Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

D t V M A G y A R O R 5? 11 fi T034 novpmtM Férfi — Fin Gyermek RUHA Készen és mérték után Legolcsóbb TELIKABAT ^ KLAUZÁL TER Mérték utáni szövetuidonsáciok kivitelben készülnek. ország befelé teljesen önálló életét, ápolta nyel­vét, kulturáját, fenntarthatta ősi igazgatási for­máját és alkotmányos népképviselet révén a fej­lődés minden ntja nyitva állott. A háború befeje­zése óla lefolyt idő bebizonyította, hogy a mo­narchia. a benne egyesfiit népek talán egyedüli életlehetősége volt, felbomlása pedig különösen ha­zánkra oly csapás, amelyet még generációk fognak megsinylenl. — Függetlenség, sznverénitás minden állam nélkülözhetetlen attribntuma. De kérdem, vájjon nem volt-e hazánk szuverén állam a monarchia keretén belül is? Kívánatosa bh-e a mat állapot a réginél? s- vetődik fel a kérdé«. Tfát ez teljes független «ég? — Amikor arról merünk beszélni, hogy régi nTalkodóhámnkat akarjuk régi jogaiba visszahe­'yeznl, szomszédaink mozgósítással felelnek. Ha arról van szó, hogy Ausztriával kívánnánk szo­rosabb gazdasági kapcsolatba lépni, rögtön kész a vála«z, hogy szomszédaink ezt nem tűrhetnék Minden lépésünknél, amelyet hazánk érdekében helyesnek és célirányosnak vélnénk, szembetaláljuk magunkat gátló hatalmakkal. Ez az állapot, amely­ben vagyunk, nem a független állam Ideálja és a régi korlátozott »7iiverénitá«iink bi­zonyára nagyobb érték volt. mint a mai elméleti teljes ffi«r!reflen«ég. — Meggyőződésem, hogy országunk minden számbnvehető tényezője szívesen cserélni vissza a mni állapotot a régiért, azért, amelyért Tisza élt és meghalt. Dr. Biedl ezután Tisza haláláról szólt, maid ezeket mondotta: — Ml, akik végigszenvedtük a Tisza hal alít követő 16 esztendő sok mozgalmas napját, meg­állapíthatjuk. hogy amint nem volt bátorsága az utolsó parlamentnek Tiszát elparentálni és szít­futott. mint rindt nyáj, ngv döntő pillanatokban nem védekezett a polgár! társadalom n kellő bá­torsággal szubverzív és saját lényét fenyegető irányzatokkal szemben sem. A polgár bátorsága és annak osztály­öntudata. mint a mnltban. ngv a Je­lenben sem sajátja polgári társadal­munknak, amely n közelmnlt keserves tapasztalatai után még mindig nbhan a hiszemben van, bogv a létező pol­gári hatalom követésével kötelességének eleget tett é« polcári mivoltából egyéb kötelmek nem foly­nak Holott a polgári bátorság érvényesítése épp akkor nyer fontosságot, mikor a hatalmi szervei gven<?ék. vagv felmondják a szolgálatot. — Tisza működésének csupán két oldalát kivá­nnm érinteni: ez embert, aki a politikusok elvá­laszthatatlan és a közgazdászt — folytatta A post­bnmtií írásművek Tiszából zsenit, félelem- és gáncsnélküli lovagot mintáztak, pedig működésé­nek és iratainak füzetes áttekintése után meg kell á'Hpitani, hogy nem volt sem zseni, sem Über­mensch. hanem ember, faiának egyik legkiválóbb képviselőié, telítve a magyar nép erényeivel, de n?m ment annak hibáitól sem Tiszában nem az államférfit tartom igazán rendkivülinek, hanem az rmber.t. Kerti államférfiúi. hanem nemes em­bert fnlftjdonsásráí emelik M halhatat­lanjaink közé. — Ha Tiszát nemzetünk legjobbjainak ítélete szerint, dacára a működését közvetlenül követő nagy tragédiának, mégis nemzeti nagyjaink közé kell sorolni, ez nnnak elismerése, hogy oly tulaj­donságok lakoztak benne, amelyek a tömegek fölé emelték és nfnelvck méltók arra, hogy a nemzet nngv orkólcsl kincsesházában követendő például megőriztessenek. Tiszában ritka tulajdonságok ta­lálkoztak: hűség és nyíltság mindenki iránt, aki­vel csak dolga akadt, eltökélt határozottság a reá­ja bízottakban, népének és hazájának az önfelál­dozásig menő szeretete, erkölcsi tisztásán minden lépésében. A köztisztességröl vallott felfogása vaiha állandó kincsévé válnék hazánk­nak. Azt az erkölcsi tisztaságot, amely l'isza lelkében lakott; kívánta érvényesíteni a közélet minden te­rén. Kulturmagyarország sohasem lehet Balkán. A közbecsül étben Tisza tisztasága és tisztult felfo­gása legyen irányitónk. — Mennyi emberi nagyság lakozott e férfiúban, aki egy pillanatig sem szűnt meg küzdeni hóná­ért, népéért és amilyen bátran élt, ugyanolyan bátran halt meg, amikor a függöny legördült. Hősi halála magasztossá teszi emlékét és példányképpé alakját minden magyar nemzedéknek. Dr. Biedl Samu ezután Tisza közgazdasági felfogását rajzolta meg. — A gazdasági szabadságok, az egyén érvé­nyesülését a köz által megszabott korlátok között tartotta üdvösnek a magyar nép érdekében — mon­dottá. Tisza ugyanazt követelte, amit minden jó­zan kereskedő és iparos: engedje az állam a ke­reskedőt és Iparost dolgozni, engedje a maga fa­zonja szerint üdvözülni. Nem kereskedelem, nem ipar, nem üz­let az, amelyet nem az arra hivatott vezető elgondolása és tervei szerint le­het vezetni, amelynek akadályversenyt kell futnia az eleve felállított korlátok között és amfnt megtépázva célba ér, az idény elmúlt, a viszonvok megváltoztak, a remélt nvereség elma­radt, ha ugyan veszteségre nem változott A sza­bad ipar és kereskedelem elé emelt akadályok — Tiszával szólva —. megbénitiák az egyéni kezde­ményezését, elernyedés és csüggedés jár nyomtik­ban, amelynek vége vagy öngyilkosság, vagy a ke­vésbé elhatározottaknál lesülvedés a nyomorba. A kereskedelem és iparral együtt pusztul a mező­gazdaság is Hiába dédelgetik a mezőgazdaságot hiába kímélik minden végrehajtástól, hiábavalóan dobják a kereskedőt és iparost követeléseivel együtt szárazra, mint a hálóba került halat, ezzel csak a mezőgazdaság kényelmét növelik, belene­velik a tudatot, hogy az államtól úgyis szájába repül a sültgalamb. Hogy azután a mezőgazdiság az oly annyira égetően szükséges hitelre nem szá­mithat, az az állam dédelgetésének nem kivánt mellékjelensége Akadályok között nincsen szabad mozgás és a küzködő ipar és kereskedelem nem lehet hatékony tényezője sem a belpolitikának se szolgálója az ország integritása gondolatának — Vissza tehát, még nem késő. Tisza István eszméihez és elgondolásaihoz! — fejezte be nagy­hatású beszédét. Kevesebb állami támogatás, ke­vesebb állami beavatkozás, több szabadság! Ma­arrarország sorsa elválaszthatatlan a szabadság­tól. Bendkivül naffv tetszés és szűnni nem akaró taps kisírte dr. Biedl Samu mélv tanulmánvát. A 'ansvihar csillapultával Hoffer Jenő társ­elnök mondott köszönetet a nagvhatá^n emlék­beszédért. Végül dr Katona T«tv3n tanács­nok szólalt fel és kifeitette beszédében, hosrv a város hatósága is osztozni kíván azokban a magasztos érzelmekben arpplvek most a TJovd­TArsnlat tnginit áthatják Tisza István halálá­nak évfordulóián. Sikerfllt piacra hoznom 1 vagon varrógépei olyan rendkívül előnyös en, hogy a világhírű PFCFF-rendszerü Csepel gépeket módomban van kiadni nap! 36 fillér részletre pfliups és standard rádió- 8 évi félállás me^eff. a. (Kiss D. palota) uldonofigoh nft'am kaphatók ! Szántó Sándor *K!,"'°"!,I"M">''"** Womás küfeheR összeesett és megba'f a bírósági tárgyalóteremben egy idős dorozsmai gazdálkodó (A Délmagyarország munkatárs . ól.) Tegnap délben izgalmas eseményeik színhelye volt a sze­gedi járásbíróság 26-os száma tárgyalóterme. Tajlhy Gábor 69 esztendős, módos dorozsmai gazdálkodó költsÓTiierét tárgyalta a járásbíróság. Tajthyt dr. Balogh Béla perelte 55 pengő körüli összegért. Előzőlég az id"-s gazdának a fia: Tajlhy Gergely szerepelt hasonló költségperben.' Addig Tajthy Gábor a folyosón várakozott, amikor rá­került a sor, idős korát cáfoló frissességgel lé­pett a bíró elé. Először a személyi adatait kér­dezte a bíró, majd a per részleteire vonatkozó­lag intézett Tajthy Gáborhoz kérdéseket. Tajthy ekkor kissé elfehéredett ós azt mondotta: — Tessék csak várni egy kicsit, majd gon­dolkozom ... Az idős gazdálkodó a következő pillanatban a fejéhez kapott, majd megtántorodott és neki­zuhant a fal mellett álló szekrénynek. A terem­ben tartózkodók siettek az idős gazda segítsé­gére, akinek arca ekkor már egészen elkéküli Vízért szaladtak és Tajthyt leültették a székre, a tárgyaiésvezető bíró pedig intézkedett, hogy ér­tesítsék a mentőket. Pár perc múlva megérkezett a mentőautó a törvényszék épülete elé, de már a mentőorvos­nak nem akadt dolga. Tajthy Gábor pár perc alatt a tárgyalóterem székén ülve kiszenvedett, a mentőorvos már csak a beállott halált álla; "1­hátta meg. Azt is konstatálta az orvosi vizsg' Iát, hogy a 69 esztendős gazdálkodót szivszől­ülés érte. A gazda fiát. aki a folyosón várakozott édes­apjára, rendkívül lesújtotta atyja hírtelen halá­la, elmondotta, hogy apja az utóbbi időben több­szőr szívfájdalmakról panaszkodott és egv alka­lommal az orvosi vizsgálat sorás szivtágulást ál­lapították meig. A halál okának pontos megállapí­tja végett Tajthy Gábor holttestét felboncolják. M05I SZÍNHÁZ Ma és vasárnap este Muzsikusok a legkitűnőbb zenésjáték. Hétfőn, kedden n legboldogabb ember A Nemzeti Szinház idei legnagyobb sikere. Csütörtöktől minden este Kerlesz Gábor bonvevan ei.épíével a legmulattalóbb operett görhe ¿ szaka

Next

/
Thumbnails
Contents