Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-25 / 216. szám

Kedd, 1934 szepi. 25. Ara 12 fillér x. évfolyam, 21©. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken e* Budapesten S.OO.kllltUldOn «••40 penqö. Egye» >zAm Ara hítkiiznap 12, vaMr» «s Unnennap 20 tlíl. Hirdetéseié fel-vétele tarifa szerint. MeqirlenlU héttő ki-vételével nnponln regpe A kereszténypárt továbbra is megmarad az éles ellenzéki állásponton Kormánypárti képviselők nem kaptak szerepet a kereszténypárt nyilvános vacsoráján (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A katolikus nagygyűléssel kapcsolatban minden alkalommal a kereszténypárt politikusai nyilvános vacsorára szokták összeülni, amely alkalommal rendszerint igen fontos politikai nyilatkozatok is hangzanak el a kereszténypárt elkövetkező magatartását illetően. Mint beavatott helyről értesülünk, az idén az elé a nyilvános vacsora elé politikai körökben fokozott érdeklődéssel tekintenek. Ezt indokolttá teszi az is, hogy a nagvgvülés vezetősége a mostani katolikus nagygyűlés szónokainak sorába feltűnő módon, nem vette fel az egységespárti képviselőket, akik emiatt neheztelnek is. Ugy értesülünk, hogy ezen a vacsorán gróf Zichy János erre" a kifogásra is választ fog adni. Ettől eltekintve, ugy gróf Zichy János, a párt elnöke, mint gróf EszterháZy Móric, Ernst Sándor és T ur y Béla, igen fontos kijelentéseket fognak tenni. Ezekben leszögezik a párt állásfoglalását, hogy továbbra is megmarad ellenzéki álláspontja mellett és semminemű közeledésre a kormányhoz a kormányzati politikában okot nem talál. Ez az elkövetkező megnyilatkozás annál érdekesebb, mert hiszen az utóbbi napokban sok szó esett erról, hogy a kereszténypárt egyes vezetői és a kormány között bizonyos megbeszélések folytak. Most nvilvánvalóvá lett. hogy a kereszténypárt semmi körülmények között nem ha jlandó továbbra azt az álláspontot elfoglalni, amit a Bethlen-kormánnyal szemben elfoglalt, hanem végeredményben megmarad éles ellenzéki álláspont ja mellett. Engedékenyebb hangok a Népszövetség kisebbségi vitájában Indítvány a vizsgálóbizottság kiküldésére 9SBOED, SserkeszUMég: Somogyi neoa 12,l.em,Telefon: Z3'33.^K1adóhlvataI kBletOnkOnrvtdr és (egylroda - Aradi ueca S. Telefon : 13—O* . — Nyomda : LDw Lipót UCCA 1«. lelefon - 13^ofl. TAvIrat! levélcím: DélmaayaronMn Szeged A Mátyás terel is... X Mars-tér kövezési munkái megkezdődtek. Majd csak munkába veszik azokat az uccákat is, amelyek a Mátyás-teret környékezik s amelyeknek a rendezését a Mars-tér kövezési munkáinak vállalatba adásával egyidejűleg határoztak el. Hamarosan- nehéz lenne eldönteni, hogy melyik munka sürgősebb. A kettő, szerencsére, nem keresztezi egymást. De egyiknek az elvégzése sem sürS

ősebb a másiknál. Érthetetlen is, hogy az a atóság, amelyik kisürgette a Mars-téri munkálatok mielőbbi megkezdését, a Mátyástér rendezési munkáinak a megkezdését elhanyagolta, még miejőtt megkezdődtek volna. Nevezzük csak nevén a gyereket. HónaE

ok óta folyt már a vita a Mars-térről, amior az egyik ülésen, váratlanul, előzmények nélkül — legalább is a nyilvánosság számára előzmények nélkül — előállt a polgármester a Mátyás-teret környékező uccák rendezésének a tervével s anélkül, hogy végigvitte volna a szokásos alkotmányos utón, kiíratta ezeknek az uccáknak a rendezésére a pályazatot. Azt mondják, hogy körménetet tartottak Alsóváioson s az utak életveszélyessége miatt kellő nyomatékkal az egyik magas egyházi méltóság interveniált. A közügyek alkotmányos intézésének tántoríthatatlan hivei vagyunk. Ez köztudomásu. Most mégis azt kell mondanunk, hogy az alkotmányos eljáráson esett ez a csorba a városnak — hasznára lesz. Alkotmányos utón ilyen gyorsan nem jutottunk volna hozzá a Mátyás-teret környező uccák rendeléséhez. Legalább egy-két évtizedig kellett ¡volna még várni. Akár a lakosság sürgette volna szüntelen. Akár a kisgyűlés. Akár a közgyűlés. A módszerrel, vagy ha ugy jobban tetszik, a szellemmel szemben ne legyünk tehát túlságosan érzékenyek. Egy cél felé törekszünk. Azt nézzük meg tehát, hogy a cél maradéktalan meghatározása, mielőbbi kiteljesedése es megközelítése érdekében mi a teendő. Mert azzal legyünk tisztában, hogy itt nem a Mátyás-tér környékének, hanem a Mátyás-t érnek rendezéséről van szó s hogy a környéket a tér kedvéért kell sürgősen rendezni. A hangsúlyt a sürgős szótól sose lehet elvonatkoztatni. Egyházi hatóságok szempontjait — akármilyen tiszteletre méltó szempontok is ezek — esetleg kielégítheti a tempó kényelmes lassúsága. A város emelkedésének szempontjait nem. Azt js megengedjük, hogy a tempó ma nem mindig kényelemből lassú. Végre is nagyon nehéz dolog közpénzből alkotni, mikor legkevesebb a — közpénz. De tudjon úrrá lenni a helyzet nehézségein a szivósság és a koncepció. Vannak halaszthatatlan kötelességek és halaszthatatlan munkák. Ezek közé tartozik a sivár és nemzeti szempontból is igaztalan szegedi magára utaltság legmostohább esztendeiben az erők végső megfeszítése s halaszthatatlan, aránylag nehéz alkotások feltétlen elvégzése. A Mátyás-templom egyik legértékesebb idegenforgalmi és kulturkincsünk. L eg alább mi szegedi ek eszméljünk rá végre. A pazarlásnak azt a vétkes könnyelműségét, hogy a teret és templomot még évekig hagyjuk mai elhanyagoltságában, Szeged nem engedheti mee maeának. Genf, szeptember 24. A Nemzetek Szövetsége VI. bizottságának ülésén Eckhardt Tibor magyar főkiküldött emelkedett szólásra és sajnálattal kijelentette, hogy a magyar küldöttség a szellemi együttműködésről szóló javaslata nem talált egyhangúságra és ezért visszavonja az indítványt, fenntartotta azonban kormánya jogát, hogy azt későbbi, időpontban ú jból előterjeszthesse. A bizottság ezután rátért a napirend következő pont jára, a kisebbségi kérdésre A vita első szónoka Eckhardt Tibor. — Pénteki beszédemben a tanács figyelmét bátor voltam felhívni a Duna medencéjének egyik súlyos problémájára, nevezetesén a magyar kisebbsegi jogvédelem elégtelén voltára. Lgyanakkor kértem, hogy a tanács orvosolja a bajokat. Lényegére nézve, nincs másról szó, a kisebbségi szerződések lojális végrehajtásáról és ennek eredménye sem lehet addig, amíg tiszteletben nem tartják a vállalt kötelezettségeket és ezt a kérdést jóindulatúan nem kezelik. A szerződések keretein belül foglalkoztam a kisebbségi kérdéssel és ha visszatérni voltam kénytelen, a magyar, kisebbségeknek a szomszédos államokban való helyzetére, azt csak illusztrációképen tettem, hogy az urak helyesebb képet alkothassanak a sulvós helyzetről. — Ami Magvarország felügyeleti iogát illeti, a kisebbségi kötelezettsegek betartását illetőleg, amelv jogot mind a román, mind a szerb képviselő kétségbe vonta, hangsúlyoznom kell. hogy ez a jog fennáll. Ez a jog a triahóni szerződés 44. és 47. szakaszán alapul és gyenge ellenszolgáltatás azokért a nagy áldozatókért, amelyeket Magvarországnak hoznia kell. A román képviselő megállapította, hogy a romániai magyar kisebbségek nem nyújtottak be petíciót. Én' tovább megyek és kijelentem, hogy még a magyar kormány sem fordult még petícióval a Népszövetséghez. Hogy nem fordultunk peticióval a Népszövetséghez, ennek oka abban a félelemben keresendő, hogy ezzel csak tetéztük volna fajrokonaink szenvedéseit. Sajnálom, hogy e locális magatartásunk nem talált megértésre. — A kisebbségi szerződések fogyatékos rendelkezéseinek betartása az, amire súlyt helyezünk — s ehelyütt megismétlem, hogy a magyar kormány a tarthatatlan helyzettel szemben elsőrendű kötelességének tartja mindent el, követni a magyar kisebbségek hatékony jogvédelme érdekében. — A magyar kormánynak ez a joga nemzetközi szerződéseken alapul. Nemcsupán a magyar kisebbségek igaz ügyének védelméről van szó, hanem általában veve, védelméről ama kisebbségi problémának, amely a tisztességes és lojális megoldást követeli. —A most lefolytatott vita nem volt céltalan, mert tisztázódtak a kölcsönös nézetek. A vita mutatta meg, hogy milyen fontos a kisebbségi kérdés megoldása. Lehetetlen a vitából más következtetést levonni, mint azt, hogy keresnünk kell e súlyos helyzet mielőbbi és minél hatékonyabb orvosláséi. Maga Benes is csatlakozott ehhez az állásponthoz. Nem kivánok én sem egyebet, csak azt, amit ő: a kölcsönösség, az egyenlőség és az arányosság elve alapján kell keresni a belyes megoldás útját. — Elfogadom ezt az indítványt és igen örülnék, ha ennek alapján megállapodás jönne létre, mind Csehszlovákia és Magyarország, mind Magyarország és a többi szomszéd állam között. De ne áll junk meg ennél a pontnál. Végezzünk konstruktív munkát. Az eljárás e téren a következő lehetne: — Forduljunk a Népszövetség tanácsához azzal a kéréssel, hogy alapítson vizsgálóbizottságot és biz. za meg azt azzal, hogy a helyszínen tanulmányozza a magyar kisebbségek helyzetét és az eredményről a tanácsnak tegyen jelentést. A tanács ezután a bizottság jelentésére támaszkodva, oly módon járhatna el, amint az a kisebbségek kérdésében érdekelt minden