Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

tt)V V934 novembet 3. DílMAGYARORSZAG AZ ELO VAROS EMLÉKEZETE A HALOTTAK VÁROSÁBAN (A Délmagyarország munkatársától.) A halottak ünnepén az idén is virágerdővé változtak a szegedi őskertek és a sirokon a szerdai alkonyat felgyújtotta a kegyeletgyertyákat. Az eleven város most is kivándorolt a halott városhoz, amely virágerdős, gyertyáiényes ünneplőben fogadta az élőket. A népvándorlás már a kora reggeli órákbán megindult a temetők felé. Zsúfolt, koszorúkkal teletűzdelt villamosok, autók és kocsik robogtak a szomorú utakon. A nagy forgalom rendjére megerősített rendőrposzlok ügyeltek. Mindenki megemlékezett ezen a napon a maga Halottairól. Az irodalmi társaságok megkoszorúzták a halott szegedi irók sírját, a hatóságok az elhunyt közéleti kiválóságok sírjára küldtek koszorúkat. A fogadalmi templom kriptája ís virágerdővé változott, rengeteg virág borította el Klebelsberg Kunó, Somogyi Szilveszter, Várhelyi József és Bezdán József kriptáját. A hősök femefői közül kettőben la, '«Ik nie0 csütörtökön az emlékező ünnepséget, három órakor a belvárosi katolikus, négy ómkor a református hősi halottak kertjében. A belvárosi temető emlékmüvét villanykörtékkei ékesítették fel és a temető bejáratánál félárbócra engedett zászlókat lengetett a novemberi szól. A kegyeletes ünnepélyen nagy tömeg vett részt. A város hatóságát dr. Csonka Miklós tanácsnok, a katolikus egyházat Riskó Sándor apátplébános, az egyetemeit Kiss Albert rektor, az igazságügyi hatóságokat Zobay Ferenc főügyésiz, a rendőrséget dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes képviselte. A helyőrség díszszázada, a frontharcosok és a leventék rendjei sorakoztak még föl az emlékmű előtt. Az emlékbeszódet Slenczel Lajos tábori főesperes tartotta. Az egyházi szcrta. tús után elsőnek Kircsfalussy Miklós ezredes koszorúzta meg a helyőrség nevében az emlékmüvet, amelyre koszorút helyezett Csonka tanácsnok, Kiss Albert rektor, Csongrád vármegye, a vitézi szék, a Frontharcos Szövetség, a IIONSz, a Katolikus Kör, a MANSz. A református hősök temetőjében felállított emlékmű előtt Szabó Gábor tábori esperes tartott emlékbeszódet, majd a hatóságok és az intézmények, valamint a szövetségek képviselői ezen az emlékművön is elhelyezték koszorúikat. Az emlékező ünnepség után avatták fel Thomay József evangélikus főesperes síremlékét, amelynél Egyed Aladár mondott beszédet. A Dugonics-Társaság halottak napja alkalmából eziévben is felkereste halottai sirját. Koszorút helyezett Dugonics András, Lázár György, Tömörkény István és Móra Ferenc sirjára. Kecskés-telepen Mindenszentek napján délelőtt gyászünnepség keretében hódoltak a hősi halottak emlékének. Az ünnepséget szentmise vezette be, amely után a Lakosság a telepi emlékmüböz vonult, ahol Cs rny János tanító mondott beszédet, majd iskolás gyermekek szavaltak. Kelemen Oszkár, a HONSz., Kéri Mátyás a Kecskés-telepi Polgári Kör képviseletében koszorút helyezett el az emlékművön. \ OUTENBRUNN SZANATÓRIUM Baden bel wlen érek óta az nri magyar társaság kedveltén keresett tartózkodási helye. Magyar orvosok. — Világhírű konyha. — Individuális diéták. — Szlvállomás. — A házba bevezetett kéne* fflrdttk. — Szórakozások. — Hangverseny. — Tánc. — Bridge. .Mindentéle lelvilAgrositéssal szívesen szolgál a Budape«" KSzponti Iroda, Hnd apóst, vm., Kisfalad! n. S. Telefon 459-8B.. ahol pengabAtIzetétek tollaattheWr: Kőűöiiávui, harisnyái női és férfi fehérneműt legnagyobb választékban, legolcsóbb árakon a Fehér cégtáblás BOPOS MiUsa cégnél, Szeged, Sxéehen gj\ ilég^ Szegedi egyetemi tanár kezdeményező munkássága a Nebel-diias amerikai orvosikkal a vészes vérszegénység leküzdésére fi Debrecenbe áthelyezett dr Jeney Endre vérregenerációs kutatásai a szegedi egye* temen és Newyorkban (A Délmagyarország munkatársától.) Egy szegedi orvosprofesszor munkásságáról kell beszámolnunk — a Nobel-dij idei kitüntetésével kapcsolatban Egy szegedi professzor kulasásairol, amelyek jelentős Megbízható furüOllfá barmikor előre is megszép nagy lUlddUUl rendelhető. Arak mecrszerint. Telefon 12—44. MTIE8. jelentős részei és előzményei voltak azoknak az eredményeknek, amelyeket a stockholmi akadémia néhány nap előtt a Nobel-dijjal koszorúzott. Egy szegedi professzorról, aki néhány hét óta már — nem a szegedi egyetem tanára ... A távirati jelentésekből és a Nobel-díj Ítéléséről szóló beszámolókból ismeretes, hogy három amerikai orvos, George Hoyt Whipple, Wil-I lim M u r p h y és George Minőt nagyjelentőségű munkájával sikerült legyőzni egy suhí lyos betegségét, amellyel szemben eddig tehetetlenül állott az orvostudomány, a vészes vérszegénységet és ebben a győztes és diadalmas munkában jelentős része volt egy magyar és szegedi orvosnak is. A vészes vérszegénység legyőzésére irányuló kutatói munkában kezdeményező része van dr. Jeney professzornak, aki a szegedi egvetem általános kortani és gyógytani intézetében dolgozott, mint annak vehetője é* akit nagy feltűnést keltve — szeptemberben helyezték el Szegedről a debreceni egyetemre, megszűntetve ezzel a szegedi egyetem önálló kortani intézeté'. J^nev professzor tizenkét éve. 1923 óta dolgozik a vészes vérszegénység leküzdéséért, a vérgeneráció felkutatásáért és egv évig a Rockefeller.alanitvánv ösztöndnnval honorálták kutatásait .amellvel lehetővé tették, hogy a fiatal tudós Amerikába utazzon és bekapcsolód ion abba az úttörő munkába, amelvet különböző iránvokban folytattak a Columbia, illetve a Rochester egyetemen. A szegedi professzor egv évig dolgozott az amerikai egyetemek orvosi laboratóriumaiban a vérregeneráció kérdéséhen és munkásságát, amelvnek kezdeményező jelentősége volt. összekapcsolta a most NobeL fii.iial kitüntetett Murphv professzor munkájával. Jenev professzor a szegedi egyetem ftortnni tanszékén — mint ismeretes utóda Löte József tanárnak, akinek intézetében először mint tanársegéd, majd később mint magántanár működött. Amerikából való visszatérése és a vérregenerá Hóról publikált munkára után rövidesen nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Nagvjelentőségű kutatói munkássága közben történt azután azt a tény. hogy a szegedi orvosegyetem fokozatos lebontásával kapcsoltban Jenev tanárt is elhelyezték Szegedről 's jelenleg a debreceni egyetemen működik. Az áthelyezés idején nagy feltűnést keltett Szegeden, hogy a nagvhirü szegedi kortani intézetből elvitték a Rockefeller-alapitvánv kutatói felszerelésének egyrészét azért, hogy Jenev professzor Debrecenben folytathassa munkás, ságát, bár az alapítvány a tudományos felszeleiest kimondottan a szegedi egyetem kutató nunkájának és eredményeinek honorálására adta. Á felszerelések most csak kölcsönképpen szerepelnek Debrecenben addig, míg Jeney Endre befejezi megkezdett kutatását. A professzor most tovább foglalkozik a vérregenerációval kapcsolatos kérdésekkel, de ugyanekkor nagyjelentőségű munkát végez a tuberkolo. •is teren is. A szegedi egyetem 1923—24 évéről szóló betzámolója említi először azt a munkásságot, •melyet Jeney Endre kezdett a vészes vérszegénység leküzdésére. Ekkor kapta meg a fiatil tanár a Rockefeller-ösztöndijat, amellyel áthajózott Amerikába Egy évig tartott az amerikai munka, főképpen a Columbia egyetemen és a kutatás eredményességét nemcsak a közreadott tudományos értekezések bizonyítják, hanem az 1934. évi orvosi Nőbe'-díj odaítélése is. Jeney Endre mái és lépkivonatokkal kísérletezett a vészes vérszegénység legyőzése érdekében és a kísérletezések során nemcsak kapcsolatban került Murphv tanárral, hanem a kísérleteket párhuzamosan továbbfolytatták különböző eljárásokkal. Az eredményes amerikai év után 1925-ben [ért vissza Szegedre Jeney tanár és nemsokkal később közreadta első publikációját a vészes vérszegénység máj, illetve lépkurákkal végzett gyógyításról, illetve akkor még eredményes kísérletekről. A Magyar Orvosi Archívumban jelent meg az első dolgozat „Máj és léokivonafok hatása a vérregenerációra" címmel. Tehát 9—10 évvel az eredménynek! Nobel-dijas kitüntetése előtt a fiatal magyar orvockutató már beszámolt ezekről a kísérletekről. Nemsokkal később 1926-ban az ismert newvorki orvostudományos folyóiratban, a „Proc. of the Soc. for. Exp. Biol. and Medicine" kiadványában jelent meg a nemzetközi tudományos világ előtt a beszámoló erről a kezdeményező munkáról. A tanulmány címe: Effect of Organ Extraetion Blood Regenerati. on," amely az amerikai folyóirat XXIV. kötetének 733. oldalán jelent meg. A publikációt a má j és lépkurákról Jenev Endre ,T o b b 1 i n ggel tette közzé. A végzett munkásságról szóló' részletes beszámoló 1927 máius 18-án jelent meg és ez részletesen kö'l! a kísérletek technikáját, eszközeit és eredményeit. A beszámoló azzal kezdődik, hogy a vérregenerációs kutatások azzal indultak meg, hogy különböző állatok véreztettek. amiken azután különböző bevezetett anyagok hatását v'/sgát'ák meg a vérregeneráció szempont iából. A kii sérletekhez borjugyomor. mái és lépkivonato-