Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

D t V M A G y A R O R 5? 11 fi T034 novpmtM Férfi — Fin Gyermek RUHA Készen és mérték után Legolcsóbb TELIKABAT ^ KLAUZÁL TER Mérték utáni szövetuidonsáciok kivitelben készülnek. ország befelé teljesen önálló életét, ápolta nyelvét, kulturáját, fenntarthatta ősi igazgatási formáját és alkotmányos népképviselet révén a fejlődés minden ntja nyitva állott. A háború befejezése óla lefolyt idő bebizonyította, hogy a monarchia. a benne egyesfiit népek talán egyedüli életlehetősége volt, felbomlása pedig különösen hazánkra oly csapás, amelyet még generációk fognak megsinylenl. — Függetlenség, sznverénitás minden állam nélkülözhetetlen attribntuma. De kérdem, vájjon nem volt-e hazánk szuverén állam a monarchia keretén belül is? Kívánatosa bh-e a mat állapot a réginél? s- vetődik fel a kérdé«. Tfát ez teljes független «ég? — Amikor arról merünk beszélni, hogy régi nTalkodóhámnkat akarjuk régi jogaiba visszahe'yeznl, szomszédaink mozgósítással felelnek. Ha arról van szó, hogy Ausztriával kívánnánk szorosabb gazdasági kapcsolatba lépni, rögtön kész a vála«z, hogy szomszédaink ezt nem tűrhetnék Minden lépésünknél, amelyet hazánk érdekében helyesnek és célirányosnak vélnénk, szembetaláljuk magunkat gátló hatalmakkal. Ez az állapot, amelyben vagyunk, nem a független állam Ideálja és a régi korlátozott »7iiverénitá«iink bizonyára nagyobb érték volt. mint a mai elméleti teljes ffi«r!reflen«ég. — Meggyőződésem, hogy országunk minden számbnvehető tényezője szívesen cserélni vissza a mni állapotot a régiért, azért, amelyért Tisza élt és meghalt. Dr. Biedl ezután Tisza haláláról szólt, maid ezeket mondotta: — Ml, akik végigszenvedtük a Tisza hal alít követő 16 esztendő sok mozgalmas napját, megállapíthatjuk. hogy amint nem volt bátorsága az utolsó parlamentnek Tiszát elparentálni és szítfutott. mint rindt nyáj, ngv döntő pillanatokban nem védekezett a polgár! társadalom n kellő bátorsággal szubverzív és saját lényét fenyegető irányzatokkal szemben sem. A polgár bátorsága és annak osztályöntudata. mint a mnltban. ngv a Jelenben sem sajátja polgári társadalmunknak, amely n közelmnlt keserves tapasztalatai után még mindig nbhan a hiszemben van, bogv a létező polgári hatalom követésével kötelességének eleget tett é« polcári mivoltából egyéb kötelmek nem folynak Holott a polgári bátorság érvényesítése épp akkor nyer fontosságot, mikor a hatalmi szervei gven<?ék. vagv felmondják a szolgálatot. — Tisza működésének csupán két oldalát kivánnm érinteni: ez embert, aki a politikusok elválaszthatatlan és a közgazdászt — folytatta A postbnmtií írásművek Tiszából zsenit, félelem- és gáncsnélküli lovagot mintáztak, pedig működésének és iratainak füzetes áttekintése után meg kell á'Hpitani, hogy nem volt sem zseni, sem Übermensch. hanem ember, faiának egyik legkiválóbb képviselőié, telítve a magyar nép erényeivel, de n?m ment annak hibáitól sem Tiszában nem az államférfit tartom igazán rendkivülinek, hanem az rmber.t. Kerti államférfiúi. hanem nemes embert fnlftjdonsásráí emelik M halhatatlanjaink közé. — Ha Tiszát nemzetünk legjobbjainak ítélete szerint, dacára a működését közvetlenül követő nagy tragédiának, mégis nemzeti nagyjaink közé kell sorolni, ez nnnak elismerése, hogy oly tulajdonságok lakoztak benne, amelyek a tömegek fölé emelték és nfnelvck méltók arra, hogy a nemzet nngv orkólcsl kincsesházában követendő például megőriztessenek. Tiszában ritka tulajdonságok találkoztak: hűség és nyíltság mindenki iránt, akivel csak dolga akadt, eltökélt határozottság a reája bízottakban, népének és hazájának az önfeláldozásig menő szeretete, erkölcsi tisztásán minden lépésében. A köztisztességröl vallott felfogása vaiha állandó kincsévé válnék hazánknak. Azt az erkölcsi tisztaságot, amely l'isza lelkében lakott; kívánta érvényesíteni a közélet minden terén. Kulturmagyarország sohasem lehet Balkán. A közbecsül étben Tisza tisztasága és tisztult felfogása legyen irányitónk. — Mennyi emberi nagyság lakozott e férfiúban, aki egy pillanatig sem szűnt meg küzdeni hónáért, népéért és amilyen bátran élt, ugyanolyan bátran halt meg, amikor a függöny legördült. Hősi halála magasztossá teszi emlékét és példányképpé alakját minden magyar nemzedéknek. Dr. Biedl Samu ezután Tisza közgazdasági felfogását rajzolta meg. — A gazdasági szabadságok, az egyén érvényesülését a köz által megszabott korlátok között tartotta üdvösnek a magyar nép érdekében — mondottá. Tisza ugyanazt követelte, amit minden józan kereskedő és iparos: engedje az állam a kereskedőt és Iparost dolgozni, engedje a maga fazonja szerint üdvözülni. Nem kereskedelem, nem ipar, nem üzlet az, amelyet nem az arra hivatott vezető elgondolása és tervei szerint lehet vezetni, amelynek akadályversenyt kell futnia az eleve felállított korlátok között és amfnt megtépázva célba ér, az idény elmúlt, a viszonvok megváltoztak, a remélt nvereség elmaradt, ha ugyan veszteségre nem változott A szabad ipar és kereskedelem elé emelt akadályok — Tiszával szólva —. megbénitiák az egyéni kezdeményezését, elernyedés és csüggedés jár nyomtikban, amelynek vége vagy öngyilkosság, vagy a kevésbé elhatározottaknál lesülvedés a nyomorba. A kereskedelem és iparral együtt pusztul a mezőgazdaság is Hiába dédelgetik a mezőgazdaságot hiába kímélik minden végrehajtástól, hiábavalóan dobják a kereskedőt és iparost követeléseivel együtt szárazra, mint a hálóba került halat, ezzel csak a mezőgazdaság kényelmét növelik, belenevelik a tudatot, hogy az államtól úgyis szájába repül a sültgalamb. Hogy azután a mezőgazdiság az oly annyira égetően szükséges hitelre nem számithat, az az állam dédelgetésének nem kivánt mellékjelensége Akadályok között nincsen szabad mozgás és a küzködő ipar és kereskedelem nem lehet hatékony tényezője sem a belpolitikának se szolgálója az ország integritása gondolatának — Vissza tehát, még nem késő. Tisza István eszméihez és elgondolásaihoz! — fejezte be nagyhatású beszédét. Kevesebb állami támogatás, kevesebb állami beavatkozás, több szabadság! Maarrarország sorsa elválaszthatatlan a szabadságtól. Bendkivül naffv tetszés és szűnni nem akaró taps kisírte dr. Biedl Samu mélv tanulmánvát. A 'ansvihar csillapultával Hoffer Jenő társelnök mondott köszönetet a nagvhatá^n emlékbeszédért. Végül dr Katona T«tv3n tanácsnok szólalt fel és kifeitette beszédében, hosrv a város hatósága is osztozni kíván azokban a magasztos érzelmekben arpplvek most a TJovdTArsnlat tnginit áthatják Tisza István halálának évfordulóián. Sikerfllt piacra hoznom 1 vagon varrógépei olyan rendkívül előnyös en, hogy a világhírű PFCFF-rendszerü Csepel gépeket módomban van kiadni nap! 36 fillér részletre pfliups és standard rádió- 8 évi félállás me^eff. a. (Kiss D. palota) uldonofigoh nft'am kaphatók ! Szántó Sándor *K!,"'°"!,I"M">''"** Womás küfeheR összeesett és megba'f a bírósági tárgyalóteremben egy idős dorozsmai gazdálkodó (A Délmagyarország munkatárs . ól.) Tegnap délben izgalmas eseményeik színhelye volt a szegedi járásbíróság 26-os száma tárgyalóterme. Tajlhy Gábor 69 esztendős, módos dorozsmai gazdálkodó költsÓTiierét tárgyalta a járásbíróság. Tajthyt dr. Balogh Béla perelte 55 pengő körüli összegért. Előzőlég az id"-s gazdának a fia: Tajlhy Gergely szerepelt hasonló költségperben.' Addig Tajthy Gábor a folyosón várakozott, amikor rákerült a sor, idős korát cáfoló frissességgel lépett a bíró elé. Először a személyi adatait kérdezte a bíró, majd a per részleteire vonatkozólag intézett Tajthy Gáborhoz kérdéseket. Tajthy ekkor kissé elfehéredett ós azt mondotta: — Tessék csak várni egy kicsit, majd gondolkozom ... Az idős gazdálkodó a következő pillanatban a fejéhez kapott, majd megtántorodott és nekizuhant a fal mellett álló szekrénynek. A teremben tartózkodók siettek az idős gazda segítségére, akinek arca ekkor már egészen elkéküli Vízért szaladtak és Tajthyt leültették a székre, a tárgyaiésvezető bíró pedig intézkedett, hogy értesítsék a mentőket. Pár perc múlva megérkezett a mentőautó a törvényszék épülete elé, de már a mentőorvosnak nem akadt dolga. Tajthy Gábor pár perc alatt a tárgyalóterem székén ülve kiszenvedett, a mentőorvos már csak a beállott halált álla; "1hátta meg. Azt is konstatálta az orvosi vizsg' Iát, hogy a 69 esztendős gazdálkodót szivszőlülés érte. A gazda fiát. aki a folyosón várakozott édesapjára, rendkívül lesújtotta atyja hírtelen halála, elmondotta, hogy apja az utóbbi időben többszőr szívfájdalmakról panaszkodott és egv alkalommal az orvosi vizsgálat sorás szivtágulást állapították meig. A halál okának pontos megállapítja végett Tajthy Gábor holttestét felboncolják. M05I SZÍNHÁZ Ma és vasárnap este Muzsikusok a legkitűnőbb zenésjáték. Hétfőn, kedden n legboldogabb ember A Nemzeti Szinház idei legnagyobb sikere. Csütörtöktől minden este Kerlesz Gábor bonvevan ei.épíével a legmulattalóbb operett görhe ¿ szaka