Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-20 / 287. szám

pmmmmmmmmmmmmmt i 9Z.EOED, §serl<eszt<MéQ' Somooyl uccu 2Z..i.em, Teleion: Z.">-33.- Klodóhlv«lBl k»lc*önkt)nrvt*i éí Jegyiroda : Aradi urcn 8. Telefon: 13—OO.Nyomda: LHw • <n^< no» 1«. Telefon : 13—o«V. TéTlrofl é* levélcím t MlmagyaranxAg Megeo Csütörtök, 1934 dec. 20. ATa 12 fillér X. évfolyam, 287. sz. ELŐFIZETÉS: BaVonln helyben 3.2« Vidéken é* Budapesten 3.00,kmt«ld«n 0.40 penqfi. Egyes szám Ara hetk»znnp 12, vmftr- é* Unneonnn XI> tlll. Hirdetések felvétele tnilla «»i">nt. MffVle»lk ItétlO klvételévo r.oj>ontn lejtonl A bizottságok megalakítása A közgyűlés tagjainak megválasztása után a város érdekei szempontjából nem kevésbé fontos mozzanat következik! a közgyűlés bizottságainak megalakítása. Bátran állítjuk, hogy ennek a kérdésnek elintézése egyjelentőségü a közgyűlés tagjainak megválasztásával, mert ha a közgyűlésbe a legkiválóbb polgárait emelte is a polgárság bizalma, ha a bizottságok helytelenül vannak megalakítva, akkor a közgyűlési tagok munkaképessege, hozzáértése, szakértelme nem érvényesül s nem is érvényesülhet a közgyűlés munkájában. A közgyűlésé az elhatározás joga, de ennek a jognak gyakorlását elő kell k é sziteni. A nagyközönség általában nincs tudatában az előkészítő munka fontosságának. A nagyközönség csak a közgyűlési munkát láthatja s joggal van abban a feltevésben, hogy csak a közgyűlési szónoklatokból s a közgyűlési határozatokból áll az önkormányzati munka. A tényleges helyzet azonban az, hogy az elhatározással egyjelentőségü előkészítő munkát a bizottságokban kell elvégezni. A bizottságokban kerül minden jelentős ügy első megvitatásra, a bizottságokban érvényesül a szakismeret, a szaktudás, az élettapasztalat, a bizottságokban tisztázzák azokat a gyakorlati szempontokat, melyeket a tervbevett határozat, vagy intézkedés érint, itt tárgyalják meg, itt szövegezik meg a szabályrendeleteket, voltaképpen a bizottságokban dől el minden jelentősebb közigazgatási kérdésnek sorsa. Aki tehát szivén viseli a város érdekét, az a legnagyobb érdeklődéssel fordul most a bizottságok megalakítása felé. S most mingyárt megmondjuk, ha törődünk a város érdekével, akkor a bizottságok megalakításában is m á s rendszernek és m á s szellemnek kell érvényesülni, mint ami eddig érvényesülhetett. Eddig a közigazgatás improvizálással, ötletszerűen döntött ezekben a fontos s csak látszólag személyes kérdésekben. Azért mondjuk, hogy a személyi kérdések csak látszólagosak, mert bár személyes kérdésekben. Azért mondjuk, hogy a személyi kérdések csak látszólagosak, mert bár személyekről, nevekről esik szó, mégis a közérdék, a város érdeke forog kockán. A közigazgatás érdeke azonban nem engedheti azt tovább is meg, hogy személyi tekintetek útjába álljanak a szakértelem érvényesülésének. A bizottságok összeállításánál mégis a pártpolitikai tekintetek is háttérbe szorulhatnak, ha arról van sző, hogy valakinek, aki tudáséf közigazgatás nem nélkülözheti, helyet kell adni olyannal szemben, aki a számaránv alpján igényelhet csak a maga számára helyet. A számarány lehetett döntő szempont a közgyűlési tagok jelölésénél, felborulhatott megegyezés azon, hogy három igényelt hely közül csak kettőt akartak egy pártnak, vagy csoportnak átadni, de a számarány nem uralkodhatik korlátlanul és sérthetetlenül a bizottságok összeállításában. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a nagyobb párt nem igényelhet több bizottsági helyet, mint a kisebb párt s hogy lehetőleg ne a pártok számaránya alapján igyekezzenek kijelölni a bizottságokba a tagokat, ezzel azt mondjuk csak, hogy ha szakembert számarányon felül kell egy bizottságba behozni, akkor a szaktudással szemben ne lehessen a számarányra hivatkozni. S ez az álláspont már csak azért sem rejt veszedelmet magában a többségi pártra, de a kisebbségi pártra sem, mert ha egy bizottságban az egyik párt át is enged a másik pártnak egy helyet, a másik bizottságban az ő pártjához tartozó szakemberek számára az átengedett helyet visszanyerheti. A legteljesebb ügyismeret, a legelfogulatlanabb objektivitás s a közigazgatás szereplőinek hibátlan megítélése érvényesüljön ezeknek a nehéz kérdéseknek elintézésénél, ha azt akarjuk, hogy necsak a bizottságokba beküldöttek számára teremtsünk megnyug(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Politikai körökben nagy érdeklődést keltett szerdán az a hir, hogy a választójogi javaslat nyerstervezetét az egységespárti vezetőkön kívül megküldték Ernst Sándornak és Eckhardt Tibornak is. Éppen ugy, mint az egységes párt elnöki tanácsának tagjait, Ernstet és Eckhardtot is a legszigorúbb titoktartásra kérték fel. A kereszténypártban hangsúlyozzák, a jogos aggodalmakat keltő rendelkezésekre vonatkozóan egyáltalán nem bizonyos, hogy a párt elfogadná a kormány választójogi tervezetét. Valószínű, ismerve gróf Zichy Jáíios, Ernst Sándor.-és Tury Béla álláspontját, hogy a kereszténypárt többsége a javaslatot elutasítja. Politikai körökben ezek után fokozott érdeklődéssel tekintenek a választójogi kérdés további alakulása elé. A képviselőház szerda esti ülése igen élé<nk. mozgalmas, olykor viharos volt. Különösen Győrki Imre, Hegvmegi Kiss Pál és Eckhardt Tibor interpellációja keltett izgalmakat. Az ülésről részletes jelentésünk a kővetkező: Az ülés elején Krüger Aladár a mentelmi bizottság előadója beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését, maid a képviselőház harmadszori olvasásban elfogadta az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyunk rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután Esztergályos János mentelmi ügvét tárgyalták. Farkas István a mentelmi jog felfüggesztése mellett szólalt fel. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést és ekkor a felfüggesztés mellett 14-en és ellene 18-an szavaztok. Az elnök erre megállapította, hogy a Ház határozatképtelen és az ülést felfüggesztette. A szünet után az elnök uihól elrendelte a szavazást. Esztergályos János mentelmi jogának felfüggesztése mellett most már 36-an. ellene 25-en szavaztak, igv a mentelmi bizottság javaslatát fogadták el. C z e 111 e r Jenő alelnök ezután megszakította a vitát és napirendi inditvánvt tett. boev vást, hanem a polgárság érdekeit is szolgáljuk a bizottságok megalakításával. Nemcsak azt kívánjuk természetesen, hogy a jogügyi bizottságot ne orvosok töltsék meg, a közegészségügyi bizottságból viszont ne zárják ki az orvosokat, nemcsak azt tartjuk szükségesnek, hogy gazdasági bizottságba csak gazdasági kérdésekkel foglalkozókat ültessenek be. A mi kívánságunk, aminek most hangot adunk, azt sürgeti, hogy a nagyobb szakismeret előtt vonuljon félre a kisebb szakismeret, a nagyobb jártasság rovására ne érvényesüljön a csekélyebb jártasság, a sulyosabh tapasztalat előtt ne foglalhassa el a helyet a felszínesebb tudás és mindezek felett és mindezeken tul azt is, hogy pártpolitikai szempontok ne érvényesüljenek a tudás és hivatottság rovására. a Ház legközelebbi ülését pénteken délután 5 órakor tartsa. Ezután megkezdték az interpellációk tárgyalását. Izgalmak a debreceni választás körül Györki Imre a debreceni törvényhatósági választások alkalmával tapasztalható terrorcselekmények miatt intézett interpellációt a belügyminiszterhez. Elmondotta, hogy a Parlagi Gazdasági Egyetem hallgatói és a debreceni egyetem bajtársi egyesületeinek csoportjai terrort fejtettek ki, hogy más választó ne mehessen szavazni, csak egvségespárlheli. A diákok igyekezete arra irányult, hogy Vásárv Istvánt kibuktassák. Hegymegi Kiss Pál: Közönséges csalást A legpiszkosabb csalás! C z e 11 e r Jenő figyelmezteti Hegvmegi Kiss Pált. Györki Imre: A külső kerületekből bejövöket a sorompóknál csendőrök motozták me* és ha szocialista szavazócédulát találtak náluk, azt elkobozták. A rendőrök nyugodtan szemlélték, hogy a diákok hogvan verekednek a választókkal. Nem a tüntetőket igazoltatták, hanem azokat, akik felhívták a verekedésre a rendőrök figyelmét. A diákokat az egységes párt autóbuszokon hozta be a városba, az egvik kocsmában etették-itatták és biztatták őket, hogv nyugodtan verekedjenek. Este a diákok az akadémia igazgatóiának, Ruffv-Varga Kálmánnak, aki egvben az egvséges párt debreceni elnöke is, jelentést tettek a végzett munkáról. • Friedrich István ingerülten felkiált a felsőházi karzaton iilő Ruffv Varga Kálmánnak. hogy nem illik iif»vét végighallgatni! Tessék kimenni, ez nem kávéház! Györki Imre végül hangoztatta, elvárja a belügyminisztertől, hogy erélyes vizsgálatot in. dit és a bűnösök ellen megindítja az eljárást. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszolt az interpellációra. A debreIzgalmas interpellációk a képviselőház szerdal ülésén a debreceni eseményekről Györki Imre, Hegymegi Kiss Pál és Eckhardt Tibor a választási visszaélésekről — M» töríéní a debreceni tüntetéseknél {