Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-06 / 249. szám

TCV34 november 6.' DfEMAftyARORSZÁG December elején avatják fel Klebelsberg síremlékét (A Délmagyarország munkatársától-) Klebelsberg Kunó gróf templomi síremlékének építési munkálatai igen gyors ütemben haladinak előre és a síremlék minden valószínűség szerint december első napjaiban teljesen elkészül. Dr. Pálfy József polgármester hétfőn délelőtt megtekintette a munkálatokat és amikor értesült arról, hogy azok már most komolyan közelednek a befejezéshez, a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Az emlékmüvet nagyobb ünnepség keretében december első felében avatjuk fel- Szó volt ugyan arról, hogy halasszuk el ezt a kegyeletes ünnepélyt deoember 23-ra, amikor az Idegenforgalmi Hivaftal >a Szegedi Karácsonyt kívánja megrendezni, de én ugy gondoüom. hogy az az idő nem alkalmas erre a célra- December 23- már nagyon közel van a karácsonyhoz és igy akkor nem számíthatnánk arra. hogy az ünnepségen a kormány tagjai is részt vegyenek- Az ünnepély egyházi részét természetesen a templomban tartjuk meg és dr- Glattfelder Gyula ¡megyéspüspök urat fogjuk felkérni az egyházi szertartás elvégzésére- Az egyházi szertartás után az ünnepség résztvevői átvonulnak a városháza közgyűlési termébe, ahol KlebelsibergHemlékünnepélyt rendezünk. Az emlékbeszéd megtartására gróf Bethlen István volt miniszterelnököt szeretném felkérni, aki bizonyára szívesen vállalkozik arra, hogy nagynevű munkatársának aükotásaiit, elgondolásait méltassa. Az ünnepségre természetesen meghívjuk a kormány tagjait is- Valószínűnek tartam, hogy a város meghívását el is fogadják a miniszterek. Oszl és téli rheumokiiráh Stí. Gellert GqögQfürdö és Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti telje« pensio (lakás, reggeli, ebéd, vacsora) 100 pengő. A gyógy tényezők árából a szálló lakóin ak jelentős árengedmény. PehrftSsrosftást készséggel szolgál az igazgatóság- Budapest XI. Kelenheqyl ut 4. szánt. „űz életben meg kell valósítani azekat a gondolatokat, amelyeket a templomban hirdetünk" Glattfelder püspök beszéde a Katolikus Ház vasárnapi a válásán (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Katolikus Kör vasárnap ünneoség keretében avatta fel székházát és ennek keretében ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulójátÁz ünnepély reggel 9 órakor kezdődött, Raskó Sándor főesperes-apátplébános felszentelte' az uj széképületet- majd a fogadalmi templomban ünnepélyes szentmise volt, amelyet Glattf&der püspök pontifikált. Délután fel 5 órakor az uj székház nagytermében a belvárosi egyházközség és a Katolikus Kör diszülést tartott- A hallgatóság soraiban ott voltak dr- C'nttfclder Gyúrta püspök. Bárányi Tibor főispán, vitéz nagyszombati Nagyszombathy Miksa altábornagy« vegyesdandárparancsnok, dr- Pálfy József polgármester, drTóth Bála helyettes polgármester, Rack Lipót kulturtatrtáűsmok. dr- Láng-Miticzky Ernői a tábla elnöke, dr- Széki Tibor egyetemi tanár és még igen sokan. A díszközgyűlést a Szegedi Dalárda és Oratórium Egyesület énekszáma vezette be, majd dr- Berecz János egyetemi tanár, a kör elnöke üdvözölte a vendégeket és megnyitó beszédet mondott, kifejtve azt, hogy az uj katolikus székházban az evangélium szeretete nyer majd lakóhelyet. A bevezető beszéd után dr- M and ok'. Aladár tanitóképzőintézeti tanár a Katolikus Kör 25 éves történetét ismertette, majd dr- Vinkler Elemér a belvárosi egyházközség és a kör alelnöke házavató beszédet mondott- Arról a 12 betűről beszélt, amelv a ház homlokzatát díszíti. A felírás azt is fejelenti, hogy a katolikus ház. a katolikus öntudat háza, — mondotta- Ez a felírás ahogy beleragyog a köznaipi élettől nyüzsgő városba, azt mondja, hogy a reménység, az igazság, az élet háza és mindenekfelett az. hogy Dicsértessék a Jézus Krisztus mindörökké, amen Dr- Muntyán István táblai tanácselnök beszéde közben leleplezték Glattfelder megyéspüspök portréját, amely Vinkler László festőművész alkotása- Az üdvözlő szavakra Glattfelder Gyula püspök is felszólalt. — Nem Dro®raimszerii — mondotta —» ha én most beszélek, de egy szót mégis van jogom, sőt kötelességem szólam. A püspököt rendszerint a templomban látják, ott a helye és a katedrája, de nagy baj volna, ha csak ott látnákAz életnek a templommal szoros összefüggésben kell lennie, az életben meg kell valósítani azokat a gondolatokat, melyeket a templcc.ban hirdetünk. A püspöknek ki kell jönnie a templomból és amikor azt látjuk, hogy az emberi béke, egyeseknek ós népeknek egymáshoz való jósága elvész, akkor ar.nak az a magyarázata, hogy a templom nem kiséri ki az embereket az életbeA pápai himnusszal fejeződött be a díszközgyűlésEste a székházban Szent Gellért serleigavató lakoma volt- Először dr- Berecz János szólalt fel, üdvözölte Glattfelder püspököt és felkérte az avatóbeszéd elmondásáraGlattfelder püspök beszédében ezeket mondotta: — Amikor a Szegedi Katolikus Kör az egyházmegye alapító püspökének állandó ünneplését e serleg avatásával elhatározta, — mondotta a főpásztor —, nemcsak Szent Gellért képét kívánta a mult homályából elővarázsolni, hanem tanulságot keresett és kivánt nyújtani, amelyből a jelen és jövő is okul. A hősök és szentek kultusza kétségkívül szép dolog magában véve is, de áldásos, ha uj elhatározások és alkotások ihletője. Szent Gellért szelleme inspirálta a magyar felfogást, hiszen az ő tolla irta az első magyar közjogi dekrétumot is és Szent István bölcs intelmeiben, melyeket fián keresztül az egész nemzethez intézett, mint jogalkotásunk alaptőrvényében az ő legtitkosabb tanácsosának és trónja legerősebb támaszának gondolatai ragyognak. De Szent Gellért és munkatársai formálták a magyar műveltséget is. A csanádi iskola nemcsak kimagasló, szellemi fellegvár volt az alföld rengetegében, hanem a finomult és emelkedett, mert a kereszténységtől átitatott, nemzeti gondolkodásnak is forrása és szüntelen megtermékenyítője. — Nem szabad feledésbe merülni azonban annak ai érdemnek sem — folytatta tovább a püspök —. amelyet szent Gellért és munkatársai a nemzet gazdasági boldogulása érdekében kifejtettek, amidőn a vad természettől elhódították a ciLampel-Hegyi Lsíiüd-szovoH Fogalom a liölqyelc közölt. vilizált és emberségesebb élet szamára azokat a területeket és lehetőségeket, amelyeknek helyes felhasználásával válik egyedül egy nép úrrá a nomádság és barbárság felett és teremtheti meg állandó otthonaiban, városaiban, iskoláiban, művészetében, iparában és egész fejlett közgazdaságában azokat a feltételeket, melyek összessége a civilizált nemzet fogadalmát alkotják. A keresztény magyarság első térítői ép ugy, mint a mai barbárságban élő népek misszionáriusai, nem véletlenül és nem is hatásköri túllépésként befolyásolták és formálták a közgondolkozást. Krisztus evangéliuma ugyanis nemcsak néhány hittételnek és erkölcsi szabálynak kőtáblája, vagy koronája, hanem minden emberi életnyilvánulás és lehetőség megszentelése és termékennyé tevése. — A szentgellértí koncepciót kell a mai gene* rációnak is megérteni. Tisztában kell lenni, hogy szellemileg és erkölcsileg haladott népek sorában nem lehet érvényesülni letűnt évezredek elavult s a mai emberiség számára érthetetlen s tehát tűrhetetlen, ösztönös és erőszakos életnyilvánulásaival Egy kinai gondolkodó tanulmányozván az európai népek életét, azzal a kifejezéssel élt. hogy az európai társadalom ugv van a kereszténységben, mint a kövek a patakban. Azt akarta mondani, hogy nem itatja át életüket az egészséges, üde viz. Sokan azt hiszik, a keresztény élet csak néhány külső forma, mások meg azzal tetszelegnek maguknak, hogy a kereszténységet valami érzelemnek, vagy hangulatnak vélik, amelyet testvériségnek. vagy szeretetnek neveznek s annaK leple alatt a dolgok bárminő rendiét vagv rendetlenségét tűrik. — Nagy tévedés és nagy veszedelem ez a felszinesség. A kereszténység Krisztus elgondolása szerint, melyet 2000 év óta apostoli lelkek szóval és vérük hullásával érttettek meg a népekkel. Isten mindenütt való abszolút uralmának elismerése: nemcsak a templomi, hanem a polgári életnvilvánulásoknak is eszerint való formálása, az erkölcsnek, jognak, nevelésnek, családi és gazdasági életnek az elvek szerint való megszentelést? és megnemesbitése s ez irton az egész életnek az örökkévalóság előkészítésére való beállítása. Ahol ezt a gondolatot elfogadják, ott vn<n szülői és állami tekintély és ahol megtagadják, ott van forradalom és anarchia. — Szent Gellért szellemét azzal idézem. Hogy e vizió. mely az ö apostoli lelkét eltöltötte, amikor az árva s pogányságban kétszeresen árva, magyarság megkeres zselésére és megszentelésére vállalkozott, legyen nagy valóság ma. amikor ez a magyarság történelme legválságosabb korszakában eddig soha nem érzett mértékben hordozza árvasága sulvát s az embert önmaga fölé emelő lelkiség ereie biztosítsa Szent Gellért szent ábrándjának, A Krisztus királyi gondolatának megvalósításával példaként tündöklő nagy keresztény Magyarországnak megvalósulását. * A beszéd után a lakoma résztvevői helyükről felállva, hosszan ünnepelték a m' -^-éspfitenökötSzenzáció ? maoas árat fize'ek e'avu1! villanvcsillárjaiérf ha Tií'nm cseréli be uijá. n 'i üosner József munkákat a Maoyer Mérnök és Epitészenvlet szereié«! szabványén készítem. Rádiók 6-12-18 havi rész'etre. Tisza fajos kflrut 39. Tel. 14-68 Hátralékos könyveléseket téldolero^iak. mérleget, társas elszámolásokat elkészítenek és felülvizsnálnak, könyvvizsgálat esetén mint ellen szakértők érdekeit lepjobban védjük meer. HOFBIUER TESTVÉREK adó és könyvszakértők t-UDUPEST, IV. MÚZEUM «R! 7. Tel: 89—757.