Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-11 / 229. szám

TQM októbor TT. DiM MAGYARORSZÁG Eltemették Gaál Endrét (A Délmagyarország munkatársától.) Szer. dán délelőtt a belvárosi temető halottas házá­ból temették dr. Gaál Endre nv. városi kul­turtanácsnokot. Fél 12 órakor kezdődött a te­metési szertartás, de már jóval tizenegy óra előtt a gyászoló közönség nagy tömege gyüle. kezett a belvárosi temetőben, hogy a végtisz­tességén jelen legyen. Ott volt a kiterjedt ro­konságon kivül vitéz dr. S h v o y Kálmán ny. altábornagy a feleségével, dr. P á 1 f y József polgármester vezetésével a városi hivatalok ve. zetői. a városi iskolák és kulturális intézetek vezetősége és a tanszemélyzet, a katonaság, az államrendőrség képviselői, a tanitóság küldött­sége és a társadalmi egyesületek deputációi. Fél 12 órakor kezdődött a temetési szertar­tás. R askó Sándor főesperes. belvárosi plébá­nos beszentelte a koporsót, ma jd Csornák Elemér kántor gyászénekekkel búcsúzott a ha­lottól. A város hátósága nevében vitéz dr. Sza­b ó Géza tanácsnok mondott' meginditó búcsú­beszédet: — Mély fájdalomal és megrendüléssel bucsuzunk Tőled, Gaál Endrénk, — kezdte beszédjét Szeged város kulturtanácsnoka. Búcsúzik Tőled, szava­mon keresztül, a város közönsége, hatósága, tiszt­viselő társaid, a város tanító- és nevelő-gárdája, a város egész kultúrája. 40 évig szolgáltad Szege­det nemes szived minden dobbanásával, finom uri lelked minden művészi és harmonikus érzésével. E 40 évből két évtizeden kersztül tartottad keze­det a szegedi kulturélet hajójának kormányán: 20 éven keresztül irányítottad a város közoktatá­sának. kultúréletének, művészeti elgondolásainak, dicsőséges megmozdulásainak majdnem mindegyi­két. Gaál Endre dr. nagy halottunk, a mai napon, ebben az iinnepies órában, amikor zokogó szavak­kal kíséreljük megemlegetését mindannak, ami és aki voltál minekünk, e nagy magyar alföldi város és tanyavilágának száz és száz iskolája, kultúr­egyesülete, a város szivének sok-sok művészeti és kulturális intézménye, társulása, küldi Hozzád utolsó, szeretetben összecsendülő lélekharang­bucsu szavát. — De ime. a sirontuli örökélet ihletett szava Hirdetői, a kulturfígyosztályod gondoskodása alá tartozott kegyúri plébániák és templomok papjain ktvül itt gvászol velünk együtt a tanító és tanári pálya minden szegedi jelese, az egyetem, a közép­iskolák, a szakiskolák, elemi iskolák, ovóintéze­tek, a kultúrpalota, a színház, a zeneiskola, de el­jöttek az anakidején fennhatóságod alá tartozott városi kertészet városszépítő apró angyali köve­tei, a szived szerint szeretett virágok légiói is. Bucsuzunk tőled Gaál Endre, a szépségek, s mü­v,észetek igaz megértőjétől, az írás és a stílus mű­vészétől. A város aranypennája volt hosszú időn át follid nagy művészi elgondolások és viták mű­helye és laboratóiruma tanácsnoki szobád. Ezt an­nál nagvobb meggyőződéssel mondhatom, mert kezed alatt nvertem kiképzésemet a kultura szent berkeiben való eligazodáshoz. F gyászoló gyüle­kezet könnveit látva, nekem még a mester iránt érzett fájó gyász érzését is csillapítanom kell magamban. Gaál Endre. Szeged nagy alkotó kul­turtanácsnoka. megfogadjuk. hogy szellemi életed kincseit, megőrizzük, müved folytatói leszünk, hogy dicsőségesen adhassák át életed nagy ered­ményeit egy boldogabb utókornak. Isten veled! A gvászbeszéíl elhangzása után a koporsót ismét beszertelték, maid dr. Gaál Endre tete­meit elhelyezték r\ Gaál, Kiss, Kouff és Kovács ccaládok sírbolt iában. Ernyőt Kötöttárut már 3'QS-tól a leafinomabb kiviteliig legnagyobb választékban lego esóbban kap a Fcltírcé2!áS:!ás Sorosnál. Na&y kereseti lehetőség! UJ ÜZLETÁGHOZ helyben és vi­déken üzletszerzők felvétetnek. JE­LENTKEZÉS a Szegedi Kereskedel­mi és Iparbank biztosítási osztályá­nál, Providentia Biztosító vezérügy­nökségéné], Kárász-ucca 4., DÉL­UTÁN 2-4 ÓRA KÖZÖTT. . '.-Wm •tx.'ft:­vakítóan fehérre tisztítja a fogakat Gyorgyevics szerb lelkész becsiilefsértési, rágalmazás! és vallásgyalázási pere volt híve ellen Súlyos megállapítások a főmagánvádlóra az ilélef indokolásában (A Délmagyarország munkatársától.) A já­rásbíróságon szerdán tárgyalta dr- Szalay Zol­tán törvényszéki bíró Brczan Jezdiimir volt deszki lakos ügyét. Brezán Jezdimirt dr. Qyur­gyevits István szegedi görögkeleti szerb lelkész jelentette fel valláselleni vétség, rágalmazás és becsületsértés miatt. A pap és Brezán között Deszken a templomban, később a templom előtt szóváltás keletkezett amiatt, ímert a pap nem áldoztatta meg Brezán leányát. A vádlott ak­kor ezt kiabálta a lelkésznek: — „Szétkergetted a kántorokat és most szét akarod kergetni a híveket is... Legvetek átko­zottak!. • Brezán védője, dr. Török Béla utján terjedel­mes bizonyítási kérelmet terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy ér.Gyitr gyevits nemzetiet­len magatartást tanúsított és ő, Brezán efölötti felháborodásában használta a vád tárgyává tett kifejezéseket- A bíróság a kért bizonyítást el­rendelte és nagyobb részét már hónapokkal ezelőtt lefolytatta- Szerdán folytatták a bizo­nyítási eljárást. A szerdai tárgyalást kinos incidens zavarta meg. Megjelent a tárgyaláson több fiatalember is. Amikor dr- Burger Béla, mint a főmagán­vádló jogi képviselője vádbeszédet mondott és azt állította- hogy a szerbek Petár királyt ugyan­olyan nemzeti hősnek tekintik, mánt például mi Mátyás királyt, a fiatlemberek közbenevettek és gúnyos megjegyzéseket tettek. A bíró figyel­meztette a hallgatóságot, hogy a tárgyalás ko­molyságát ne veszélyeztessék. A fiatalemberek erre sértődötten felállottak és kivonultak a te­remből. Később valaki benyitotta r.z ajtót és dr- Burger felé címezve, bekiáltotta a követke­zőket: — Piszok zsidó! Az ajtót az illető azonnal becsapta- Néhány perc múlva megismétlődött a jelenet. Dr. Szalay Zoltán bíró ingerülten felugrott és az ajtóhoz rohant, de már akkor egy lélek sem volt látható. Alig néhány pillanat múlva ismét bekiáltott valaki az ajtón. Most már dr- Liszkav Loránd ügyész is kiszaladt a bíróval együtt, végigkutatták a folyosót jobbról is• balról is. de a tüntetők vég­érvényesen eltűntek... A tárgyaláson elsőnek Csokanicza Demeternét hallgatták ki. aki arról tett vallomást, hogy a lelkész tett-e valamelyik hívének szemrehányást azért, mert magyar leányt vett feleségül. A tanú ilyen esetről nem tudott- Vitéz Pécskai János nyugalmazott altiszt ott volt a múlt év decem­ber 6-án a szerb templomban, aimikor ott az egyetemi hallgatók a magyar Himnuszt eléne­kelték- A tanú szerint az egyetemi hallgatók ak­kor kezdtek rá az énekre, amikor a piébános a templomból kifelé indult- Azt állította a tanú, hogy a templomban azelőtt sohasem énekelték a magyar Himnuszt ós ha az egyetemi hallga­tók akkor nem énekelték volna el, a hívek ma­guktól nem énekelték volna. Palotai Ferenc 23 évs egyetemi hallgató a kö­vetkező tanú- Az éneklő egyetemisták között volt. A Himnusz eléneklése után — ezt Básthy nevü kollégájától hallotta — a pap fia szemre-' hányást tett, hogy miért törtek be a templom­ba és kifogásolta, hogy énekelték a Himnuszt. Kihallgatták Básthy Dezsőt is, aki előadta, h^gy kíváncsiak voltak, hogy éneklik-e a templom­ban a Himnuszt? Látták, hogy az istentiszte­letnek vége és a Himnuszt nem étieklik, erre ők énekelték el, az öreg kántor is velük éne­kelt. bár először nagyon meg volt lepve. A pap fia azt mondta nekik, hogy miért csinálnak ilyeneket, ők is elénekelték volna a Himnuszt, már meg is hozatták a kottákat... A bíróság a további bizonyítást mellőzte. Dr- Liszkay Loránd ügyész után dr. Burger Béla mondott vádbeszédet. Rámutatott arra., hogy a terhelő tanuk majd mind olyanok, akik a másik szektához tartoznak, akiik elfogultak és vallo­másuk éppen ezért el sem fogadható. Gyurgve­vits lórévi viselkedésére nézve Matkovics jegyző bizonyította, hogy a lelkész a rend fenn­tartására működött közre. A deszki tanuk leg­nagyobb része azt vallotta, hogy a lelkész pré­dikációiban mindig hazafias álláspontot foglalt el, ami annál is inkább érthető, mert pesti szü­letésű. magyar állampolgár. Hazafias érzületét bizonyítják a becsatolt beszédei is. Volt két­három tanú. akik vádolták a lelkészt, de ezek­nél kimutatható az elfogultság és vallomásukat a többi vallomás megcáfolja. Ami a 10 év előtti dolgokat illeti, ebben az irányban a bíróság nem vette fel az ellenbizonyitást, amely a lelkészt igazolta volna. A hatósági személyek így is mellette vallottak­Ezután dr. Török Béla védő mondott be­szédet­— A valódiság bizonyítása — mondotta — teljes eredménnyel járt• Gyurgyevits állandóan olyan nemzetellenes magatartást tanúsított amely a magyar állameszmét és minden magyart igy a szerb anyanyelvű, de magyar érzelmű vádlottat is jogosan sértette. Sikerült a lel­késszel szemben bizonyítani. hogy 1918-ban, Lóréven azt indítványozta, hogy töröljék cl a magyar nyelvet és a Gergely-naptárt, a hiva­talos nyelv szerb legyen; még mint a magyar hadsereg tagja, Petár kiráíyt „felszabadító" jelzővel aposztrofálta; kérte a szerb hadseregbe való felvételét és csak azért nem vették fel. mert a szerbeknek reá, itt• ezen az őrhelyen van szükségük; szerb katonai missziót fogadott annakidején, velük lakomázott és énekelte a szerb Himnuszt. Magyar tiszt léttéare kommu­nista vörös gombot viselt a sapkáján, mint a szerbek ügynöke működött: szerb hajón szerb területre szöktetett idevaló fiatalembereket •.. A védő ezután rátért arra- hogv rendszeres és alattomos aknamunkát folytatnak a szerbek

Next

/
Thumbnails
Contents