Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-25 / 266. szám

•o Off MAGTARORSZAO WT54 november 25. Téli árui mindenből a legjobbal? Pollák Testvéretmét Pfiqsi DörHesíHlWi ÖKJ"* €.50 Iiócmylk gytrl psmul 4.—, ripsz 6.—, fé RyahhendO kUiönlegessegek , 1.5a m Hivatna anok U «yapin P 580 cregStiensftkeim tinöségben p5n 50 félselyem 8. «öl, férfi és gyermek meleq alsóruhák és harisnyák Nöl és férfi kelengyék Gyönyörű pizsamák P 6.80-tól GFB harisnyák9*4r" lerakata DIVATCSEVEGÉS Nemcsak a ruh.a teszi az embert- hanem az a sok apróság, ami még egy ruhához szükséges, hogy az komplett és modemül elegáns legyen. Felvehet egy fiő gyönyörűbbnél gyönyörűbb ruhákat, ha a retikülje a cipője, harisnyája, kalapja, keztyüje nem áll arányban ruhájával, az egész hatás leromlik Ezért kell nagy gondot fordítani ezekre az apróságokra is. Igazán elegáns nőt nem is a rut.áiáról. hanem azokról az apróságokról itélik neg- Igypl. nincs csúnyább dolog, mint egy elegáns nő régi, kitömött retiküljével jelenik meg és ha a társaságban kinyitja, ki akarván venni a «sebkendőjét kihúz véletlenül vele egy-két levelet egy kis ollót egy púderes pam ácsot stb. Milyen más, hogyha a retiktilt kinyitjuk, lássák, hogy annak belső tisztántartása is ép oly fontos, mint maga a ruha. Ne legyen agyontömve. Először is árt a retikütnek. másodszor visszataszító- Mintha egy kéziszrakrényt hordoznánk magunkkal, aminek otthon nincsen hely«. Ez az egész retikülhistória onnan jutott eszembe- hogy a múltkor kávéházban voltam nagyobb társasággal, melynek egyik hölgytagja mikor kivette a fepdsekjét. véletlenül nyitva hagyta refkülje fedelét és a következő tárgyak hullottak a földre: esfy kis manikűrkészlet. két notesz, négy számla, egy száraarousfe, egy folyékony rottge- egy levélcsomag, tü> olló. cérna, két zsebkendő és egy kisalbnmra való fénykép. Mind a tizen el voltunk foglalva- hogy a szertegurult holmikat összeszedtük. Ekkor egy férfi összecsapva a kezét, felkiáltott: Istenem. hát a nők ilyen nagy terheket cipelnek a kezükben? Hát eíért nem akarják, hogy az ember átnézze a retiküljét? • • • Ne legyen más a retikülben, mint egy újfajta üvegpuderdoboz- ami nagyszerű ujitás az ar.róságok frontján. Ez egy kis négyszögletű, nmdeti oldalán üveglappal, az alsótükör -ózsaszitj, -nppali, a felsőtükör kékes, esti kikészítéshez- A belsejében is van egy tü,kör> amit az általános puderezéshez használnak- Azután egy kis tokban fésűt tartsunk, zsebkendőt esetleg r.cteszt, de ezzel már végeztünk is. A keztyükkel ugyanigy állunk. Ne viseljünk kñbáíuuktól elütő keztyüt. csak ami harmonizál vele. vagy pedig legyen egyszínű a retiküllel, « sapkával és a harisnyasziinével- Hiszen nem csináltatunk anryi garnitúrát, hogy ez különösebb gondot okozzon. Ha van fekete kabátunk> amihez minden szín megy. szürke, drapp, Stb- ezt fel lehet használni más összeállításhoz is. Pl- fekete kabát nagyon szépen néz ki drapp összeállításhoz, keztyü, sapka, sál, retiktil. Ezt a garnitúrát azután nyugodtan fel lehet venni egy barna, akár tavaszi toilettehoz isNagyon divatosak a csont- és egyéb fajtájú karkötők- Vannak hölgyek- akik egész karkötőkitltuszt űznek- Tizet ls felraknak karjukra. Ha csak a kis ujját megimozditja, már csengbong körülötte minden- Elég abból kettő, vagy három. Csak nem akarunk az indiánod"!' hasonlítani? Legszebb kiegészítése a ruhának, ha már divatosak akarunk lenni, egyforma klips. övcsatt és egy szélesebb fém, vagy fakarkőtő. Dr. Dévairté Erdős Böske. Hermelin estélyi köpeny és keop A legköltségesebb estélyi toilettek is klasszikusan egyszerűek. Az idei téli szezonban hatalmas teret hódítottak a fémes és fémmel átszőtt anyagok, azonban elővigyázattal kell kezelni .az annyira divatos fémkelméket, amelyek alkalmazását igen gyakran túlzásba viszik. A divat valóban találékony, ha arról van szó, bogv minél drágában állitson elő valamit. Azonban a divat irányitói mindinkább kezdenek számolni azzal a körülménnyel, hogy nincs mindenkinek mód iában ,.nerc"-eket és heroHineket vásárolni. Pári«ban máris felkapták a fe«tett prémet, az ugvnevezett „egvbehangolt prém és kabát" tulajdonképpen sokkal kellemesebb, mint az elütő szinü prém, amely mindég kissé feltűnő, sőt néha tolakodó is. Délutánra és estére a dúsan prémezett kimonószabásu vagy keppes, testhezálló kabátok divatosak. A keppek gyakran készülnek szövetből, azonban sokkal praktikusabb a kabátokra különálló szőrmekeppet csináltatni, mert a szőrmekeppet eppen ugy viselhetjük délutáni ruhánkhoz, mint ahogy pótolhatunk vele estélyi belépőt Leginkább a rókakeppet viselik, de divatosak a vakond és sil keppek is. De nemcsak a kabátokat, hanem a rubákat is szőrmézik. Legalkalmasabb erre a leopárd és a hermelin. Bemutatok egy báromnegyed bosszú estélyi köpenyt hermelinből és egy hermelin keppet, melyet Párisban már is felkaptak és a téli báli szezonban nálunk is igen nagy sikernek néz elébe. Jules Erős. A DEI.M AGY^RORSZAG NOVEt.LAPAr.YÁZATA Zoli mérnök lesz Kendynek ugyan sose volt fia, de mégosak felesége se, de mivel akkor éppen nagyon jó kedve volt, s epy kis tavasíi bolondságot minden évben megkockáztatott, rámondta: — Dehogyis haragszom ... -i- Nagyon megnyugtat** de most már nem tartalak föl Szervusz kérlekalácsnn. Még csak rá se tudla mondani a szervusz-t, máris lecsapta a kagylói. — Hát ez egy jobb eset, — gondolta magában, -- most jöttem meg, máris milyen nagy a bizalom! Még ióformán eszében volt aV egész eset, mikor uirn berregett a telefon. Most már nem vette föl mindiárt a kagyiiM Oonflclkozott. — Einve. ha mesrint egy llven eset lenne? Közhrn meg javában szólt a csengő. Odakinn. megmozdult egy «zA. Léptek k^zplegtffc az ajtó feJU^I iftflPn 'mozdulattal tetemeit* a kagylót. A h'gjck megszűnték Vilakl beszélt: — Kezét csókolom apám! T<p»dv mr»st már ideges lett Megint apának mondják! — Ki beszél ott? — tjnrp fi tv látszik, még minflig nem frstháltáfc meg ¡j telefonodat. Én <e ismerem meg ugyan a h ti í dit. de amint 1áfom, t* az enyénfít Hanem íz most fifm íonros. Ynílofl-e, Tn1 újság} Kineveztek. Havi 350-nel. Apukém, olyan boldog vagyok! MWst V*»dtp esnk érteni a két dolog közötti ösz•izrfüíft'écl ,Tó arcot \'í<rott a 'floloTtroz, s mivel a telefon állítólag elromlott, ffratnlált a „Tiának" , _ Hát jól v-wi gyerek. Ert elvártam tőled. Legyen ni én gratulációm a* »l®ő — Köszönöm ,apám, de most szeretnék tőled valamit kérni. 350-nel már meg lehet élni kettőnek. Ezt nem értette. — Mii akarsz? — Azt gondoltam, most, hogy vagyok valaki, hiztös3n megengednéd, hogy megnősüljek. Apukám, ma bemutatom néked. Biztos vagyok benne, ha megismered, megváltoztatod véleményed. H vd meg vacsorára. Azért ne haragudjál rá, bogv gépirólánv, elvégre mindenkinek kell valahogv dolgozni Ö igy dolgozik! Kendynek szörnyen melege lett Legjobban szerette volna levágni a kagylót, de ha már elkezdte, folytatni is kell. Most már igazán nem tudta, mit mondion: megint csak azt a két szót nyögte ki: — Mit akarsz? — Hát mondtam hogy hivd meg. Tudod legjobb lenne ,ha egy budai kiskocsmában vendégül látnád vacsorára. Jó? K^ndv már megizzadt. Nem mert egy szót se szelni Egy pár kinos másodperc telt el, aztán kibögte: — Nem bánom. — Köszönöm, apám. De hol lesz a vacsora? — Ahol akarod. — Hát akkor 8-ra a Csillag-étteremben a viszontlátásra. Csókolom! Alig tette le a kagylót, megsemmisülten rogyott le egv izékbe — Phil-ha! Mi tesz Itt? .Tobbanmondva: ml volt itt? Máray fiem engedte kineveztetni a fiát. Aztán mégis kinevezték A fiu meg akar nősülni, az apii még nem ismeri a jövendőbeli menyét. Sőt valfVsr.infi. bogv nem is akarva megismerni, fis én fiibst megbldnttatn a gordlusi csomót Ez natrvsíerü! De mennyit is mondott ez a fiu? S-a-t? Elővette » kis zsebnaptárát. Igen, 8-ra már eligérkezétt A kis unokahugának. Egy-két órát mindig vele van. ha Pestre kerti. Édes kis lánv! 19 éves. U<rv szereti, mintha a saját lánya volna. Hirtelen ponílrtlkriTm kezdett. Ma már találkozott a vonatnál a kicsivel, de npm igen beszélgetitek Azaz. bogv csak ő nem. A lánv folyton csacsogott. Valami mérnökről beszélt folyton, meg valami kinevezésről, egy bankLaazirató DaDáról. aki nem enged meg valamit. Egész nap nem gondolt rá, de most az egész beszélgetés eszébejutott Most már biztos volt. hogy jól működött. Tisztén állt előtte az eset Akaratlanul is házasságközvetitő lett. Eddig jutott, mikor hirtelen megállt az autó. Fölfutott az öreg Márayhoz nem is engedte szó-» hoz jutni. — Szervusz, ráérsz este? — Rá. — Akkor legyél 8-kor a Csillagban, Budán. Fontos tárgyalásom van. Szervusz. A viszontlátásra! Már kinn is volt Máray értetlenül nézett níána: — Na, ha ez nem bolondult meg, akkor senki. Kendy meg elrobogott az unokahugához, összevissza csókolta, megmagyarázta neki az egész esetet és mást se csináltak délután, mint várták az esti találkozást. Egyszercsak összeráncolja a kislány a homlokát, pici száját még összébb húzza: — De hát, ha Máray bácsi nem egyezik bele? Ha rosszul sül el a tréfa? — Jaj, de csacsi vagy! Meglétszik, hogy nagyon kis lány vagv nfégt Miért ne egyeznék bele? Ha ez megtudja, hogy az én unokahugom vagy, térdreborul előtted. Mit gondolsz, az volt az öregnek a baja, hogy csak egy gépiró'ánynak udvarol a fia. Az bántotta, hogy nem valami Krőzus lányát veszi el a Zoli Jegyezd meg, pici, ez a tréfa csak jól sülhet el! Hisz azt tudja az öreg, hogy egy szál ingben úgyse adlak férjhez Na, igazam van? Este a Csillagban fél óráig magyarázták az igazgató urnák, hogy mi történt Az öreg csak nézte a fehér abroszt és hitetlenül ingatta a fejét. Azt érte!te csak, hogy Kendy nnokahuga Zoli menyasszonya, de hogy hogyan lett azzá, azt nem tudta felfogni Ami nem bank-dolog, az mind érthetetlen, előtte. — Hiába, még most se értem — Nem is kell, mondja Zoli nekihevülve, Srtjűk azt mi ketten S közben meleg pillantást váltott ujdoostill menyasszony á val.