Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-25 / 216. szám

Kedd, 1934 szepi. 25. Ara 12 fillér x. évfolyam, 21©. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken e* Budapesten S.OO.kllltUldOn «••40 penqö. Egye» >zAm Ara hítkiiz­nap 12, vaMr» «s Unnennap 20 tlíl. Hir­detéseié fel-vétele tarifa szerint. Meqir­lenlU héttő ki-vételével nnponln regpe A kereszténypárt továbbra is megmarad az éles ellenzéki állásponton Kormánypárti képviselők nem kaptak szerepet a kereszténypárt nyilvános vacsoráján (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A ka­tolikus nagygyűléssel kapcsolatban minden al­kalommal a kereszténypárt politikusai nyilvá­nos vacsorára szokták összeülni, amely alka­lommal rendszerint igen fontos politikai nyilat­kozatok is hangzanak el a kereszténypárt elkö­vetkező magatartását illetően. Mint beavatott helyről értesülünk, az idén az elé a nyilvános vacsora elé politikai körökben fokozott érdek­lődéssel tekintenek. Ezt indokolttá teszi az is, hogy a nagvgvülés vezetősége a mostani katoli­kus nagygyűlés szónokainak sorába feltűnő mó­don, nem vette fel az egységespárti képviselő­ket, akik emiatt neheztelnek is. Ugy értesülünk, hogy ezen a vacsorán gróf Zichy János erre" a kifogásra is választ fog adni. Ettől eltekintve, ugy gróf Zichy János, a párt elnöke, mint gróf EszterháZy Móric, Ernst Sándor és T u­r y Béla, igen fontos kijelentéseket fognak ten­ni. Ezekben leszögezik a párt állásfoglalását, hogy továbbra is megmarad ellenzéki állás­pontja mellett és semminemű közeledésre a kormányhoz a kormányzati politikában okot nem talál. Ez az elkövetkező megnyilatkozás annál érdekesebb, mert hiszen az utóbbi napok­ban sok szó esett erról, hogy a kereszténypárt egyes vezetői és a kormány között bizonyos megbeszélések folytak. Most nvilvánvalóvá lett. hogy a kereszténypárt semmi körülmények kö­zött nem ha jlandó továbbra azt az álláspontot elfoglalni, amit a Bethlen-kormánnyal szem­ben elfoglalt, hanem végeredményben megma­rad éles ellenzéki álláspont ja mellett. Engedékenyebb hangok a Népszövetség kisebbségi vitájában Indítvány a vizsgálóbizottság kiküldésére 9SBOED, SserkeszUMég: Somogyi neoa 12,l.em,Telefon: Z3'33.^K1adóhlvataI kBletOnkOnrvtdr és (egylroda - Aradi ueca S. Telefon : 13—O* . — Nyomda : LDw Lipót UCCA 1«. lelefon - 13^ofl. TAvIrat! levélcím: DélmaayaronMn Szeged A Mátyás terel is... X Mars-tér kövezési munkái megkezdőd­tek. Majd csak munkába veszik azokat az uccákat is, amelyek a Mátyás-teret környé­kezik s amelyeknek a rendezését a Mars-tér kövezési munkáinak vállalatba adásával egy­idejűleg határoztak el. Hamarosan- nehéz lenne eldönteni, hogy melyik munka sürgő­sebb. A kettő, szerencsére, nem keresztezi egymást. De egyiknek az elvégzése sem sür­S ősebb a másiknál. Érthetetlen is, hogy az a atóság, amelyik kisürgette a Mars-téri mun­kálatok mielőbbi megkezdését, a Mátyás­tér rendezési munkáinak a megkezdését el­hanyagolta, még miejőtt megkezdődtek vol­na. Nevezzük csak nevén a gyereket. Hóna­E ok óta folyt már a vita a Mars-térről, ami­or az egyik ülésen, váratlanul, előzmények nélkül — legalább is a nyilvánosság számá­ra előzmények nélkül — előállt a polgármes­ter a Mátyás-teret környékező uccák rende­zésének a tervével s anélkül, hogy végigvit­te volna a szokásos alkotmányos utón, ki­íratta ezeknek az uccáknak a rendezésére a pályazatot. Azt mondják, hogy körménetet tartottak Alsóváioson s az utak életveszé­lyessége miatt kellő nyomatékkal az egyik magas egyházi méltóság interveniált. A köz­ügyek alkotmányos intézésének tántorítha­tatlan hivei vagyunk. Ez köztudomásu. Most mégis azt kell mondanunk, hogy az alkotmányos eljáráson esett ez a csorba a városnak — hasznára lesz. Alkotmányos utón ilyen gyorsan nem jutottunk volna hoz­zá a Mátyás-teret környező uccák rende­léséhez. Legalább egy-két évtizedig kellett ¡volna még várni. Akár a lakosság sürgette volna szüntelen. Akár a kisgyűlés. Akár a közgyűlés. A módszerrel, vagy ha ugy jobban tetszik, a szellemmel szemben ne legyünk tehát túl­ságosan érzékenyek. Egy cél felé törekszünk. Azt nézzük meg tehát, hogy a cél maradék­talan meghatározása, mielőbbi kiteljesedése es megközelítése érdekében mi a teendő. Mert azzal legyünk tisztában, hogy itt nem a Mátyás-tér környékének, hanem a Mátyás-t érnek rendezéséről van szó s hogy a környéket a tér kedvéért kell sürgő­sen rendezni. A hangsúlyt a sürgős szó­tól sose lehet elvonatkoztatni. Egyházi ha­tóságok szempontjait — akármilyen tiszte­letre méltó szempontok is ezek — esetleg kielégítheti a tempó kényelmes lassúsága. A város emelkedésének szempontjait nem. Azt js megengedjük, hogy a tempó ma nem min­dig kényelemből lassú. Végre is nagyon ne­héz dolog közpénzből alkotni, mikor leg­kevesebb a — közpénz. De tudjon úrrá len­ni a helyzet nehézségein a szivósság és a koncepció. Vannak halaszthatatlan köteles­ségek és halaszthatatlan munkák. Ezek közé tartozik a sivár és nemzeti szempontból is igaztalan szegedi magára utaltság legmosto­hább esztendeiben az erők végső megfeszí­tése s halaszthatatlan, aránylag nehéz alko­tások feltétlen elvégzése. A Mátyás-templom egyik legértékesebb idegenforgalmi és kulturkincsünk. L eg ­alább mi szegedi ek eszméljünk rá végre. A pazarlásnak azt a vétkes könnyelműségét, hogy a teret és templomot még évekig hagyjuk mai elhanyagoltságá­ban, Szeged nem engedheti mee maeának. Genf, szeptember 24. A Nemzetek Szövetsége VI. bizottságának ülésén Eckhardt Tibor magyar főkiküldött emelkedett szólásra és saj­nálattal kijelentette, hogy a magyar küldöttség a szellemi együttműködésről szóló javaslata nem talált egyhangúságra és ezért visszavonja az in­dítványt, fenntartotta azonban kormánya jo­gát, hogy azt későbbi, időpontban ú jból előter­jeszthesse. A bizottság ezután rátért a napirend követ­kező pont jára, a kisebbségi kérdésre A vita első szónoka Eckhardt Tibor. — Pénteki beszédemben a tanács figyelmét bátor voltam felhívni a Duna medencéjének egyik súlyos problémájára, nevezetesén a ma­gyar kisebbsegi jogvédelem elégtelén voltára. Lgyanakkor kértem, hogy a tanács orvosolja a bajokat. Lényegére nézve, nincs másról szó, a kisebbségi szerződések lojális végrehajtásáról és ennek eredménye sem lehet addig, amíg tisz­teletben nem tartják a vállalt kötelezettségeket és ezt a kérdést jóindulatúan nem kezelik. A szerződések keretein belül foglalkoztam a ki­sebbségi kérdéssel és ha visszatérni voltam kénytelen, a magyar, kisebbségeknek a szomszé­dos államokban való helyzetére, azt csak il­lusztrációképen tettem, hogy az urak helyesebb képet alkothassanak a sulvós helyzetről. — Ami Magvarország felügyeleti iogát illeti, a kisebbségi kötelezettsegek betartását illetőleg, amelv jogot mind a román, mind a szerb kép­viselő kétségbe vonta, hangsúlyoznom kell. hogy ez a jog fennáll. Ez a jog a triahóni szerződés 44. és 47. szakaszán alapul és gyenge ellenszol­gáltatás azokért a nagy áldozatókért, amelye­ket Magvarországnak hoznia kell. A román képviselő megállapította, hogy a romániai ma­gyar kisebbségek nem nyújtottak be petíciót. Én' tovább megyek és kijelentem, hogy még a ma­gyar kormány sem fordult még petícióval a Népszövetséghez. Hogy nem fordultunk petició­val a Népszövetséghez, ennek oka abban a féle­lemben keresendő, hogy ezzel csak tetéztük vol­na fajrokonaink szenvedéseit. Sajnálom, hogy e locális magatartásunk nem talált megértésre. — A kisebbségi szerződések fogyatékos ren­delkezéseinek betartása az, amire súlyt helye­zünk — s ehelyütt megismétlem, hogy a ma­gyar kormány a tarthatatlan helyzettel szem­ben elsőrendű kötelességének tartja mindent el­, követni a magyar kisebbségek hatékony jogvé­delme érdekében. — A magyar kormánynak ez a joga nemzetközi szerződéseken alapul. Nemcsupán a magyar kisebbségek igaz ügyé­nek védelméről van szó, hanem általában veve, védelméről ama kisebbségi problémának, amely a tisztességes és lojális megoldást követeli. —A most lefolytatott vita nem volt céltalan, mert tisztázódtak a kölcsönös nézetek. A vita mutatta meg, hogy milyen fontos a kisebbségi kérdés megoldása. Lehetetlen a vitából más kö­vetkeztetést levonni, mint azt, hogy keresnünk kell e súlyos helyzet mielőbbi és minél hatéko­nyabb orvosláséi. Maga Benes is csatlakozott ehhez az állásponthoz. Nem kivánok én sem egyebet, csak azt, amit ő: a kölcsönösség, az egyenlőség és az arányosság elve alapján kell keresni a belyes megoldás útját. — Elfogadom ezt az indítványt és igen örül­nék, ha ennek alapján megállapodás jönne lét­re, mind Csehszlovákia és Magyarország, mind Magyarország és a többi szomszéd állam kö­zött. De ne áll junk meg ennél a pontnál. Végez­zünk konstruktív munkát. Az eljárás e téren a következő lehetne: — Forduljunk a Népszövetség ta­nácsához azzal a kéréssel, hogy alapítson vizsgálóbizottságot és biz. za meg azt azzal, hogy a helyszí­nen tanulmányozza a magyar ki­sebbségek helyzetét és az ered­ményről a tanácsnak tegyen jelen­tést. A tanács ezután a bizottság jelentésére támaszkodva, oly mó­don járhatna el, amint az a kisebb­ségek kérdésében érdekelt minden

Next

/
Thumbnails
Contents