Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-18 / 260. szám

f •EBOED. 9aerke*ct<W«g : Somogyi uccu t2.,t.em, Telefon: 23-33. KlndrthlVBlnl kOlcadnkOnyvtAr é* (egy Iroda : Aradi noca S. Telefon r 13—OO. Nyomda : LOw I.lpOl ncra 10. Telefon ; 13^oft. TArlrntt ét levélclmi DéhnagyaroriMo Síenfrt Vasárnap, 1934 nov. 18. Ara 20 fillér x. évfolyam, 260. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken 6» Budapesten 3.00. kllliHIrtUn ®.40 penqO. — Eqyei «zAm ár a hétk«inan 12, vníftr- é* llnnennao 20 mi. Hlr•fetéaelc (elvétele tarlta *z«iint. Menleh^ítO klvi^lrl^vrl napnnla renwl A hatalom és a polgárság Az osztrák köztársaság elnöke nem engedi meg, hogy díszpolgárnak megválasszák. Az elnök — mondotta, — egyforma közel legyen minden községhez s ne lehessen a községek között azt a megkülönböztetést tenni, hogy az egyiknek polgára az államfő, a másiknak kötelékébe pedig nem tartozik. Azzal a diszpolgársági inflációv a 1 szemben, ami mindenütt, (nálunk is), megmutatkozik a hatalom birtokosai javára, elég komoly és elég tekintélyes figyelmeztetést jelent ez a tiltakozás. Ha a díszpolgárokról statisztika készülne, meg lehetne állapítani, hogy a megválasztott diszpolgárokkilencvenszázaléka — kormányon levő államférfi. Milyen kevés község választotta meg díszpolgárrá Bethlen Istvánt miniszterelnöksége e Í ő 11 és miniszterelnöksége után smennyi — temérdek községnek lett díszpolgára miniszterelnöksége alatt. Ez csak egyetlen példa, de ebben a bethleni sorsban osztozik minden magyar miniszterelnök, mióta vannak magyar miniszterelnökök s mióta a magyarországi községek választanak díszpolgárokat. Az államférfi, mielőtt miniszterelnök lesz, rendelkezik azokkal a képességekkel, tulajdonságokkal és értékekkel, melyek őt az uralomra segítették s amikor megválik a hatalomtól, nem válik meg személyi tulajdonságaitól s értékes képességeitől. S elismerésban mégis csak akkor részesül, amikor hatalmon van. A legtöbb ember, aki vezető állást tölt be, nem képes megkülönböztetni a hatalmának szóló elismerést a személyének kijáró tisztelettől. Pedig a legtöbb esetben nem személyét, csak a hatalom birtokosát illeti meg az a sok tömjénező szó, hajbókoló alázat, kedvét kereső figyelmesség, amivel elhalmozzák. A legtöbb embernek van várnivalója a hatalomtól s a legtöbb ember a tiszteletadás túlzásával, a hódolat túlbuzgóságával igyekszik biztosítani kérésének teljesítését. Az uralom birtokosa túlságosan hamar szokik hozzá a hódoló szavakhoz s az elragadtatás megnyilatkozásaihoz s a megszédítő siker kitermeli azokat az illúziókat, hogy mindez az elismerés, hódolat, tömjén, nézetejnek hangos helyeslése, a vicceinek derűs sikere, mindaz a sok „éljen", mindaz a sok „halljuk!", mindaz a tolakodó megbecsülés s hajlongó alázat, ami körülveszi, nem a hivatal hatáskörének, nem uralma jogkörének szól, hanem egyedül neki, képességeinek, tehetségeinek és tudásának. A legtöbb hivatalnok akkor tudja meg, hogy az elismerésének babérjából mi illette meg őt s illette metr hivatalát, ha — nyugalomba megy. A hatalom birtokosainak a kényszerű tétlenség ezért mindig a legkeservesebb csalódásokkal van teli. A kalap nem lendül a földié, a köszöntő szót nem zsirozza már az alázat, a tolakodó találkozás helyébe a felülről leköszönő konfidencia s az „alázatos szolgája, kegyelmes uram" helyébe a „szervusz öregem" lép. Aki tegnap az első helyre ültetett, az ma elfelejt meghívni, aki tegnap az előszobában ült, az ma az előszobájában várakoztat, akit tegnap meg tudtál tisztelni, az ma téaed tisztel meg. Teenao még te hordtad a G e s s 1 e r-k alapot s ma már más nyomja a fejére. Milyen bölcs intézkedése az osztrák köztársaság elnökének az a tilalom, mely megtiltotta a díszpolgári oklevelek özönét. Az öt évvel ezelőtt alkotott magyar közigazgatási törvényben egyetlen helyes, okos és bölcs intézkedés van. Az, amelyik kimondja, hogy aktiv minisztereket a törvényhatóságok nem választhatnak meg örökös tagoknak. Ha a törvény ezt nem tiltaná, minden aktiv miniszter törvényhatósági bizottsági tagságok halmozója volna s a magyar törvényhatóságok alig választottak volna örökös tagnak mást, mint tényleges szolgálatban levő minisztert. (Nyugdíjas minisztert viszont alig választottak.) A hatalom birtokosa számára nem elismerés az, ha hatalmának alávetettjéi magasztalják. Az alárendelt a nyilvánosság előtt nem tehet mást, mint dicséri a feljebbvalót, az alkalmazott magasztalja a főnököt, ha mások is hallják, de mit jelent az alkalmazottnak s az alárendeltnek elismerése, dicsérete és magasztalása. Ha bukott minisztert választanak meg díszpolgárnak, akkor valóban a polgári nagyrabecsülés, az elismerés, vagy az őszinte hála nyilatkozik meg ebben a kitüntetésben. De ha a bakák tapsolnak az ezredesnek, a gimnazisták nevetnek az osztályfőnök viccein, a postások ünneplik a postaigazgató énekesnő-lónvát, a színtársulat tagjai gratulálnak a színigazgató produkciójához, vagy vidéki városok díszpolgárrá választják meg a mindenkori miniszterelnököt, ;— ugyan ki lát ebben mást, mint a G e s s 1 e r-k alap köszöntését. Nem mondjuk azt, hogy nincs kivétel. S nekünk, szegedieknek, nem is kell messzire mennünk példáért: Klebelsberget ez a város éppúgy megbecsülte minisztersége irtán, mint minisztersége alatt. De mérhetetlenül kevés példája van ennek. M i k 1 a s figyelmeztetése éppen ezért mélyen emberi és mélyen bölcs. S talán necsak a miniszter urak tanuljanak belőle, okuljon belőle s eszméljen magára a polgárság is. Ismerjen el minden érdemet, háláljon meg minden jóságot s ünnepeljen minden kiválóságot, de ne bajtson térdet-fejet mindenki előtt, aki muló részese a tünő hatalomnak. Szerdán tárgyalják Genfben a jugoszláv emlékiratot a marseiüei kfrálygyilkosság ügyében Genf, november 17. A Népszövetség közgyűlése november 20-án, kedden rerd'dvüli ülésszakra ül össze. Henderson, a leszerelési értekezlet elnöke ugyancsak 20-ra hivta össze a leszerelési értekezlet elnöki tanácsát. A Népszövetség rendkívüli tanácsülését 2l-re tűzték ki. A rendkívüli közgyűlés összehívására Paraguay és Bolivia vitája vezetett: Bolívia kérte a rendkívüli ülésszak összehívását. A jugoszláv kormánynak a marseillei merénylettel foglalkozó emlékirata is a rendkívüli tanácsülés elé fog kerülni. A jegyzék tartalmára vonatkozólag eddig még hivatalos kijelentés nem történt, ezért csak egyes lapok időelőtíi találgatásainak minősithetők azok a hírek, amelyek egyrészt ennek csak égés® általánosságban való érintésére, másrészt Magyarország ellen való kiélezésére vonatkoraiak. Belgrádból jelentik: Jeftics külügyminiszter szombaton este elutazott Genfbe. Az Havas Iroda értesülése szerint Jeftics genfi utjának az a célja, hogy lépéseket tegyen a marseíllei merénylettel kapcsolatban a nemzetközi felelősség megállapítása ügyében. Matnsha dégénérait, raffinait, etikailag iopiui f <hos clmcbaft szimulál. mondotta az orvosszakertö véleményében a szombati tárgyaláson Budapest, november 17. A biatorbágyi merénylet bünperének szombati tárgyalásán egy rajzot adott át Matuska az elnöknek, majd a tanúkihallgatásokat folytatták. A 72 éves Lesser Zsófia volt az első tanú, aki németül válaszolt az elnök kérdéseire. Határozottan állította, hogy Matuskát látásból ismeri, együtt utazott vele 1931 szeptember 6-án. Matuska Győrben szállt ki a vonatból. Amikor Németh Ignác asztalos tanúkihallgatására került sor, az elnök kiküldte a teremből Matuskát. A tanú halványan emlékezik arra, hogy Nagytétényben találkozott Matuskával. A tanú láthatóan izgatottan beszélt, betegségére hivatkozott. Acsay István járásbíróság! tisztviselő abban a kocsiban utazott, amely leszakadt a v'ilgybezuhant vagon sortól. Látta Matuskát, aki rendesen, nyugodt(tn, határozottan viselkedett. Horváth Ernő államrendőrségi detektív tanúvallomásában elmondotta, hogy a merénylet után jelentkezett nála a hegyeshalmi 'vasúti étterem egyik pinoére Matuska levelével, aki azt kérte, hogy a pincérnél levő órát váltsa be 6 pengőért, Pénzt azért kért kölcsön, mert a merénylet alkalmával elvesztette pénzét. A délutáni tárgyaláson dr. Német Ödön törvényszéki elmeorvosszakértó terjesztette elő véleményét. Eszerint Matuska a merényleteket azért tervezte, hogy híressé legyen, hogy könnyűszerrel megalapíthassa nem kóros jelentőségű. Szünet után Német professzor vizsgálatainál konklúzióját adta elő. Matuskát kivezették a teremből. Kizártnak kell tekinteni, hogy ellenáll, hatatlan erők befolyása alatt követte el a bűncselekményt. •— Matuska Szilveszter degenerált, raffinait etikailag fogyatékos, érzelmileg sivár, jellem* v/V