Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-16 / 284. szám

DELM ftGYflRORSZAG EfS Vasárnap, 1934 dec. 16. SSÜE?"^Tn^r«^ bKiMHnkllnwtAr M Irnvlrodo - Aradi _ ..„. ®.40 penqű. Egyet sz&m Ara hétkHz­_ Ar« 20 fillér '"¿ JllLZ ,1f»<M nem 1». Telefon : 13TATlrafl levélcím : Délpn>qyaror»»*q S»en«-d X- évfolyam, 284 »z. J^JS-ES^SSS Kereskedő, vagy élharcos, avagy mit rejteget a trójai faló! Elnézést térunt olvasóinktól, Hogy a nem­let, az állam, a társadalom nagy problémái helyett ünnepnapon is a legköznapibb vá­lasztási harc jelenségeivel foglalkozunk. Mentségünk legyen az, hogy hosszú ideig ez már az utolsó hasonló megnyilatkozás, de mentsen bennünket az is, hogy a vasárnapi választások miatt nem halaszthatjuk el hét­főre, vagy keddre mondanivalóink közlését. Vannak munkálatok, amelyeket vasárnap is szabad elvégezni. Ha a szükség indokolja, vasárnap is szabad behordani a termést. Ha árviz fenyeget, vasárnap is szabad erő­síteni a töltést. És most éppen ezt a mun­kát akarjuk végezni. A szegedi kereskedőket fel kell világosita­nunk arról, hogy azok, akik a Baross-Szövet­ség hivatalos listáját összeállították, milyen célokat tűztek ki maguk elé s hogy ennek a listának mi a legfőbb törekvése? Az általá­nos választások során a szegedi polgárság a legnagyobb meglepetéssel hallotta, hogy bi­zonyos S c h w a n n János is a jelöltek közé tartozik. Akit a dolog érdekelt s utánanézett annak, hogy ki a felölt, megtudta Schwann Jánosról, hogy a szegedi gyufagyár tisztvise­lője, a Délvidékről menekült, délvidéki német családból származik. Hallottuk róla, hogy gyűléseken is szokott résztvenni s azokon olyan hangon, olyan szenvede­lemmel, olyan szellemben tartja meg beszédeit, hogy az, aki pártja megbízá­sából elnökölt a gyűlésen, nem egyszer állt az előtt az elhatározás előtt, hogy megvon­ja tőle a szót. A város polgársága ennél sokkal többet nem tud a gyufagyár nevezett tisztviselőjéről s éppen ezért a legna­gyobb meglepetést keltette, hogy Schwann János az általános választások során — két kerületben is kapott je­löltséget. Eleinte arról volt szó, hogy B e ­r e c z János, a kitűnő ember és kitűnő tudós, szintén két kerületben lesz jelölt, de végül is B e r e c z János csak egy kerületben kapott hivatalos jelöltetést. Schwann Jánost k é t kerületben jelölték. P e t r i k Antal, a külvá­rosi párt elnöke, akinek öt évvel ezelőtt az egész külvárost átadták s akiről lehet monda­ni, jót és lehet mondani rosszat, de azt nem lehet tőle elvitatni, hogy elsőrendű szervező erő s éppen ezért választási küzdelemben ki­tűnő érték, P e t r i k Antal a legnehezebb ke­rületben jutott jelöltetéshez akkor, amikor Schwann Jánost két — jó helyen jelölte pártjának intézőbizottsága. Amikor a Délmagyarország „Vi­gyázat, mázolva" cimü vezércikkében fel­emelte nem támadó, nem tiltakozó, de aggo­dalmaskodó szavát, akkor nagyon előkelő helyen nyerték ezek az aggodalmak azt az értelmezést, hogy csak a szocialisták­n a k fáj Schwann János jelöltetése, mert a XIII. kerületben csak ez a gyufagyári tisztviselő tudja megakadályozni a szo­ciáldemokrata párt előretörését. Hogy ezt az értelmezést s általában Schwann Jánosnak a S7e<redi polgárság részéről történt fogadtatá­sát a választások eredménye milyen szinben tünteti fel, arról már nem kell beszélnünk. Először >s: mindkét hivatalos lis­tán ez a nagy erő, ez a hatalmas támasz kapta a legkevesebb szavazatot, má­sodszor pedig a szociáldemokrata párt XIII. kerületi választási sikerét jórészben Schwann János korteseinek köszönheti, akik sokkal több listáról töröltették a másik polgári jelölt nevét, mint ahány szótöbbséggel a szociál­demokrata párt jelöltjét megválasztották. Ha a szociáldemokrata párt hálából vacsorát rendezne Schwann János tiszteletére, egyál­talán nem okoznának vele meglepetést. Schwann János közéleti tevékenységét s közgyűlési szereplését a város polgársága olyan nagy érdeklődéssel várta, hogy mind­két kerületben listáján a legkevesebb szavazatot ő kapta. A város polgársága két kerületben, de egy értelemben nyilatkozott meg s ez a megnyilatkozás azt tartalmazza, azt harsogja, hogy a város polgár­sága Schwann Jánost közügyei intézésénél mellőzni kívánja. A polgárság ezt mondja, de mit mondanak a jelölők? A Baross-Szövetség kereskedő-érdekkép­viseleti listájára a XII. kerületnek két volt je­löltje is felkerült. Az egyik Gárgyán Imre, aki meg van választva, a másik Szeitz Ferenc, aki az első póttag lett. A másik jelölt, akit a szavazatok többségével megválsztottak, Kör­mendy Mátyás, akinek viszont a tizedik ke­rületben nyert mandátumát kell megtarta­nia s párthatározat alapján le kell majd mondania a XII. kerületben elnyert mandá­tumáról. A XII. kerületben ezen a listán a legkevesebb szavazatot kapta s igy utolsó pótjelölt a többször említett Schwann János lett. Azt hisszük, hogy ezek az adatok fel­fedik a titkos terveket s megvilágítják a jelö­léseknek s az agitációnak hátterét. Miért kell Körmendy Mátyásnak a XII. kerület mandátumáról lemondani s miért kellett a Baross-Szövetség hivatalos listáján két olyan jelöltnek felkerülni, akik mindketten a XII kerületben Schwann Jánost megelőzik? A fe­lelet egyszerű, világos és érthető. Minden­kit el kell távolítani a listáról, aki az utolsó helyre került Schwann Jánost megelőzik? Ha Körmendy itt mond le, mandátumhoz jut Szeitz, ha Szeitzet, vagy Gárgyánt meg­választják az érdekképviseleti választások so­rán, akkor Körmendy után lemond az érdek­képviseleti választáson megválasztott Gár­gyán, vagy Szeitz s akkor végre elérkezik az idők teljessége, akkor végre elhárul az útból minden akadály, megnyílik minden ajtó, le­hullik minden lakat és Schwann János bevonulhat majd a szegedi köz­gyűlésbe. A kereskedők jelöltjeitől két helyet is el kellett venni csak azért, hogy Schwann János érdekében- minden elképzel­hető eshetőséget megjátszhassanak; ezt a tervet kétszeres biztonsággal készítik elő, ez­ért^ kellett nemcsak Gárgyánt, hanem Szeitzet is jelölni, az mindegy, hogy ki jön be, csak legalább az egyik bejöjjön s átadhassa he­lyét annak, akit a város polgársága két kerületben a listára leadott szavazatok leo-kisebb s zárná­nak Határozott és félreérthetet­len értelmű tiltakozásával uta­sított el közügyeinek intézésé­től. S most e határozott tiltakozás és félreért­hetetlen visszautasítás után — Schwann Já­nos szelleme ott lebeg a Baross-Szövetséa listája felett. Ezer gond tépi, ezer baj sújtja, ezer megoldatlan megoldhatatlan pro­bléma gyötri a szegedi kereskedő­ket. A kereskedelem általános panaszai­hoz itt helyi panaszok is járulnak, a gyógyít­hatatlan sebek mellé enyhithető és orvosol­ható bántalmak. A szegedi kereskedők jog­gal kívánhatják azt, hogy amikor végre al­kalmuk van arra, hogy az ügyek intézésére közvetlen befolyást szerezzenek, amikor vég­re alkalmuk van arra, hogy a város közgyű­lésébe olyan férfiakat is ültessenek be, akik a kereskedőktől érdekeik védelmére kapnak megbízást s akik nem is az általános közér­dek, de a kereskedői közérdek vé­delmére lesznek hivatottak, akkor a jelölők és a választók előtt n e a z lebegjen, hogy miként lehetne a polgárság megnyilatkozó akarata ellenére, két kerület határozott és eré­lyes visszautasítása után oda bevinni a leg­kitűnőbb kortesi képességekkel felruházott egyént, hanem egyedül az és csak az, hogy a kereskedői érdekeket a közgyűlés padsorai között ki tudja a legtöbb tu­dással, legtöbb eréllyel és leg­méltóbb hivatottsággal képvisel­ni. A szegedi kereskedőkben sokkal több a po­litikai felvilágosodottság, a közéleti tanultság, sokkal kipróbáltabb bennk a viszonyok isme­rete, a dolgok, események, személyek és tö­rekvések felől kialakult Ítéletük, semhogy őket pártpolitikusok annak a trójai faló­nak tolására lehetne felhasználni, amelynek bordái között, hogy más testrészt ne említ­sünk, most Schwann Jánost akarják a köz­gyűlésbe becipelni. Mi ugy gondoljuk, hogy a szegedi keres­kedőtársadalom leadott szavazataival fogja visszautasítani ezt a törekvést s n e m azokat fogja megválasztani, akik Schwann Jánosnak helyet tud­nak adni, hanem azokat, akik ér­dekei védelmét rábízhatja. A Ba­ross-Szövetség hivatalos listájának összeállí­tói ugy látszik, nem tudták azt, hogy ez k e­reskedői érdekképviseleti vá­lasztás, nem pedig Schwann Já­nos érdekképviseleti választása. Azt az egyet ej kell ismernünk a Baross-Szö­vetség jelölőiről, hogy ha már az érdekkép­viseleti választásoknál Schwann Jánost — a törvény kirívó hibája folytán —, nem lehet jelölni; ők azért a legnagyobb körültekintés­sel s a legéberebb megfontoltsággal elkövet­tek mindent annak érdekében, hogy a keres­kedői érdekképviseleti választások során Schwann János mégis bekerüljön. Ezért kellett jelölni Gárgyán Imrét, akinek már van mandátuma, ezért kellett jelölni Szeitz Ferencet, akinek Körmendy Mátyás lemon­dása után lesz mandátuma s ezért kell Körmendy Mátyásnak a XII. kerületben le­mondania. Valóban, senki nem tehet szem­rehányást nekik azért, hogy valamit is elmu­lasztottak Schwann Jánosnak a közgyűlésbe való behozatala érdekében. Ha a Baross-Szövetséget Sch'wann­Szövetségnek hivnák, akkor mindez a

Next

/
Thumbnails
Contents