Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-18 / 260. szám

to DtrOT A" <7 fAI?OI7SrS» noVernber "RT Téli ávui mindenbői a legjobbat! Pollák Tesivévehnél pécsi DöPKesztyüH i»yspJ? G.50 NuaRKendö KüiöniegessegeK P 1.50 Ferii diuaiha'apoh.. r 5 eo CrepsaíensaiKeni]Dii%>,Mr5.50 Esöernyök gyári lerakata pamut 4.—, ripsz 0.—, félselyem 8. Nöl, férfi és gyermek N«l éa férfi kelengyék Gyönyörű pizsamák P 6.80-tól GFB harisnyák fja£a\i mert különböző ügyekben befolyt összegekkel nem számolt Az 5000 pengős követelésre nézve Solymos Elemér előadta, hogy ezért a csereszerződésért semmi sem jár dr. Csikósnak, akivel baráti viszonyban állott. Amikor Solymos törökbecsei birtokát a szerbek szekvesztálták, erről is beszélgettek a baráti összejövetel során és dr. Oikós Nagy azt mondotta, hogy az ó költségeit az fogja megfizetni, aki utoljára kormányhatósági jóváhagyással megveszi a birtokot. Soha szóba sem került, — vallotta Solymos, — hogy ezért dr Csikósnak tőle dij járna. Nyolc éven át dr. Csikós Nagy József nem is érvényesítette és azt mondta neki a baráti beszélgetés során, hogy az egész b'rtokeladási dolog csupán egy ezüst cigarettatárcájába fog kerülni. Előadta még Solymos Elemér, hogy utóbb, a földbirtoknak Jerkovics Mátyásnak történt eladás folytán 24.000 pengő ügyvédi munkadijl kötöttek ki dr. Csikós Nagy javára, amelvből Mi.000 pengőt a vevők helyett ő fizetett ki dr. Csikódnak. Előadta Solvmos azt is, hogv egyik-másik ügyébe csak azért kapcsolta be dr! Csikóst, hogv a másik féltől düat kapjon és igy tényleg jelentékeny összegekhez is jutott. ' A későbbi tárgyalás folvamán tanukat hallgatlak ki Jerkovics Mátvás azt vallotta, hoRv az ő ügyében 24.000 pengő dii volt kikötve dr. Csikósnak, aki azt is kijelentette, hogv a csereszerződésért Solvmos nem tartozik költséget fizetni, csak n vevő. A tanúkihallgatások után a törvénvszék elrendelte a felek személves kihallgatását, azonban sem a felperes dr Csikós Nagy József, sem pedig Solymos Elemér aki azóta Budapestre költözött, nem jelentek meg a tárgyaláson és azóta a nagyösszegü munkadij-per szünetel. KálRbák. Tflitielueft legolcsóbban. lecmnervohh választékban VARGA DEZSö vanánitiázáhan. Szeced. Híd ncca. Tel. 20—89 DIVAT CSEVEGÉS A mai otthon A modern lakás tulajdonképenj jellegét a színük harmóniája adja mej. Egy szobában többféle szint alkalmazni» tr.a divat. De vigyázat, csak olyan színeket válogassunk össze, amelyek nem ütik egymást- A mai szoba jellege tehát teljesen a színek harmóniájára van bazlrozva- Mennél több az egymással harmonizáló szín. annál kedvesebb, hangulatosabb a szoba- A mai lakásberendezésről az a felfogás, hogy az a szép, ami egyszerit egyenesvonalú- Ezért mentek ki a divatból a rózsás bro-kátok. virágos velúrok és ezért divatosak az cgyeniüsvonalu. vagy egyszínű kárpitozásokDe egy szoba modern frissességét, mint tud.iuk, nemcsak a modern bútorszövetek és modern bútorok adják meg, hanem az ugyancsak leegyszerűsödött kézimunkák és párnák is- A mai modern kézimunkák remekül hatnak a modern lakásban. Azok a tüllátfüzéses, régi maradék pamutjainkból egyenes vonalakkal. esetleg kis mintákkal kitöltött teritők kedvesen díszítik az otthont- Otthonába ma mindenki belevíheti egyéniségét. Nincs megszabva, h'ogy erre az asztalra ilyen teritő kell, arra a pamlagra olyan párna- olyan díszeket alkalmazhatunk, aminőket képzeletünk kigondolA modern diványpárnákra sincs nagy gondja készítőjének- Elővesz a foltoszsákof. kiválaszt néhány ép darabot, amit ízlésesen ráhelyez -a huzatra s kész a párna. Még montírozni sem kell. Ez a modern egyszerűség észlelhető az asztialteritésnél is. Ha vendégeket várunk, különösen bridgealkalmakra, — de egyébként Is — nem kell a terítéssel órákat eltölteni, a tányérkák alá az úgynevezett Eisdekkeket rakjuk és már meg is takarítottunk egy .^abroszt-" De a modern abroszok elkészítéséhez sem kell nagy tudomány- Veszünk olcsó organdit. arra ráhímezünk néhány elszórt- pettyet, vagy virágot s nem kell, mint hajdan hónapokon át himezni. vagy slingelni az abrosztA modern lakásberendezés tehát olcsóságánál és praktikusságánál fogva meg fog mindenkit hódítani a modern kézimunka, mert akik ezelőtt nem szerettek órákig bögdösni egy teritőm ma annyira egyszerű, hogy mindenki játszva elkészítheti s meg fog minden háziasszonyt hódítani a modern bútorok egyenesvonahjsága és simasága, amelynek tisztán-* tartására nem igényel annyi időt, mint régen a cirádás,kredencek, N Dr. Dévainé Erdős Böske. - - DIVATPOSTA. 20 éves- Fekete nyomott selyemruha anya» gát. ha délutánra és este is fel akarja venni, csináltasson belőle egész nyugodtan angol ruhát- Láttam egy nagyon fess fazont, ahol bő denevérujjakkal volt a felsőrész és a magasan csukódó nyaknál elől egy hatalmas, az egész elejét betakaró rózsaszín velursiffon masni volt a ruhába beleszabva- A szoknya rendesi délutáni hosszúságú volt, a derékon néhány piévelLehetetlenség- Semmi, sem lehetetlenség, ktH löníVsen pedig nem az ön esetében- Fakó zöld ruháját festesse meg mély zöldre, vagy barná-« ra, ha nem akarja feketére és usryanugy hagyhatja a fazont, inunt volt, hisz ez n.ég most is divatos SZBBÓ ÉVR teitillMli (Budapest, Bálvány u. 12) kézzelszövött bútorszövetek és függönyanygai a legkényesebb Ízlésű közönséget is meghódították. Szabó Éva gyártmányait nemcsak a finom egyszerűség és az olcsó árak, hanem a jó minőség is jellemzi Szenzáció ! magas árat fizetett elavult villanvcsilláriaiftrt, ha nálam cseréli be ujjá, u 1 Rosner József SaTzrLLX munkákat a Magyar Mérnök 6a Epilészegylet j szerelési szabványán készítem. Rádiók 6-12-18 havi részletre. Tisza Lajos körút 39. Tel. 14-68! A DÉLMAGYARORSZÁG NOVELLAPALYÁZATA Hazaérkezés órákig elüldögélt a kemence-padkán, maga elé bámult és fütyörészett. Vagy már reggel mehetnékje támadt. Neki vágott a havas mezőknek nyugtalanul bolyongva s néha csak a késő délután vetette haza. Valami rejtett honvágy gyötörte. Sötét dac komorult a homlokán és vad lázadások robbantak föl odavetett szavaiból. Máskor meg szelid volt, mint a kezes bárány. Anyja aggódva figyelte s éjszakákat hánykolódott végig fia sorsa miatt. Sokszor elsírta aggodalmát öreg Csapó Istvánnak Az öreg osak hümmögött rá; Még nincs itthon egészen — felelte. A ménkű vágott vóna bele abba a Muszkaországba! tette hozá nekibusultan. — Meg kék házasítani — mondta egy napon az anyjuk. — Hagyd még, majd meggyón az esze — legyintett az öreg. Lassan megmozdult a mező, közeledett a március. A hó olvadozni kezdett. A vékony ereeskék vigan csordogáltak a roskadozó hókupacok «zé- j lein. A napsütéses helyeken apró. hegyes fűszálak bukkantak elő a meztelen földből. Vad, erős szagok páráztak a levegőben « fiatal kutyák mámorosan kergetőztek a mezőn. Ébredezett a föld. Sűrű, forró párát gőzölgött ki magából s libegő várás volt a természet. A föld termékenyítésre várt Gábort is homlokon sújtotta a tavasz. Kitágult orrlyukakkal szívta az er«« szaftokat és t«vas»i részegség fénvesedett ki a szeméből. A tornácon állott és elgondolkodva cigarettázott. Egyszer csak csinos fehérnép pöndörödött be a kapun. Köcsög a kezében. Ahogy meglátta a legényt, megtorpant, elvörösödött Jónapot adjon Isten! — köszönt. — Adjon Isten — felete Gábor. S fölgyúlt szemmel szemlélgette a formás leányt. — Idehaza van Csapó néném? — kérdezte a leány. — Nincs. Átment a szomszédba, de mingyárt gyűn. — Akkor megvárom. Gábor mosolyogva nézte: Ahogy akarod, hugám. Hanem ki lánya vónál? — Én a fölső Csomay Pálé. — Az-e? Csak nem te vagy a Csomay örzse? — De bizony én! — Hejnye .de sok eső járt tefelétek, hogy igy megnyőté), mióta nem láttalak! Iszen még oskolás vótál. rajkor berukkoltam. — Hát a nyárfa is megnyől, ha öntözik, ha nem! — bátorodott neki a leány. ' — Igazad van örzse. Olyan vagy te is, mint a nyárfa-sudár! — De megtanuta a szépet ott Muszkaországban — mosolygott rá a leány (íogy kilátszott erős, fehér foga. A képe i« ugy kiragyogott, mint a hamvaspiros alma Olyan keménynek Is tetszett, mint az alma husa. Szinte beleharapna az ember! Gábor érezte szájában a nyál csordulását s ráRóizmaiban a harapás ingerét. Fölkapta az állát: Hát még azt se? — De egyebet aligha! — ingerkedett merészen a leány. A legény merészen elhűlve nézte: Hogy megjött a szava a rongyosnak! — Hogy gondolod ert, ie leány!? — Hát ugy, hogy a doiog temetésin is ott lehetet maga. Muszkaországban — felelte kihívóan. Szinte megmámorosodott a «aját bátorságától. Maga se tudta, miért kötött ki a legénnyel. — Ki mondta ezt neked, hallod TI — o&attant föl Gábor. _ _ — Ki mondta? Hát az egész falu beszéli. — Törődöm is én az egész faluval 1 Közben megjött az édesanyja és aranyiban mai radt a csata. Nemsokára megkezdődött a tavaszi szántás. !> Gábornak nem fűlt a foga hozzá. Ahelyett megia a határt járta. Az a csörfös leány nem ment ki 4 fejéből. Az esze alján húzódott meg és mindig aki kor bukkant elő, amikor nem hivta. Bolond va gyok — gondolta — mit akarok én vele? Iszen alii van neki több a rajtavalónál. Most 1« a késő délután vetette haza. A kertel alatt valaki sietve halad előtte. Megdobbant ' szive. Megismerte: örzse volt Utóiérte. — De sietős a dolgod örzse! Hunnand gyösz? — Krumpliültetésbül. Mér kérdi? —- Hogy ugy szeded a lábaidat. — Nem is ám mint némely ráérő emberi ! — De fölvágták a nyelvedet, hé! — Ugy nyött az, nem kellett neki vágást — Dejsren. lennét csak te Muszkaoszágban majd bekötnék a koszorúdat! — Aztán mit csinálnának ott velem? — Mit-e? Ott nem hordhatnád ám ugy fönn al orrodat. Mert ott annak a szeretője lennél, aki akarná, hogv legyél! Aztán, ha megunna, túladni rajtad. Mer ott osak igy megy. A lánv sötét szeme megvillant: — Nahát csak menjen Muszkaorsráffba, fia sza retőt akar! — azzal szaporázni kezdte a lépteit. — Nana, ne tüzelj te bomba. Még utóbb fölroli ban^z! — csúfolódott a legény. — Magáiul ugyan nem! — dobta vissza a vállá) át a leánv. — Na lám, talán félsz tfilem, hogy ugy nekíld dúltál? — Én, magáiul? — állt meg a leány. Kihúzta l derekát s félvállrul nézett végig a legényen: Kfli