tc'ih és értékesebb, olcsóbb, de könnyebb is let' volna a kihasználása. Az utolsó őt évben megépítették a haja-sz-godi műutat is. Alighogy elkés'/ült. már rájöttünk arra. hogv fenfartása mérhetetlen terheket ró a városra. Fzér! sürgettem a közigazgatási bizottságban, mm'd Shvov Kálmán a* utügvi kongresszuson ennek a közutnak az államosítását. Befejeződött a fogadalmi templom építése is, de mindezek az alkotásol véletlenül sodróttnk a város vezetősége elé. lTgv, mir.t nhoífvan a szél fújja és hozza őszkor a «árgtiló faleveleket. HinnVzott az alkotásból és elgondolásokból a határozott célkitűzés, az esvséges program, amely a város jövő útját kijelölte volna. Mindezek nz alkotások neonban mégis a naf?v városi fejlődés utiát ielőlik meg és Sreged iövőjének b:ztos zálogát képezik. Tagadhatatlan azonban, hogv a kimagasló alkotások mellett a mindennaoi ífploitHütiXirfl vébé gondoskodtunk ds az a megg\7őződésem. hogy dr. Pá l f y .iózsef polgármestersége ideic alatt sem szünetel a munka, nem maradhatnak el az alkotás «ok, mert ha Hiányoznak is a gazdasági erők. nem lehet tagadni, hogv a munka és alkotási atmoszféra kiválóan kedvező. Dr. Pá 1 fv József nngv közlgargatási mullrí» és gyakorlatra tekint vissza. Tanaszt^lata. emberisme-ete szinte kimeriiheletlcn. Emellett az országos vonatkozásokban telie^en iáratos. Kénvi"eW munkác«á7n alatt kifejlődött benne az érzék abban az nánvban ís, hogy a kérdéseket nem csak Helvi. Harlem általános nemzeti szempontokból W?k'n*~e és ídfss». Hn még hozzá tesszük azt, hogv Baran yi Tibor fő'cnón kiváló városvezetést tevékenysége olv légkört tud biztosítani, amelv a legkülönhözőhh erőkef körös munkálkodásra hfria. rtfv nem kételkedhetünk abban. Hogv a ktfvefkező öt éves periódusban sem áll meg a munka. ^ város nagv lénésekkel fog tov'ihh Hal^ni a feledés uf ián. Fz a fejlődés sajnos eltér a háború előtti fejlődéstől, mert a város mőr "cm gócnontja és körpontlr» egv nngv országos lörnvéknek. nem tud dél felé terjeszkedni. Ka. "ftn emelnie kell kom Ív gazdaság? eszközökkel a város lakosságának gaz'd.tsfigi ereiét, — és me" kell tnlálnir. nr iifot n» ország központiá keleti és nvm'flfi részei felé. Gondosságunk fő irányát a tanya felé kell terelnünk. Nem kicsinyiem szokat az 0rdeket. amelyek a külvárosok fejlesztőnek tárgykörében mozognak, de mégis azt a városrészi óhajtanám most fejleszteni, amely gazdasági erejével képes n várost támogatni. Ez a városrész a szegedi tnnyavilágní'k még ki nem aknázott gnzdnsflgt és kuKnrá'ís' ereje. A jövő szempontjából a legfontosabb TK ázt tnrtom, hogy a tanyát megfelelő uthál&zattal lássuk el, hógv a tanvai lakosság könnven tudjon a városba bejutni és különösen bekapcsoló utak létesítése által meg tudták' közelíteni gazdáink a tanvai és a Felsőtanvát átszelő níp?V vasúti vonalat Szükségesnek tartom továbbá. hogv n tanyai központok decentralizálását tovább folvtassuk. Meg kell adni a tanyai polgárságnak azt a lehetőséget, hogv adóiát a tanyai központokon fizethesse he és a szükséges bizonyítványait is ott szerezhesse be. "A tanya rendszert adottságnak tartom, de nem áldásnak. Az Alföld puszta jellege, pusztai növényzete, száraz égha jlata, amelyben forró hőségek, kemeny hidegekkel váltakoznak, fátlansága. viznéJkülisége, mind a török korszak, a török hódoltság következméhye, mert kiirtották az erdőket Csodálatosképen a mai napig sem tudtunk ebből a helvzetből kivergődni. Kiss Ferenc áldásos működést fejtett ki, amikor nagy területeket erdősltett és fásitott. — Kétségttlennek látom, hogy azt a müvet ma is folytatni kell és még igen sok területen kell erdősítést végezni. A fásításnak nem csak azért van nagy jelentősége .mert a klimát megjavítja. hanem azért is .mert köztudomásúlag a kereskedelmi mérlegünk legsulvosabb passziv tétele az a fahehozatal, amellyel az utód-államok a kereskedelmi mérlegünket a legjobban rontják. A legtragikusabb pedig az, hogy éppen azokról a területekről kell fát behoznunk, ami. Ivek Trianon előtt a mi országunkhoz tartoztak. Már a költségvetési vitában is rámutattam arra, hogv az öntözés kérdésével foglalkoznunk kell és bár tisztában vagvok azokkal a nehézségekkel. amelvek a kérdés megoldása elé tornyosulnak mégis azt h'"szem. hogv a tanván igen sok ártézikutat kellene fúratni 4s a Tiszának felhasználásával, nem megoldhatatlan műszaki feladat volna az. hn a tanvák bizonyos területeit a lehetőséghez képest vizzel jobban ellátnánk. Tgen nehéz kérdésnek látszik, de a törvényhatóságban ülő kiváló gazdáinknak foglalkozni kell azza la kérdpscM. hogvan és mi módon lehetne sovánv föld leinket művelésre alkalmasabbá ter«?. Trágyázásra gondolok, még pedig ugy, a műtrágyával való gondozás fokozására. — valamint az állaMenvésztés fokozására. abból a célból, hogv termésretes 'anyagokkal jobban el tudjuk látni földieinket. A' probléma igen sulvos. mert a város bérlői szegények és állattenyésztéssel foglalkozni nem tudnak. Itt lén nzonban előtérbe a város gondoskodása és feladata, amelvet két minőségben kell teliesiteníe. egyrészt mint a föld tul^idónosának. másrészt azonban ugv. m'nf városnak .amelv polgárairól és azok jövőiérflfl. megé!bofécér<"l. városi és nemzeti szempontokból gondoskodni köteles. Akc'é-bítelekre gondolok. amelyekkel a városi földeket fokozatban jobbakká és lip=ználhnfóbhá termelésre alkalmasabbakká kell tenni. Szüksége«nel< tartom továbbá azt is, Hogv a város szántógéneket szereden be, amel\ ékkel hérsznhW végezhetne azoknál a gazdiknál, akik ezt igénybe veszik és lassankint olv THTTturális nívóra kell emelni a tanvai gazdálkodást. amely megfelel aznlrnak a követelményeknek .amelveket az általános világhelyzet parnnesolőlag' ír elő. Ismerem a7 ellenvetést, tudom azt, Hogv sokan azt hi«7Ík. hogv ma ro««:z tanácsot r.d az, aki a helteriesehb gazdálkodási hirdeti és víg. z". fin azonban meg vagvok arról győződve. hogy • r "' y y csak minőségi termelés az. ameTv a város nolgárságának jólétét és fejlődését biztosifTatía. TA tárgyi fel tételeidhez szellemi feltételek fs iárulnak. F'kénzelhttetlen az. hogv egv árosban, amelvlvn egyetem é számtalan középiskola, közöttük két kereskedem? ieVola míVködilr, még mindig nincs ídv körénfok'u gaTdasá!»i iskola, amelvhen a város negyvenére, gazdáiának gvermeTcei megfelelő tanításban részesülnének. E helyen is felhívom teh'áf a nolgármesler trr figvelmét arra. hogv korénfnVn fardasárti iskola megszervezését tegve érdeklődésének homlokterébe. X fanvákon KVbelsHerS Knnő erőf TnváTő és elévülhetni! "•n érd-nméből müi-ö^fk három gazdasági iskola, dé me^gvő. ödé«em, hogv ezen a téren még nem tettnek eleget és a kormánv gondoskodását fel kell hívnunk arra. hogv a gazdasági oktatás a mi tanvámkon mé<* mindig elmaradott. M3r nedia nem teliesithVti a magvar gazda azokat a kötelezetteket és nem válthatia be azokat a hozzá fűzött remenveket ha a tannltsága. más kultur agrár álla. mol-kal szemben elmaradott. Mindezekkel az elgondolásokkal szemben felnerfil azonban az a kérdés, hogy miből oldja meg a város ezeket a kétségtelenül fontos feladatokat ha az anyagi erők hiányoznak, már pedig az előbbi korszak a város hitolerejét tnlon-tul kihasználta. Korántsem tagadom, hogy a probléma súlyos és hogy a felvetett kérdésre válaszolni mehéz, de azt hiszem, hogy bölcs előrelátással és koncepcióval. a kérdés nem megoldhatatlan. Szeged városának tiszta vagyona aor 1933. évi zárszámadás szerint mintegy 84 millió pengő, míg az adóssága 24 millió 270 ezer pengő. Ebből az adósságból hosszúlejáratú kölcsön, mintegy 16 millió penő, amely dollárkötvényekben van kibocsátva. Ausztria már abbar a helyzetben van, hogy dollártartozásait schillingre konvertálja és azt hiszem, hogy a közeljövőben nálunk is megoldható lesz ez a kérdés. Az igy elérhető igen lényeges megtakarítás és függőköícsönlerheinknsk hosszúlejáratú kölcsönökre konvertálása után uj letőséget látok a város hitelpolitikájában és megvagyok arról győződve, hogy a város polgármestere ki fogja használni és ki tudja használni azt az alkalmat és lehetőséget, amely a város terheinek csökkentése és vagyoni erejének ujabb kihasználását fogja maga után vonni. Megfelelő takarékosság mellett meg kell azonban találni a pénzügyi tevékenységeknek azokat a lehetőségeit, amelyek különösen a fent vázolt tanyai kérdésekben ujabb befektetéseknek és beruhrí-ásoknak lehetőségeit biztosítsák. A belsőváro3 fejlődését semmi sem biztosítsa jobban, mint az idegenforgalomnak ideirányitása. Itt- sem vagyok azonban mesterkélt és nem gyakorlati megoldásoknak a hive. Hiába hirdetjük azt, hogy Szeged fürdőváros, ezzel tizhusz vendéget idetudunk csábitani, de legyünk azzal tisztában, hogy a mai, igen megkönnyített utazási lehetőségek mellett, szebb, t<-mészét! adottságokban gazdagabb vidéket keresne.: fel a külföldiek. A belső idegenforgalomra és szomszédos államok idegenforgalmára kell tehát a fősmtyt helyezni és bár tisztában vagyok azzal, hogy a jelen külpolitikai he.lyzet a szomszédos államokhoz való, közeledésre nem alkalmas, viszont bízom abban, hogy mégis csak békésebb As joM) külpolitikailag is nyugodtabb idők köwtkrsnékreánk az uj esztendőben. A városnak létérdeke, fejlődérének egyik legfontosabb garanciáia a vízumkényszer eltörlése.í Ujrn és újra kell ezt kérnünk.. Nem engedhetjük, meg, hogy finánciális szempontok hangsúlyozásával odázodjék ez a kérdés. 17 pengős vizurrmah senki sem jöhet el ide a szomszédos területekről,] nem keresheti fel vdrosnnkat szórakozás vagy üdülés céljából, nem keresheti fel kllnikd1nkct,\ hogy gyógyulást keressen betegségére. Azt a financiális szempontok hangsúlyozz«:, hogy a magyar államnak szüksége van azokra a •-aliitáris bevételekre, amelyeket a vizumdijakkal megfizet j nek. Ez kétségtelnfil igaz. azonban mérhetetlenül1 nagyobb bevételre '<* szert a magyar állami közvetve és közvetlenül azokLól a® összegekből amelyeket az idegenek itten elköltenének. Adókban és illetékekben bőven megtérül az a látszólagos veszteség, amelyek a vízumdíjak elengedésével jár. Még egy szempontra akaró* rámutatni és ez az, hogy az utódállamokból jönnek ide a magyarok és nem nri akarunk az utódállamokba menni. Pontos nemzeti, gazdasági és kIHönösem szegedi érdekről van szó, amikor ezt a kérdést szorgalmazzuk és hogy, ha végleges megoldást ebben a kérdésben találni nem lehet, ugy legalább azt kell kérnünk, hogy három napra szóló, vízummentes határátlépési engedélyt adjon az állam mindazoknak, akik aa utódállamokból Szegedbe akarnak jönni. Nagyon jól tudora, hogy ezekben az elgondolásokban kifejlett szempontok megvalósítása nem teljesen tőlünk függ. Nagyon jól tudom, hogy a ko.anányzat akaratának és bölcsességének is határt szab a mai gazdasági és külpolitikai Vyzc-t éppen ugy, ahogy határt szab a város vezetősége akaratának is, de mert „pezsgő" életet szeretnénk vinni ebbe a városba, amelynek életüteme az utóbbi években elhalkult és mert életet és jövőt akarunk biztosítani a szegedi gyermekeknek, ezért karácsony reggelén hadd szóljon ez az irás azokhoz a szegediekhez, akik a szegedi gondolatért lelkesedni tudnak.