Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-25 / 266. szám

1934 noverrSer 23." wíriw*nyKROPszxn 214 ezer pengő inségadót vetett ki az adóhivatal (A Délmagyar ország munkatársától) A népjóléti kiadások részbeni fedezésére a város az idén is szed inségadót- Az adóhivatal egy héttel ezelőtt kapott utasítást, hogy az 1934—35. évre vesse ki az inségjárulékot. Miután a munkával határidőre kellett elkészülni, az adóhivatalban délelőtt és délután megszakítás nélkül késő estig dolgoztak- Egyheti munka után megtörtént az inségjárulék kivetése, a jövő héten kikézbesitik a fizetési meghagyásokat. 1934-re, illetve 1935-re az adóhivatal 214 ezer pengő inségjárulékot irt elő. (Tavaly 219 ezer pengő volt az előírás.) A 214-000 pengős előírással szemben a város jövő. évi költségvetésében 160-000 pengő van előirányozva ínségadóból, mert a számvevőség a tavalyi tapasztalatok után n^m mert nagyobb összeget előirányozni. Az 1933-34- évben 180 000 pengő inségadóbevétel volt előirányzva a költségvetésben, ténylegesen azonban 159-000 pengő folyt be. 21-000 pengővel kevesebb az előirányzott tételnél. MEMNO SZfllLODfl BUDAPEST. iv„ Bécsi ucca 2. Négyemeletes, ujjáépitett pa ota a Belváros legszebb helyén. Körponti fűtés Hideg-meleg folyóvíz. Fürdőszobás és telefonos szobák. Lift. Udvari szobák ___ P 4 -, uccai szobák P 6.—tót. Étte•H rem házi kezelésben Diétás konyha. BALOGH J6ZSBF a Berlini-téren SZa volt Marin sídlloda tulajdonosa MESÉK A VÉGTELENSÉGRŐL Irta TONELLI SÁNDOR A múlt héten a következő Izgatóan érdekes hír jelent meg a magyar újságokban is: ,'UJ ELMELET A VILÁGEGYETEMRŐLLondonból jelentik: Sir James Jeans híres csillagász a Királyi Tudományos Intézetben ártott előadásában kijelentette, hogy száimitása szerint a világegyetem mintegy százmilliárd csillagból áll, melyek óriási kocsikerék alakjában vannak szétszórva- Ez a kocsikerék hssan forog- Egy-egy teljes körforgása 250 millió évig tart- Minden szabadszemimel látható csillagra negyven millió olyan csillag esik, amely az emberi szem számára láthatatlan- A <egnagyobb látcsövekkel eddig mintegy Kétmillió ködfoltot sikerült megállapítani. Ezek közül pusztán az And<roméda ködfoltja ötezer millió csillagból ál- A legtávolabbi ködfoltokról 140 millió év alatt ér a fény a földre- Egyes ködfoltok másodpercenkint 24-000 kilométeres gyorsasággal rohannak az űrben- Vannak csillanok, melyek ezermilliószor erősebb fényt sugároznak ki, mint a nap." Ezt mondja Sir James Jeans. a híres angol csillagász. Ezzel .szemben a babiloni tudósok azt állapították meg, hogy a föld felfordított kerek sajka, — a babiloniak tudvalevőleg az Eufrátesen és Tigrisen szurokkal kibélelt kerek, nádfonatú csónakokat használtak, — amelynek alsó felében lakozik a mélység, sötétség és halál- A föld félgömbiét a világtenger nyaldossa körül, — ezt a világtenger-elméletet a görögök is átvették a saját mithológiájukba- Meszsze keleten óriási, égbenyúló hegyek vannak s a csillagos ég ugy forog e keleti hegyek fölött- mint egy kocsikerék és viszi magával a csillagokatIllő tisztelettel meghajtom fejemet a tudomány előtt, de minden tisztelet mellett is megkérdezem, hogy lényegében mi különbség van Sir James Jeans és a babiloni pap-tudósok elmélete között? Mindkettő sztyint a világegyetem kocsikerék, csak a modern tudós a meszszclátók és egyéb tudományos segédeszközök birtokában nagyobbnak képzeli a világegyetem méreteit? Mert az. hogy az egjik -esetleg egymillió, a másik pedig százmilliárd csillagot tételez fel, fgazán nem különbség- Ilyen számokkal tetszés szerint lehet dobálózni. A maga idejében akár az egyik, akár a másik a tudomány legmodernebb álláspontját mttatja kifejezésre. Ebben közösek- De közösek abban is> hogy egyik állítást sem lehet bizonyítaniEnnek a feltevésemnek az igazolására felidézem egy kis elmefuttatásomat, amely ugyanebben az újságban jelent meg 1930 január 12-én „UTAZÁS A RELATIVITÁS KÖRÜL" cimmel- Ennek a négy esztendő előtti cikknek az aktualitását az szolgáltatta, hogy akkoriban az a hír járta be a világsajtót, hogy az amerikai Mount Wilson obszervatórium nagyszerű teleszkópjával sikerült ezy olyajj ködfoltot felfedezni, amely ötven millió fényév távolságra van tőlniik- Ezt a ködfoltot le is fotografálták s a csillagászati regiszterben, ahol ugy számon tartják az álló és bolygó csillagokat, üstökösöket ós ködfoltokat, mint a számadó juhász a birkákat, NC 9169 nevet kapta- A hírhez szakemberek azt a kommentárt fűzték hogy ennek a ködfoltnak a felfedezésével a világegyetem felének megismeré séig jutottunk el- Einstein szerint ugyanis az anyag sűrűségének és eloszlásának kombinatív számítása alapján a világegyetem véges és ennek a véges világegyetemnek az átmérője százmillió fényév- Ez a tétel volt az. amire azt mondtam, hogy nem hiszem el és nem is fogom elhinni soha. Az okoskodásom nagyon egyszerű volt, de valószínűleg egészen logikus. Azt mondtam, hogy esetleg a csillagászati műszerek még jobban tökéletesednek ós eljutunk a százmillió fényév határáig- Mi történik akkor és mi van a százmllió fényéven tul? Ott kezdődik talán a semmi? És ha van. akkor mi ez a semmi? Tudunk-e annyi millió és milliárd kilométert elképzelni, hogy ne lehessen őket ujabb és ujabb kilométerekkel és fényévekkel megspporitaní? Mert ha van kilométer és van fényév, akkor már van valami- Bármennyire megfoghatatlan a végtelenség az emberi elme számára, még mindig érthetőbb és természetesebb- mint annak feltételezése, hogy a miidenség valahol megszűnik- Ami ugyar'- megszűnik, az máT nem mindenség. ami pedig semmi, azt elképzelni nem tudjukHárom esztendő se telt el a Mount Wílsonobszervatóriuim szenzációja után, mikui csaknem egyidejűleg Einstein és De Sitter belga csillagász arra az eredményre jutottak, hogy az euklidesi geometria, tehát a világ végtelenségének tana összeegyeztethető a megfigyelt tényekkel és a relativitás fan tételével- Röviden. ez azt leientette, hogy Einstein vissza( vonta a világ végességének hipotézisét- A tu' dósok összekerültek azokkal, akik nem Mto£TV íliJ*^ tse Mmdort V.gy6u»tl ó^híikégA Mit váúhuMf »Sffif ték el az obsitos huszár meséjét, hogy katonakorában tulment az Óperenciás tengeren, eljutott a világ végére és ott a semmibe lógatta a lábát Ilyen előzmények után, hogy merjek hin .i Sít James Jeansnak, akinek kutatásait hihetetlenül tisztelem addig a pontig, ameddig a pozitív megfigyelésiek talaján mozog? Hogy higyjem el neki, hogy csillagászati kocsikereke kétszázötven millió év alatt végez egy fordulatot? Hiába tévedett egy-két millió esztendőt? Hogy higyjem el neki a 140 millió esztendő távolságot, hogy az a világegyetem határa, mikor négy esztendő alatt ugyanilyen biztonsággal állították a százmillió fényéves határt és ez a határteória nem tartotta magát tovább esztendőnél? Hátha mégis van valami, tul ennek a szinte mérhetetlen távolságnak a határán? És hátha nincs egyáltalán határ? Nem sokkal egyszerűbb, ha elhisszük, hogy a világegyetem csakugyan végtelen és bevailljuk, nem tudjuk, hogy mi van azon a határon tul, amelyet fizikai műszerek segítségével érzékelni és megállapítani tudunk? Ami ezentúl esik, az már úgyis költészet, nem pedig tuáomány. Ha pedig költészet, akkor mindegy, hogy menynyire engedjük szabadon csapongani a fantá-1 ziánkat- És ha költészet, mire való határt szabni neki. még pedig olyan határt, amelyet ötezer, vagy három esztendőnkint kell megváltoztatni? Mert a térbeli végtelenséghez viszonyítva éppen olyan közömbös a százmillió és száznegyvenimillió esztendő, mint az időbeli végtelenség szempontjából a babiloniak ötezer, vagy Einstein ós De Sitter három esztendejeA tlinkita indiánusok meséje szerint a nagy szellem megteremtette a földet, de a kezdetben sötétség uralkodott a földön- Akárcsak a bibliában: ,.A föld pedig kietlen és puszta vala és setétség vala a mélység színén-" A nagy szellemnek volt egy gyékényből font kasara, amelynek hasadékain vi'ágosság szivárgott ki. Meglátta ezt a tlinkita indiánusok ősapja cs egy óvatlan pillanatban kinyitotta a kosarat. A kosárban rejtegette a nagy szellem a napot, holdat és csillagokat- A hős tlinkita elrabolta ezeket a világitó kincseket és felakasztotta őket az égre. hogy megvilágítsák az emberek nappalát és éjszakáját- Azóta az ég forog és viszi magával a napot, holdat és csillagokat. \zóta van vlágosság a földön és a tlinkita indiánusok vadászterületei fölöttHát kell ennél szebb mese a világegyetem és a csillagos mindenség eredetéről és szükséges-e ezt a mindenségről szóló mesét száz, vagy száznegyevenmillió esztendős mesékkel komplikálni, amelyekből még a költészet is hiányzik, mert komoly tudósok, nem pedig poéták találták ki őket? _ Cserépkályhák különféle szin és méretben kaphatók, átrakások mesrrendelhetflk Landesbera cementárugyárában, Szeged. IzR*«ffts éoHkezés! anvaoo* lenlohh beszerzési *orr*«n A szabadelvű párt V. kerületi választási irodála Török-ucca 7 alatt, Márki Lafos kocsmahelyisége mellett van. Hivatalos órák: 1!. u. fél 2 órától 4-ig, este 5 órától 7-ig. üz iroda vezetését Qttovav Károly volt szíves elvállalni