Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-21 / 262. szám

1934 november 2T. Rí! MAGyARORCZSG 3 A Virilisek Gazdasági Pártja figyelmezteti a virilis választópolgárokat, hogy téves azon beállítás, mintha a szavazócédulákon való változtatás vagy sírós név beírása a szavazócédulát érvénytelenné tenné. Sztthengl Mozi szerdán Jan Kippura és Eqqerfh Máriha csodálatosan szőp íilmjo Szivem erted dobog 5, 7, 9 órakor belvárosi Mozi szerdán Hell meo a nők... különleges filmcsemege Fősz.: Simon Simoné 5, 7 és 9 órakor. A frontharcosok és a választások Shvoy altábornagy, Pálfy polgármester és Bárányi főispán beszéde a frontharcosok keddi vacsoráján (A Délmagyarorszdg munkatársától) A front­harcos szövetség belvárosi körzete kedden este vacsorával kapcsolatos összejövetelt rendezett az ipartestületben, amelyen megjelent Bárányi. riboa- főispán, Pálfy József polgármester, Shvoy Kálmán ny. altábornagy, a szövetség szegedi főcsoportjának elnöke- Az első felszólaló Meskó Zodtán tábornok-orvos volt, aki üdvözöl­te a polgármestert és a főispánt és a fronthar­cosom összetartó egységéről beszélt­A megjelentek meleg és hosszantartó ünnep­lésben részesítették vitéz dr. Shvoy Kálmán ny. altábornagyot, amikor felállott beszédének elmon­dására. Beszédében kifejtette felfogását és állás­pontját a frontharcosok szervezkedésével és a választásokon való részvételével kapcsolatban. — A sors iróniája — mondotta —, hogy éppen a magyar katonának nem volt lehetősége arra, hogy csak valamennyire is dokumentálhassa az életben azt a kötelességét, amelynek a frontokon eleget tett. A frontharcosok szervezkedésének alfája az, hogy minden politikától mentesen kizá­rólag azoknak az emlékeknek szolgálatában áll­jon, amelyeket végig élt és végigküzdött a háború­ban. E szövetség azért létesült, hogy a magyar katona erényeit az utódokba átvigye és azok szá­mára megőrizze. Mi nem szervezkedünk senki el­len, mi az ország részére szervezkedtünk, mert mi lenne ezzel a nemzettel, ha a fiatalságból kiveszne a bátorság, vitézség és hősiesség eszméje. Mi sze­reljük minden polgártársunkat, akár volt kint a fronton, akár nem, mi nem teszünk különbséget ember és ember között, de igenis féltve őrizzük frontharcos mivoltunkat és ezt nem engedjük sen­kitől sem megbántani és lekicsinyelni. — A frontharcosok csak akkor fogják elérni az általános megbecsülést — folytatta Shvoy altá­bornagy —, ha önmagában fegyelmezett, össze­tart, tiszteli felsöbbségét és tekintélytisztelő, mert enélkül nincs rend és haladás. Engedelmesség, fe­gyelem és mindenki más tisztelete, ezek azok az elvek, amelyek jegyében a szövetség élére állot­tam. — Választások előtt állunk. — mondotta ezután Shvoy altábornagy. Hangsúlyoznom kell, hogy a frontharcos szövetség minden politikától mentes, az országos politikában nem vesz részt, de a vá­rospolitikából nekünk is ki kell kérnünk és ki is vesszük a részünket. Megalakítottuk a fronthar­cosok városi pártját azért, hogy a szövetséget, mint olyat, távoltartsuk ettől a mozgalomtól. Á párt pedig nemzeti alapon áll, célja a város fej­lődését és helyzetét előbbrevinni, megkönnyíteni. A város vezetői elfogadták a mi szolgálatunkat és mi ennek a szolgálatnak meg is akarunk fe­lelni. — Mi senki ellen nem szervezkedtünk, mi az­ért alakitotluk meg a pártot, hogy a város par­lamentjében minél több frontharcos legyen és ar­ra törekszünk, hogy olyanok kerüljenek be a tör­vényhatóságba, akik hivatva vannak résztvenm a város ügyeinek Intézésében. A választásokat ille­tően három elvünk van: a város minden polgárá­nak részt kell venni a szavazásban; mi nem egyé­nekért indulunk a küzdelembe, hanem a listáért. Kötelessége mindenkinek teljes egészében kitarta­ni a hivatalosan elfogadott lista mellett, aki ve­lünk érez Minden jelöltünk egyéni akcióját és egyéni törekvését a ltstán belül elitélünk és az ilyen törekvését, meg kell akadályozni. Éppen ugy nem tartjuk helyesnek a hivatalos listával szemben ellenlisták indítását, mert az a polgári pár'okat gyengiti Shvoy altábornagy ezután beszédében kitért a Délmagyarország keddi vezércikkére, amelyben szóvátettük a frontharcosok ügyét. — A vezércikk alaphangja és vezető gondolata eílen nem lehet kifogásunk, a kifejtett elv nagy­ban és egészében fedi a mi felfogásunkat Mi soha sem fogjuk egy frontharcosnak politikai felfogását sem nézni városi ügyben — országos politikával pedig nem foglalkozunk. Mi nem arra nézünk, hogy frontharcosok egységespárti programmal jöjjenek be, — nekünk a célunk az, hogy minél több frontharcos üljön a város parlamentjében. — Ha szemünkre vetik, hogy miért nem támo­gatunk olyan jelöltet, aki más pártnak a tagja. Er. re az a feleletünk, hogy mi nem támogatunk egyes jelölteket, mi a listát támogatjuk, de nem fogunk dolgozni más jelöltek ellen olyan eszközökkel, amilyeneket nekünk vindikálnak. A választás: harc, ilyen küzdelemben pedig természetesen nem lehet minden egyes emberért felelősséget vállalni, de meg vagyok győződve, hogy a frontharcosok fegyelmezett felfogása ki fogja küszöbölni az egyé­ni akciókat és törekvéseket. Kérek mindenkit — és ez a feleletem egyes hangokra —, ne essen senki abba a hibába, hogy ezt a választást arra hasz­nálja, hogy a frontharcosok ellen averziót, vagy animózitást keltsen. Mi nem dobunk keztyüt senki­nek, de arra kérünk mindenkit, hogy nekünk se dobjon keztyüt. Mi nem vagyunk agresszívei, tü­relmet kérünk, ha elsiklások akadtak is akkor, amikor még ki sem alakulhatott teljesen a helyzet, de meg vagyok győződve, hogy mai beszédem után minden frontharcos tudni fogja kötelessé­gét. — A mi sorainkban együtt vannak a különböző pártiak, tanukul hívom őket, tettünk-e valaha is különbséget; vagy presszionáltunk-e valaha is valakit arra, hogy hová szavazzon. Kérem, hogy ugyanezen az elvekre helyezkedjen fcz ellenzék is. Mi nem kritizáljuk a másik oldal jelöltjeit, de dolgozunk a magunk jelöltjei, a mi listánk érdeké­ben. És még annyit, hogy nemzeti alapon álló min­den jelöltet, aki frontharcos, szivesen támogatunk — és a szövetségben minden frontharcos egyfor­ma; a szocialista is, mert az éppen ugy ontotta vérét a háborúban, mint más. Jöjjenek közénk a szocialisták, szivesen látjuk őket. Azzal végzem ezeket a szavakat, oda fogok hatni, hogy minden ugy történjen, ahogy most elmondottam. Nekem és azt hiszem, a város vezetőségének is sokkal in­kább a szivén fekszik, hogy ez a választás ne za­varja meg a város eddigi harmóniáját, mint az, hogy ezzel több, vagy kevesebb jelölt kapjon bár­mely oldalról mandátumot. A polgárság békéjére és fi frontharcos összetartásra ürítette poharát. A sokáig tartó, éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Grflner István szólalt fel. aki a pártok kézfogásának helyességét hangoztatta. Ez a kéz­fogás — mondotta —, erősiti a polgári frontot, megóvja a város társadalmi és felekezeti béké­jét. A legelső frontharcos mondotta, hogy nem is­mer különbséget polgár és polgár között és mi sem teszünk különbséget frontharcos -és front­harcos között. Ezt a szellemet szimbolizálja az a nancv-i szobor, amelyet egy zsidó papnak emel­tek. Szeged hagyományos társadalmi békéjére emelte poharát. Lelkes taps köszöntötte Pálfy József polgár­mester felszólalását. A frontharcosok — mondot­ta —. nagy értékű támaszai az államnak és a vá­rosnak. A város vezetősége a mai nehéz helyzet­ben örömmel fogadja el a felé nyújtott kezet és számit a frontharcosok munkájára. A frontharco­sok tettrekész. cselekvő férfiak, akik őrt állanak a trianoni kereszt mellett Nem szabad államnak lenni az államban, mindenkor a rend megőrizésére kell törekedni. Ezután Baranvi Tibor főispán mondott be­szédet. A 'őispánt melegen ünnepelték a fronthar­cosok. A frontharcos szellemrő1 beszélt, amelyre szükség van. mint friss erőforrásra A fronthar­cosok érezzék a fogvelem kereteit, és ne essék ne­hezükre ennek a városnak szolgálata. Szükség van arra, hogv az ifjúság a frontharcosok szelle­mben nevelődjön fel. A hazáért nem csak élni. de küzdeni és mesrhnlni is lehet sőt ncha kell Nem tudok különbséget tenni — mondotta — ember és ember között, csak egy különbség lehet: teljesiti-e kötelességét az országgal, a hazával szemben. Ezután arról beszélt, hogy a választások kü­szöbén ő kezdeményezte a pártok összefogását a város békéje érdekében. Kerestem az összekötte­téseket — mondotta — és megértésre találtam a liberális pártban, amely ugyancsak az ország igaz­ságáért dolgozik, ha más uton is. Ha a választá­sokon egyéni érdekek fognak érvényesülni, akkor sok tekintélyes pozíció mehet veszendőbe. Elis­merő szavakkal szólt ezután a szegedi szociálde­mokratákról, akik szélsőségmentesen működnek, de egy más világnézet jegyében. Azzal végezte be­szédét, hogy a frontharcos szellem hivatva van a magyar közéletet megtisztítani a salaktól. A liberális párt felhívása A virilista választókhoz. Szeged legtöbb adótfizető polgárai 22-én> csü­törtökön járulnak az urnához, hogy meg válasz­szák azokat, akiket maguk közüi a törvényha­tósági bizottságba beküldeni kivannak- Amikor választóinkat arra kérjük, hogy szavazatukkal a hivatalos listát támogatni s annak győzelmét egyébként is előmozdítani sziveskedjenek, he­lyénvalónak véljük, de kötelességünknek is tartjuk azokra a szempontokra rámutatni, ame­lyek a választási blokk megalakításánál a Sze­gedi Szabadelvű Párt elhatározását vezették­A legfőbb szempont a választás minél nyu­godtabb lefolyásának biztosítása volt és pedig elsősorban ott> ahol leginkább megtalálható a lehetőség a szenvedélyes összeütközés elkerü­lésére­Aki a törvényhatósági bizottság működését az elimult öt éves időszakban figyelemmel kisérte, megállapíthatta, hogy pártunk — politikai el­veinek és különállásának egyébkénti megőrzése mellett — a városi ügyekben sohasem követett öncélú tisztán párt szempontoktól irányított po­litikát s éppen ezért ezen a tóren nem is állott mindig merevein szemben más pártokkal­A liberális párt gondolkodásának az a vonása, hogy a városi ügyek tárgyias megvitatását és a közérdeknek megfelelő elintézését elébe helyez­te a mindenáron való harcnak, ugy a közgyű­lésien, mint a bizottságokban a kölcsönös meg-* értésnek és megbecsülésnek olyan légkörét ho­nosította meg, amely nemcsak a közügyek in-* tézésére volt termékenyítő hatással, de a köz­gyűlési'temen kívül is békés társadalmi álla­pothoz vezetett­Ezt a kedvező és a polgárság egyetemes érdekeire hasznos légkört kívántuk a törvény­hatósági bizottság jövő működésére nézve is biztosítani, amikor -a két legszámottevőbb párt most meglevő birtokállományának kölcsönös tiszteletben tartása mellett arra az elhatározás­ra jutottunk, hogy a jelenlegi számarányuknak teljesen megfelelő közös listával indulunk a vá­lasztáson­Ami a közös lista összeállításának, illetve az egyes pártok részéről történt jelöléseknek sze­mélyi részét illeti, ez pártunk vezetőségét igen nehéz probléma elé állította, inert kétségtelen, hogy a ¡¿.ölésre éráemes személyek száma pártunkban jóval nagyobb a betöltendő szemé­lyek számánál. Ereszben azonban abszolút he­lyes, minden jogos igényt kielégítő megoldás, sajnos, lehetetlen- Bárki is vállalkozzék 72 je­lölt kiválasztására. 360 nevet mindig nielözni kénytelen s nem képzelhető el a választóknak olyan fóruma, amely e tekintetben minden sé­relmeit kiküszöbölni tudna­Ilyen körülmények között csak arra kérhet­jük a virilis választókat, tehát azokat is, akik a törvény korlátai közé szorított listán helyet nem kaphattak, hogy a fentebb megvilágított fontos közérdekből tegyenek félre minden sze­mélyes szempontot, küzdjék le esetleg ráre­iemérzetüket és nyugodjanak meg a pártvoze­tőség jelölésiében, amely munkában a pártveze­tőségnek egyedül az szolgáihatott zsinórmór­tékül. hogy kik azok, akiknek párthüsége és a közügyek szolgálatára való készsége előtt« leginkább ismeretes volt. Ji Szegedi Szabadelvű Párt >

Next

/
Thumbnails
Contents