Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-06 / 249. szám

DPT MAGYARORSZÁG TQ34 novemBer 6. B hatósági munkaközvetítő akciója a »munkanélküliek érdekében« Mint .ma olvastam, a hatósági imunkaközivetUő társadalmi megmozdulást kezdeményezett a ..munkanélküliek érdekében". Ezt olymódon akairja elérni, hogy levélben fordult a munkaadókhoz és ezenfelül megbízottjai utján szenéfyesün Is felkeresteti őket- Ugy levelének, mint megblzottainak célja az. hogy minden szegedi munkaadó kizárólag a hatósági közvetítő utján vegye igénybe a részére szükséges munkaerőt ,.A munkaközvetítő tapasztalata szerint a munkaadók rendkviili előzékenyen fogadják a hivatal akcióját és a kiküldöttek a legtöbb helyről biztató ígérettel távoztak"Aki figyelőmmel vizsgálja meg az akciót, rögtön megállapíthatja. hogy ez legkevésbé történik a munkanélküliek érdekében, hanem ellenkezőleg: célja csupán az akar lenni, hogy miképen lehetne a város kiadásait a munkanélküliséggel kapcsolatban csökkenteni• Ennek a célnak az elérésére az egész megindított akciónak egyedül az a rósae alkalmas, amely aara akarja a munkaadót rávenni, hogy kizárólag szegedi i letöségii alkalmazottakat foglalkoztassanak. Az akciónak több része nemcsak hogy a váiros kiadásának csökkentését nem éri el, de egyenesen mnnkásellenes, mert anélkül, hogy a wnka~ nélküliek sorsán segítene, a ma még dolgozók egyrészét is ki fogja szorítani munkahelyéről és ezenfeliH a lezuhant munkabéreket segíti elő meg mélyebbre letörniIllenék a hatósági közvetítő hivatalnál tisztábarr lenni a gazdasági élet anna törvényszerűségével, armdly a munkapiacon lejátszódik és amely befolyásolja a dolgozók és munkanélküliek arányszámát és kialakítja a munkabérek szinvona-lát. A munkáltatók maguk elismerik, amit különben gyakorolnak is, hogy m'inél gyorsabban, minél többet termeljenek és az minéJ kevesebbe kerüljön, mert csak így tudják a maiguk hasznát biztosítani. Amikor tehát munkájuk van. azt Igyekszenek minél rövidebb idő alatt lebonyolítani és ennek érdekében a lehetőség határain belül a legtöbb munkást alkalmazzák, azokat a leghosszabb napi munkaidő mellett és a lehető legkisebb munkabérek mellett foglc.koztatjákMihelyt a munka befejezést nyer. ha ujabb munka nem akad. a felesleges munI:dsokat. mint a számukra felesleges árucikkeket a piacra cl '>iákEgyetlen munkaadó sincs, aki munkást tartana, ha arra szüksége nincs. Megértem, hogy a munkaközvetítő akcióját a munkáltatók szimpátiával kisérik és a kiküldötteknek biztató ígéretet tettek, .mert ettől az akciótól azt várják, hogy segítségével a dolgozó munkások munkabérét az eddi cin él is még jobban letörhetik és ha a még dolgozó munkásság ezt nem volna hajlandó tűrni, ellenük a munkaközvetítő hivatal felvonultatja a munkanélküliek senegét- Ha most már ilymódon a munkaközvetítő eléri azt, hogy még a mostaninál ís alacsonyabb munkabér ellenében el tud helyezni a munkanélküliek közül, egészein bizonyos, hogy a munkanélküliek ugyanannyit ki fognak szorítani munkahelyükről a most munkában lévők közül. És az is bizonyos, hogy az egész akció semmivel sem fog több munkát hozni és így a munkanélküliek számát sem csökkenti, nem csökkentheti tehát a város kiadásait sem- A legveszedelmesebb támadás ez Szeged munkásságának még megmaradt kenyere ellen, amikor úgyis azt látjuk, hogy az ország összes ipari városai között Szegeden vannak a legkisebb munkabérek- Nem kisrésze 'an ebben a hatósági munkaközvetítő hivatal közvetítési módszerének és a szükségmunkabéreknék sem- Elé-1 gedjék tehát meg a munkaközvetítő hivatal a „dicsőséggel" ós ne akarja ilyen eszközökkel a még megmaradt kenyeret is letörniA jövőben pedig, ha ilyen akcióra gondol. hallgassa meg azok véleményét is. akik nemcsak a munkásügyeket ismerik alaposan, hanem jártasságuk és tapasztalatuk van a termelés területén végbemenő törvényszerűségek tekintetében. Mingyárt tanáccsal is szolgálok. Indítson akciót a hatósági munkaközvetítő hvatal, hogy Szegeden egyetlen üzemben se dolgoztassamik többet napi 8 óránál- Ha pedig a munkaadók onnan igényelnek munkásokat, csak abban az esetben közvetítsen, ha az igénylő munkaadó olyan munkabéreket biztosit, melyek a munkás számára tisztességes megélhetést jelenítenek. Ha ezt a két javaslatomat elfojradja és teljesiti, biztos vagyok benne hogy sok munkanélkülit fog munkához juttatni és ezen keresztül hatalmas összeget fog megtakarítani a város is. Lájer Dezső titkár Szened propagandája a budapesti nemzetközi vásáron (A Délmagyarország munkatársától-) A budapesti nemzetközi vásár a jövő évben jubilál és ebből az alkalombói nagyobb keretek között kívánja megrendezni nemzetközi viszonylatban is jelentős kiállítását- A vásár rendezősége közölte a város hatóságával, hogy a Jubileum alkalmából nagyobb propagandát kíván megszervezni a vidéki városok, igy elsősorban Szeged számára, ezért azt kéri, hogy Szegeá nagyobb kiállítási anyagot készítsen elő erre az alkalomra és gondoskodjék arról, hogy az anyag május elsejére Budapesten legyen- A vásár május 3-án kezdődik és 10-én zárulDr- PiKfy József polgármester ezzel kapcsolatban bejelentette a hétfői tanácsülésen, hogy a vás-á: rendezőségétől kapott értesítés szerint a nemzetközi vásár külföldi közönségének figyelmét megfelelő módon fel fogják hivni a nag.yob'. vidéki városok érdekességeire is és mindent elkövetnek, hogy ezek a külföldi vendégek ellátogassanak a vidéki központokba, elsősorban Szegedre is- Szükséges lenne ebből a célból, ha a város ebben az időben rendezne valamit a külföldi vendégek számára. A te nács hosszasabban foglalkozott ezzel a kérdéssel és megállapította, hogy Szeged szempontjából a nemzetközi vásáT időpontja tulkorai' a szabadtéri játékok megrendezésére csak augusztusban kerülhet sor- mezőgazdasági kiállítást sem lehet májusban még rendezni. A tanács azért utasította Berzenczey Domokos műszaki főtaaácsost, mint az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét, hogy tartson megbeszélést a szegedi szállósokkal és állapítsa meg, mit lehetne mégis az idegeneknek május elején nyújtani. Utasította a tanács Berzenczeyt arra is, hogy már most kezdja meg a kiállítási anyag.összeállításátA polgármester bejelentette még, hogy ugyancsak a jubiláris vásárral kapcsolatban az Országos Weekend Egyesület nagy propagandafüzetet ad ki ós ebben tizenhat oldalat ajánlott fel a városnak Szeged ismertetésére- A tanács ugy határozott, ho^y tíz oldalt vesz igénybe és az ismertető megirásá^al Sz- Szigethy Vilmos városi főlevéltároít, a Délmagyarország munkatársát bizza megA DÉLMAGYARORSZAO NOVELLAPÁLYÁZATA A völgy Jelige: Frisőha tárok. fcpen mosás van otthon, de a tsiztaság látványa reggel még szennyes maradt. Energikusan ki kellett magát szakítani otthona efrajta emlékeiből, amelyek megéltették vele ezt a napot is. Erdei Imre negyvenhét éves, nőtlen. Az ideálizmus életmüvésze s a vágyak boldogtalan rabja. Az ilyen ember jobb, ha a tanácsokat nem az érzéseitől kéri, hanem önuralmából meríti. Nem!... ö nem ugy tesz .. Kinyitja a kaput, rtiegáll, majd eszeveszett módon útnak indul. Szin. te szólni akar, talán megátkozni a mosást, de vágya megvonja a szót. Csak megy a járó-kel fik főmenüben, mint bosszúállás a kárhozat felé Lovak loattogásu, autók dudálása nem zsenlrozza őt. A város végén a hosszú völgy tárt karjai várják. Nem veszi észre trappolásának iramát, inkább a völflv elébeszökését csodálja. Itt megálll... néz. Olyannak látja az életet, mintha uj világra ért volna, ahol nem morognak autók, ahol nem fitogtatják magukat dacos pacik, ahol nem e földre való emberek nyüzsögnek, mintha itt lenne a nehéz élet végállomása, ahonnan könnyed fajsullval indulhat útnak egy vágy a* érvényesülés felé. Erdei Imre merengően Int a völgynek. — Te gyilkos völgy! — képzeli magában rapszodikus hanglejtéssel, mióta harminc éve nem látta. — Megölsz mindent, nmi szép, hogy a te (szépséged annál csodálatraméltóbb legyen. Fatális mozdulattal legyint! — ó!...' Azt hiszi az ember, hogy a természet megváltozik, pedig az ma is olyan, mint akkor yolt. Mérgesen csóválja fejét! — A változás sokkal bölcsebb életprobléma, minthogy az ember észrevehetné azt... Hogy azonban miért szebb a völgy, mint az én világom magaslata, szinte kételkedem azon. vájjon van-e a világnak szépsége- Ha valóban van. hát miért van? Vagy ha nincs, hát hol van, miért nincs? Erdei Imre már negyvenhét éve szemléli az élet valóságát és csak most győződik meg arról, hogy mindig ugyanazt látja teljes változatlanságban. Mindig ujat vár és minduntalan a régivel találkozik. Állandóan a régi képzelet ismétlődik meg fejében... Az élet mostohasága, a teremtés bőkezűsége itt lent a völgyben táncolnak Erdei Imre előtt. Szinte neki járják a túlvilági komédiát. De odaát a völgy alján éppen szembe vele egv régi ismert ház veti rá nyugodt tekintetét. Először szemügyre veszi a ház külső arcát, sorra visssálva az ablakok érdekességét s a kapu önikénytelen felajánlkozásét — Érdekes — mondta kétségbeesve. — Hol láttam én ezt .vagy legalább is ilyen házat?. . Hiszen nem uj előttem. Nagy zűrzavar támad felében. Hol láttam én ezt a házat? Ismét képzelődik völgy és a nagy világ felől. Maga előtt látja az ő világának minden házát. Azokat mind, amerre csak járt. Fejéhez nyul s haját simogatja — Persze !... már tudom, hiszen itt lakott akkor Memóriájának felfrissfllése visszahozta ifjú életének halhatatlan emlékeit A nagvorru Jani bácsit, a tömenftvésfl áldott anvát. hogv világra hozta Boriská* a szépség esvetlenét a meleg teát. n puha vbinskenveret, a dalt. melv akkor nem esrvfer felhanf/ntt öcska zongoráján, fcs ott amott a szélső ablak most zárva van Épp.-"ez at, egy miért van zárva? Fz az egvetlen pf< Mintha a legközönségesebb volna, mert őt odncsalta. őt froelizza, mintha Tsten szeme lenne, hogy a földi bűnös halandó látomása előtt becsukja pilláit. Szinte figyelmeztet, vagy félelmetessé tesz. Erdei Imre már világosan lát. A multat sértetlenül. Odaérve a csukott ablakhoz, lába felé hajtja fejét, összeereszti szempilláit. De vágya tiltakozik. Odakönyököl, odatapad a figyelmeztető ab lakhoz. — Akkor... régen ... harminc év azóta. A kétségbeesés figyelmezteti régi szép emlékeire, amiket az évek ki vertek fejéből. Talán örökre... És ő ismét itt a völgyben s itt a régi elmúlás visszatérése is... vagy ott van a másik ablaknál. A nyitott ablakban? S könnyebbülten felsóhajt! — Boriska!... Édes Boriska!... A világ legragyogóbb csillaga A boldogság csillaga. A vágyak csillaga. Hármat lép s a nyitott ablakban hirtelen lefut szeméből a boldog emlékezet élő csillaga annak dacára, hogy itt kínálkozott az első alkalom a csalódás kegyetlenségének vezekeléscre, a megvénülésben elavult harminc-éves bűnök bocsánatára. — Ó... Egyetlen Boriskám! Erdei Imre megáll a nyitott ablak előtt, örülni szeretne, de szemében hirtelen lefutó csillaga megfojtja örömét. Izgalma megnyugvást kért, de vágya nem engedelmeskedik. Arra ösztönzi, hogy nézzen a becsukott ablak felé. Ez a zárt ablak azonban nem nyilik ki.. Nem ugy, mint régen, hogy párkányára könyökölhessen Boriska. Tekintete lelohad, lenézve a völgyet, mintha hulló csillagot üldözne vágyainak elégtételére, megborzad és ordit. De csak a kétségbeesés diihöng benne, vagy a bosszúság keveredik vérében. — Boriska!... Édes Boriska! Még ki sem mondta szent nevét, a csillag eltűnt plötte talán örökre Majd féloldalt állva simogatja I a ház hamis vakolatát; áll mozdulatlan, mint álló csillaga az égnek, lehajtott lejjel, mint gyengeség az erővel szemben. Szótlansága üvölt s lólekzete döcög.